Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-04 / 249. szám

194 3 november i ELLENZÉK Hogyan élnek az erdélyi szövetkezetek u. Tegnapi cikkünkben részletesen foglal­koztunk a „Szövetség“ kötelékébe tarto­zó szövetkezetek, alanyi adatadvSal. Nem érdektelen figyelembe venni ezeknek a szövetkezeteknek anyagi részét, illetve taglalni az erre vonatkozó kimutatásokat. A szövetkezetek taglétszámának növe­kedésével szaporodott a jegyzett és befi­zetett üzletrésztőke is. A hitelszövetkeze­tek jegyzett, üzletrésztőkéje 220.000 pen­gővel 1.511.000 pengőre, a befizetett üz- 1 etrésztőkéje 332.000 pengővel 1.297.000 pengőre emelkedett. Ezek a gyarapodások is a fejlődés mellett tanúskodnak, de ha megnézzük az 1941. és 1942. év végén jegyzett és befizetett üzlet.résztőke egy­máshoz való arányát, megállapíthatjuk, hogy a hdtelszövetkezetek helyzete az üz- leti-észtőke tekintetében nagyot javult. Ainig 1941. év végén 326.000 pengő volt a befizetetlen üzletrésztőke összege, addig ez az összeg 1942. év végére 214.000 pen.“ gőre csökkent.. i A tejszövétkezőteknél is nyugtázható valamelyes tőkesz apó rulat, de szembetű­nő ez az emelkedés az egyébtárgyu szö­vetkezeteknél. Az adatok szerint 1940. év 283.290 pengője 1941. évben 708.265 pen­gőre szaporodott, ami 1942. év végére már 2.304.604 pengőt tett ki. Ennek magvará- zata abban rejlik, hogy.,a mult év folya­mán kezdte meg működését két tőkeerős- gyergyói szövetkezet: a Gyergyói Erdő- birtokosok Fakitermelő és Gazdasági Szö­vetkezet, valamint a Szárhegyi Lenfeldol- ! gozó Szövetkezet. Az Biletrésztöke és tartalékalapok viszonya Most lássuk, hogyan aránylik a befize­tett üzletrésztőke az összes tartalékala­pokhoz. Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy mind a rendes tartalékalap, mind pedig az összes tartalékok tekintetében első helyen áll Udvarhelymegye. Itt a rendes tartalékok összege 21.2 szá­zalékát teszi ki az összes hitelszöveitkeaeti tartalékok összegének. Utána következik Csikmegye 20 százalékkal, majd Kolozs­megye 17.2 százalékkal, Maros-Torda 16.8 és Háromszék 14.4 százalékkal stb. Az ösz- szes tartalékok tekintetében első helyen áll U öva rhely me eve 25.1 százalékkal, utána következik Kolozsmegye 20.8 száza­lékkal. Háromszékmegye 16.1 százalékkal, Maros-Torda 14.6, Crik 12.2 százalékkal stb. Tartalékok tekintetében, mint az elő­ző esztendőben, ugv 1942. végén is az ud­varhelymegyei hitelszövetkezetek vezet­nek. Itt a tartalékalapok 81 százalékát teszik ki a befizetett üzletrésztőkének. Ez Kolozsmegyében 60.8, Háromszékme- gyében 58.2, Csi km egyében 55.2 százalék és a többi megyékben 50 százalékon alul van, de a leggyengébb is, Szolnok-Doboka megyében megközeliti a 25 százalékot. Átlagban a tartalékalapok 54.5 százaié- kát tetszik ki a befizetett üzletrésztőké­nek. 1941-ben ez a százalék 63.9 százalék volt és a csökkenés a befizetett üzletrészek 1 összegének emelkedésével magyarázható. A hitelszövetkezetek régebben nem for­dítottak elég nagy gondot az üzletrésztő­ke szaporítására. Ennek tudható be az, hogy a hitelszövetkezetek átlagos üzlet­résztőkéje a nagy szaporulat ellenére is , még aránylag kicsiny. Amíg 1940 végén J az összes hitelszövetkezeteket számítva, egy hitelszövetkezet átlagos befizetett üz- ! letrésztőkéje 4917 pengő volt, addig 1912 végére ez az összeg 8060 pengőre, tehát csaknem kétszeresére emelkedett, j Az egyes megyék - hitelszövetkezeteinek átlagos befizetett üzletrésztőkéiben az utolsó két év alatt történt emelkedés az alábbiakból lászik a legjobban: Beszterce-Naszódmegye 2910-ről 3407­re emelkedett. Q'ikmeqye 6055-ről 9177- re emelkedett, Hctromszékmegye 3566- ról 7260-ra emelkedett. Kolozsmegye 8586-ról 8955-re emelkedett, Maros- ( Torda 4684-ről 8107-re emelkedett, Szi- | lágy 4299-ről 10.521-re emelkedett, Szol- | nok-Dobokamegye 3000-ről 6747-re emelkedett, Udvarhely megye 4054-ről 6622-re emelkedett. A legnagyobb emelkedés Szilágvmegyé­nél mutatkozik, de szépen emelkedett az átlag Szolnok-Doboka, Háromszék, Maros- Torda és Csikmegyében is. Az átlagos tartalékok is szépen emel­kedtek. A hitelszövetkezeti hálózatban 1940 végén egy szövetkezet átlagos tarta­léka 1712 pengő volt, ami 1942. év végéig 4392 pengőre szaporodott. Adatok a központi hitelek Igénybevételéről A szövetkezetek által igénybevett köz­ponti hitelek is a fejlődés irányát mutat­ják. Az igénybevett központi hitel végösz- s/ege 1940 végén 899.878 pengő volt, 1941 végén 3.868.294-re emelkedett és a mult év zárlatakor 7.406.894 pengőt tett. ki. Ebből az összegből 6.400.881 pengőt kap­tak a hitelszövetkeztek az 1941-es 3.230.252 pengővel szemben, míg a tejszö­vetkezetek 33.349 pengőben részesültek az 1941-es 56.878 pengővel szemben, végül az egyéb szövetkezetek 972.564 pengőt vettek fel az 1941-es 581.164 pengővel szemben. A hitelszövetkezetek közül a ír - rosto.rdiamegyeiek vették igénybe a központi hitel legnagyobb részét, mégpe­dig 28.2 százalékot: 1.807.336 pengő érték­ben, akiket követnek az udvarhelyiek 19.9 százalékkal 1.275.712 pengővel. Sereghaj- •ók elken az esetben is a szolnokdobo- kaiak 6.5 százalékkal 411.750 pengővel és a besriercemaszódiak 0.8 százalékkal 48.073 pengő értékkel. A tejszövetkezetek hitel­igénybevételénél is Maros-Torda vezet a keret 87.1 százalékával, mig a fennmara­dó 12.9 százalék Udvarhelyre esik. Az egyébtárgyu szövetkezeteknél 39.9 száza­lékkal Kolozsmegye vezet, őf követi Csik 38.1 százalékkal 388.000, illetve 370.623 pengővel. Mezőgazdák kapták a kölcsönök 85*5 százalékát A hitelszövetkezetek fő üzletága a kői- j csönnyujtás. Kölcsönöket csak szövetke­zeti tagoknak adnak. Miként teljesítették tehát a tagokkal szembeni feladatukat? 1941-ben folyósítottak 18.760 darab köl­csönt 5.813.314 pengő értékben, mig 1942- ben a folyósított 24.849 darab kölcsön a 10.977.673 pengő értéket érte el. Tehát a folyósított kölcsönök száma 6089-el több, mint az előző esztendőben, az összeg pedig 5.164.359 pengővel haladja meg az 1941. évit. A kiadott 24.849 kölcsönből 21.616 kölcsönt 8.995.000 pengő értékben (81.5 százalék) a mezőgazdák kaptak, a többit másfoglalkozásuaK részére adták ki. A mezőgazdák részére folyósított köl­csönökből 3346-ot 2,193.691 pengő ér­tékbey (19.2 százalék) kisbirtokból való földvásárlásra; 28-at 20.976 pengő ér­tékben (0.2 százalék) középbirtokból való földvásárlásra; 1953-at 1,153,551 pengő értékben (10.6 Százalék) családi ház építésére vagy vételére; 697-et 391.117 pengő értékben (3.6 százalék) egyéb ház építésére vagy vételére; 8553-át 3,024.514 pengő értékben (27.6 százalék) mezőgazdasági élő és holt fel­szerelésre; 2385-öt 1,219.265 pengő ér­tékbem (11.2 százalék) mezőgazdasági anyagok vételére; 917-et 221.220 pengő értékben (2.0 százalék) más adósságok fizetésére; 3552-öt 722.190 pengő érték­ben (6.6 százalék) házi szükségletekre; 185-öt pedig 49.694 pengő értékben (0.5 százalék) köztartozások fizetésére vet­tek jel. A másfoglalkozásuaknak nyújtott köl­csönök közül kiemelkedik a 838 esetben és 533.411 pengő összegben ipari felszere­lésre és üzemanyagbeszerzés'ne; 957 eset­ben 260.480 pengő háziszükségletekre és 304 esetben 407.685 pengő értékű családi ház építésre vagy vételre folyósított köl­csön. Végeredményben az egyéb foglakozá­snak részére folyósított kölcsönöket is Tanuljon POLGZ . államilag engedélye. gyorsíró-, gépíró- és szi Főpostával szemben, Tímár utca 2. sz. nyes bizonyitvány. 7- Jelentkezés nov hozzászámítva,, a kölcsönösszeg 28.4 szd- re és összesen .vaJékot ha.9z­zalékát mezőgazdasági élő és holt felsze.- náltak egyebekre. telis vételére; 19.9 százalékát földvásár- A kölcsönök felhasználása tekintetében lásra, 17.8 százalékát házépítésre, 11.5 az előző éviihez viszonyítva, nagy eltérés százalékát mezőgazdasági anyagok vételé- nem mutatkozik. A szövetkezetek biztosítsák a kis hitelellátást A hitelszövetkezetek összes követelései­nek darabszáma 1942-ben 22.435-ről 31.912-re emelkedett. Ezek közül a leg­több, 20.222 kölcsön összege 101—500 P közötti volt. Általában a kölcsönök számának 88.5 százaléka 500 pengőn aluli kölcsön volt és csak 11.5 'Százaléka haladta meg az 500 pen­gőt. Ebből 8.4 százalék volt 501-—1000 pengőig; 2.9 százalék 1001—5000 pengőig terjedő és 0.2 százalék az 5000 oengőn felüli (67 darab). Pontosan megállapítható tehát, hogy a hitelszövetkezetek azt a feladatot töl­tik be, amire a részvénytársasági alapon működő bankok nem is szívesen vállal­koznak, nevezetesen, hogy főként mező­gazdák kwhitelellátását biztosítja. Ez természetszerűleg sokkal nagyobb munkát jelent, mint amennyi' akkor vol­na, ha kevesebb tételben nagyobb Összegű kölcsönöket folyósítanának. Az a jövede­lem, ami a kölc-önkihelyezésekből ered, sajnos, nem elegendő ahhoz, hogy a kihe­lyezésekkel járó sok tennivaló a szövet­kezeti tisztviselőknek kellőképpen hono­rálható lenne. 1 Népünk boldogulása érdekében végzett önzetlen munkájuk éppen ezért minden dicséretet megérdemel. Száz oensön alul van a takarékbetétek 76*67 szá A takarékbetétek összegét nézve, azt látjuk, hogy az 1942-ben 761.000 pengővel emelkedett. A takarékbetétek állománya 1942 december 31-én 2,552.286 pengő volt, amelyből 308.000 pengő a konverzió miat­ti egyezség szerinti csökkentett betét. Az összes takarékbetéteknek 25.7 szá­zaléka Kolozsmegyében van, 20.9 százalé­ka Szilágymegyében, 15.2 százaléka Ud­varhelymegyében, 15.1 százaléka Három- székmegyében, 12.7 százaléka Csikmegyé­ben, 9.4 százaléka Maros-Tondamegyében, 0.8 százaléka Szóinok-Dobokamegyében és 0.2 százaléka Beszterce-Naszódmegyé- ben. A takarékbetétek összegének nagysága szerinti csoportosításából látható, hogy azoknak 76.67 százaléka 100 pengőnél kisebb összegű betétekből áll és a betéteknek csak 8.15 százaléka na­gyobb, mint 500 pengő. A fentiekből látszik, hogy a hitelszövetkezetek nemcsak a kölcsön- kihelyezések terén dolgoznadz kis össze­gekkel, hanem a betétállományuk is a legtöbbször fillérekből tevődik ös&ze. A takarékbetétek együttes összegének sza­porulata éppen ezért bir jelentőséggel., mert sok kis összeg gyümölcsöztetése vá­lik lehetővé ezáltal, amelyek egyébként gyümölctezetlenül hevernének és nem 1 kapcsolódnának be a mostani igen fontos • termelő munkába. Földművesek iránvitlák a szövetkezeti mozgalmat A hitelszövetkezeteknél az irányítás munkáját és általában a hivatalnoki teen­dőket még falun is főként tanult emberek végzik, de sok köztük a földműves is. A mult év végén összesen 390 hitelszövetke­zeti tisztviselő működött, akik közül 144 földműves, 84 különböző foglalkozású, 65 lelkész, 60 tanító, 32 hivatásos és 5 jegyző. Az összes igazgatósági tagok száma 1420, a felügyelőbizottsági tagok száma 630, összes vezetőségi tagok száma 2050 volt. Ezek közül 1473 (71.8 százalék) volt a föld­műves. Népünk gazdasági törekvését példázzák; mindennél beszédesebben a bemutatott adatok... (—) Tizenötezer pengő értél ű holmit lopott nyolc bstores során Rejtélyes baleset ügyében folytat vizsgálatot a rendőrség Bűnügyi napló KOLOZSVÁR, november 4. Az utóbbi 24 óra eseményei között több érdekes adatot ta­lálunk a rendőrség bűnügyi naplójában. A naponta ismétlődő lopásokon és betöréseken kívül rejtélyes hátterű baleset ügyében is vizsgálatot folytat a rendőrség bűnügyi ősz. tálya. A rendőrségi naplóban egyébként az alábbi eseteket találjuk: A kolozsvári rendőrség szerdán őrizetbe vette Nagy József, 39 éves mechanikust, aki bűntársával. Német László mészárossegéddel együtt 8 rendbeli betörést és lopást követett el. Örizetbevétele után Nagy József, akit a bűnügyi osztályon kihallgattak, vallomásában beismerte a terhére rótt bűncselekményeket. Azt is elmondta, hogy nyolcrendbeli betörés során, amelyeket Német László segítségével csaknem mind Kolozsváron követtek el, mint­egy 15—16 ezer pengő értékű holmit és pénzt zsákmányoltak. Bűntársa. Német László, akiről a rendőrség megállapította, hogy bün­tetett előéletű, néhány héttel ezelőtt eltűnt. A rovottmultu mészárossegéd kézrekeritésére a rendőrség széleskörű nyomozást folytat, míg az őrizetbe vett Nagy József mechanikust előzetes kihallgatása után a rendőrség to­vábbi eljárás végett átadta az ügyészségnek. A továbbiakban egy újabb betörés és egy zsebtolvajlás ügye szerepel a rendőrség napló­jában. Székely László, Fellegvári-ut 3. szám alatti lakos fejelentést tett a bűnügyi osztár lyon ismeretlen tettes ellen, aki távollétében a kora esti órákban behatolt álkulcs segitsé- géval lakásába és onnan több, mint ezer pengő értékű ruhaneműt és egyéb értéktár­gyat lopott el. — Zsebtolvajlás ügyében tett feljelentést a rendőrségen Salamon Áron, Sza- mosközhutca 9. szám alatti lakos. Feljelen­tésében elmondta, hogy a Corvin-mozi előtt levő autóbuszmegállónál, az autóbuszra való felszállás tolongásában ismereten egyén ki­lopta zsebéből 200 pengőt tartalmazó pénz­tárcáját. A rendőrség bűnügyi osztálya ez újabb zsebtolvajlás és betörés ügyében is szé* leskörü, erélyes nyomozást indított a tettesek j kézrekeritésére. Rejtélyes hátterű baleset ügyében is vizsgás- latot folytat a rendőrség. A baleset áldozata Fiavas Teréz, Hársfa_utca 28. szám alatr lakó kolozsvári nő. akit súlyos sebesüléssel szállítottak be a kórházba. A hatósági vizs­gálat egyelőre annyit állapított meg, hogy Havas Teréz balesete az egyik közeli kolozs- rnegyei községben történt, állítólag úgy, hogy' az asztalon levő revolver véletlenül elsült és a golyó a szerencsétlen nő mellébe fúródott. Az orvosi megállapítása szerint Havas Teréz tüdejét is érintette a golyó és csak a gyors orvosi segítségnek köszönhető, hogy a baleset­ek nem lett tragikus következménye. A sebesült nő állapota egyébként súlyos, de nén életveszélyes. A rendőrségi vizsgálat most azt igyekszik kinyomozni, hogy véletlen szeren­csétlenség történt e valóban és terhel-e vala­kit felelősség? A vizsgálat a rejtélyes oalestC ügyében továbbfolyik. Megnyílt a nagyváradi munkásig iskola. Nagyváradról jelentik: Ivei­den este ünnepélyes keretek Között, megnyitották a Nemzeti Munkaköz- pomt székhazában a nagyváradi ínunkásfó is kólát. A megnyitási im» nép él yen 1 észt vett Szabó János kép­viselő, \ idor József városi népmuve-« lesi titkár és sokan mások. PAPÍRBAN, Írószerben, irodai fa?* szerelési tárgyakban teljes raktári talál az „Ellenzék** könyvesboltban« Kolozsvár, MáJtf ás kteáiy-tát ft, ZaUr fan

Next

/
Oldalképek
Tartalom