Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-17 / 285. szám

ÎLlENZfiî 1013 deotmber 17. Segíts magadon — Isién is fnegsegíi Hetvenéves fennállását ünnepelte a székely keresztúri „ p.culás “ bank Lörinczi István ny. unitárius isperest díszoklevéllel tüntette ki a „Szövetség“ hatvanéves szövetkezeti jr.unkásságáért SZÉKELYKERESZTURt december 17. (Az Ellenzék kiküldört munkatársától.) A Nagy- küküllö mentén telet árasztva suhant végig a Nemere. A hajnalból szókként, néptelen ut­cákat feltúrt kabátu férfiak és fázósan di­dergő nők lepték cl. Harmadszor szólaltak míg ezen a vasárnapon is a ,,község"" ha­rangjai. Templomba igyekeztek a székelyek A várost keresztülszelő széles betonúton — melyet nemzeti ajándékba kapott a lakosság —. mindenki letért saját felekezetének istene lakába., Mi az unitáriusok egy istenthirdető házába megyünk. Azt tartják, ha békés szivvel nem, akkoh sehogy, de békctlenül semmikép ne lépd át Isten házának küszöbét. A messzitől betop­pant mégis békéden léptekkel lépdelt az utón. Kikapcsolódott egy pillanatig társai beszélge­tésének zűrzavarából. Elmerengett, lelsajgort benne, hogy a magyar történelem ezeréves múltját görgette a Nagyküküllő a Hargita tetőtől a Marosig. Nemrég a székelyek köny- r.yeit a megszállók miatt. Most a megszaba­dulás örömét az elszakadt testvéreinkhez. Békéden a szív, de ezt a békétlenséget meg­bocsátja a fen.nvaló. A templomtól, amelybe igyekszünk, másfél kilométerre határt képez a folyó; országrészeket egyesített eddig — most testvéreket választ szét. Székelykeresztur templomaiban felcsendül­tek a zsoltárok. A lelkipásztorok imái után a közösségi munka áldásairól szólt a példabe­széd. £s egy férfiúról, akiben megtestesült ennek a közösségi munkának aldozatossága és f árauhatatlansága. Krajcárból lesz a forint A megemlékezésekre a hires székelykeresz- turi ,,piculás bank“ hetvenéves fennállásának jubileuma és Lörinczi István ny. un.t. esperes 36 éves szövetkezeti munkássága adott alkal­mat. Szálljunk vissza a múltba és emlékezzünk. Hetven év tekintélyes idő. bármilyen intéz- fnénv múltjában. Székelykeresztur legrégibb és egyetlen helyi gyökéren nőtt pénzintézete az 1872-ben alakult „<Önsegélyző Népbank amely a szó igazi értelmében megvalósította annak a régi közmondásnak igazságát; kraj­cárból lesz a forint. Szervezői kisjövedelmű értelmiségiek és kisgazdák voltak, akiknek el­gondolásukban benne élt a hetvenes évek lel­kesedése. Egyetlen céljuk volt segíteni bajba­jutott kispénzű testvéreiken. Nem futottak haszon után, nem volt szán­dékuk a tőkegyűjtés és irtóztak a kizsák­mányolástól. Eletet akartak vinni — magvar életet — a társadalmi és gazdasági kapcsolatokba. Sán­dor János, László József, Bedő Dénes unitá­rius gimnáziumi tanárok. Karácsony István református lelkész és Nagy S. Sándor kisbir­tokos — piaci házát ingyen ajánlotta fel használatra — tervezték el a bankot, de úgy. hogy köze legyen hozzá minden garasnak. Ereded szellemre vall az önsegélyző eszmei felépítése. Nem üzletrészekre, vagy kötvényekre ala­pítottak, hanem tisztán betétekre. Tíz krajcártól (innen a „piculás bank“ né­pes elnevezés) elkezdve fel két forintig hor­danák össze az aprópénzeket cseppenként, mintha a méhkaptár csak ennek a banknak lenne szimbóluma. Az 1872-ből ma is meglevő alapszabályok a következőkben vázolja a követendő célt: „A résztvevőknek biztos és könnyű al­kalmat nyújtani heti apró betétetek által meghatározott kamatnyereség mellett né­hány év alatt tőkét gyűjteni. Eként a ta. karékossag és tőkésítés iránti hajlamot éb­reszteni, a szétszórva gyümölcstelenül he­verő filléreket gyümölcsözővé lenni. Az ilvenképen begyüU pénzekből azon részt­vevőkön, kik gazdaságuk, üzletük előmoz­dítására, vagy más egyéb okból kölcsönre szorulnak, kellő biztosítás és meghatározóit kamatfizetés mellett kölcsönzéssel segíteni. Emellett szigorú szabály állott az emberi gyöngeség elé. mert aki a „piculások" érdek­körébe került, onnan ör, illetve riz évig ki sem szakadhatott. ,.Az egyesület tiz évre alakul, olyfor- mán, hogy minden részes tag legalább tiz egymásutáni következő évre kötelezi magát az egylet pénztárába he'i betéteiéit foly­tatni és az egyletben maradni. A tőke a tagok hetenkénti betéteiéiből, melyeknek legkevesebbike 10 krajezár, kép­ződik. Betenni lehet 10 krajezáron felül tet­szés szerint; 1 forinton alóli összeg után kamat nem számittatik " A szociális megsegítés és az egészséges gaz­dasági élet tömör megfogalmazása az alapsza­bályok alábbi szövege: ,,Az egyesület kölcsöneiben rendesen csak epyesületi tag részesülhet. ,,Kiváltképpen telhatalmaz'atik a választ­mány szegénysorsu, vagy rögtöni segély által tetemes csapástól megmenthető tag­nak minden korábbi bejegyzett előtt köl­csönt szavazahasson. Minden adós, ezen alapszabályoknál fogva kötelezve van arra, hogy Demfizeteş esetén 30 forint erejéig ugyan a községi bíró, nagyobb összegnél pedig a sz. keresz­túri járásbíróságnak alá veti magát. Mind- azoná'tal a peres eijárást mindenkor írás beli megintés előzi meg. Hogy ez alapszabályok a bennirt egylet­nek 1872. április 29-én tartott alakuló gyű­lésen, szóról szóra a fenn Írtak szerint fo­gadtattak el, bizonyíték László József jegyző. Kozma Ferenc el­nök.'' És rakni kellert hétről-hétre a piculákat. A jóindulat és a fegyelem hamar meghozta gyümölcsét, a megindulás után nemsokára 8co forintot forgatott a bank. Aki életét a szövetkezetbe építette A piculisok kezdeti vezetői: Sándor János, Bedő Dénes, Papp Mózes után 1907-ben Lö­rinczi István unitárius lelkész áll a mozgalom élére. Az utolsó 36 esztendőre esett a magyar élet csendes építő munkája, a világháború zivatara, az újból felvirradt magyar nap első sugara. Egy fáradhatatlan közelségi munkás tör­hetetlen akaraterejére volt szükség, hogy át­hidalja a vészes korszakokat. Lörinczi István sokszor reggeltől estig és estétől reggelig dolgozott, hogy megmentse szé­kely testvérei letétbe helyezett piculáit, hogy azokból a bajbajutottaknak juttathas­son. Az eredmény most sem maradt el. Napról- napra, évről-évre izmosodott ez a 'magyar in­tézmény annyira, hogy segítségére lehetett a kemény megpróbáltatások idején magyar egy­házaknak és iskoláknak. Lörinczi István vezetése alatt az ..Önse­gélyző Népbank“ 1930-ban uj alapszabályok­kal, üzletrészek jegyzése mellett, hitelszövet­Karácsonyfa alá ... gyermeknek: emlékkönyvet, kulcsos naplót, felnőttnek: fényképalbumot, gyönyörű vászon- és bőrkötésekben kaphat az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tár 9. kezetté alakult és tagja lett a ,.Szövetség“ Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központjá­nak. Működési köre korlátoltabb — Keresz- tur, Betfalva, Kis- és Nagvgalambfalva, Fiátfalva. Rugonfalva és a két Kede község hatóköre — méreteiben azonban megnöveke­dett. Kihelyezett tőkéje több. mint félmillió pengő, (melyből a Szövetségtől jött 350.000) betétállománya 150.000 pengő*, 1454 betétes­sel, adósainak száma 875, tartalékalapja 60 ezer pengő, házának értéke 25.000 pengő. A nagyobb forgalmúvá vált intézmény ma is megtartotta az apróbetétek formáját, sőt a kölcsönvevőket uj betétre kötelezi. íme, hetven év sűrített múltja. A picu­lákból hatalmas összegek kovácsolódtak Lörinczi István munkája által. Mint legen­dás hősök, kik véráldozattal hegyormokon várakat építettek, ugv építette bele életét szövetkezetébe egy céltudatos magyar. A szövetkezet Kereszturon ma is közügy. Vezetői a város társadalmának osztatlan ré­tegeiből állanak Szentgyörgyi Mózes penztár- nok. Dénes Mihály, Nagy Lajos alelnökök, Elekes Dénes dr. jogtanácsos és legújabban Jakab János ügyész őrzik hetven év hagyo­mányait . . . • Átok fogja azt a népei, mely nem tart össze A „Szövetség“ központja nem tüntethetett volna ki méltóbb szövetkezeti munkást Lö­rinczi István személyénél. A díszközgyűlés Isten-tisztelettel kezdődött, amelyen Ütő La­jos unitárius esperes méltatta elődjének mun­kásságát, melyet a társadalmi és gazdasági életben nyolc cvti/ed alatt végzett. A jubiláns közgyűlésen megjelent Székcly- kereszrur osztatlan társadalma, hogy az ér* elem elismerése előtt szeretettel hajtsa meg fe­jét. Jakab János ügyes/., a hitelszövetkezet mostani vezetője ismertette a „piculás bank“ múltját és jelenét, majd meleg hangon fejez­te ki elismerését Lörinczi Istvánnak a szövet kezet nevében fáradhatatlan munkásságáért. Pál Dénes unitárius lelkész, felsőházi tag — a betegség miatt megjelenésében akadályozta tott Bethlen László gr. elnök nevében — átnyúj­totta a díszoklevelet. Beszédében vázolta a szövetkezetek hatalmas gazdasági jelentőségét és a szövetkezeti, munkások nemzetépitő te­vékenységét. A szövetkezeti forma az összetartás jegyé­ben születik — mondotta — és átok ul azon a népen, amely nem érti meg az össze­tartozás legszentebb eszméjét. Kása Endre dr., Székelykeresztur város, Ütő Lajos esperes, a szövetkezet, Péter Lajos igaz­gató, az ,,Orbán Balázs br.“-intézmények, Kovács Endre, az ipartestület. Nagy László gazda, a székely gazdatársadaiom, Iarkas Gábor tanító, a tanítók hitelszövetkezet, dr. I lekes Dcr.csné, a keresztúri nőegylctck ne­vében üdvözölte az ünnepeltet. A „Szövetség“ központja nevében Horosz Béla dr.. a sajtóosztály vezetője szólalt fel. Beszédéből kicsendült az a meggyőződés hogy a magyar ^gazdasági élet a székely kalákás rendszerből és olyan vezetők áldozatkész­sége ból fog uijászületni. mint amilyen Lö­rinczi Istváné volt több mint három és félévtized alatt. Az üdvözlésekre Lörinczi István mondott megható köszönetét, áthárítva a felsorakoz­tatott érdemeket azokra, akik megértették célkitűzéseit és mellette álltak az életért ví­vott küzdelemben. Látogatás Erdély legöregebb szövetkezeti igazgatósági tagjánál A díszközgyűlés után Dénes Mihály ok- lándi adóhivatali főnök vezetésével megláto­gattuk a százéves Buksa Sándor bácsit, aki­nek egykori lakásában alakult meg a ,,picu- lás“ bank. Tiszta, polgári lakás „nagy szobájába“ ál­lunk szembe Erdély legöregebb „igazgatósági tagságot“ viselő férfiával. Sándor bácsi egyik nevezetessége Keresztumak. Még látta a fe­héregyházi síkról visszavonuló Bem hadsereg honvédalakulatait. Teljes szellemi frisseségben felel kérdé­seinkre: — ,,Századik évemet taposom, kérem — mondja tisztán és erőteljesen —. rég volt, amikor születtem: 1844 augusztus 20-án. Még ma is megvagyok, gondolkodásom ép, csak a totem gyengült el... Mim később megtudjuk, úgy kell ezt érte­ni, hogy még az idei nyáron is a határban lévő kertjében dolgozgatott. — Hát hogyan alakították a piculást? —■ nyomjuk meg a szót. — Szabómesterséget tanultam — meséli Buksa bácsi —. s nyóc evet vándoroltam. Becsből hazajöttem látogatóba és az „édesek“ annyit könyörögtek, míg szándékom ellenére itthon maradtam. Abban az időben a -Pol­gári Körnek“ nem volt helyisége s műhelye­met, amelyben csak egy varrógép vót, fel­aiánlottam. Ott gyűltünk össze olvasgatni > a bank ott alakult meg. beszélgetés közben. Akkor lettem az igazgatóságnak 7-ik tagja s még azóta is egy folytába . . . Hangja elhal kissé. Egy évszázadra em­lékszik vissza . . . — Mi a hosszú elet titka? — buggvan ki belőlem az újságíró hangja. — A mértékletesség — folytatja tovább — életemben nem vótam többször. mint nyóc- tisszer berúgva. Pipázni sohse pipáztam, ötvenéves koromba felhagytam a mesterség­gel s gazdálkodtam, minél többet a szabad­levegőn . . . De ma már sokat szeretek alunni... — Mit csinál egész nap, Buksa bácsi? — Olvasgatom az újságokat. Jaj, semmi jót nem tartok erről az életről, a mai élet­ről — bukkan elő megr.emértése —, nekem sehogy sem tetszik. Nem vezet jóra. Mikor előadjuk, hogy a szövetkezeti utó­kor háláját jöttünk tolmácsolni a munkás­ságáért és kitartóságáért, meghatódik. Meg­köszöni. Szépen, öregesen. Láthatóan kifáradt a kérdések alatt Mintha a k hallgatás véget érne. felállott és segitség nélkül betopogott szobájába . . . Később tudtuk meg, hogy disznót öltek, látogatásunk vacsorája mellől állította fel: tányérjában disznóá.zalék párolgott... Fiatalok feladata az új gazdasági élet megteremtése A főutcán hangosat koppannak a léptek. Lörinczi István foglalja össze nyolc évtized tanulságát: — Nehéz minden kezdet — mondja —. sok küzdés is alig győzi le a nehézségeket. rény és árny egymást követik. Az iparosság 1014 előtt tömegesen állt szövetkezeti moz­galmunk mellett, ma nem tudom miért, ide­genkednek. Pedig látható eredményeket értünk el: székházunk van, a statisztika bizonyítja segélyezéseinket. Hát az a felmérhetetlen se­gítség. amit egyházaink, iskoláinknak nyúj­tottunk. Igaz, pénzeiket ők is nálunk helyez­ték el. Így hidalhattuk át ■ a nehézségeket: A konjunktúrától irtóztunk; a becsület alapján álltunk . . . — A konjunktúra távol állt tőlünk — ve­szi át a szót Orbán János katolikus esperes —, a konjunktúra bőrcsizmában sétál és bőr­szivart szív — fotelből dirigál és lélektelc- nül zsarol. Mi szőttesben jártunk és fajunkat szerettük. Jöjienek a fiatalok és tetőzzék be a mi munkánkat. Elmondhatják majd uj nem­zedékek: segítették az uj magyar élet megte­remtését. Szövetkezzenek■ a lábonjáró börszá- var ellen népük érdekében. . . * ❖ Nemrég felelős tényező szájából hangzott el az idézet: „Hol vagy Európa a keresztúri kisdiákok kultúrájától. Bennem ég a kérdés; „Hol vagy magyar szövetkezeti mozgalom a keresztúri ^piculátok“ hevülő lelkü- letétől . . . SZABÓ ENDRE. Háromezerpengős ékszerlopás az Eperjes-utcában KOLOZSVÁR, december 17. A rendőrség bűnügyi naplójában az elmúlt 24 óra ese­ményei között az alábbi adatokat találjuk: Rejtélyes ékszerlopás ügyében tett felje­lentést a rendőrség bűnügyi osztályán Székely Tiborné Epcrjes-utca 15. szám alatt lakó un- asszony. Feljelentésében elmondta, hogy távol- létében .ismeretlen egyén kilopta lakásának szekrényből 3000 pengő értékű arany karkö­tőjét. A kolozsvári állomás főnöke feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen egyén ellen, aki egy meghamisított ruhatári jeggyel kiváltott az állomás ruhatárából olyan tárgyat, amely eredetileg nem azon a számon volt betéve. A kár több mint 2000 peneő. A rendőrség bűn«- ügyi osztálya mind a két bejelentett esetben erélyes nyomozást indított a tettesek kézreke- rítésére. A rendőrség elfogta és átadta az ügyész­ségnek Püsök György 43 éves lakás- és fog­lalkozásnélküli. büntetett előéletű egyént, akit a zilahi törvényszék lopás büntette miatt kö­röz. Kolozsváron Balázs Istvánné Csillaghe- gyi-utca 25. szám alatti lakostól csalt ki pénzt az elfogott Püsök György, akinek bün- lajstromát nyilván még számos más eset is terheli. Balesetről is jelentést tett a rendőrségnek a j mentőállomás. Gellért Mária 40 éves takaritó- I nő a Horthy-ut 112. szám alatt lévő síállo- í dában dolgozott. Takarítás közben elveszítve egyensúlyát, beesett a sötét pincébe és súlyos sérüléseket szenvedett. A helyszínre kihívott mentők beszállították a sebészeti klinikára. PAPIÉBAN, Írószerben, irpdai fel­szerelési tárgyakban teljes raktárt talál az „Ellenzék“ könyvesboltban. Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Tele­fon 11—99.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom