Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-17 / 285. szám

s ELLENZÉK 19 4 3 december 17. A minlszterelBiölfc beszéde (Harmadik oldali cikkünk folytatása.) — Tisztelt Képviselőházi — En a magam rétiéről — bár elisme­rem ennek látszatát — nem tartom a po­litikai bizalom, vagy bizalmatlanság kér­désének e javaslat megszavazását — mondotta a miniszterelnök —, mert hi­szen ha paradoxont akarnánk felállítani, inkább azt lehetne mondani, hogy ilyen bizottság létrejötte bizonyos bizalmatlan­ságot rejt magában a kormánnyal szem­ben abban a tekintetben, hogy a parla­ment kiküldötteivel munkáját ellenőriz­tetni, irányítani, befolyásolni, a felelő- s égre vonás lehetőségét megállapít a ni akarja. (Úgy van! Úgy van! Balfelől.) A világ összes törvényhozásaiban a mai há­borús időkben felhatalmazásokkal dolgoz­nak a kormárvok és ezek tudomásom szerint nem állítottak kormányaik mellé olyan szervet, mint amilyen a 42-es bi­zottság. Ez tehát inkább azt jelenti, hogy a parlament ellenőrizni és bizonyos tekin­tetben, sőt nagyon széles körben fenntar­tani akarja vele <■szemben a maga szuve­rén befolyását. (Úgy van! Úgy van! A jobb oldalon.) — Én a magam részéről szerencsés al­kotásnak tartom a 42-es bizottságot. Ez a bizottság annak jele, hogy mennyire al­kotmányosan. vagy mennyire féltékenyen őrködik ennek az országnak a törvényho­zása még rendkívüli időikben is, hogy megtalálja a módját annak, hogy a tör­vényhozói szuverenitás ebben az átruhá­zott formában is vele gyakorolja és a ma­gyar törvényhozó ellenőrzési jogát min­den gesztió tekintetében fenntartsa. A. kadbavonultak karácsonyi segélye — A vita során —. amelyben sajnos hem volt módomban személyesen részt- venni — több igen jeles felszólalás hang­zott el. Közülük csak néhányra akarok pár reflexiót tenni. Németh Andor kép­viselő ur kifogásolta, hogy a hadbavonul- tak karácsonyi segélyt nem kaptak. A Kadbavonultak, a hadiözvegyek és a ha­diárvák egylunn illetményüket kapták meg karácsonyi segélyként. , Válasz a nyilasoknak — Reflektálni óhajtok Szöllősi Jenő ■képviselő urnák az általam használt és megmagyarázott Coriolan-kifejezéshez fű­zött reflexióra. Nagyon sajnálom, hogy a kéoviselö ur védelmébe vette azt a két volt képviselőt (Úgy van! Úgy van! Jobb felöl.) és őket a 48-as emigránsokkal ál­lította egyvonalba. Engedje meg. hogy ez ellen tiltakozzam! (Helyeslés jobb felől.) Nem a magyar bíróság ítélte el őket, de a magyar nép lelkében, szere tét ében és .pantheonjában állnak azok a 48-as ma­gyarok (Úgy van! Úgy van! Taps a jobb oldalon és a középen) és a mi hitünk és az iskolából és a szülői házból magunkkal hozott idealizmus nevében tiltakozom ezen összehasonlítás ellen. (Úgy van! Úgy van! Taps a jobb oldalon és a középen.) — Különben is méltóztascék tudomásul­venni, hogy Sütő ur fe^rveresen szervez­kedik a Szerénységben (Felkiáltások jobb- felől: Hallatlan!) Kov-arcz ur pedig Becs­ben állandóan magyarellenes gyűléseket tart. (Élénk felkiáltások jobbfelől: Hal­latlan!) Imrédy Béla kvalitásait és magyarságát méltatta a mi­niszterelnök — Tisztelt Képviselőiház! — Megragadom az alkalmat, hogy Im­rédy Béla igen tisztelt képviselő társunk felszólalására reflektáljak. Én beszédem­ben tényleg azt mondottam, hogy szaka­dék állt be közöttünk és ért nem szavak­ra és kijelentésekre vonatkoztattam, ha­nem egy tüntető magatartásra, amelyet nézetem szerint a vezérszónok ur pártja egy beszéd elhangzása kapcsán mutatott Beszédem későbbi folyamán ugyhiszem, a tiszteletadás hangján emlékeztem meg képviselő társunkról. (Ugv van! Úgy van!) és ez talán már akkor kimagyarázta az erős megjegyzéseket, amennyiben nem emlékezhettem volna meg Imrédy Bélá­ról azon a hangon és azokkal a gondola­tokkal, ahogyan megemlékeztem, ha nem ismertem volna el az ő kvalitásait, ma­gyarságát és nem lennék meggyőződve, hogy pártja ezen az utón őt követni akarja. Ezeket akartam ebben a vonatko­zásban elmondani. (Helyeslés.) „Mi mindig a magyar király- « sán gondolatával néztük en­nek a nemzetnek az útját!“ — Méitóztatott mé>g a Nép Párt dek­larációját szóvátenni. Ebben a deklaráció­ban — élesen figyeltem — sem restau­rációról, sem szabad kiródyválasztásról vem volt szó, csak a törvényes magyar királyság helyreállításáról. Én a magiam részéről sem a fennálló állapottal, sem a fennálló törvényeinkkel, sem pedig az- vjii 1 a ténnyel szemben, hogy mi mindig a magyar királyság gondolatával néztük en­nek a nemzetnek az útját és hu a jó Isten lehetővé teszi, látjuk a jövendőt is (He­lyeslés) mondom én/mint ebben az or­szágban talán az államfőnek a leghühb embere, ebből nem olvastam ki olyasmit, amit kifogásolhattam volna. (Taps.) — Hogy bizonyos munka folyik ezen a téren, ma tisztelettel vagyok bátor emlí­teni, hogy ennek a megindult kis alájiás- gyüjlésnek már vegét k vetettem. Nyílt kiállás a bolsevizmussal szemben — A bolsevízmusra vonatkozóan a kö­vetkezőket óhajtom elmondani: Nyílt ki­állás a bolsevizmus&al szemben — ezt egy mondatban intézhetem el és ez az én leg­komolyabb mondatom, amit kimondhatok. Egész kiil- és belpolitikámat e.’észen az első perctől kezdve most, hogy itt ál­lok. a bolsevizmus elleni védekezés de­terminálja. A bolsevizmusnak minden ha­talmi. minden penetrációs törekvésével szemben egyaránt. Ezt óhajtottam ezzel kapcsolatban kijelenteni. (Helyeslés és taps.) —- Szavaim végeztével pedig talán be­kapcsolódom igen tisztelt képviselő tár­samnak a távcsőről mondott hasonlatá­ba. Azt méllóetatott mondani, hogy ha a távcső egyik végén néztünk bele, gz na­gyit, ha a másik végén, az kicsinyit. Meg­jegyezhetném azt is, hogy mi u kicsinyítő végébe csak játékos fiatalkorunkban néz­tünk bele (Élénk derültség. Taps), ma azonban mindig a másik (ti dal cm nézünk bele, mégpedig nem azért, hogy naqyit- son, hanem azért, hogy közelebb hozzon — és ezzel zárom felszólalásomat. (Viha­ros éljenzés. Elénk helyeslés. Taps ) A miniszterelnök kézfogása Imrédy Bélával A minisziterelnök beszédét igen sokszor szakította meg helyeslés és taps nuncsak a kormánypárti, hanem a szélsőbaloldali sorokban is. A tap.- dühével vitéz Tors Tibor alelnök napirendi javaslatára a Ház úgy határozott, hogy pénteken délelőtt 10 órakor folytatja ülését a napirendre tű­zött törvényjavaslat feletti határozatho­zatal, valamint a 42 tagú országos bizott­ság kétrendbeli jelentésének és a mentel­mi bizottság több jelentésének tárgyában. A kormánypárt tagjai az elnöki enun- ciácick után igen meleg ünneplésben ré­szesítették Kállay Miklós miniszterelnö­köt. A miniszterelnök és vitéz Imrédy Béla a kormánypárt és if szélsőjobboldali el­lenzék éljenzése és tapsvihara közben a Ház asztalaiul rendkívül szívélyesen és hosszasan kezetfogtak. A Ház ü’ése rendkívül lelkes hangulat­ban ért véget. A felsőház ülése BUDAPEST, december 17. A felsőház ülését röviddel 10 óra után báró Perényi Zsigmond nyitotta meg. A napirenden szereplő 1944. évi állami költségvetés általános tárgyalásának csü­törtökön az első hozzászólója Harsányi Pál református esperes volt. Teljes b;za- lommal van a kormány iránt, mert látja, rendkívül sokat tett az ország előbbrevi- tele érdekében. Kérte a kereskedelemügyi minisztert, hogy a lelkészek részére is adja meg a tanítóságéhoz hasonló kedvezményes el­bánást az utazásokra, majd a kultusz- miniszterhez fordult azzal a kéréssel, hogy az érdemessé vált tanítók \ részé­re, tekintet nélkül arra, hogy felekezeti, vagy állami tanítókról van szó, legye lehetővé a VII. fizetési osztályba való bejutását. A költségűestest elfogadta. Kapcsolják ki a yözvetitö ke- reskedelmct A következő szónok Schandl Károly volt. Bevezetőben hangsúlyozta, a ter­melés attól függ, hogy a mezőgazdaság tudjia-e teljesíteni a maga feladatait. A terméspclitika szorosan összefügg az ér­tékesítéssel. A pénzügyminiszter helye­sen járt el, amikor nem akarta az árakat az egész vonalon lerögzíteni. A tisztvise­lők megsegítését pusztán anyagi eszkö­zökkel nem tairtja helyesnek. Inkább a közellátás terén a!érhető könnyítéseket ajánlja részükre. A maük súlyosan súj­tott réteg a gazdaközönség. Itt egyönte­tűen azt a kívánságot tapasztalta a gaz­dák részéről, hogy ne emeljék fel az ipa­ri árakat. A magyar mezőgazdaság nincs azon az állásponton, hogy a földművelés terén reformokkal dolgozzék. A mai idők nem alkalmasak a refor­mokra és a mezőgazdaság fejlesztő éré. Itt inkább a termelés folytonosságára és az utánpótlásra kell törekedni. Szomorúan tapasztalja a kisbirtokok és a középbirtokok számának összezsugorodá­sát és ezért kérte a kisgazdák megsegíté­sének előmozdítását. A háború után bi­zonyéira agrárválság jön, s ami bennün­ket megmenthet, az csak az állatállomány lehet. Elismeréssel nyilatkozott a föld­művelésügyi kormányzat állatállomány- fejleszté.'éről. A közellátási politikai si­kereket méltatva, utalt a jó termésre. A pontrendszer beválása szerinte csak jú­liusban dőlhet el Beszédének ebben a részé’-en az ekátatlanok simának csök­kentésére aiánlotta, hogy könnyítsék meg a bőséggel rendelkező önellátók feleslegeinek a városbaiutta- tását. A közvetítő kereskedelem l-ikap- csolását kérte a termelő és a fogyasztó egymáshoz közelebbhozásával. Beszéde véeén a lelki egységről beszélt és Kállay Miklós miniszterelnök érdemé­nek tudja be, hogy sikerült a nemzetet visszatéríteni a keresztény és magyar nemzeti er">'ség útjára. A felsőház minden oldaláról nagy lel­kesedéssel fogadott beszéd után Krámer Gyula emelkedett szólásra. Az átmeneti gazdálkodásról beszélt, amely a háború végéig fog tartani. Ennek egyik legfontosabb eleme a racionalizá- lá15. A háború után az ország agráripari jellege még inkább kidomborodik és a mezőgazdasági lakosság bekapcsolása az iparban csak az ipari decentralizáció ut­ján lehetséges. Elismeréssel szólott a Ba­ross Szövetség munkájáról. Ezután dél­vidéki problémáikat tett szóvá. A költség- vetést elfogadja. „Fontos, hogy az if'ű^ágoí vallásos nevelésben részesítsük66 Kapy Béla evangélikus püspök foglal­kozott a keresztény egyházak helyzeté­vel, egyes külföldi országokban az állam által iránvitott egyházpolitikával, a ke­resztény világnézettel, majd a hazai egy­házpolitika problémáira tért ki. Szüksé­gesnek véli a kongrua-törvény revezió alá vételét, a tanárok és tanítók anyagi kérdéseinek rendezését, valamint a lel­készek jövedelmének felemelését. Fontos, hogy az ifjúságot vallásos ne­velésben részesítsék. Ezzel összefüggés­ben az önálló hitoktatók dotálásával foglalkozott. Megállapította, hogy a munkaerő értékelésében nagy eltolódás következett be. , A fizikai munkaerők értéke felugrott, a szellemi munkaerők értéke pedig mélyen alászállott. A szellemi munkások java­dalmazását kellene valamilyen módon emelni. Nemzetvédelmi szempontból rendkívül fontosnak tartja a honvédség fejlesztését, amely a kereszténységért küzd. oltárainkat védelmezi és a honvéd­ségtől semmi áldozatot sem szabad saj­nálni. A kormány szakadatlanul végű az országban a lélekébresztés munkáját. Szükséges, hogy az ország, mint egy em­ber álljon a mai megpróbáltatások ide­jében és érezze azt, hogy történelmi jö­vőjéről van szó. Érezni kell, hogy a nem­zetnek Istentől megszabott küldetése van, amelyet teljesíteni kell. A költségve­tést elfogadja. Ezután Purgly Emil emelkedett szólás­ra. Elismeréssel szólt a belügyminiszter­nek a nyugalom fenntartására tett kísér­leteiről és intézkedéseiről. A belügyi tárcával katxrolatban szóvátette a kor­mány szociális intézkedéseit és helyeselte az ONCsA házépítési akciót, azonban hangoztatta, hogy egyidejűleg nem sza­bad figyelmen kivül hagyni, hogy más szorgos és dolgozó emberek omlásnak indult házait ég épületeit is kijavítsák. Beszéde további részében főként mező­gazdasági kérdésekkel foglalkozott és hangoztatta, hogy a problémák ké* ko­rul mény Ütközőpontjába k<-rü!l"k Egyik t>ny a háború, a másik az <■ '■np dh<-tei­len anyagi szükségletek ki‘-légi lése A munkamorál süllyedését az ipari és .. mezőgazdasági árak közötti különbségre vezeti vissza. A továbbiakban szóvátette a földbirtokpolitikáit, az erdőgazdálkodás kérdéseit, majd végül hangoztatta, hogy becsületes magyar szándékkal akar segí­teni azokon a hibákon, amelyeknek kikü­szöbölése az ország fennmaradá iának el- e nőre db etet len érdeke. Báró Radoámszky Antal ahinök rövid­del 2 óra után a vitát félbeszakította és bejelentette, hogy a felsőház délután 4 órakor folytatja a költségvetés tárgya­lását. A felsőház folytatólagos ülését délután 4 Órakor nyitotta meg újból Percnyi Zsigmond báró, elnök. Haas Albert báró volt a következő szónok. Hangoztatta, hogy férfias bátorsággal és nyíltsággal kell a kormány elé tárni a tapasz­talt visszásságokat, mert csak igy lehet a bel­ső egyensúlyt biztosítani, behatóan foglalko­zott a nemzetiségi kérdéssel. A költség. cté-u. elfogadta. Kállay Tamás részletesen foglalkozott á mezőgazdasági kérdésekkel. Ezután a magyar vadászat és halászat kérdésére térve at, saj­nálattal állapította meg, hogy meg mindig az 1183-as törvények vannak érvényben. A költségvetést a kormány iránti bizalommal elfogadta. Vékás József: „őrizzük meg a felekezetközi békét!“ Vékás József a mezőgazdasággal és a fa­lusi lakosságnak a helyzetével foglalkozott. A mezőgazdasági gépezet falusi vezetője, a j jegyző sokszor megoldhatatlan feladat elé kerül a rendelitek halmaza és azol külön­leges nyelvezete következtében. Nagy súlyt kel! helyezni a, falu kulturális felemelésére, aminek a magyar nemzeti esz­me jegyében kell történnie. Meg kell ú’mi a falut az álkultúrától. Enneie szórnom ha­tása mutatkozott az egyik csikmegyei köz- í ségben. ahol nyolc házasság bomlott jel j , az álmagyar kultúrát terjesztő filmek ha­tása alatt. Szükségesnek tartja a népviselet visszaállítását és terjesztését. A falusi papokról és tanitókró’ jobban kell gondoskodni. Rendkívül fontos és elengedve- I teilen, hogy a történelmi magyar egyházak I hozott jó legyen a viszony. A táv lobiakban az erdélyi közlegelók kérdésével foglalkozott 1 és részleteden taglalta ezt a proclémát, amely I Erdélyben igen fontos, mert a lax ,vság rocg- , élhetésének a legfőbb forrása. i Vitéz Boga Alajos: „Az egy* házi iskolák kitűnöm mii' ködnek I1, I 'iléz Boga Alajos felszólalása elején a ke­leti veszedelemre tért ki, amely súlyos ve­szélyt jelent a magyar keresztény gondolatra és mindenre, ami kedves számunkra. A vallásos hit és az ebből kisugárzott k,l- tura tartotta meg a hazát egy évezreden keresztül. Az egyházi iskolák kitünően mű­ködnek és a román megszállás alatt a ma­gyar ifjúság nemzeti szellemű neveléséi csak igy lehetett biztosítani. A román agrárreform során az erdélyi ma­gyar hitvallások elvesztették földjük jelentős részét. Kéri ennek kárpótlását, hogyr az egy­ház nemzetnévelő feladatát továbbra is telje­síthesse. A korrAíny egy év alatt iyo millió pengőt költött az Erdélyben lévő 1300 román ta­nítási nyelvű iskolák fenntartására. Az el­múlt 22 esztendő alatt viszont a magyar gazdasági iskolák összesen 300.000 pengő­nek megfelelő állami segélyt kaptak. Felszólalása végén ' ' ‘ Hangoztatta, hogy Erdély a tortenett és természeti jogok alap­ján mindig magyar marad. A költségvetést el­fogadja. A Székelyföld problémái Csiky Albert a székely kisiparosság nevé­ben szólalt fel és a kisiparossággal kapcsola­tos problémákat tette szóvá. Hangoztatta az iparosutánpótlás, a továbbképzés és az öregségi biztosítás fontosságát. A Székelvföl- dön szaporítani kell a faipari üzemeket, mert a csíki és az udvarhelyi székelység fő keresed forrása ma is az erdő. Kérte a kereskedelmi­es iparkamarák önkormányzatának visszaadá­sát, a jelenlegi miniszteri biztosi intézmény megszüntetésével. A költségvetést elfogadta. A csütörtöki vita utolsó szónoka Medvigy Ferenc volt, aki a magyar görögkatobkusok helyzetét tárta fel. Medvigy Ferenc beszéde után az elnök a vitát lezárta. A felsőház pénteken délelőtt ic órakor folytatja a költségvetés általános tár­gyalását. Az ülés fél 8 órakor ért véget. ELLENZÉK do [tikit aaplltţh Faiéi ős szsrke*3t& ZATHÜRECZKY GYULA Feleié* kiâdi» VTTA SÁNDOR A Minerva irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. nyomása. Felelős vezető MAJOR JÓZSEF«

Next

/
Oldalképek
Tartalom