Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-17 / 285. szám
s ELLENZÉK 19 4 3 december 17. A minlszterelBiölfc beszéde (Harmadik oldali cikkünk folytatása.) — Tisztelt Képviselőházi — En a magam rétiéről — bár elismerem ennek látszatát — nem tartom a politikai bizalom, vagy bizalmatlanság kérdésének e javaslat megszavazását — mondotta a miniszterelnök —, mert hiszen ha paradoxont akarnánk felállítani, inkább azt lehetne mondani, hogy ilyen bizottság létrejötte bizonyos bizalmatlanságot rejt magában a kormánnyal szemben abban a tekintetben, hogy a parlament kiküldötteivel munkáját ellenőriztetni, irányítani, befolyásolni, a felelő- s égre vonás lehetőségét megállapít a ni akarja. (Úgy van! Úgy van! Balfelől.) A világ összes törvényhozásaiban a mai háborús időkben felhatalmazásokkal dolgoznak a kormárvok és ezek tudomásom szerint nem állítottak kormányaik mellé olyan szervet, mint amilyen a 42-es bizottság. Ez tehát inkább azt jelenti, hogy a parlament ellenőrizni és bizonyos tekintetben, sőt nagyon széles körben fenntartani akarja vele <■szemben a maga szuverén befolyását. (Úgy van! Úgy van! A jobb oldalon.) — Én a magam részéről szerencsés alkotásnak tartom a 42-es bizottságot. Ez a bizottság annak jele, hogy mennyire alkotmányosan. vagy mennyire féltékenyen őrködik ennek az országnak a törvényhozása még rendkívüli időikben is, hogy megtalálja a módját annak, hogy a törvényhozói szuverenitás ebben az átruházott formában is vele gyakorolja és a magyar törvényhozó ellenőrzési jogát minden gesztió tekintetében fenntartsa. A. kadbavonultak karácsonyi segélye — A vita során —. amelyben sajnos hem volt módomban személyesen részt- venni — több igen jeles felszólalás hangzott el. Közülük csak néhányra akarok pár reflexiót tenni. Németh Andor képviselő ur kifogásolta, hogy a hadbavonul- tak karácsonyi segélyt nem kaptak. A Kadbavonultak, a hadiözvegyek és a hadiárvák egylunn illetményüket kapták meg karácsonyi segélyként. , Válasz a nyilasoknak — Reflektálni óhajtok Szöllősi Jenő ■képviselő urnák az általam használt és megmagyarázott Coriolan-kifejezéshez fűzött reflexióra. Nagyon sajnálom, hogy a kéoviselö ur védelmébe vette azt a két volt képviselőt (Úgy van! Úgy van! Jobb felöl.) és őket a 48-as emigránsokkal állította egyvonalba. Engedje meg. hogy ez ellen tiltakozzam! (Helyeslés jobb felől.) Nem a magyar bíróság ítélte el őket, de a magyar nép lelkében, szere tét ében és .pantheonjában állnak azok a 48-as magyarok (Úgy van! Úgy van! Taps a jobb oldalon és a középen) és a mi hitünk és az iskolából és a szülői házból magunkkal hozott idealizmus nevében tiltakozom ezen összehasonlítás ellen. (Úgy van! Úgy van! Taps a jobb oldalon és a középen.) — Különben is méltóztascék tudomásulvenni, hogy Sütő ur fe^rveresen szervezkedik a Szerénységben (Felkiáltások jobb- felől: Hallatlan!) Kov-arcz ur pedig Becsben állandóan magyarellenes gyűléseket tart. (Élénk felkiáltások jobbfelől: Hallatlan!) Imrédy Béla kvalitásait és magyarságát méltatta a miniszterelnök — Tisztelt Képviselőiház! — Megragadom az alkalmat, hogy Imrédy Béla igen tisztelt képviselő társunk felszólalására reflektáljak. Én beszédemben tényleg azt mondottam, hogy szakadék állt be közöttünk és ért nem szavakra és kijelentésekre vonatkoztattam, hanem egy tüntető magatartásra, amelyet nézetem szerint a vezérszónok ur pártja egy beszéd elhangzása kapcsán mutatott Beszédem későbbi folyamán ugyhiszem, a tiszteletadás hangján emlékeztem meg képviselő társunkról. (Ugv van! Úgy van!) és ez talán már akkor kimagyarázta az erős megjegyzéseket, amennyiben nem emlékezhettem volna meg Imrédy Béláról azon a hangon és azokkal a gondolatokkal, ahogyan megemlékeztem, ha nem ismertem volna el az ő kvalitásait, magyarságát és nem lennék meggyőződve, hogy pártja ezen az utón őt követni akarja. Ezeket akartam ebben a vonatkozásban elmondani. (Helyeslés.) „Mi mindig a magyar király- « sán gondolatával néztük ennek a nemzetnek az útját!“ — Méitóztatott mé>g a Nép Párt deklarációját szóvátenni. Ebben a deklarációban — élesen figyeltem — sem restaurációról, sem szabad kiródyválasztásról vem volt szó, csak a törvényes magyar királyság helyreállításáról. Én a magiam részéről sem a fennálló állapottal, sem a fennálló törvényeinkkel, sem pedig az- vjii 1 a ténnyel szemben, hogy mi mindig a magyar királyság gondolatával néztük ennek a nemzetnek az útját és hu a jó Isten lehetővé teszi, látjuk a jövendőt is (Helyeslés) mondom én/mint ebben az országban talán az államfőnek a leghühb embere, ebből nem olvastam ki olyasmit, amit kifogásolhattam volna. (Taps.) — Hogy bizonyos munka folyik ezen a téren, ma tisztelettel vagyok bátor említeni, hogy ennek a megindult kis alájiás- gyüjlésnek már vegét k vetettem. Nyílt kiállás a bolsevizmussal szemben — A bolsevízmusra vonatkozóan a következőket óhajtom elmondani: Nyílt kiállás a bolsevizmus&al szemben — ezt egy mondatban intézhetem el és ez az én legkomolyabb mondatom, amit kimondhatok. Egész kiil- és belpolitikámat e.’észen az első perctől kezdve most, hogy itt állok. a bolsevizmus elleni védekezés determinálja. A bolsevizmusnak minden hatalmi. minden penetrációs törekvésével szemben egyaránt. Ezt óhajtottam ezzel kapcsolatban kijelenteni. (Helyeslés és taps.) —- Szavaim végeztével pedig talán bekapcsolódom igen tisztelt képviselő társamnak a távcsőről mondott hasonlatába. Azt méllóetatott mondani, hogy ha a távcső egyik végén néztünk bele, gz nagyit, ha a másik végén, az kicsinyit. Megjegyezhetném azt is, hogy mi u kicsinyítő végébe csak játékos fiatalkorunkban néztünk bele (Élénk derültség. Taps), ma azonban mindig a másik (ti dal cm nézünk bele, mégpedig nem azért, hogy naqyit- son, hanem azért, hogy közelebb hozzon — és ezzel zárom felszólalásomat. (Viharos éljenzés. Elénk helyeslés. Taps ) A miniszterelnök kézfogása Imrédy Bélával A minisziterelnök beszédét igen sokszor szakította meg helyeslés és taps nuncsak a kormánypárti, hanem a szélsőbaloldali sorokban is. A tap.- dühével vitéz Tors Tibor alelnök napirendi javaslatára a Ház úgy határozott, hogy pénteken délelőtt 10 órakor folytatja ülését a napirendre tűzött törvényjavaslat feletti határozathozatal, valamint a 42 tagú országos bizottság kétrendbeli jelentésének és a mentelmi bizottság több jelentésének tárgyában. A kormánypárt tagjai az elnöki enun- ciácick után igen meleg ünneplésben részesítették Kállay Miklós miniszterelnököt. A miniszterelnök és vitéz Imrédy Béla a kormánypárt és if szélsőjobboldali ellenzék éljenzése és tapsvihara közben a Ház asztalaiul rendkívül szívélyesen és hosszasan kezetfogtak. A Ház ü’ése rendkívül lelkes hangulatban ért véget. A felsőház ülése BUDAPEST, december 17. A felsőház ülését röviddel 10 óra után báró Perényi Zsigmond nyitotta meg. A napirenden szereplő 1944. évi állami költségvetés általános tárgyalásának csütörtökön az első hozzászólója Harsányi Pál református esperes volt. Teljes b;za- lommal van a kormány iránt, mert látja, rendkívül sokat tett az ország előbbrevi- tele érdekében. Kérte a kereskedelemügyi minisztert, hogy a lelkészek részére is adja meg a tanítóságéhoz hasonló kedvezményes elbánást az utazásokra, majd a kultusz- miniszterhez fordult azzal a kéréssel, hogy az érdemessé vált tanítók \ részére, tekintet nélkül arra, hogy felekezeti, vagy állami tanítókról van szó, legye lehetővé a VII. fizetési osztályba való bejutását. A költségűestest elfogadta. Kapcsolják ki a yözvetitö ke- reskedelmct A következő szónok Schandl Károly volt. Bevezetőben hangsúlyozta, a termelés attól függ, hogy a mezőgazdaság tudjia-e teljesíteni a maga feladatait. A terméspclitika szorosan összefügg az értékesítéssel. A pénzügyminiszter helyesen járt el, amikor nem akarta az árakat az egész vonalon lerögzíteni. A tisztviselők megsegítését pusztán anyagi eszközökkel nem tairtja helyesnek. Inkább a közellátás terén a!érhető könnyítéseket ajánlja részükre. A maük súlyosan sújtott réteg a gazdaközönség. Itt egyöntetűen azt a kívánságot tapasztalta a gazdák részéről, hogy ne emeljék fel az ipari árakat. A magyar mezőgazdaság nincs azon az állásponton, hogy a földművelés terén reformokkal dolgozzék. A mai idők nem alkalmasak a reformokra és a mezőgazdaság fejlesztő éré. Itt inkább a termelés folytonosságára és az utánpótlásra kell törekedni. Szomorúan tapasztalja a kisbirtokok és a középbirtokok számának összezsugorodását és ezért kérte a kisgazdák megsegítésének előmozdítását. A háború után bizonyéira agrárválság jön, s ami bennünket megmenthet, az csak az állatállomány lehet. Elismeréssel nyilatkozott a földművelésügyi kormányzat állatállomány- fejleszté.'éről. A közellátási politikai sikereket méltatva, utalt a jó termésre. A pontrendszer beválása szerinte csak júliusban dőlhet el Beszédének ebben a részé’-en az ekátatlanok simának csökkentésére aiánlotta, hogy könnyítsék meg a bőséggel rendelkező önellátók feleslegeinek a városbaiutta- tását. A közvetítő kereskedelem l-ikap- csolását kérte a termelő és a fogyasztó egymáshoz közelebbhozásával. Beszéde véeén a lelki egységről beszélt és Kállay Miklós miniszterelnök érdemének tudja be, hogy sikerült a nemzetet visszatéríteni a keresztény és magyar nemzeti er">'ség útjára. A felsőház minden oldaláról nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Krámer Gyula emelkedett szólásra. Az átmeneti gazdálkodásról beszélt, amely a háború végéig fog tartani. Ennek egyik legfontosabb eleme a racionalizá- lá15. A háború után az ország agráripari jellege még inkább kidomborodik és a mezőgazdasági lakosság bekapcsolása az iparban csak az ipari decentralizáció utján lehetséges. Elismeréssel szólott a Baross Szövetség munkájáról. Ezután délvidéki problémáikat tett szóvá. A költség- vetést elfogadja. „Fontos, hogy az if'ű^ágoí vallásos nevelésben részesítsük66 Kapy Béla evangélikus püspök foglalkozott a keresztény egyházak helyzetével, egyes külföldi országokban az állam által iránvitott egyházpolitikával, a keresztény világnézettel, majd a hazai egyházpolitika problémáira tért ki. Szükségesnek véli a kongrua-törvény revezió alá vételét, a tanárok és tanítók anyagi kérdéseinek rendezését, valamint a lelkészek jövedelmének felemelését. Fontos, hogy az ifjúságot vallásos nevelésben részesítsék. Ezzel összefüggésben az önálló hitoktatók dotálásával foglalkozott. Megállapította, hogy a munkaerő értékelésében nagy eltolódás következett be. , A fizikai munkaerők értéke felugrott, a szellemi munkaerők értéke pedig mélyen alászállott. A szellemi munkások javadalmazását kellene valamilyen módon emelni. Nemzetvédelmi szempontból rendkívül fontosnak tartja a honvédség fejlesztését, amely a kereszténységért küzd. oltárainkat védelmezi és a honvédségtől semmi áldozatot sem szabad sajnálni. A kormány szakadatlanul végű az országban a lélekébresztés munkáját. Szükséges, hogy az ország, mint egy ember álljon a mai megpróbáltatások idejében és érezze azt, hogy történelmi jövőjéről van szó. Érezni kell, hogy a nemzetnek Istentől megszabott küldetése van, amelyet teljesíteni kell. A költségvetést elfogadja. Ezután Purgly Emil emelkedett szólásra. Elismeréssel szólt a belügyminiszternek a nyugalom fenntartására tett kísérleteiről és intézkedéseiről. A belügyi tárcával katxrolatban szóvátette a kormány szociális intézkedéseit és helyeselte az ONCsA házépítési akciót, azonban hangoztatta, hogy egyidejűleg nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy más szorgos és dolgozó emberek omlásnak indult házait ég épületeit is kijavítsák. Beszéde további részében főként mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott és hangoztatta, hogy a problémák ké* korul mény Ütközőpontjába k<-rü!l"k Egyik t>ny a háború, a másik az <■ '■np dh<-teilen anyagi szükségletek ki‘-légi lése A munkamorál süllyedését az ipari és .. mezőgazdasági árak közötti különbségre vezeti vissza. A továbbiakban szóvátette a földbirtokpolitikáit, az erdőgazdálkodás kérdéseit, majd végül hangoztatta, hogy becsületes magyar szándékkal akar segíteni azokon a hibákon, amelyeknek kiküszöbölése az ország fennmaradá iának el- e nőre db etet len érdeke. Báró Radoámszky Antal ahinök röviddel 2 óra után a vitát félbeszakította és bejelentette, hogy a felsőház délután 4 órakor folytatja a költségvetés tárgyalását. A felsőház folytatólagos ülését délután 4 Órakor nyitotta meg újból Percnyi Zsigmond báró, elnök. Haas Albert báró volt a következő szónok. Hangoztatta, hogy férfias bátorsággal és nyíltsággal kell a kormány elé tárni a tapasztalt visszásságokat, mert csak igy lehet a belső egyensúlyt biztosítani, behatóan foglalkozott a nemzetiségi kérdéssel. A költség. cté-u. elfogadta. Kállay Tamás részletesen foglalkozott á mezőgazdasági kérdésekkel. Ezután a magyar vadászat és halászat kérdésére térve at, sajnálattal állapította meg, hogy meg mindig az 1183-as törvények vannak érvényben. A költségvetést a kormány iránti bizalommal elfogadta. Vékás József: „őrizzük meg a felekezetközi békét!“ Vékás József a mezőgazdasággal és a falusi lakosságnak a helyzetével foglalkozott. A mezőgazdasági gépezet falusi vezetője, a j jegyző sokszor megoldhatatlan feladat elé kerül a rendelitek halmaza és azol különleges nyelvezete következtében. Nagy súlyt kel! helyezni a, falu kulturális felemelésére, aminek a magyar nemzeti eszme jegyében kell történnie. Meg kell ú’mi a falut az álkultúrától. Enneie szórnom hatása mutatkozott az egyik csikmegyei köz- í ségben. ahol nyolc házasság bomlott jel j , az álmagyar kultúrát terjesztő filmek hatása alatt. Szükségesnek tartja a népviselet visszaállítását és terjesztését. A falusi papokról és tanitókró’ jobban kell gondoskodni. Rendkívül fontos és elengedve- I teilen, hogy a történelmi magyar egyházak I hozott jó legyen a viszony. A táv lobiakban az erdélyi közlegelók kérdésével foglalkozott 1 és részleteden taglalta ezt a proclémát, amely I Erdélyben igen fontos, mert a lax ,vság rocg- , élhetésének a legfőbb forrása. i Vitéz Boga Alajos: „Az egy* házi iskolák kitűnöm mii' ködnek I1, I 'iléz Boga Alajos felszólalása elején a keleti veszedelemre tért ki, amely súlyos veszélyt jelent a magyar keresztény gondolatra és mindenre, ami kedves számunkra. A vallásos hit és az ebből kisugárzott k,l- tura tartotta meg a hazát egy évezreden keresztül. Az egyházi iskolák kitünően működnek és a román megszállás alatt a magyar ifjúság nemzeti szellemű neveléséi csak igy lehetett biztosítani. A román agrárreform során az erdélyi magyar hitvallások elvesztették földjük jelentős részét. Kéri ennek kárpótlását, hogyr az egyház nemzetnévelő feladatát továbbra is teljesíthesse. A korrAíny egy év alatt iyo millió pengőt költött az Erdélyben lévő 1300 román tanítási nyelvű iskolák fenntartására. Az elmúlt 22 esztendő alatt viszont a magyar gazdasági iskolák összesen 300.000 pengőnek megfelelő állami segélyt kaptak. Felszólalása végén ' ' ‘ Hangoztatta, hogy Erdély a tortenett és természeti jogok alapján mindig magyar marad. A költségvetést elfogadja. A Székelyföld problémái Csiky Albert a székely kisiparosság nevében szólalt fel és a kisiparossággal kapcsolatos problémákat tette szóvá. Hangoztatta az iparosutánpótlás, a továbbképzés és az öregségi biztosítás fontosságát. A Székelvföl- dön szaporítani kell a faipari üzemeket, mert a csíki és az udvarhelyi székelység fő keresed forrása ma is az erdő. Kérte a kereskedelmies iparkamarák önkormányzatának visszaadását, a jelenlegi miniszteri biztosi intézmény megszüntetésével. A költségvetést elfogadta. A csütörtöki vita utolsó szónoka Medvigy Ferenc volt, aki a magyar görögkatobkusok helyzetét tárta fel. Medvigy Ferenc beszéde után az elnök a vitát lezárta. A felsőház pénteken délelőtt ic órakor folytatja a költségvetés általános tárgyalását. Az ülés fél 8 órakor ért véget. ELLENZÉK do [tikit aaplltţh Faiéi ős szsrke*3t& ZATHÜRECZKY GYULA Feleié* kiâdi» VTTA SÁNDOR A Minerva irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. nyomása. Felelős vezető MAJOR JÓZSEF«
