Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-06 / 251. szám
1943 november 6. ELLENZÉK Míkó Imre: Románság és erdéíyiség Ha napjainkban erdélyi szellemről esik szó, akkor az alatt legtöbben a magyar szellemiség egyik sajátos színezetű változatát értik. Azok, akik a szellemi gleich- sehaitolásnak nem hivei, érdeklődéssel figyelik az erdélyi szellem megnyilatkozásait, értékelik benne a szabadelvű hagyományokat és a reformeszmék lendületét. Az ellentábor minden erdélyi megmozdulásra gyanúsan tekint. Szeparatizmust szimatol abban, hogy az erdélyi ember a maga hegy völgy es hazáját jobban szereti, mint az alföldet s azt szeretné, ha az erdélyi magyar a maga színesebb látásmódját felcserélné" a ha-zafiságnak azzal az egyszerűbb szemléletével, mely a dolgokat három színűre festi ugyan, de csak egy dimenzióban látja. Az erdélyi szellem nem kizárólagosan magyar sajátosság és az erdélyi szellemnek nemcsak a magyarság körében vannak hivei és ellenségei. Az erdélyi táj, történelem és társadalom valamennyi erdélyi népre rányomta a maga sajátos bélyegét s erdélyi módra tagadja meg szükebb hazáját az is, aki tagadásba veszi az erdélyi szellem létezését. A magyar erdélyiség ell erőpróbáját az együttélő népek transzilvánizmusának vizsgálatával végezhetjük el s az utóbbi időkben — talán az idők jele ez — román és német részről is olyan megnyilatkozások történtek, amelyek értékes vezérfonalként szolgálhatnak az erdélyiség mindhárom ágazatának lemérésére. Ritkán és nagy késéssel jut el hozzánk egy-egy délerdélyi folyóirat, hiszen a bécsi határ herrnetikm abb válaszfalat emelt Erdély két része, mint a trianoni határ Erdély és az anyaország közé s szinte a véletlennek tulajdonítható, hogy a‘ Nagyszebenben megjelenő „Transilvania“ júniusi száma áttörte a határzárt. Az erdélyi román értelmiség hetvennegyédik évfolyamában járó szemléié az Északerdélyben is jól ismert és köztiszteletben álló Moldovan Valértől közöl rövid, de sokatmondó tanulmányt „jRegionalizmus vagy iranszilva- nizmus“ címen. Moldován a két közhasználatban meglehetősen összefolyó fogalmat éleden elkülöníti egymástól. Regional’zmus alatt valamely tartománynak az ország többi részétől való elválasztására irányuló törekvését érti és azt igyekszik •kimutatni, hogy a transzilvánizmus soha- volt ilyen értelemben vett regionalizmus. Az erdélyiig vizsgálatánál nem megy le a gyökerekig, hanem legfőképpen a Nagyrománia megalakulását követő idők jelenségeiből alkotja meg Ítéletét. A transzilvánizmus szerinte ,,a román ókirály- ság egyes időelőtti és nem eléggé megfontolt intézkedéseivel szembeni ellenállás szelleméből született“. Ezek közül az egyik legfontosabb „a köztisztviselőknek túlságosan tömeges beözönlése az ókirályságból Erdélybe“. A másik az, hagy az ókirálysági pártok elárasztották Erdélyt s az itteni egyetlen és régi román politikai párt monopóliumát veszélyeztették. Az első körülmény hatását enyhítette Moldován Szerint a tisztviselők jobb szelekciója és ma már sok erdélyi szerint is a „mérsékelt keveredés“ a lelki egységesítés szempontjából szükséges. Az elégedetlen'ég másik oka elenyészett, amikor az erdélyi nemzeti párt egyesült az egyik ókirálysági párttal, ami a politikai regionalizmus végét jelentette. A regionalizmus „intézményes formája“, az 1929. és 1938. évi tartományi beosztás is eltűnt, amit Erdélyben senki sem sajnál. Az óvatos é? körültekintő megfogalmazásból is kétségtelenül kitűnik, hogy az erdélyi román regionalizmus a regáti be- özönlés ellenhatásaképpen támadt fel Trianon után s a vidéket gyarmatnak néző köztisztviselő és az „anyaországi“ politikai ügynök nemhogy a lelki összhangot teremtené meg, hanem az erdélyiség legrosszabb formáját, a regionalizmust váltja ki. Azzal a megállapításával azonban, hogy a tisztviselők jobb kiválasztása és az erdélyi nemzeti pártnak a regáti parasztpárttal történt egyesülése a politikai region,1alizmust megszüntette volna, nem tudunk e^yet érteni. Az ókirálysági tisztviselők beözönlése több hullámban történt s a legutolsó hullám éppen a meg- s^dlás utolsó két évében sepert végig Erdélyben, armkor a magyar köztisztviselőket honvédelmi okok miatt ókirályságbeliekkel cserélték ki. A transzilvánizmus kiha n gsulvozásán a.k indokai tehát az észak érdé1 vi román uralom legvégén éppen ugv fennállottak, mint az elején. A politikai regionalizmus Moldován ^zerint a két cárt egyesülésekor, tehát 1926-ban megszűnt. Mi azonban emlékezünk, arra, ho°v a _ nemzeti parasztpárti kormányok alatt mini<:zteri székből is hánv megnyilatkozás történt a Regátnak Erdély ellen elkövetett bűneiről, a liberálisok uralom- rajutása után pedig 1933-tól kezdve a „Patria“ és a „România Nouă“ hasábjain s Vaida-Voevod fulmináns beszédeiben szintén az erdélyi románság sértett önérzete tört ki. A királyi diktatúra alatt is a Regátnak mindig számolnia kellett azzal, hogy Erdély mint olyan, a királyi tanácsban és a kormányban helyet követel magának. Ismeretes az ókirálvságbeli politikusoknak az a jelszava: akarjuk Erdélyt az erdélyiek nélkül! És nem mi, hanem az erdélyi románok legjobbjai mondták reá a feleletet: Erdély az erdélyieké! Moldován Valér arra is rámutat, hogy a regionalizmus nem hatja át a románság valamennyi társadalmi osztályát, az pedig az ő megállapításából következik, hogy mindazokat az osztályokat áthatja, amelyek a regáti tisztviselővel és politikussal érintkezésbe jutattak, ami a társadalom elég czéles rétege. Viszont eredeti megfigyelése, hogy az Erdélyben letelepedett negátiak egyrés7e is erilélvi lett, az erdélyiek viszont az erdélyiséget a Re- gátba is magukkal vitték. S az erdélviség mélyebb rétegeibe kezd lehatolni, amikor megá!!apitiar> „a transzilvánizmus a megnyilatkozások és szihek olyan gazdagságát és változatosságát mutatja, mint amilyen megfejthetetlen és nem is gyanitot kincseket a mi népi.ségünk magában rejt...“ Legfőbb értékeit a kultúra terén és a.z irodalomban látia s itt Cosbucra, Gogára és losifra hivatkozik. Érdekes az a megállanitása is, mely a regionalizmus, a transzilvánizmus és a közvélemény viszonyára vonatkozik. A regionalizmus okán reflex, ami azonnal megszűnik, mihelyt zavaró behatások nincsenek. A román közvélemény a reoiona- lizmussal szemben várakozó, sőt ellenséges magatartást tanuütott s a regionahz- mus a fiatal nemzedék körében oldódott fel legelőször. A transzilvánizmus,sál izemben is tartózkodók voltak kezdetben az ország többi részei, de napjaink transzil- vánizmusát a román közvélemény nagy lelkesedéssel fogadja, a vándorútra kelt. erdélyi írók estélyeire az ókirályságbeli városok közönsége nagy tömegekben özönük s ebben az 1940-es csapás miatt érzett szánalom és a nemzeti szolidaritás érzése nyilvánul meg, — írja Moldován, Mintha a huczas évek budapesti irredentizmusának képe tárulna fel előttünk! A politikai regionalizmus a múlté, állapítja meg, a közigazgatási pedig ha még egyszer fel fog bukkanni, csak a decentralizációig mehet el. A jövőben csak a gazdasági regionalizmust'tartja fenyegetőnek, hiszen a politikai regionalizmusnak is gazdasági gyökerei voltak. Nem csodálkozhatunk azon, ha Erdély gazdasági lehetőségeinek kiaknázásában az erdélyiek nem akarnak osztozni az ókirályságbeliekkel, bár az erdélyi menekülteknek igen tekintélyes része éppen a zsidóktól elvett regáti nagyiparban és bankoknál helyezkedett el. A transzilvánizmus azonban Moldován szerint ma is él és hat s: a mérlegben az aktívák között könyvelhető el. Az erdélyiség terhére legfeljebb a tartományi gőg túlzásai irhatok, de ez nem zavarja a nemzeti egységet, sőt a tartományok közötti nemes versenyhez vezet. A nemzeti részei közti versengés pedig a nemzet lelki és erkölcsi vagyonállagának állandó növekedését és gazdagodását jelenti. Ma a transzilvánizmus a jobb jövő iránti minden törekvésünk és reménységünk kijegecesedési pontja, — fejezi be fejtegetéseit Moldován Valér. A' román erdélviségnek ez a legújabb megfogalmazása hűen. tükrözi vissza az É-szákerdélyből emigrált román értelmiség gondolkozásmódját. A regionalizmus, ami a harmincas években az erdélyi román politikusok vezényszava volt, elvesztette a maga értelmét, mihelyt Erdély egyik felében megszűnt a román impé- rium ? ma már nem az á jelszó, hogy Erdély az erdélyieké, hanem Erdély a románoké! Ha a bécsi döntés előtt az volt a panasz, hogv Erdélyt elözönlik az ókirályságbeliek, akkor ma éppen fordított a helyzet, mert az északerdélyi románság árasztja el Délerdélvt és a Regátot. Az erdélyi regionalizmusnak tehát ezért sincs értelme s helyette az „ardelenism“ az erdélyiek programja. Ez az erdélyiség eredetileg szellemi irányzat volt, az-erdélyi román népi hagyományokból táplálkozott s éppen azok az írók vitték be a román irodalomba, akiknek a magyar irodalommal való kapcsolatai nem tagadhatok.' A szépirodalmi transzilvánizmus Nagyromá- niában sohasem rendelkezett azzal az átütő erővel, mint ma, amikor uj, politikai tartalommal telt meg s ebben Moldován helyesen ismerte fel az erdélyiek iránti szánalom jeleit. A román erdélyiségnek tehát kettős arca van. Az erdélyiség román megfogalmazásban regionalizmus volt mindaddig, amíg egész Erdély Romániához tartozott és az erdélyi románok uralmát saját szükebb hazájukban a regáti mostohatestvér gyarmatosító politikájával szemben kellett megvédeni. De mihelyt Erdély egy része Magyarország birtokállományába visszajutott, a román erdélyiség elvesztette szeparatisztikus színezetét és a nagyrcmán gondolat kovászává vált. Ma a román erdélyiség a belve- derei határ túlsó felén már nem az erdélyi románok inferioritási komplexumát, hanem az Északerdélv visszaszerzésére irányuló nemzeti összefogást jelenti. Sok minden benne van és sok minden nincs benne a Moldován tanulmányában. Az erdélyiséget kizárólag román kérdésnek fogja fel, pádig annak lényegéhez tartozik, hogy Erdélyben más népek is élnek, akikről tanulmányában nem tesz említést. De arra sem találunk feleletet, hogy mi az, amiben az erdélyi románok az ókirályságbeliektől különböznek, rendelkeznek-e az előbbiek az utóbbiakkal szemben valami olyan magasabbrendü ál- lamkoncepcióval, ami az erdélyiekét az ókirályságbelieknél hivatottabbá teszi keleteurópai szereDÜk betöltésére, vagy pedig csak a politikai hatalom birtoklása körül forog a kérdés, amire nem tudnak egyéb jogcímet felhozni, minthogy erdélyiek és románok? Egy azonban kétségtelen. Bármilyen mélyreható ellentétek legyenek erdélyi é? ókirályságbeli •'‘Ománok között gondolkozásán, érzésvilágbap, a hatalom körüli versengésben, a nacnj nemzeti célkitűzésekben erdélyi és ókirályságbeli román egyetért. Ezt pedig senki sem tévesztheti szem elől, amikor erdélyiségről beszél. ÍlB> rr~*m. Rögtösiitélobiréság o’é kerül amotfsnultu betörő, aki ai októberi légiriadó alkalmával lepett KOLOZiSiVÁR, november 6. Hirt adtunk néhány nappal ezelőtt arról, hogy .a rendőrség el fogott két büntetett előéletű betörőt, Nagy József 39 éves külföldi illetőségű szövőmeicha- nikust és Németh László mész áros- segédet, akikről a rendőrségi kihallgatásuk során megállapították, hogy az utóbbi két hónap alatt nyclcrend- beli betöréses Ion ári köveitek el Kolozsváron és több mint 15.000 pengő értékű különböző holmit, ruhán omüeket és pénzt zsákmánvoltak. A lopott értéktárgyak egy része utóbb előkerült s iá két betörő a rendőrségen beismerő vallomást telit. Az előzetes nyomozás során c rendőrség azt is megá ll apitolta, hogy N a gy Jó z s e f egy i zben bűntársa, Németh László nélkül is követett el betörést a légoltalmi elsőiéi! tés idején, az októberi éjszakán, amikor Kolozsváron az emlékezetes légiriadó volt. Rendőrségi kihallgatásuk után a kér elfogott betörőt átadták az ügyészségnek, ahol Albrecht Zoltán dr. királyi ügyész folytatta le ügyükben a vizsgálatot és annak eredményeként Nagy József ügyéi rögtönitélő bíróság elé utalták, mig Németh László bűnügyét elkülönítették. A rögtön- il'élő bíróság hétfőn, október 8-án ul össze, Nagy József bűnügyében és a. tárgyaláson a vádat Albrecht Zoltán dr. ügyész fogja képviselni. Uzsorsbiróségl ítéletek Börtön, fogház és pénzbüntetések árdrágítás! ügyekben KOLOZSVÁR, november 6. Losonczi Sándor textilkereskedő árdrágítás büntette miatt került az uzsorabiróság elé, mert ez év április havában valami pamut nadrágszövetet drágábban adott el. A vevők vásárlási könyvecskéjébe^ és fél méter szövetért 27.15 pengőt irt be, de 53 pengőt vett el tőlük. Biró Lajos dr. egyes uzsorabiró a vádlottat 7 hónapi börtönre, 500 pengő pénzbüntetésre. 1000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére és 5 évi jogvesztésre Ítélte. Az Ítélet nem jogerős. Pop Tivadar fejérdi és Kovács Péter földművesek szénát drágítottak. Az elsőt 800, a másodikat 400 pengőre Ítélték. Gacsi László kolozsvári fűszeresnél 1941 julius havában ellenőrzés alkalmával a kimért cukoradiagokat kisebb su- lyuaknak találták. Gacsi azzal védekezett, hogy nedves volt a cukor és a hosszas állás alatt beszáradt. 500 pengő pénzbüntetést kapott. Rostás Ferencné Kalános-utcai cigány- asszony három kis csirkét 30 pengőért akart eladni. 400 pengő pénzbüntetésre ítélték. Adler Mendelné -banffyhunyadi tímár ez év márciusában 20 kg. zárolt sertésbőr talpbélést utalvány nélkül adott el egy ismeretlen egyénnek. Az uzsorabiró 15 napi fogházra, 800 pengő pénzbüntetésre és egyévi jogvesztésre ítélte a vádlottat. Ötvös Zsuzsa kolozsvári lakos káposztáddá,gitásért 150 pengő, Popovics György magyansárdi lakos 75 kg. buza elrejtéséért 250 pengő, Kiss Sándorné kolozsvári lakos krumplidrágitásért 200 pengő, Vass Gyula és Fodor János Krizbai-uti lakosuk ócska vasdrágitásért 150—150 pengő pénzbüntetést kaptak. Valamennyi ítélet jogerős. WEBER (20íf Balázs) FOTO OPTIKA hétfőn megnyílijkX Unió-utca 8. Telefon: 36-63. A PR ÓRIRDETÉSEX ALKALMAZÁS OM dijnok és gépíró (rő) azonnali alkalmazást nyer. Körjegyző, Magyarpalatka, u. p. Vajdakamarás. Gy. 991 A HAD.IROKKANTAK Országos Szövetsége kolozsvári csoportja erdélyi családvédelmi akciója keretében családok látogatására férfiakat és nőket alkalmaz napi 20—30 pengő kereseti lehetőséggel. Jelentkezni a „HONSz“ Honvéd-u. 46. sz. alatti irodájában délelőtt 9—12-ig. 3148 KIFUTÓ FIUKAT felveszünk azonnal. Jelentkezni Jókai-u. 16. és Egye- tem-u. 8. I.APKÉZBESITŐKET és kifutó- fiút felveszünk. Jelentkezni a kiadóban, Jókai-utca IS- I. emelet. FIX fizetéssel és mellék jövedelemmel alkalmazunk férfiakat és nőket. Cim a kiadóban. 03729 SZARÓSEGÉDET felveszek, tanulót fizetés, sei alkalmazok. Bardócz, Bólyai-utca 4. sz. °3747 SZOPTATÓSDADA azonnalra kerestetik. Mátyás király tér 24. Égetőben. 01738 ÖNÁLLÓAN dolgozó varróleányokat azonnal felveszek. Hirseh-szalon, Hegedűs Sáh- dor-utca 14. s 03714 MOSÓNŐT azonnalra felvesz Park-szálló, Kőmálal ja-utca. 06336 C1PLSZSEGÉDF.K állandó, uj és vegyes- munkára felvétetnek. Útiköltséget fizetem. Varga, Szeged, Dugonjcs-tér 2. 03762 DIVATSZALON francia munkásnőt és kézilányt felvesz. Cim a kiadóban. 03797 K1FUTÓFIUT (leányt) felvesz sz. Jakab Jenő könyvesboltja. Mátyás király-tér 7. F.
