Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-06 / 251. szám
elleniük 1 114 3 aoTih bir A boldogság titkáról beszél Selva Raja Yesudian BUDAPEST, november G. (Az Ellenzék munkatársától.) Zsúfolt széksorok, a mindig kiváncsi, mindig szen/.ac :ua éhes pesti közönség előtt megjelenik Selva Raja Yesudian, az ifjú hindu testnevelési tanár, a pesti joga-láz föelinditója. Rövid időn belül másodszor, mert első előadásán, hang verseny rendezői túlzás nélkül, százán és százan mentek el jegy nélkül s volt olyan jogától megszállott, aki huszpen- 'gövcl akarta megvesztegetni a zeneakadémiai jcgysz.edöt, hogy — állva végighallgassa Yesudiant. Ez a hatalmas érdeklődés a jelszavakat, s furcsaságokat könnyen divattá tévő vámosban már-máir csakugyan a láz jeleit • mutatja. A könnyen izguló, s könnyen túlzásokba eső pesti közönség, amelynek egy rétege most itt lesi az előadó szavait — valljuk be —, csalódik. Mert nem misztikumot, keleti babonát, vagy titkokat kap, amit tulajdonképpen várt, hanem józan és magyarázó szavakat arról, hogy a joga nem titok, hanem egy sokezeréves kultúra tudománya, mely megtanít a szellem és a test uralmára. Az előadó sötét hindu arca, villogó foga és számunkra oly különös idegen'ége jóizléssel párosul. Ugyanis a fiatal író nem fokozza megjelenése exotikumát keleti öltözékkel, vagy akárcsak a számára joggal kijáró kék brahmin-turbánnal. Jólszabott európai ruhájában egészen európai jelen?ég. s oly jól beszél magyarul, hogy az egyenesen meglepő. Nézom a közönséget. Öreg férfiak és nők. diákok, divatos fiatal lányok, sok ismert arisztokrata és művész. Valameny- nvien az örök fiatalság és egészség bűvös titkát kutatják itt. ezen a délelöttön. Sokak kezükben szorongatják Yesudian valamelyik joga-könyvét. A vetített képeknél, melyek Yesudian tökéletesen kidolgozott figuráját mutatják a legelképesz- tőbb és fantasztikusabb pózokban — néha- ’.néha kis elszörnyedt morajlás hangzik a széksorok felől. Ugyanis sokan azt hiszik, hogyha megtanulják a joga mozdulatokat, könnyen meggyógyul beteg veséjük, májuk vagy szivük. Igen ám, de hogy tanuljon meg egy hatvan év körüli hivatalnok- ember a fején állni, vagy a nem époen karcsú, de jogázni akaró legszebb korban Tévő hölgy kígyóként összecsavarodni, mint valami akrobata táncosnő, i Az ő számukra az egész tudomány reménytelen. De azért sokat tanulhatnak .Yesudiantói, akit „a rádzsának“ emlegetnek. Az ifjú rádzsa arra tanít ugyanis, hogy neveljük önmagunkat nyugalomra és fegyelemre. Szerinte néhány reggeli lélegzési és önszuggesztiós gyakorlat áldandó és gondos ismétlése meglepő jóha- tásu. Az önmagát keleti nyugalomra nevelő ideges fehér ember csakhamar fel sem veszi a mindennapi élet apró kellemetlenségeit, nem dühöng minden kicsiségért, s folytonosan önmagának „Sze- zám, nyilj meg“-szerüen ismételt „nyugalom“ szó elhozza számára a bölcs nyugalmat és kiegyensúlyozottságot, i Most valami olyasmit mond monoton, puha hangján Yesudian — kinek neve Jézus fiát jelenti, ami gyakori név náluk, mert Jézust nagy és bölcs prófétának ismerik és tisztelik —, amire felfigyelünk és ami nagyon és mélyen igaz. — A fehér ember mindig hajszol valamit. Sikert, eredményt, pénzt és nem tudja, hogy minden elért dolog, ha már megszereztük, értékét vesztette és csak újabb és újabb vágyakat szül. Keleten tudjuk, hpgy a boldogság teljesen független a külső körülményektől és nem más, mint az önmagunkban hordott béke és nyugalom. Ezért csak erre törekszünk, s ezt a belső nyugalmat és békét a fehér ember is megszerezheti, ha akarj a ... De mond azért olyasmit is a rádzsa, ami csakugyan „szenzációs“ a szó logvalódibb értelmében. Legalább is nekünk, akik belső szerveink működéséről tudomást sem veszünk addig, míg azok nem betegek és fájdalommal üzenik, hogy valami baj van. Yogikról, a joga mestereiről beszél, akik tudatosan kormányozzák szerveik működését, s iigy megmagyarázza a csodáknak tartott eseteket is. Az a jogi, aki elevenen eltemetteti önmagát, képes arra, hogy szive működését megállítsa, anélkül, hogy méghalna. A másik, akiknek hire bejárta az egész világsajtót, orvosi bizottság jelenlétében óriás adag gyorsan ölő ménget nyel le anélkül, hogy bármilyen baja esnék. Miért? Mert parancsot ad gyomrának és emésztőszerveinek, hogy a mérget ne dolgozzák fel és tudatosan érintetlenül küldi át a mérget bélcsatornáin... Egy kis csodálkozás, mozgolódás, amire Yesudian azonnal reagál. — Elhiszem — mondja —, hogy önök számára mindez hihetetlen és hogy sokan nem is hisznek nekem. Higyjék el azonban, hogy Kelet és Nyugat két külön világ, s ahogy Önök hitetlenül csóválják a fejüket mindezek hallatára, épp úgy sohasem tudnám elhitetni egy trópuson élő bennszülöttel például azt, hogy a fehérek világában a viz olyan csont keménységűre fagy, hogy arra emberek, sőt jármüvek is bátran rámehetnek ... Előadása után a közönség megrohanja Yesudiant. Ott áll a müvészszobában és a másfélórás előadás után is példátlan joga-türelemmel tűri a millió kérdést, érdeklődést. Közben könyveibe és papírlapokra állandóan osztogatja az autogram- mot. — Kérem — szól hozzá egy izgatott hölgy —, be lehet-e iratkozni még a tanfolyamára? Yesudian ránéz. A szőke hölgy halál- sápadtnak és ezüsthajunak tűnik fel a koromfekete arc mellett. — Nem. sajnos — feleli végtelen udvariasan —, már egyetlen hely sincs a tanfolyamon ... — Mr. Yesudian, mikor jelenik meg az uj könyve? ^ — Mr. Yesudian. meddig marad Pesten? — Mr, Yesudian, mikor tart újra előadást? Mindenkinek felel, mindenkire rávillantja tökéletes fogsorát. Most egy kopaszodó, idősebb hölgy társaságában lévő ur fordu1 Yesudianhoz. — Kérem — mondj? —, hol sajátíthatnám el a magasabbfritu jogát? Mire a mellette lévő hölgy idegesen megrángatja a kabátja ujját: _Ugyan, Lajos — szól rá —, mit akarsz a magasabb jogával? Hiszen még a fejeden sem tudsz állni ... Amitől ugyan Lajos egészen rendes ember lehet... MARTON LILI. f/ elhsznólt TUNGSRAM rádiódéiért darabonként 10 fillért, izzó^pafejekért darabonként 4 fillért, Bev'éhely: Egyesült Izzólámpa és Villamos- jácRk Újpest 4, vagy városi lerakatunk, Budapest, VI., Eötvös-utca 11, TUNGSRAM SZÍNHÁZ ÉS Í1Ü^ZET RIGOLETTO >RDI-»PERA A NEMZETI SZÍNHÁZBAN Idászcx** kérdésedet Q MÉP párfoapján BUDAPEST, november 6. A Magyar Országos Tudósító jelnti: A Magyar Élet Pártja csütörtökön élők pártnapot rendezett, amelyen sok képvelőházf. felsőházi tag és főispán jelent meg Ott volt Kállay Miklós | miniszterelnök, vaimint Bornemisza Gha, j vitéz Lukács Béláés Antal István miniszter, í Élénk eszmecsere Ijlődött ki az időszerű kér- I désekről. A megjentek közvetlen eszmecsere keretében beszéltélmeg a folyó ügyeket.------------ — H I 1 ===="~. „otínoN ifi CZS, I íakfemr.twi vállalat K<»z&rúr9 Mátyás k'r f utca 1. szám* Teieías 15>84. 1 Ozfi Magyar-utSS. ssám. Telel oj4-0—77« Cégtulajdonos : HORVÁTH M. O T. T Á W. Akár zenészek akár festcik életpályáját vizsgáljuk a -‘vészeknél általában igen sűrűn találkozunk hirtelen kibontakozás, a hanyatlás és eirkCdcs , vaJtoz° jelenségeivel- A fejiődó'8hcs lépcsői azonban kevés alkotómiivészn raÍZ0Jé.inaK olyan éle sen. num W művészetében. Legelső müvei. a Nabc0 és Ernám u:n egé<z sorát irta az i r.^naki de ezek mii! Hamar feledésbe rne Cek- Csaknem u-esztendős ope nszerzo, r^tal' a hátamó-nt jutott el fej iődésének asockk lépcsőjéhez, a Rlgoiettó, TViibaaur Traviata és az Álarcosbál ragvo- jó sikerporozatahoz. Korábbi müveivel összevetve, «eszen uj Verdi lép elénk a Rigoletto- ban. , hangnemek szimooiikus jelentésének kiakn.-ásától a vissza-visszatérő vezértémák I alkalmasáig a technikai eszközök teljesen I uj arnáljával vonul fel Verdi. Emellett má- ‘ sodikstiluskorszakára is változatlanul jellemző úvészetének legfőbb sajátja: az áradó dallnosság. Tékozló bőkezűséggel ontja az éde.obnél-édesebb. hehizelgően szép és tér méstes dallamokat a Rigolettóban is. Mindenzenei értéke és drámaisága mellett nyil- vái ez az elbűvölő dallamosság biztosítja imár több mint kilenc évtizede a Rigoletto vifesikerét. 'peraegyüttesünk működésének harmadik év nyitotta meg a Rigoletto előadásával. A teiapi bemutatót megelőző nagy érdeklődés aa vall, hogy a közönség türelmetlenül vártímár ennek az innyira népszerű és hatásos o’rának a sorrakerülését, az együttes pedig s:p eredmények és kétévi fejlődés után kellő (bizalommal láthatott hozzá a munkához. i bemutató hangos sikere igazolta a színház jűsorpolítikáját: két év alatt kinevelődött itt ;y elsővonalhpli loloraturénekesnő Gilda terepére és egy kiváló baritonista, aki a bo- óc szerepében aratott emlékezetes sikert. A isebb szerepek is nind biztos kézbe kerül- lettek és együtt van a jó kórus és zenekar. Tehát olyan együttessel rendelkezik színházunk, amely — egyttlen problémát kivéve — a Rigoletto előadásinak minden kérdését és nehézségét végleges Megoldásban mutathatta be. A fennmaradt, tgyetlen probléma sem okozna fejtörést, ha ri nem engedik könnyű szivvel Kolozsvárról három tenorénekesünket: Sándor Istvánt, vitéz Király Sándort és An- gyal-Nagy Gyulát. Rigoletto szerepébei Szabady István kimagaslóan szép és értékfe teljesítményt nyújtott. Zengő baritonja diadalmasan érvényesült; erőben és színben is vetekszik sok nagy ope- raszinpad baritonistáinak a hangjával. Játéka a harmadik kép nagy drámai fordulópontján magávalragidta a közönséget. Páka Jolán képessegei teljében alakította Gilda szerepét. Hangja megerősödve, fénylőn, kristályos tisz- tasaggal szólt. Szív és beleélés volt a játékában. Dr. Sikolya Istvánt, akinek a mantuai herceg szerepe jutott, az együttes értékes tagjának tartjuk; tegnap is bebizonyította, hogy egészséges, szépen csengő középhangjai vannak, muzikálisan formálja az áriákat. Magas hangjai azonban hiányoznak ehhez a szerephez. Nagy erősségei voltak az előadásnak: Lorincz Zsuzsa (akiben jó Carmen Ígérkezik)^ Turján Vilma, Bajtai Gabriella a hölgyek közül, a férfiénekesek sorából Horváth Lászlót■, Fejérpataky Ervint, Bakó Józsefet és Iván Jenőt kell kiemebiünk. A Trubadur rayalyi nagy sikeréhez méltó előadásban mutatta be Endre Béla a Rigo- lettót. Két kitűnő munkatársa: a mozgalmas játékot teremtő Vitéz Tibor és a káprázatosán szép díszleteket tervező Varga Mátyás segítségével olasz operatársulatok játékára emlékeztető. lendületes Rigoletto-előadást mutatott be, kiérdemelve a közönség forró tapsait. K. B.