Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-23 / 265. szám

1. 1943 november 2 3, ELLE lf ÜfiK 7 __ // ifi. UU. keiesked'ó // Figyelemreméltó és érdekes cikket irt egyik gazdasági lapban Goutfalvi Dorner Zoltán, a kitűnő pénzügyi és kereskedelmi szakember, időszerű gazdasági kérdéseinkkel foglalkozik cikkében, amelyben azt fejtegeti: hogyan le­hetne minél nagyobb az iparosok és kereske­dők jövedelme. Nemzetgazda.ságtani és pénzügy tani szempontokból világítja meg a kérdést, amelynek megoldása a magyar élet legsürgő­sebb tennivalói közé tartozik. Nem az a cé­lunk, hogy jogi szempontból méltassuk Dor- ncr Zoltán javaslatait. inkább arra figyel­tünk fel, hogy milyen tárgyilagos és őszinte keresztmetszetet ad a gazdasági élet ferdesé- geiről. Leplezetlenül rámutat ugyanis arra. hogy a kereskedelem fejlődésére milyen ká­ros befolyást gyakorol azoknak a jogositvá- v.yosoknak szereplése, akik minden szakértelem nélkül, összeköttetések utján, tisztán a kon­junktúra előnyeinek kihasználásával helyez­kedtek el a gazdasági életben. A cikkíró eze­ket a jogosítványosokat egyszerűen úgy nevezi, hogy „m. kir. kereskedőkAdatokat sorol fel, hogy ezeknek a m. *?ir. kereskedőknek nagyrésze milyen szemérmetlenül visszaélt a beléjük helyezett biza.ómmal. Arról nem is beszélve, hogy nem teljesítették természet- szerű kötelezettségeiket a nemzet összességével szemben, felelőtlen és visszatetsző szereplé-> síikéi sokszor aláásták a komoly, keresztény, magyar kereskedelem hitelét. Dorner Zoltán megemlíti többek között, hogy az egyik ilyen „m. kir. kereskedő“ vagyonokat érő perzsa•* szőnyegekkel díszítette fel a lakását és ugyan­iakkor, amikor egyéni kényelmére minden üz­leti tőkéjét kivonta vállalkozásából, legfon­tosabb kötelezttségeit nem telcsitette. Egy másik jellemző eset: Ugyancsak egy „m. kir. kereskedő“ azzal hívta ki a társadalom jogos bírálatát, hogy egy társas összejövetelen szcpségkirálynöválaszlásra hatalmas összeget költött el. Nincs sok hozzátenni valónk ehhez a cikk­hez, amely régi állás pontunk te és az erdélyi felfogást mindenben igazolja Az erdélyi kép* viselők számtalanszor szóvátették az úgyne­vezett kedvezményezettek ügyét. Legutóbb a költségvetés' bizottsági- vitájában javasedták, hogy vegyék fokozottabb ellenőrzés alá a jogosítványokat és távolítsák el a kereske- ' c.clmi életből azokat, akik egyéni meggazda- \godasra akartak jelhasználni azt a nemzeti ajándékot, amelyet a felszabadulás után kap­tak. Az Erdélyi Pást egyik munkásképvise­lője a magyar tömegek nézőszögéből fejte­gette, hogy milyen káros a ,,m. kir. kmeske- ciők(í hirtelen meggazdagodása és szakértelem nélküli tevékenysége, amelynek a legsürgőseb­ben véget kell vetni. Örülünk, hogy gazda­sági szakkörökben ugyanígy vélekednek és hisszük^ hogy a komoly és erélyes állásfogla­lások végre megszünetetik a gazdasági életben a ,,m. kir. kereskedők“ tiszavirágéletü ural­mát. Hét p&eb&szíd Marosvásárhelyen befejeződött a Tőkés per főtárgyalásának érdem! része, amely hetek cta foglalkoztatta az erdélyi közvéleményt. Részletesen közöltük a főtárgyaláson elhang­zott tanúvallomásokat, amelyek visszaidézték kisebbségi múltúnkat és azokat a politikai küzdelmeket, amelyeket az erdélyi magyar­ságnak az idegen uralom alatt kellett meg­vívni. Érdeklődéssel figyeltük, hogy mit tar­talmaznak majd a perbeszédek és különös­képpen arra voltunk kíváncsiak, hogyan igyekszik a főmagánvádló Tőkés Ernő jogi képviselője igazolni, hogy a volt' bukaresti református esperest valóban jogsérelem érte akkor, amikor Szász Endre, a Székely Szó fe­lelős szerkesztője, cikksorozatában azt a kér­dést tette fel: Mit keres Tőkés Ernő Magyar- országon? Tőkés Ernő ügyvédje dr. Ufiain Ferenc, elsőrangú jogász, a legkeresettebb budapesti ügyvédek egyike. Rendkívül érde­kes jogi fejtegetésekkel építette fel vádbe­szédét amelynek az a lényege, hogy Tőkés Ernő jót akart, amikor román pártok listáin jelöltette magát és támadta az egykori Ma­gyar Párt összetételét. Szász Endre védőügyvédje, dr. Bogdán Ist­ván marosvásárhelyi ügyvéd perbeszédével jellegzetesen rávilágított arra, hogy az erdé­lyi ember mit érzett Ullain dr. vádbeszédé- nek hallatára, illetőleg olvasása közben. Azt az elvitathatatlan tényt, hogy Ullain Ferenc nem élte at Erdélyben az idegen megszállás huszonkét esztendejét. Távol áll tőle mindaz, amit az erdélyi politikában szentségnek és megfellebbezhetetlen parancsnak tartottunk. Mert ha el is fogadjuk azt az örök igazságai görög filozófiai tételt — amelyet Ullain a tárgyaláson megbízója érdekébn felhozott —, hogy a politika olyan veszélyes dolog, amely végül az ember becsületét is elrabolhatja —, tudnia kellett volna, hogy erdélyi szemmel nézve ezt sohasem lehet Tőkés Ernőre alkal- V mazni. A gyakorlati élet magával hozta, hogy P°~ litikai módszerek tekintetében a román uta­lom alatt a kisebbségi sorsban élő magyarság körében néha felmerültek, felfogásbeli ^ kü­lönbségek. De azokat a vezetőinket, akik a politikai elvek alkalmazásával kapcsolatosan ellentétes véleményen volta — sohasem ve­zette egyéni érdek, vagy érvényesülési vágy es mindig alkalmazkodtak a magyar egység kö­vetelményeihez. Egyéni hasznot sohasem akartak huzni a kisebbségi élet politikájából, mert a politikai szereplés Erdélyben felelős­ségteljes áldozatvállalást jelentett. Olyan igaz­ság ez, amelyet egyformán lehet alkalmazni azokra, akik a Magyar Párt keretei között fejtették ki politikai tevékenységüket es azok­ra, akik később a Magyar Nép közeleg ve­zetni voltak Ha a módszereken volt is köz­tük ellentét: a céljuk egy é$ ugyanaz, a ^ma­gyarság jobb jövendőjének kiharcolása vent.^ A Tőkés Érnők, a „karikás kisgazdapar­tiak'1 ezzel szemben inast akartak. ^ Egyem utakon jártak és a saját anyagi lehetőségeiket szolgálták. Nemcsak a magyarság ítélte el ma­gatartásukat, hanem rossz szajizzel tárgyaltak velük a románság vezetői is. Ahhoz, hogy ezi megérthessük, itt kellett élni Erdélyben.^ Le­het valaki akármilyen kitűnő jogász, mégsem érezheti át, hogy az idegen uralom törekve- seivel szemben mi volt az erdélyi magyar lelkiismeret parancsa. Mert: ha Ullain ^Fe­renc itt élt volna az annyi megpróbáltatáson átment Erdélyben, akkor nem csodálkoznék azon, hogy a magyar sajtó egy k becsületes tollú, közbecsülésbcn allo munkása miért ^tet­te fel a kérdést: Mi keresnivalója van Tőkés Ernőnek a magyar haza felszabadult földjen? SPORT Bebizöayítotíuk, t*o#y közönség nélkül, idegenben is tudunk pontot szerezni — mondják a hasaiért KAC-jáíékosok KOLOZSVÁR. A KAC labdarugócsap3- ta diadalmas cseoeli útjáról a hétfő dél­utáni gyorssal érkezett vissza Kolozsvár­ra. A pályaudvaron lelkes szurkológárda várta a kitünően szerepelt piros-fehérek játékosait és csaknem minden egyes já­tékost külön-külön fogtak közre, hogy fiiltanuiai is lehessenek a KAC vasámaoi szép teliesitménvének. Nekünk Csákányt, a KAC kiváló képességű fedezetjátékosát sikerült elfognunk, aki a következőket mondotta: — Rég nem játszottam ilyen erős ira­mú mérkőzést, mint vasárnap Csevelen. Kilencven percen keresztül hol egyik, hol másik kapunál volt a labda. A Csepel nagyon szépen és férfiasán küzdött, de könnyen megszerezhettük volna a mérkő­zés mindkét pontját is, ha nem csúszós a pálya. A közönség minden egyes lefutá­sunkat tapssal kisérte, amihői hőven ki­jutott Márkinak is, akinek nagyon jó nap­ja volt. A csatársorunknak is jólment a játék, de a csepeli védelem is remekelt. Nagy sikere volt Kovács IV.-nek is, aki egynéhányszor megforgatta a többszörös válogatott Szalayt. Az autóbuszból leszállva találkoztunk össze Kovács IV.-el, akitől Opata edző után érdeklődtünk, aki nem érkezett visz- sza a játékosokkal együtt. A népszerű „Kopek“ igv beszél: — Opata edző Buda­pesten maradt, mivel hétfőn esténként van az MLSz székhazában az NB I-es csa­patok vezetőinek az értekezlete, amelyen ,,beolvasó“ estélyt tartott a fővárosi csa­patok intézőinek, de különösen a Béke­utcaiak edzőjének. Ami a mérkőzést illeti, csak annyit mondhatok, hogy a legna­gyobb örömünk akkor volt, amikor meg­tudtuk, hogy újra a Il-ik helyre kerül­tünk és hogy nagynevű ellenfelünk a La­torca-utcában vereséget szenvedett. Ezzel minden tartozásunk kiegyenlítettük, mert bebizonyítottuk, hogy közönségünk nélkül is tudunk idegenben játszani és pontot szerezni. A KAC csapata ma, kedden délután Opata edző vezetésével erőnléti edzést tart a városi sporttelepen, készülve a va­sárnapi DVSC elleni nagy küzdelemre. Újabb döntőre van szükség a társa­dalmi egyesületek bajnokságában KOLOZSVÁR. Vasárnap délelőtt ját­szották le az egyetemi stadionban a tár­sadalmi egyesületek labdarugó kupájáért folyó döntő küzdelmeket, melyen a Te­mesvári csoport 3:2 (1:1) arányban győzött a KAC szurkolók csapata ellen Túrák 2 és Náray góljaival. A KAC szurkolók góljait Tulogdy 11-esből és Kolozsy lőtte. A Sza­bók 3:0 (2:0) arányban győzték le a Der- mata Öregek csapatát. így a Temesvári csoport és a Szabók egyformán 17—17 ponttal végeztek a bajnokságban és igy egy újabb döntő mérkőzés lejátszására kerül sor a hét utolsó napján. Ma utaznak vissza a fővárosi ökölvívók KOLOZSVÁR. Jelentettük, hogy Buda­pest ifjúsági ökölvívói 13:5 arányban győzték le az erdélyi ökölvívókat. A KKASE rendezésében lebonyolított első Budapest—Erdély ökölvívó viadalnak igen nagy sikere volt. A közönségnek leg­jobban a nagybányai 16 éves Várvédő tetszett, aki már a 11-ik menetben kiütötte fővárosi ellenfelét. A nagybá.nvai gyere­ket edzője levél kíséretében küldte le Ko­lozsvárra. A levelet Geréb Károly. a MÖSz IX-ik kerületének főtitkára csak a mérkőzés előtt bontotta fel és abban Fé­nyes, Várvédő edzője arra kéri a MÖSz főtitkárát, hogyha az első menetben a gyerek nem küzd minden erejével, csak HITEL nlm zl'J poli ti kai szemle: ' Ä novemberi szám tartalmából: MILES TRANSSYLVANICUS: A román lelkiség fejlődése a bécsi döntés óta VAKAR TIBOR: A kolozsvári uj városháza JUHÁSZ ISTVÁN: Délerdélyi iskoláink és a románság CSIZMADIA ANDOR: Szociális város — szociális Kolozsvár Magyar figyelő; Apor Péter az erdélyiek régi nyájassá­gáról Az erdélyiség, változatai ás újabb kérdései — A népiség válsága — Tisztasági vizsgálatok két városban SZEMLE: Erdély ujságiró-szemmel Szerkesztik; ALBRECHT DEZSŐ, KÉKI BÉLA, VENCZEL ^ JÓZSEF, VITA SÁNDOR. Előfizetés egy évre 20 P. Egyes szám ára 2 P. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kolozsvár, Mátyás király- tér 5. I. Postacsekk: 72.809 Megjelenik havonta annyit keli mondani a gyereknek, hogy ne hozzon szégyent Nagvbánya ökölvivó- sportjára. A fiatal gyerek meg is kapta az első szünet után a leckét, amiután a második menetben olyan sikerrel dolgo­zott, hogy 2 perc leforgása alatt ellenfe­lét kiszámolták. A fővárosi ökölvívók a hétfői napot vá­rosnézéssel töltötték el, mint a KKASE vendégei és a kedd déli gyorssal utaznak vissza a fővárosba. A Budapest—Erdély ökölvívó mérkőzés sikeres megrendezé­séért elsősorban Geréb Károly főtitkárt és Györki Istvánt, a KKASE jeles edző­jét illeti meg minden dicséret. MárWi a „Hét llf'-ébenl Egyik fővárosi lap összeállította a Hót legjobb 11-ét. Ezúttal — az őszi idényben már harmadszor — Márki is szereDel a legjobbak között. A csapat a következő: Márki KAC—Csókái/ DVSC, Kállai Elek­tromos-— Pázmándy Elektromos, Gere Cse­pel, Deményi NAC—Mészáros BSzKRT, Tóth II. Vasas, Szilágyi DVSC, Fazekas Szolnok, Lukács Ferencváros. A tartalékcsapatban balszélen Tolnai szerettei, a dicséretet érdemeltek között van Szaniszló, Szántay és Váczi (?) Kolozsvári játékvezetők az NB I-es mérkőzéseken Az utóbbi időben egyre gvakrabban fordul elő, hogy Erdély fővárosából is kül­denek ki játékvezetőt NB I-es mérkőzé­sekre. így többek között Jania Nándor vezette a DVSC-+-DÍMÁVAG mérkőzést, amelvért igen kedvező bírálatot kapott. Remélhető, 'hogy az országos JT a jövő­ben gyakrabban küld ki Kolozsvárról já- í tékvezetőt. j NAGYVÁRADON A NAC-NAK nagyon meg kellett izzadnia a Gamma elleni győ­zelemért. A második félidő 33. percében a játékvezető Konyát a Gammából kiál­lította., A 10 emberrel játszó Gamma ez­után nem tudta feltartóztatni a NAC csa­társorát és a 85. percben Lóránt révén sikerült a győztes gólt megszereznie. \ Mi az igazság az erdélyi úszók mellőzésének ügyében? Beszámoltunk arról, hogy Leitesdorfer Ferenc, a KAC úszószakosztályának ve­zetője a KAC idényzáró ünnepségével kapcsolatosan arról tett említést, hogy az erdélyi úszókat nem hívták meg a fővá­rosban rendezett uszótanfolyamra. Páll Elemér főtitkár a Magyar Úszó Szövetség északerdélyi kerületének megbízásából utólag a következőket közli: „A MUSz vidéki bizottsága október ele­jén körlevélben értesítette az északerdé­lyi és székelyföldi kerületet a fővárosi uszótanfolyamról, amelyeket két részben, ősszel és tavasszal szándékoztak megren­dezni. Az északerdélyi kerület arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy jobb ered­ményeket hozna, ha tavasszal vennének részt az úszók a tanfolyamon és ezért nem jelent meg kolozsvári úszó a fővárosi tan­folyamon. A nyilatkozat, sajnálatos, olyan egyesület felelős vezetőjétől, amely a visszatérés óta az ország összes egyesüle­tei közül a legtöbb erkölcsi és anyagi tá­mogatást kapta az uszószövetségtől.“ SZERDÁN DÉLUTÁN BUDAPESTEN a BSzKRT pályáján nemzetekközötti lab­darugómérkőzés lesz. A Belgrádban állo­másozó német katonaválogatott a magyar 'katonaválogatottal méri össze erejét. A csapatban kizárólag csak fővárosi játéko­sok szerepelnek, bár abban néhány ko­lozsvári játékos (Szántay, Radnai, Váczi, Beke) is helyet kaphatna, de őket még az edzömiérkőzésre sem hívták meg. A KLE labdarugói Marosvásárhelyen. A kolozsvári levente válogatott készül­ve a vasárnapi marosváíárhelyi levente­válogatott elleni mérkőzésre, szerdán dél­után 2 órakor Kádár János leventeedző vezetésével az egyetemi stadionban két- kapus edzésen vesznek részt. Az edzésre Peredy János levente-főoktató a Kolozs­vári Levente Egyesület mindkét csapatát, továbbá a KMÁV és a Mátyás (Dermata) leventecsapat 6—6 legjobb játékosát ren­delte ki. A szerdai edzőmérkőzés után ál­lítják össze azt az együttest, mely a szom­bat délutáni gyorssal Marosvásárhelyre utazik. A Kolozsvári Levente Egyesület, mely vasárnap a KAC ifjúsági csapatá­val 3:3 arányban eldöntetlenül végzett, valószínűleg sikerrel állja meg helyét Marosvásárhelyen is. közgazdaság MEGÁLLAPÍTOTTÁK A SZALONCU­KOR LEGMAGASABB ÁRAT.- A hivatalos lap legutóbbi száma rendeletet közöl a szalon­cukor forgalmának szabályozásáról. A ren­delet • szerint a szaloncukor legmagasabb ára a következő; 1. ízesített selyempapír burko­latú konzum szaloncukor kilónként 7.60 P. 2. Selyempapír és alumínium burkolásu, ízesí­tett sztaniolos konzum szaloncukor kilónként 8.60 P. 3. A legalább 20 százalék nemes­anyagot tartalmazó selyempapir és aluminium csomagolású, különleges luxusszaloncukor ki­lónként i r P. A nagykereskedői beszerzési árhoz legfeljebb 5 százalék bruttó hasznot, a kiskereskedők pedig legfeljebb 25 százalék bruttó hasznot számíthatnak fel. Luxussza­loncukrot csak a közellátási miniszter külön engedélye alapján szabad forgalomba hozni és mennyisége a multévi egész mennyiségnek csupán 25 százaléka lehet. Az úgynevezett konzum szaloncukor mennyisége az idén sem lesz kevesebb, mint a mult évben. A NAGYVÁRADI KERESKEDELMI CSARNOK DÍSZKÖZGYŰLÉSE. A nagy­váradi Kereskedelmi Csarnok mint a KOE , törzstagja, e hó 2S-án, vasárnap tartja dísz­közgyűlését Nagyváradon. A közgyűlésen a kereskedelemügyi miniszter is képviselteti magát cs _résztvesz azon Halla Aurél dr. ny. államtitkár, a KOE országos elnöke és Sándor Béla dr., a KOE főtitkára is. HIVÁTASSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉG AZ IPAROGYI MINISZTERNÉL. Bor­nemisza Géza iparügyi miniszter fogadta azt a küldöttséget, amely a Hivatásszervezet ré­széről több időszerű munkáskérelmet terjesz­tett elő. A szervezet a munkaügyi felügyelő­ség, a bérmegállapitó bizottságok, a gyermek- nevelési pótlék, fizetéses szabadság, valamint a munkásság közellátási és ruházkodási pro­blémái ügyében nyújtott át emlékiratot. Vála­szában a miniszter közölte, hogy a felvetett kérdéseket komolynak tartja. Á munkaügyi ellenőrzés továbbfejlesztésére szervezett for­mában most kerül sor. Létrehozzák az újab­ban szünetelő bérmegállapitó bizottságokat, minden remény megvan arra, hogy újra emeljék a gyermeknevelési pótlék összegéit. A közellátási kérdésekben bejelentette a mi­niszter, hogy a kormányzat mindent elkövet a rendkívüli helyzet súlyának könnyítésére. Parkettcxéai munkálatokat ju­id.LÖRINCZY JÓZSEF, laka*: Zá'olya*uica 14. szám., vajv SEBŐK-enkrászda, Mátyá* kiréiy-téf 23. Tét: 19—59.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom