Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-06 / 251. szám

1943 november 6. ELLENZÉK Míkó Imre: Románság és erdéíyiség Ha napjainkban erdélyi szellemről esik szó, akkor az alatt legtöbben a magyar szellemiség egyik sajátos színezetű vál­tozatát értik. Azok, akik a szellemi gleich- sehaitolásnak nem hivei, érdeklődéssel fi­gyelik az erdélyi szellem megnyilatkozá­sait, értékelik benne a szabadelvű hagyo­mányokat és a reformeszmék lendületét. Az ellentábor minden erdélyi megmozdu­lásra gyanúsan tekint. Szeparatizmust szimatol abban, hogy az erdélyi ember a maga hegy völgy es hazáját jobban szereti, mint az alföldet s azt szeretné, ha az er­délyi magyar a maga színesebb látásmód­ját felcserélné" a ha-zafiságnak azzal az egyszerűbb szemléletével, mely a dolgo­kat három színűre festi ugyan, de csak egy dimenzióban látja. Az erdélyi szellem nem kizárólagosan magyar sajátosság és az erdélyi szellemnek nemcsak a magyar­ság körében vannak hivei és ellenségei. Az erdélyi táj, történelem és társadalom valamennyi erdélyi népre rányomta a maga sajátos bélyegét s erdélyi módra tagadja meg szükebb hazáját az is, aki tagadásba veszi az erdélyi szellem léte­zését. A magyar erdélyiség ell erőpróbáját az együttélő népek transzilvánizmusának vizsgálatával végezhetjük el s az utóbbi időkben — talán az idők jele ez — román és német részről is olyan megnyilatkozá­sok történtek, amelyek értékes vezérfo­nalként szolgálhatnak az erdélyiség mind­három ágazatának lemérésére. Ritkán és nagy késéssel jut el hozzánk egy-egy dél­erdélyi folyóirat, hiszen a bécsi határ herrnetikm abb válaszfalat emelt Erdély két része, mint a trianoni határ Erdély és az anyaország közé s szinte a véletlennek tulajdonítható, hogy a‘ Nagyszebenben megjelenő „Transilvania“ júniusi száma áttörte a határzárt. Az erdélyi román ér­telmiség hetvennegyédik évfolyamában já­ró szemléié az Északerdélyben is jól is­mert és köztiszteletben álló Moldovan Va­lértől közöl rövid, de sokatmondó tanul­mányt „jRegionalizmus vagy iranszilva- nizmus“ címen. Moldován a két közhasz­nálatban meglehetősen összefolyó fogal­mat éleden elkülöníti egymástól. Regio­nal’zmus alatt valamely tartománynak az ország többi részétől való elválasztására irányuló törekvését érti és azt igyekszik •kimutatni, hogy a transzilvánizmus soha- volt ilyen értelemben vett regiona­lizmus. Az erdélyiig vizsgálatánál nem megy le a gyökerekig, hanem legfőképpen a Nagyrománia megalakulását követő idők jelenségeiből alkotja meg Ítéletét. A tran­szilvánizmus szerinte ,,a román ókirály- ság egyes időelőtti és nem eléggé megfon­tolt intézkedéseivel szembeni ellenállás szelleméből született“. Ezek közül az egyik legfontosabb „a köztisztviselőknek túlságosan tömeges beözönlése az ókirály­ságból Erdélybe“. A másik az, hagy az ókirálysági pártok elárasztották Erdélyt s az itteni egyetlen és régi román poli­tikai párt monopóliumát veszélyeztették. Az első körülmény hatását enyhítette Moldován Szerint a tisztviselők jobb sze­lekciója és ma már sok erdélyi szerint is a „mérsékelt keveredés“ a lelki egysége­sítés szempontjából szükséges. Az elége­detlen'ég másik oka elenyészett, amikor az erdélyi nemzeti párt egyesült az egyik ókirálysági párttal, ami a politikai re­gionalizmus végét jelentette. A regiona­lizmus „intézményes formája“, az 1929. és 1938. évi tartományi beosztás is eltűnt, amit Erdélyben senki sem sajnál. Az óvatos é? körültekintő megfogalma­zásból is kétségtelenül kitűnik, hogy az erdélyi román regionalizmus a regáti be- özönlés ellenhatásaképpen támadt fel Trianon után s a vidéket gyarmatnak né­ző köztisztviselő és az „anyaországi“ po­litikai ügynök nemhogy a lelki összhan­got teremtené meg, hanem az erdélyiség legrosszabb formáját, a regionalizmust váltja ki. Azzal a megállapításával azon­ban, hogy a tisztviselők jobb kiválasztása és az erdélyi nemzeti pártnak a regáti parasztpárttal történt egyesülése a poli­tikai region,1alizmust megszüntette volna, nem tudunk e^yet érteni. Az ókirálysági tisztviselők beözönlése több hullámban történt s a legutolsó hullám éppen a meg- s^dlás utolsó két évében sepert végig Er­délyben, armkor a magyar köztisztviselő­ket honvédelmi okok miatt ókirályságbe­liekkel cserélték ki. A transzilvánizmus kiha n gsulvozásán a.k indokai tehát az észak érdé1 vi román uralom legvégén ép­pen ugv fennállottak, mint az elején. A politikai regionalizmus Moldován ^zerint a két cárt egyesülésekor, tehát 1926-ban megszűnt. Mi azonban emlékezünk, arra, ho°v a _ nemzeti parasztpárti kormányok alatt mini<:zteri székből is hánv megnyi­latkozás történt a Regátnak Erdély ellen elkövetett bűneiről, a liberálisok uralom- rajutása után pedig 1933-tól kezdve a „Patria“ és a „România Nouă“ hasábjain s Vaida-Voevod fulmináns beszédeiben szintén az erdélyi románság sértett önér­zete tört ki. A királyi diktatúra alatt is a Regátnak mindig számolnia kellett azzal, hogy Erdély mint olyan, a királyi tanács­ban és a kormányban helyet követel ma­gának. Ismeretes az ókirálvságbeli poli­tikusoknak az a jelszava: akarjuk Erdélyt az erdélyiek nélkül! És nem mi, hanem az erdélyi románok legjobbjai mondták reá a feleletet: Erdély az erdélyieké! Moldován Valér arra is rámutat, hogy a regionalizmus nem hatja át a románság valamennyi társadalmi osztályát, az pe­dig az ő megállapításából következik, hogy mindazokat az osztályokat áthatja, amelyek a regáti tisztviselővel és politi­kussal érintkezésbe jutattak, ami a társa­dalom elég czéles rétege. Viszont eredeti megfigyelése, hogy az Erdélyben letele­pedett negátiak egyrés7e is erilélvi lett, az erdélyiek viszont az erdélyiséget a Re- gátba is magukkal vitték. S az erdélviség mélyebb rétegeibe kezd lehatolni, amikor megá!!apitiar> „a transzilvánizmus a meg­nyilatkozások és szihek olyan gazdagsá­gát és változatosságát mutatja, mint ami­lyen megfejthetetlen és nem is gyanitot kincseket a mi népi.ségünk magában rejt...“ Legfőbb értékeit a kultúra terén és a.z irodalomban látia s itt Cosbucra, Gogára és losifra hivatkozik. Érdekes az a megállanitása is, mely a regionalizmus, a transzilvánizmus és a közvélemény viszonyára vonatkozik. A regionalizmus okán reflex, ami azonnal megszűnik, mihelyt zavaró behatások nin­csenek. A román közvélemény a reoiona- lizmussal szemben várakozó, sőt ellensé­ges magatartást tanuütott s a regionahz- mus a fiatal nemzedék körében oldódott fel legelőször. A transzilvánizmus,sál izem­ben is tartózkodók voltak kezdetben az ország többi részei, de napjaink transzil- vánizmusát a román közvélemény nagy lelkesedéssel fogadja, a vándorútra kelt. erdélyi írók estélyeire az ókirályságbeli városok közönsége nagy tömegekben özönük s ebben az 1940-es csapás miatt érzett szánalom és a nemzeti szolidaritás érzése nyilvánul meg, — írja Moldován, Mintha a huczas évek budapesti irreden­tizmusának képe tárulna fel előttünk! A politikai regionalizmus a múlté, állapítja meg, a közigazgatási pedig ha még egy­szer fel fog bukkanni, csak a decentra­lizációig mehet el. A jövőben csak a gaz­dasági regionalizmust'tartja fenyegető­nek, hiszen a politikai regionalizmusnak is gazdasági gyökerei voltak. Nem csodál­kozhatunk azon, ha Erdély gazdasági lehe­tőségeinek kiaknázásában az erdélyiek nem akarnak osztozni az ókirályságbeliek­kel, bár az erdélyi menekülteknek igen tekintélyes része éppen a zsidóktól elvett regáti nagyiparban és bankoknál helyez­kedett el. A transzilvánizmus azonban Moldován szerint ma is él és hat s: a mér­legben az aktívák között könyvelhető el. Az erdélyiség terhére legfeljebb a tarto­mányi gőg túlzásai irhatok, de ez nem zavarja a nemzeti egységet, sőt a tarto­mányok közötti nemes versenyhez vezet. A nemzeti részei közti versengés pedig a nemzet lelki és erkölcsi vagyonállagának állandó növekedését és gazdagodását je­lenti. Ma a transzilvánizmus a jobb jövő iránti minden törekvésünk és reménysé­günk kijegecesedési pontja, — fejezi be fejtegetéseit Moldován Valér. A' román erdélviségnek ez a legújabb megfogalmazása hűen. tükrözi vissza az É-szákerdélyből emigrált román értelmi­ség gondolkozásmódját. A regionalizmus, ami a harmincas években az erdélyi ro­mán politikusok vezényszava volt, elvesz­tette a maga értelmét, mihelyt Erdély egyik felében megszűnt a román impé- rium ? ma már nem az á jelszó, hogy Er­dély az erdélyieké, hanem Erdély a ro­mánoké! Ha a bécsi döntés előtt az volt a panasz, hogv Erdélyt elözönlik az ókirály­ságbeliek, akkor ma éppen fordított a helyzet, mert az északerdélyi románság árasztja el Délerdélvt és a Regátot. Az erdélyi regionalizmusnak tehát ezért sincs értelme s helyette az „ardelenism“ az er­délyiek programja. Ez az erdélyiség ere­detileg szellemi irányzat volt, az-erdélyi román népi hagyományokból táplálkozott s éppen azok az írók vitték be a román irodalomba, akiknek a magyar irodalom­mal való kapcsolatai nem tagadhatok.' A szépirodalmi transzilvánizmus Nagyromá- niában sohasem rendelkezett azzal az át­ütő erővel, mint ma, amikor uj, politikai tartalommal telt meg s ebben Moldován helyesen ismerte fel az erdélyiek iránti szánalom jeleit. A román erdélyiségnek tehát kettős arca van. Az erdélyiség ro­mán megfogalmazásban regionalizmus volt mindaddig, amíg egész Erdély Ro­mániához tartozott és az erdélyi románok uralmát saját szükebb hazájukban a re­gáti mostohatestvér gyarmatosító politiká­jával szemben kellett megvédeni. De mi­helyt Erdély egy része Magyarország bir­tokállományába visszajutott, a román er­délyiség elvesztette szeparatisztikus szí­nezetét és a nagyrcmán gondolat kovászá­vá vált. Ma a román erdélyiség a belve- derei határ túlsó felén már nem az erdé­lyi románok inferioritási komplexumát, hanem az Északerdélv visszaszerzésére irányuló nemzeti összefogást jelenti. Sok minden benne van és sok minden nincs benne a Moldován tanulmányában. Az erdélyiséget kizárólag román kérdés­nek fogja fel, pádig annak lényegéhez tartozik, hogy Erdélyben más népek is élnek, akikről tanulmányában nem tesz említést. De arra sem találunk feleletet, hogy mi az, amiben az erdélyi románok az ókirályságbeliektől különböznek, ren­delkeznek-e az előbbiek az utóbbiakkal szemben valami olyan magasabbrendü ál- lamkoncepcióval, ami az erdélyiekét az ókirályságbelieknél hivatottabbá teszi ke­leteurópai szereDÜk betöltésére, vagy pe­dig csak a politikai hatalom birtoklása körül forog a kérdés, amire nem tudnak egyéb jogcímet felhozni, minthogy erdé­lyiek és románok? Egy azonban kétségte­len. Bármilyen mélyreható ellentétek le­gyenek erdélyi é? ókirályságbeli •'‘Omá­nok között gondolkozásán, érzésvilágbap, a hatalom körüli versengésben, a nacnj nemzeti célkitűzésekben erdélyi és óki­rályságbeli román egyetért. Ezt pedig senki sem tévesztheti szem elől, amikor erdélyiségről beszél. ÍlB> rr~*m. Rögtösiitélobiréság o’é kerül amotfsnultu betörő, aki ai októberi légiriadó alkalmával lepett KOLOZiSiVÁR, november 6. Hirt ad­tunk néhány nappal ezelőtt arról, hogy .a rendőrség el fogott két bünte­tett előéletű betörőt, Nagy József 39 éves külföldi illetőségű szövőmeicha- nikust és Németh László mész áros- segédet, akikről a rendőrségi kihall­gatásuk során megállapították, hogy az utóbbi két hónap alatt nyclcrend- beli betöréses Ion ári köveitek el Ko­lozsváron és több mint 15.000 pengő értékű különböző holmit, ruhán o­müeket és pénzt zsákmánvoltak. A lopott értéktárgyak egy része utóbb előkerült s iá két betörő a rendőrsé­gen beismerő vallomást telit. Az előzetes nyomozás során c rendőrség azt is megá ll apitolta, hogy N a gy Jó z s e f egy i zben bűntársa, Németh László nélkül is követett el betörést a légoltalmi el­sőiéi! tés idején, az októberi éjsza­kán, amikor Kolozsváron az emlé­kezetes légiriadó volt. Rendőrségi kihallgatásuk után a kér elfogott betörőt átadták az ügyész­ségnek, ahol Albrecht Zoltán dr. ki­rályi ügyész folytatta le ügyükben a vizsgálatot és annak eredményeként Nagy József ügyéi rögtönitélő bíró­ság elé utalták, mig Németh László bűnügyét elkülönítették. A rögtön- il'élő bíróság hétfőn, október 8-án ul össze, Nagy József bűnügyében és a. tárgyaláson a vádat Albrecht Zoltán dr. ügyész fogja képviselni. Uzsorsbiróségl ítéletek Börtön, fogház és pénzbüntetések árdrágítás! ügyekben KOLOZSVÁR, november 6. Losonczi Sándor textilkereskedő árdrágítás bün­tette miatt került az uzsorabiróság elé, mert ez év április havában valami pamut nadrágszövetet drágábban adott el. A ve­vők vásárlási könyvecskéjébe^ és fél mé­ter szövetért 27.15 pengőt irt be, de 53 pengőt vett el tőlük. Biró Lajos dr. egyes uzsorabiró a vádlottat 7 hónapi börtönre, 500 pengő pénzbüntetésre. 1000 pengő va­gyoni elégtétel megfizetésére és 5 évi jogvesztésre Ítélte. Az Ítélet nem jogerős. Pop Tivadar fejérdi és Kovács Péter földművesek szénát drágítottak. Az elsőt 800, a másodikat 400 pengőre Ítélték. Gacsi László kolozsvári fűszeresnél 1941 julius havában ellenőrzés alkalmá­val a kimért cukoradiagokat kisebb su- lyuaknak találták. Gacsi azzal védekezett, hogy nedves volt a cukor és a hosszas ál­lás alatt beszáradt. 500 pengő pénzbünte­tést kapott. Rostás Ferencné Kalános-utcai cigány- asszony három kis csirkét 30 pengőért akart eladni. 400 pengő pénzbüntetésre ítélték. Adler Mendelné -banffyhunyadi tímár ez év márciusában 20 kg. zárolt sertésbőr talpbélést utalvány nélkül adott el egy ismeretlen egyénnek. Az uzsorabiró 15 napi fogházra, 800 pengő pénzbüntetésre és egyévi jogvesztésre ítélte a vádlottat. Ötvös Zsuzsa kolozsvári lakos káposztá­ddá,gitásért 150 pengő, Popovics György magyansárdi lakos 75 kg. buza elrejté­séért 250 pengő, Kiss Sándorné kolozsvá­ri lakos krumplidrágitásért 200 pengő, Vass Gyula és Fodor János Krizbai-uti lakosuk ócska vasdrágitásért 150—150 pengő pénzbüntetést kaptak. Valamennyi ítélet jogerős. WEBER (20íf Balázs) FOTO OPTIKA hétfőn megnyílijkX Unió-utca 8. Telefon: 36-63. A PR ÓRIRDETÉSEX ALKALMAZÁS OM dijnok és gépíró (rő) azonnali alkal­mazást nyer. Körjegyző, Magyarpalatka, u. p. Vajdakamarás. Gy. 991 A HAD.IROKKANTAK Országos Szövet­sége kolozsvári csoportja erdélyi családvédel­mi akciója keretében családok látogatására férfiakat és nőket alkalmaz napi 20—30 pen­gő kereseti lehetőséggel. Jelentkezni a „HONSz“ Honvéd-u. 46. sz. alatti irodájá­ban délelőtt 9—12-ig. 3148 KIFUTÓ FIUKAT felveszünk azon­nal. Jelentkezni Jókai-u. 16. és Egye- tem-u. 8. I.APKÉZBESITŐKET és kifutó- fiút felveszünk. Jelentkezni a kiadó­ban, Jókai-utca IS- I. emelet. FIX fizetéssel és mellék jövedelemmel alkal­mazunk férfiakat és nőket. Cim a kiadóban. 03729 SZARÓSEGÉDET felveszek, tanulót fizetés, sei alkalmazok. Bardócz, Bólyai-utca 4. sz. °3747 SZOPTATÓSDADA azonnalra kerestetik. Mátyás király tér 24. Égetőben. 01738 ÖNÁLLÓAN dolgozó varróleányokat azon­nal felveszek. Hirseh-szalon, Hegedűs Sáh- dor-utca 14. s 03714 MOSÓNŐT azonnalra felvesz Park-szálló, Kőmálal ja-utca. 06336 C1PLSZSEGÉDF.K állandó, uj és vegyes- munkára felvétetnek. Útiköltséget fizetem. Varga, Szeged, Dugonjcs-tér 2. 03762 DIVATSZALON francia munkásnőt és kézilányt felvesz. Cim a kiadóban. 03797 K1FUTÓFIUT (leányt) felvesz sz. Jakab Jenő könyvesboltja. Mátyás király-tér 7. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom