Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-10 / 254. szám

ELLENZÉK

5

Erdély és az áj állami költségvetés

Vájjon mit hoz számunkra a jövendő? Újra cs újra megismételjük önmagunkban czl <i kérdést. Nincs a napnak olyan órája, amikor ne jutna eszünkbe, hogy körülöttünk világok harca tombol, - amelynek kimenetele a magyar nemzet sorséira is döntő• befolyással lesz. Ilyenkor át ér ezz ük. hogy az élei egyéni gondjai és a társadalom formaságai mennyire eltörpülnek a közösség nagy'érdekei előtt. Mit kell cselekednünk, hogy a jobb magyar jövendőt kiérdemeljük? Hiszen mindannyian arra áhítozunk, hogy a vérziua'ar után a bob dog béke építő munka;* árán megalapozhassuk az utánunk követne ..u nemzedék nyugalmát. Sokan próbáltak válaszolni arra a kérdésre, hogy vájjon melyik is a helyes magyar ut. A nemzet kö ■véleményé megpróbáltatások idején rundig egészséges öntudattal keresi a nemzeti egységet, a töretlen magyar nemzetiélek kialakítását. A helyes utat tehát abban látja, hogy jelszavak és szivárványszínű álmok helyett mar most igyekezzünk elvegezni a jövendő nűgy munkájának azt a részét, amelyet a rendkívüli viszonyok lehelévé lesznek.

Súlyos felelősséget kell éreznie a mai időkben minden magyarnak, mert a jövendő számon hérheti tőlünk, hogyan éltünk és mit cselekedtünk ezekben a sorsdöntő napokban. Áldozatkészséget kell tanúsítania a nemzet minaen egyes tagjának, mert mindannyian őrhelyet töltünk be a magunk hivatásának lelkiismeretes teljesítésével. M egbocsáthatatlan

bűnt követ el a magyar jövendő ellen az, aki a mai időkben egyéni sérelmekkel hozakodik elő és külön utakon akar járni, vagy konkolyhintcsscl zavarja a nemzeti egységet. Erdélyben nem üres szólás-mondás, hogy minden áldozatra készek vagyunk a nemzeti egység megőrzésére. Ezért nem találtak termékeny talajra nálunk a különböző politikai kísérletezések és ezért van, hogy a mai erdélyi politika nem egyéni érvényesülések útját egyengeti, hanem minden megnyilatkozásában a magyar közösség érdekeinek magasabb céljait szolgálja,

*

Most zajlott le az állami költségvetés bizottsági vitája. Mielőtt pénteken megkezdődnék a költségvetés plenáris tárgyalása, érdemes visszapillantást vetni a bizottsági vita gazdag erdélyi anyagára. Erdély törvényhozói minden tárca költségvetésénél olyan kérdéseket vetettek fel, amelyek elsősorban az erdélyi újjáépítést szolgálják, de ugyanakkor előmozdítják a felszabadult országrész teljes bekapcsolódását a magyar haza vérkeringésébe. Azok az erdélyi kérdések, amelyeknek megoldását az Erdélyi Párt képviselői sürgették, jogos és méltányos kívánságok, örvendetes megállapítani, hogy az egyes miniszterek a legnagyobb figyelemmel hallgatták meg az erdélyi felszólalásokat és ahol lehetett, azonnal ^megtették a szükséges intézkedéseket., ahol pedig a kérdés tanulmányozást igények, ígéretet^ tettek az erdélyi szempontok figyelembevételére. ,

keli fektetnünk az erdélyi óvodákra es a Zöldkercszt-mozgalom intézményeire. (I clcki Béla grof és Vita Sándor felszólalása.)

*

Nagy eredményt ért el az Erdélyi Part a kultusztárca vitájában, ahol a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter magáévá tette az erue- lyi álláspontot a hétosztályos érettségi bizonyítványok egyenjogúsítása ügyében. (Minő Imre dr. felszólalása.) Annakidején részletesen beszámoltunk arról, bogy Erdélyben nyolc korosztályt érintett a kultuszminiszternek az a rendelkezése, hogy a hetosztályos érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők különbözeti vizsgát kell tegyenek. Az Erdélyi Part érvelései alapján a miniszter eltekintett ettől a rendelkezéstől.

Országos szempontból is fontos volt az az indítvány, hogy hívják össze sürgősen a közoktatásügyi tanácsot. (László Dezső felszólalása) és az egész nemzet méltányos kívánsága a papi kongruák végleges rendezése es a lelkészi egyenjogusitás kérdése. (Csipák Lajos beszéde.)

A szórvány magyarság lelki gondozása es ' tanítása olyan feladat, amekyet a múltban sajnálatosan elhanyagoltunk és ennek tuLai- donitható, hogy a magyar lelkek tizezreit elvesztettük. Most már a bizottsági vita folyamán szóvá tették az erdélyi törvényhozók ezt a kérdést (Nyíró József beszéde), amelynek megoldása állandóan foglalkoztatja a hivatalos tényezőket. Kulturális szempontból nagyon fontos az erdélyi műemlékek kérdése,, a rádió erdélyi műsorának ügye és a kolozsvári Nemzeti Színház vidéki vendégszerepléseinek rendezése. Mindezeket figyelemmel hallgatták meg a bizottság tagjai és abban is egyetértettek az erdélvipárti megállapítással, hogy a jelenlegi tanári fizetések tarthatatlanok, amelyeken a legsürgősebben kell segíteni. *

Rablógazdálkodást folytattak két évtizeden keresztül az erdélyi erdőkben. A mult bűneinek helyrehozatalára tehát megfelelő szakemberekre van szükség. Minél több erdőmér- nököt kéül küldeni Erdélybe, hogy a helyes erdőgazdálkodást biztosítani tudjuk. A földművelésügyi tárca költségvetésének bizottsági vitájában erre a fontos szempontra mutatott rá többek között az Erdélyi Párt (Teleki Béla gr. felszólalása) és szóvátette a mezőgazdasági munkáskérdés megszervezését, valamint a mezőgazdasági munkások természetbeni ellátásának ügyét. Teljes őszinteséggel ismertették az erdélyi törvényhozók a kolozsvári tüzifaellá- tás súlyos nehézségeit is (Mikó Imre felszólalása) és a földművelésügyi miniszter az adatok ismeretében ígéretet tett arra. hogy a kolozsvári tüzifaeüátás érdekében rendkívüli köny- nyitésekre tesz intézkedéseket.

Ugyancsak erdélyi felszólalás alapján tisztázódott az a kérdés is, hogy az állatigénybevétel alól a kéttehenes gazdákat mentesítették. (Domahidy István felszólalása.)

* /

is egészséges hatást lehet elérni a decentralizációval. Gyakorlati és elvi szempontból egyaránt szükség van itt is a gyors és egyszerű ügykezelésre. (Teleki Béla gróf felszólalása.) Méltányosan és igazságosan kell eljárni a vi- gómarhaigénybevételnél és súlyt kell fektetni a mezőgazdasági ruhaakcióra, (tír. Braune- eker Antal felszólalása ) Súlyos nehézséget okoznak a nehéz anyagi gondokkal küzdő munkásság közellátási kérdései. Itt tehát a kormányzat segítségére van szükség. (Szabó János felszólalása.) A köztisztviselők központi ellátása és a telepesek és munkások ellátása egységes megoldást igényel. A jövendő szempontjából pedig fontos a készletekkel való takarékoskodás. (Ember Géza felszólalása.) Mindezekre a kérdésekre részletes választ adott a közellátásügyi miniszter és az erdélyi szempontokat megfontolás tárgyává tette.

A házadó és a házbéremelés kérdései Erdélyben különleges jelentőséggel bírnak, meri egyrészt a bérlők anyagi helyzetét, másrészt a háztulajdonosok terheit kell, figyelembe venni. (Bartha Ignác felszólalása.) Az igazságügyi tárca keretében, a cenzúra-ügyet is szóvátette az Erdélyi Párt. (Szilágyi Olivér felszólalása.) A miniszter válasza hangoztatta, hogy számot vet az erdélyi különleges viszonyokkal.

♦

A délerdélyi magyarság sérelmei az egész erdélyi közvéleményt állandóan foglalkoztatják. A felszabadult erdélyi területek törvényhozói a miniszterelnökség és a külügyi tárca vitájában szóvatették a legutóbbi időben történt súlyos sérelmeket. [Albrecht Dezső felszólalása.) A jövendő szempontjából nem szabad figyelmen kívül hagyni a külföldi propagandát (\rvay Árpád felszólalása) és meg kell erősítenünk külképviseleteinket (Tc- leki Béla gr. felszólalása.) Száműzzük a ma gj ar szótárból a trianoni múltra emlékeztető kisebbség kifejezést es alkalmazzuk a nemzetiség meghatározást. (Mikó Imre felszóla'ása.) Olyan horderejű kérdések ezek, amelyekkel nap-nap után találkozunk és amelyeknek rendezése az egyetemes magyarság iegfontosaW célkitűzései közé tartozik.

Kisemberek védelmében szólaltak tel X pénzügyi tárca vitájánál az Erdélyi Párt képviselői, akik a kishitelek további fenntartását és a hitelkeret kibővítését (Bethlen László gr. felszólalása), a pénzügyi adminisztráció egyszerűsítését (Patzkó Elemér felszólalása) és a munkások jövedelmi adójának megszüntetését kérték. (Árvay Árpád fel szó lalása). A munkások jövedelmi adójának megszüntetésire vonatkozó javaslatot, illetőleg a jövedelmi adó minimumának uj megá! lapitását a miniszter meg a bizottsági vita során magáévá tette.

Összefoglaltuk a költségvetés bizottsági vitájának anyagát, hogy az olvasó átfogó képet nyerjen arról, hogyan fogják fel parlamenti teendőiket az erdélyi törvényhozók. Azt hisszük, hogy ezek az adatok mindennéI beszédesebben bizonyítják; Erdély tisztán a közérdeket kívánja szolgáim és egyetlen politikai programja az egységes magyarság boldogabb jövendőjének megalapozása.

VÉGH JÓZSEF.

I Háromheti tárgyalás után

Csütörtökön bird at Ítéletet a kolozsvári törvényszék az északerdélyi kommunista-per vádlottjainak utolsó csoportja felett

Elhangzottak a perbeszéclek a nagyarányú bünper utolsó felvonásán

A magyar allampolgarság megszerzésének kérdése olyan ügy, amely minden erdélyi magyar embert érdekel. Jogilag ugyan mindazok magyar állampolgárok lettek, akik a bécsi döntés napján a felszabadított területen laktak, ^ illetőleg _ illetőséggel bírtak, az (állami- polgársági bizonyítványok formai kiadása azonban csak kérvényezés alapján történhetik me&- Egyes illetmények és jogosítványok megszerzését ezzel szemben állampolgársági bizonyítványhoz kötik. A közelmúltban éppen az Erdélyi Párt közbenjárására az állami nyugdíjasok egyévi halasztást kaptak az állampolgársági bizonyítvány megszerzésére. Az állampolgárság! bizonyítvány tehát időszerű kérdés, amelynek méltányos elintézése elsőrendű erdélyi érdek. Az Erdélyi Párt a belügyi költségvetés vitájában (dr. Mikó Imre képviselő) rámutatott arra, hogy a múltban milyen kálváriát kellett járni az erdélyi magyaroknak az állampolgársági bizonyitvány- nyal kapcsolatban es ezeknek a sérelmes rendelkezéseknek orvoslását kérte. '

A bizonyítvány beszerzésekkel amúgy is elég bajunk^ van. Itt van mindjárt a származási igazolás, amelyet az Erdélyi Pált (gr. Teleki Béla országos elnök utján) szintén szóvá tett a bizottsági vitában. Azt a jogos kívánságot hangoztatta, hogy ne kelljen minden forum előtt az iratok tömkelegével újólag igazolni a keresztény származást, hanem legyen eleg egy hivatalos megállapítás, más esetekben történő igazolásokra is.

Gyors ügyintézést és egyszerűsítést kérünk tehat a közigazgatásban, amelyet a legköny- nyebben a közigazgatás dekoncentrálásával lát megvalósíthatónak az Erdélyi Párt. (Albrecht Dezső képviselő felszólalása.) A közigazgatás gépezeténél tekintetbe kell venni a mult érdemeit és éppen ezért az Erdélyi Párt a bizottsági vita során leszögezte, hogy az idősebb erdélyi közigazgatási tisztviselők mentesítését javasolj'a a közigazgatási vizsga alól. (Mikó Imre képviselő felszólalása.) A be lüg vi költségvetés megvitatása során az erdélyi álláspont hangoztatta, hogy különleges súlyt

A kedvezményezettek helyzetére is leplezetlenül rávilágítottak az erdélyi felszólalások, a kereskedelemügyi és közlekedésügyi tárca bizottsági vitájánál. Elhangzott az a jogos kívánság, hogy a kijelölt kereskedők fokozott ellenőrzése elkerülhetetlenül szükséges. (Szilágyi Olivér javaslata.) Az egész közvélemény elégtétellel venné tudomásul, ha a kontár nagykereskedőktől megvonnák a jogosítványt és keresztény magánalkalmazottakat juttatnának helyettük munkalehetőséghez. (Szabó János indítványa.)

Az önálló erdélyi rádióállomás is három éve foglalkoztatja az erdélyi közvéleményt, önálló rádióleadót kért tehát a párt Kolozsvárnak és ennek a stúdiónak munkájába az erdélyi tudósokat. írókat és művészeket kívánja bevonni. (Mikó Imre felszólalása.)

Tulajdonképpen kicsi dolog, de nagyon bosszantja az^ embereket a vasúti állomásokon mindenütt előforduló taxi és bérkocsihiány. A lehetőség határain belül idegenforgalmi szempontból ezeken is segíteni kell. (Beke Ödön felszólalása.) Az idegenforgalom érdekeit szolgálná az erdélyi fürdőügyi kormánybiztosság is. (Bíró István felszólalása.) Az iparengedélyek felülvizsgálásával uj irányt kell szabni a kereskedelmi életnek (Patzkó Elemér felszólalása) és rendezni kell a munkabéreket. (Gaál Alajos dr. felszólalása.)

Az ipáit utánpótlás kérdésé ma már égető erdélyi probléma. Ennek megoldására miii&en áldozatot meg kell hozni, hangoztatta az Erdélyi Párt az iparügyi tárca költségvetésének vitájánál. (Beke Ödön felszólalása.) Szorosan összefügg az ipari utánpótlással a tanonciskolák ügye, amelyeknek minden anyagi és szellemi támogatást meg kel! adni. (Szabó János felszólalása.) Végül fontos erdélyi kérdés a kisipar és a háziipar fejlesztése, amely a magyar egzisztenciák nagy tömegének ad kenyeret. (Szilágyi Ferenc felszólalása,)

A közellátás nagyon fontos szerepet j£t_ szik a háborús költségvetésben. Ezen a téren

KOLOZSVxAH. november 10. A kolozsvári törvényszék ötöstanácsa, amint már megírtuk, több mint két hét óta tárgyalta Sebessy Gábor dr. törvényszéki biró elnöklésével a tavaszi nagyarányú kommunista bünper öt helyen megtartott tárgyalásáról elmaradt vádlottak ügyét. A törvényszék több mint száz vádlottat idézett meg a tárgyalásra, akik az előző tárgyalásokon különböző okok miatt nem jelentek meg. A megidézettek közül hatvanötén jelentek meg a tárgyaláson. Ezeket kihallgatta a bíróság és ügyükben a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánították.

„Szigora büntetést kérek“

Azután Piacsek István dr. királyi ügyész, a vád képviselője háromórás vádbeszédében terjesztette elő a vádat. Minden vádlott személyével részletesen foglalkozott az ügyész és négy vádlottal szemben bűncselekmény vagy bizonyítékok hiányában elejtette a vádat. A többi vádlottra szigorú büntetést kért az ügyész.

Vádbeszédében hangoztatta az. ügyész, hogy a január 8-a óta folyó kommunista monstreperben már ötizben mondott vád- beszédet és beszédei során részletesen foglalkozott a kommunisták tevékenységével, államellenes, felforgató törekvéseikkel, amelyeket még a román megszállás idejében kezdtek meg Erdélyben és Északerdély visszatérése után megpróbáltak folytatni, azonban a hatóságok megakadályozták őket ebben.

— Ezúttal a mozgalom céljaival nem akarok részletesen foglalkozni — mondotta az ügyész —, csak arra kívánok rámutatni, hogy az északi államok, ahol a szociáldemokrata párt taigjai is benne vannak a kormányban, féltékenyen őrzik határaikat a komiintern szellemétől és ezeknek a nemzeteknek a munkásai, ha benne is vannak a szociáldemokrata munkáspártban. elsősorban hazafiak, akik hazájukat féltik a kommunista párt felforgató tevékenységétől.

„A vádat igazoltnak látom“

Kijelentette az ügyész, hogy a vádlottaknak a nyomozás során tett vallomását teljes értékűnek fogadja el. meri a főtárgyaláson semmi adat sem merült fel, ami ezeket megcáfolta volna. Rámutatott arra az ügyész, hogy az öt csoportban tárgyalt vádlottak vallomásai között szerve- ösz- szefüggés található és azok valóságos láncszemszerüen kapcsolódnak egvmásba. Valamennyi vádlott megbüntetését kérte az ügyész.

! Vádbe?zédét Makkai Sándornak a ..Sár-» ga vihar“ cimü regényéből vett hasonlattal fejezte be az ügyész.

,,Az izmaeliták Bata khán előhírnökei“

— Makkai Sándor, a nagy evdélyi regényíró — mondotta az ügyész - - a ,,Sárga vihar“ cimü regényében leírja, hogy a tatárjárás előtt mindenféle emberek lepték el Magyarországot, akik kereskedés ürügye alatt arra törekedtek, hogy az országban zavart keltsenek, a belső békét gyengítsék és ellentétet szítsanak az osztályok között. Ezek az az izmae/táknak nevezett egyének a tatár hordák előhírnökei voltak, akik Batu Khán rrtejbizásá- ból lepték el sáskarajként az országot, hc;gy egyengessék a szerencsétlen Magyarországot elözönlő tatárhordák útjait.

Az újabb tatárjárás

— Most újabb tatárhorda áll Európa kapujánál. A veszély most is nagy azonban a fegyver még a kezünkben #an és kötelességünk lesújtani azokra, akik magukat ennek a modern Batu Khánnak az előhirnökeinek tekintik és a belső ellenállás letörésével akarják kiszolgált ütni az országot a bolsevista tömegek önkényeinek.

Az ügyész vádbe-zéde után Dem.eter János dr.. Sáry István dr., Gyenge László dr., Fogarassy József dr., László Ferenc dr., Bors József dr., Socol Aurél dr , Pásztó,y Géza dr., Daróczy István dr. ügyvédek mondották el védőbeszéde'ke!. majd végső szó jogán a vádlottak szólaltak fel és felmentésüket, vagy enyhe büntetést kértek.

A bíróság a tárgyalás folytatás it csütörtökre halasztotta, amiko-r valószínűleg az Ítélet kihirdetésére i$ sor kerül.

TIZENÖT NAPI FELMONDÁS f’.íR AZ ÉPÍTŐIPARI ALKALMAZOTTÁ K IS.

Az iparügyi miniszter adott esetben kimondotta, hogy abban az esetben ha a; építőipari munkaadó és segédje között merhatáro- zott i j napi felmond 'ni időre nézve eltérő megállapodást nem kötött, a szolga lati viszony csak 15 napi felmondással bontható fel. Pusztán az építőiparban követett az a szokás, mely szerint ezekben az iparok,Sári felmondási idő nmes, a munkaadót nem jogosítja fel az ipnreörvénv 8a. §-ában n>egba:í: rozort 15 napi felmondási idő bétái lis.ínak mellőzésére, illetőleg a segéd eltérő megálli- podás hiányában az említett gvakorl ellenére sem veszti ei 15 napi felmondásit vz való igényét.