Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-30 / 271. szám
* 1943 november 3 (k ELLENZÉK ifimiwi A Ház rendkívüli érdeklődése mellett foefeje- ződőtt a költségvetés plenáris vitája „A mai helyzet nem hasonlítható össz e az eisó vl:ó^háho rns „Javult az adómorál - normális a költségvetés - emeiketietí a vita szón onal* A képviselőház hétfőn fejezte he azt a több, mint két hétig tartó ülésszakát, amelyen az 1944. évi költségvetést tárgyalták le. Az utolsó nap a költségvetés szempontjából a legfontosabb tárcára, a pénzügyi tárcára került sor. A képviselők már a kora reggeli órákban szép számmal megjelentek az iilés- teremben és a felszólalások a kormánypárti és ellenzéki részről egyaránt azt a meggyőződést keltették, hogy eltekintve az előző napok egy pár viharos jelenségétől, a parlament minden oldalán kivétel nélkül a segiteniaka- rás. a jószándéku kritika eszközével igyekezettek az idők szelleméhez mérten segíteni a kormányt nehéz munkájában és az ország- vezetés gondjainak vállalásában. Személyeskedésétől mentes, tárgyilagos, magasszinvo- nalu beszédekkel fejeződött be a költségvetés plenáris vitája és az Erdélyi Párt szónokait J ezúttal is épp olyan figyelemmel és a Eláz < mmdn oldaláról megnyilatkozó helyesléssel fogadták, mint a többi tárcánál történő felszólalásaikat. A vitában különös érdeklődés elözt meg a múlt világháború alatti miniszterelnöknek, gróf Esterházy Móricnak a beszédét. Az ősz törvényhozó a Ház feszült érdeklődése közben hatalmas politikai tapasztalatai felhasználásával mondotta el fejtegetését a parlament céljáról és a törvényhozók egyetemes kötelességeiről. , . . ' / A folyosón az egész ülés ideje alatt, eheti időben pedig a parlament éttermében a képviselők nagyobb csoportokban tárgyalták a kedden kezdődő apropriációs vita várható eseményeit. A kormánypárti képviselők az étteremben ebédelő Remétiyi-Schnéllcr Lajos pénzügyminiszter és Tasnádi-Nagy András, házelnök körül csoportosultak. Az erdélyipárti képviselők, Teleki Béla gróffal élükön, az étterem egyik sarkában ültek össze. Az ellenzéki folyosókon pedig a baloldali ellenzék Bajcsi-Zsilinszky Endrét, Tildy Zoltánt., Rassay Károlyt, Apponyi György grófot és Esterházy Móric grófot, a jobboldali ellenzék pedig vitéz Imrédy Bélát, Jaross Andort és Maróthy-Meizner Károlyt vette körül. A megajánlási vita mindig nagy figyelmet keltett politikai körökben, mert minden pártnak bőséges alkalma nyílik ez alkalommal részletesen kifejteni álláspontját és azokat az okokat, amelyek miatt a kormány mellett, vagy a kormánnyal szemben állanak. Szokáshoz híven a megajánlási vita első napján az egyes pártok elnöke ismertetik kétórás beszédben pártjuk álláspontját, maja a hat napig tartó 8—8 órás ülásek során a feliratkozott képviselők a pártok előre meghatározott sorrendjében fejtik ki véleményüket. Csoór Lajos a családvédelmi szempon- tok fokozottabb ki domborítását kérte a pénzügyi politikában is. Átlitiák vissza az adóügyi jeg/zöségeket Az Erdélyi Párt második felszólalója, Tóth Balázs a multévi költségvetési beszédéből kiindulva, köszönetét fejezte ki a miniszternek az akkor kért egységes állami pótadó bevezetéséért, de ismét felemlítette a még be nem vezetett egységes községi pótadót, amellyel kiküszöbölhetők lennének azok az egyenetlenségek, amelyek a szegényebb és gazdagabb községek tekintetében a jelenlegi adózási rendszer miatt fennállanak. Ennek keresztülvitelére kérte, hogy állítsák vissza az adóügyi jegyzőségeket és így a jegyzőket mentesítsék az adókivetéssel járó munka alól, hogy több gondot fordítanak a szociális tevékenységnek. Ezután foglalkozott a magánbiztosító intézetek ellenőrzésével. Ezzel kapcsolatban indítványozta, hogy különösen az ez évben is előfordult jégkárok miatt az állami onbiztositást vezes3 sék be. Ugyanezt kérte a kisgazdák szármára is, amellyel elérhető volna, hogy 65. életévük betöltése után bizonyc 1 ok- kan tsági dijban részesüljenek- A házadókkal kapcsolatban a házak fenntartásának érdekében a házbér bizovajos össze gét mentesíteni kellene a.z adózás alól, mert ma az a helyzet, hogy a jövedelem 68 százaléka az államot illeti rneg és a fennmaradó összeg az épületek fenntartására sem elegendő. Különösen súlyos ez olyan közintézményeknél, ahol a ház alapítványok tulajdona és a bérből tanulmányi, vagy egyéb segélyeket kellene kiadni. A triánoni országban B listára tett hivatalnokok ügvével kapcsolatban kérte, hogy megfelelő előléptetéssel tényleges szolgálatba vegyék vissza őket. Ezzel kapcsolatosan megemlítette az 1200. és 900. rendeletek által a megszállt területeken levő, tisztviselők rangsorolásának tekintetében tapasztalt hibákat. Beszéde végén felvilágosítást kért a minisztertől abban az irányban, hogy a főleg idegen érdekeltségű magánbiztositó intézetek mennyi bevételhez jutnak egy év alatt, mennyit fizetnek kártérítés cimén és a megmaradt tiszta haszonból mit fordítanak a nemzeti célokra. A költségvetést a miniszter iránti bizalommal elfogadta. Meskó Zoltán, Ilot'szky János felszólalása után Törs Tibor elnök a vitát bezárta és bejelentette, hogy a pénzügyminiszter kíván szólani. A pénzügyminiszter beszéde A pénzügyi tárca vitája A hétfői ülést io órakor Tasnádi-Nagy András nyitotta meg. A napirend előtt bejelentette, hogy a finn képviselőház elnöke válasziratot küldött a magyar képviselőháznak a finn-ugor népek rokonsági ünnepe alkalmából a finn képviselőiláznak küldött üdvözletére. Ezután Inántsi-Pap Elemér előadó ismertette Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter jelentésiben a pénzügyi tárca költségvetését. Az előadó tetszéssel fogadott beszéde után Horváth Endre, az imrédysták vezérszónoka, vette bírálat alá a tárca költségvetését. Beszéde elején az elismerés hangján szólott a magyar adófizető áldozatkészségéről. Demel Aladár, a kormánypárt első vezérszónoka felszólalásában főként a jövedelmi adó kérdésével foglalkozott. A hitelpolitikáról szólva, hangoztatta, az ország agrárjellegéből következik, hogy a hitel iránt legnagyobb mértékben a gazdatársadalom részéről nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés. Lehetővé kell tehát tenni az állami kölcsönök- ben való részesedést a gazdák részére is. Tauf fér Gábor (nyilaskeresztespárti) hozzászólása elején részletesen foglalkozott az adómorállal és a jó adómorál megerősítésének lehetőségével. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter egyórás beszéde elején kiemelte, hogy a pcnziigyl politika alapelveit, azokat az iutéz- kedéseaet, amelyekkel ezeknek az aiapelvek- nek a keresztülvitelét biztosítani kivânjâk a jövőben is, valamint ennek a politikának n változatlanságát már kifejtette expozéjában és ezúttal nem fogja megismételni. Inkább azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyeket a vita folyamán vetettek íel és az egyes témaköröket összefoglalva, összefüggően foglalkozik a felvetett kérdésekkel. Több képviselő foglalkozott azzal a párhuzammal, amely gazdasági és pénzügyi életünkben az elmúlt világháború és a jelenlegi világháború helyzete között fennáll. Rendkívül nagy különbségek vannak az akkori és a mai viszonyok között. Mindenki azt nézi, hogy mi volt az első világháború 3. és 4. esztendejében, de a leglényegesebb összehasonlítást, hogy olyan rend és nyugalom, mint ma, akkor nem volt az országban, elfelejtik. És az országnak azok az ellenségei, akik ezen a helyzeten változtatni óhajtanak, mindenáron fel akarják idézni azt a helyzetet, amely 1918--ban állt elő. A pénzügyminiszter beszéde további során a deficit kérdésevéi foglalkozott. Hogy deficit van, az természetes. Ez máskép nem is lehet, mert nincs Európában egyetlen áliain, amely ezeket az időket deíicilmentesen tudná átvészelni. Nálunk is van természetesen deficit és ezt belső kölcsönök felvételével kell fedezni. A rosszemlékű hadikölcsön most is kisért, noha ezen a téren valódi hack. Éppen ezért igyekezett valamilyen újszerűt alkotni a kötvénykibocsátások terén. így jutott a buzakötvény gondolatára. Arról van szó, hogy olyan kötvényeket adjon ki a közönség körébe .amelyben könnyű az elszámolás. Éppen ezért igyekezett olyan címletet kreálni, amely a magyar gazdának, aki hozzászokott ahhoz* hogy búzában kalkuláljon, megköny- nyiti a kalkulációt. A pénzügyminiszter a továbbiakban a zálogleveles kölcsönök visszafizetéséről szólott. Ma már ott tartunk, hogy csakugyan lehetséges a zálogleveles kölcsönök visszafizetése, ha ugyanakkor zálogleveleket is vonunk ki a forgalomból. Súlyt helyez arra, hogy a külföldi hitelekből folyó kötelességünknek zavartalanul eleget tegyünk és sieglartsuk adott szavunkat. Vigyázni kell arra, hogy a kisemberek részéről való visszafizetést tegyük lehetőve. Hitelpolitikai vonalon maradva a pénzügyminiszter hangoztatta, hogy a kisembereknek a hitelnyerés lehetőségét elő kell mozdítani. Az adókérdésekre áttérve a pönzitgy>n!n'sz- ter a beruházási hozzájárulások terén elsősorban a tervezett háborus költségekhez való hozzájárulásról emlékezett mej, A hozzájárulást nagyjából már be is fizették. Arra gondol, hogy ezt a nagyjából már megszüntetett adót meg kell hosszabbítani, mert csodálkozásra adhat alkalmat, hogy ha a pénz- ] ügyminlszter a háború alatt valamelyik adó- | mmet megkívánná szüntetni. A pénzügyminiszter ezután örömmel álla- i pitotta meg, hogy az egyszerűsítés, amelyet j az egységes állami pótadóval terveztek, egészében bevált. A pénzügyminiszter beszéde további Során az adómorál kérdését fejtegette és hangsúlyozta, hogy az megjavult. Nem mindenkinél, de nagyjából. A hadirokkantak adóztatásáról szólva hangoztatta, hogy sürgősen intézkedni fog ezen a iénan, hogy a szociá’is szempontok maradéktalanul érvényesüljenek. Az aikalmazotti kereseti adóalapnak, illetve jövedelmi alapnak 10C0 pengőben és 3600 pengőben megállapított alsó határát nem tudja felemelni, mert az adómenies létminimumot az egész világon leszállították. A háború alatt az adóztatást minél szélesebb alapokra kell helyezni. Részletesen beszélt a miniszter a szesz- egyisdáruság kérdéséről és megállapította, hogy az egyedáruság rendkívüli mértékben emelkedett. A cukorrépatermelők részéről elhangzott panaszokra válaszolva hangoztatta, hogy a kisemberek érdekében minden! meg fog lenni. Az ingatlanforgalom szabályozásáról szólva hangoztatta, hogy rendeletet tervez, amely hivatva lesz a magasabb árat vagy lenyomni, vagy legaíábbis a tulmagas árakból megfelelő részt elvonni és ezzel biztosítani azt, hogy a vásárló erő a forgalomból vissza ne vonuljon. A pénzügyminiszter a beruházások kérdésével foglalkozva a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott a lakosság magatartásáról, amely a nagyterheket zokszó nélkül viseli és ezért az egész ország hálás az adófizetőknek. A pénzügyminiszter a továbbiakban a pénzügyigazgatósági tisztviselői karról emlékezett meg nagy elismeréssel és hangoztatta, hogy igen nagy lépések történtek a tisztviselői kérdés terén a családi pótlék tekintetében. A nyugdíjaztatás kérdése igen nehéz. Itt vigyázni beli, mert hiszen az emberi életkor általában véve meghosszabbodott, tehát meg kell fontolni, helyes-e, hogy nyugdíjba vonuljanak életerős, munkaképes emberek, akiknek szakértelmét nehezen lehet nélkü’özni. A pénzügyminiszter beszéde befejező részében hangoztatta, örül annak, hogy a kor. mány elhatározta, hogy ellentétben az 1914— 1918. évi világháború gyakorlatával, ez alkalommal a háború ellenére is rendes költségvetést terjesztett a Ház elé. A pénzügyminiszter ezután azt a véleményét fejezte ki, helytelen az, hogy minden kérdés megoldását egyedül és kizárólag az államtól és a kincstártói várják Magánkezdeményezésre, vagy társadalmi összefogásra is szükség van. A pénzügyminiszter végezetül örömét fejezte ki, hogy az icfei költség- vetési vita olyan rendkívül magasszinvonaiu volt. Ez azért volt lehetséges, mert vala- ! mennyien egy gondolatban forrtunk össze, ! mégpedig abban, hogy biztosítsuk ennek a I nemzetnek azt a helyet, amelyhez ezeréves j küzdelmünk alapján amelyet Európa kulturá- I jáért és a kereszténységért folytattunk, beu- I nőnket megillet Hitelt a kisegzisztenciáknak A pénzügyi tárcában az Erdélyi Párt vezérszónoka gróf Bethlen László volt. Beszéde elején megelégedéssel állapította meg, hogy nemzetünk a középeurópai kisállamok között a inai világégés ellenére is a legkonszolidáltabb helyzetben van. Amíg a költségvetésben a talán soha ilyen fontosságot nem jelentett honvédségünkről való gondoskodás uralkodik, ugyanakkor a pénzügyminiszter gondoskodni tudott komoly szociális haladásunk fedezéséből és lényeges gazdasági beruházások lehetőségéről. Rátért ezután a köztisztviselők és fixfizeté-1 se.s alkalmazottak helyzetére. Nagyon jól tudjuk — mondotta —, hogy a fizetések további emelésének nincs meg az anyagi lehetősége. Lényeges segítséget jelentene és nagyon helyes elgondolás a közellátás rendszeres fejlesztése, a beszerzési és elosztó csoportok felállítása, de ezek megvalósítása égetően sürgős. Beszélt az OTBA kérdéséről. Kérte, hogy budapsti mintára az egész országban és igy Erdély nagyobb városaiban is állítsanak fel rendelőintézeteket. Meg kell szüntetni a különbségeket a köztisztviselők és a magánalkalmazottak között ebben, a tekintetben. Megemlítette ezután, hogy Kolozsvárott a megélhetés ma drágább, mint bármelyik magyarországi városban, ezért kérte, hogy a fizetések tekintetében Erdély fővárosát az első osztályba sorozzák be. Ezután a hadiüzem» és a nem hadiüzemi, munkások drágasági pótlékáról beszélt és egységes intézkedést sürgetett az ügyben, majd a kormány hitelpolitikájára tért rá és hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Bank által bevezetett szelektiv hitelpolitika egységes útra terelte a háborus hiteléletet. Foglalkozott a kishitelek problémájával. Az árszínvonal általános emelkedése folytán a hitelek összege is eltolódott, tehát észszerűen emelkedik a kihelyezés, ami szükségessé teszi, hogy a kis- intézeteknek, elsősorban pedig a hitelszövetkezeteknek az uj helyzetnek megfelelő hitelforrások álljanak rendelkezésükre. Különösen fontos ez a visszacsatolt területeken, elsősorban pedig Erdélyben, ahol a legszegényebb magyar családok exisztenciájának megteremje te függ néha attól, hogy megfelelő gyors hitelekkel tudnak-e adott esetben támogatásuk- F°k°zza még a hitelszükségletet Erdélyoen a menekültek nagy száma és a szórvány-magyarság támogatásának szükségessége. A' továbbiakban azokra az újabb adókra és illetékekre terţ ra, «-melyeket a pénzügyminiszter expozéjában bejelentett. Különösen az ingatlan-beruházásoknál felmerült adók kérdésével foglalkozott és arra kérte a minisztert, hogy decentralizáltan egyes pénzigazgatóságok mellé bizottságot állítson fel, amely az ingatlanok eladását ellenőrizné, illetve esetenként megállapítaná a fokozott adózás, vagy illetékezés indokoltságát. Kérte továbbá, hogy a megjelenő rendeletekben a jogszabály alapján működő, vagy elismert szövetkezeti központok azok tagszövetkezeteiknek, valamint a nyugdíjpénztárainak mindennemű ingatlanvételei és eladásai mentesek legyenek a tervezett uj közszolgáltatás és korlátozás alóí. ^ ^ Beszéde végén az állami beruházások, a szubvenciók és az árak maximálásának kérdésével foglalkozott, majd a költségvetést a kormány és a miniszter iránti bizalommal az Erdélyi Párt és a maga nevében elfogadta. Vásáry István (Független Kisgazdapárt) a közcélú intézmények támogatására előirányzott összegek szakszerű felhasználására mutatott rá. Ronkay Ferenc, a MÉP második vezérszónoka azzal kezdte beszédét, hogy a pengő értékállandóságát minden körülmények között meg kell tartani. Kérte, hogy a fejadag- és a pontrendszert vezessék be minden közszükségleti cikkre. Indokoltnak tartaná a 3600 pengős jövedelmi alap felemelését. Kabok Lajos, a Szociáldemokrata Párt vezérszónoka különböző adjózási aránytalanságokat tett szóvá. Vitéz Martsekényi Imre (MÉP) szerint az ország pénzügyi politikájának a mai időkben három alapelvet Kell követnie: az egyik az ország biztonsága, a másik a visszacsatolt területek és országrészek ellátása, a harmadik pedig a békegazdálkodás előkészítése. Gróf Eszterházy Móric (Nép Párt) szerint a pénzügyi politikának egyik alappillére a icndezett közellátás. Ez rendezett termelés nélkül nem lehetséges. Az életsíandard most sem magasabb, mint 1938-ban, csupán a terhek nagyobbak. Minthogy a mai áldozatok nagyrésze csak bizonyos foglalkozási ágazatot érintenek, szükség van a progresszivitás elvének nagyobbfoku alkalmazására. A költségvetés elfogadását, vagy el nem fogadását attól teszi függővé, hogy a progresszív teher- vi se lessel együtt kap-e ígéretet a progresszív ellenőrzés előmozditására. ^ Ezzel a vezérszónokok sora lezárult és Zimmér Ferenc emelkedett szólásra. Hangoztatta, hogy felelősséggel tartozunk a nemzet irányában ezekben a komolv kJőkben. Balás Károly a legerélyesebb intézkedéseket kérte a feketepiac haszonüzői ellen. A költségvetést elfogadta. Az 1944« évi statisztikai munkaterv A pénzügyminisztert beszéde elmondása után Kállay Miklós miniszterelnök és a kormány tagjai üdvözölték, majd a Ház tagjai pártállásra való kitenitet nélkül gratuláltak nagyjelentőségű beszédéért. Ezután Kállay Miklós miniszterelnök benyújtotta az 1944. évi statisztikai munkatervet, amelyet előzetes tárgyalás végett a közgazdasági, a közlekedési, valamint a pénzügyi bizottsághoz tettek át. A munkaterv előadójául Zermann Antalt jelölték ki. Ezután az elnöik a pénzügyi tárca költségvetéséről szóló javaslatot szavazás alá bocsátotta és a Ház a költségvetést Kabók Lajos három határozati javaslatának elvetésével általánosságban és részleteiben elfogadta. Az elnök napirendi javaslatára a Ház úgy határozott, hogy legközelebbi ülését kedden délelőtt 10 órakor tartja, napirendjén az 1944. évi költségvetés törvényjavaslatának folytatólagos tárgyalásával. Ezzel az ülés véget ért. •. 1 , I 1 1
