Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-25 / 267. szám

TS4T3 november 2 5« BBSS hm—nwn 3 A honvédség a nemzet nevében teljesítette azokat a kötelezettségeket, amelyek a szerződé­ses viszonyból eredtek és amelyeket a nemzet vállalt mondotta ä b ö A v é d é I üt i miniszter A HÁZ ÖRIASl ÉRDEKLŐDÉS MELLETT TÁRGYALTA LE A HONVÉDELMI TÁRCA KÖLTSÉGVETÉSÉT BUDAPEST, november 25. A képvise­lőiház szerdai ülését 1Ö óra után nyitotta mé'g Tors Tibor alelnök. Esső Sándor előadó beszéde elején ke­gyelettel emlékezett meg a hősi halottak­ról. majd azzal az ígérettel fordult hátra­maradott jáikhoz, hogy a magyar ország- gyűlés nem feledkezik meg róluk, majd részletesén ismertette a tárca költségve­tését. Az átlagos 75 százalékos emelkedés­sel szénibeh a légierők költsége több mint '100 Százalékkal, míg a parancsnokságoké és a hatóságoké csak 54 százalékkal emel­kedett.' Örvendetes az is, hogy a Horthy Mik­lós' Nemzeti Repüld Alap költségvetése 23 millió 600 ezer pengővel több, miht 100 százalékos emelkedést ért el. A közfor­galmi repülés költségvetése először szere­pel a honvédelmi tárcában, ifiéit eddig a kereskedelmi tárcába tartozott. Az első vezérszónok, Baky László (Ma­gyar Megújulás Párt) intézkedéseket kéft áz egyes helyeken megnyilvánuló hábo- ruellenes hangulatkeltéssel szemben. Szó- vátette á Rüggetlen Kisgazda Pártnak a mémorándumát, amelyet — amint meg­jegyezte — ha nyilvános ülésen olvastak volna fel, a felolvasót hazaárulónak mi­nősítették volna. A miniszter iránt teljes bizalomirfiál viseltetik, azonban pártja ál­láspontjára való tekintettel a költségve­tést nem fogadja el. Vitéz Horváth Sándor, a MÉP első ve­zérszónoka hangoztatta, hagy minden ösz- szeg kevés a honvédség számára. Légügyi minisztérium felállítását kérte. Halmai János, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka a tartalékos tisztek helyze­tét tetté szóvá és előléptetésük rendezését kérte. A szociáldemokrata pártot antimi- li tarista propagandával vádolta. A honvédség biztosítsa minden időben Erdély magyar jellegét Nyirö József, az Erdélyi Párt vezérszó­noka az erdélyi magyarság katonai át­képzésével foglalkozva, hangsúlyozta, hogy az tulajdonképpen nem átképzés, ha­nem kiképzés, amely ezen a sokáig elsza­kított területen ismét Visszaállította az ősi magyar katonai szellemet, amelyre azért is nagy szükség Van, mert Erdély sorsa és biztonsága egész Magyarország továb- . bi sorsát és biztonságát is jelenti, amit a magyar történelemnek minden lapja bi­zonyít. Beszélt ezután a belső frontról és éle­sen elítélte a nemzet belső erejének gyengítőit. Olyan magyarokra van szük­ségünk; akik az életre-halálra elszántak < öntudat osságával, tisztánlátásával minden pillantukkal, az utolsó csepp vérig kitar- ţ tásukkal tartoznak bele a magyarság kö- i'z ősségiébe. — Erdély és a hazatért területek pél- tdája igazolja, hogy a legközvetlenebb be­jkapcsolódás az ország vérkeringésébe a 'honvédség utján történik, j — Hogy a katonai szellem mennyire áthatja még a nemzetiségeket is a maga j mag.asabbrendüségiével, azt bizonyítják a kitüntetések, amelyek egyben annak bi­zonyítékai is, hogy milyen megbecsülés­ben részesülnek a nemzetiségek a honvéd­ségben. Sajnos, a délerdélyi magyarság ennek éppen az ellenkezőjét kapja. _Kérte a minisztert, tegyenek meg min­dent továbbra is az átképzés ki mélyítésé­re, a szakképzés minél magasabb fokra Való emelésére. ismerjék meg nz erdélyi le­venték áZ országot Beszélt ezután az előképzés hármas fo­kozatáról. A leventeképzéssel kapcsolat­ban kérte* a miniszter tegye lehetővé az erdélyi leventék számára az ország többi részeinek megismerését is, majd a leány- leveíiíék kérdésére tért át. — Kétségtelen, hogy a Budapestre és más nagy Városokba került leanyifjújság­nak szüksége van azokra az értékekre, amelyet a leányleventemozgalom nekik nyújt. — Nem közömbös, hogy a magyar faj kiterebélyesedését szolgálja-e, vagy pedig az Erdélyben huszonkét év alatt annyi­szor előfordult úgynevezett „összvérhá- zasságra“ kerüljön, öntudatában és szi­vében kihalt magyarsággal elvesszen, majdnem minden esetben eldobja anya- nyelvét és utódjait idegen érdekek és as­pirációk szolgálatába állítsa. A katonai kiképzés tekintetében hang­súlyozta, hogy a honvédség a legtökéle­tesebb és legszervezettebb nemzeti ténye­ző. amely munkaeredményeivel nagymér­tékben megvalósíthatja azokat a célkitű­zéseket és kötelességeket, amelyek Erdély magyat jellegét vannak hivatva minden időkre biztosítani. Fontosnak tártja, hogy azok a milliók, amelyek a honvédség révén kerülnek vissza a forgalomba, főképpen magyaro­kat erősítsenek, magyar munkást, magyar ipart és kereskedelmet támogassanak. —1 A múltak hibáinak nem szabad visz- szatérniök. Nagy árat fizettünk mi azért a szűk látókörű politikáért, amely például az erdélyi fővasutvonal kijelölésével mindenáron elkerülte a magyarlakta te­iul eteket. Erre váló tekintettel szükséges haladéic- lalatiul megoldani a gazdasági és honvé­delmi szempontból egyaránt szükséges ud­varhelymegyei vasút, halaszthatatlan prob­lémáját. A belső vonal kérdésével kapcsolat­ban a lövészintézmények egész Erdélyre való kiterjesztését kérte. A továbbiakban kérte a minisztert, hogy Erdélybe megfe­lelő tapasztalatokkal rendelkező tiszteket helyezzen és lehetőleg mellőzze a gyakori áthelyezéseket. Felhívta ä miniszter fi­gyelmét az erdélyi tartalékos tisztek elő­léptetésére is. A hadviseltek megbecsülé­sével kapcsolatban kérte, hogy azok az előnyök, juttatások és. azok a kivételezé­sek, amelyeket a Kormányzó Ur és a nemzet hálája kivan részükre biztosítani, a gyakorlatban, különösen a kisemberek­nél hathatósan érvényesüljenek. Szüksé­ges volna a hadviseltek szántana égy pol­gári felvilágosító iroda felállítása és a fé1- gi tokkäntt örvény szociálisabb reformja. Ezután ártól beszélt, hogy á magyár munkásság milyen nagy feladatokat tél- işsit a mai időkiben. — Minden tiszteletem a magyar mun­HaMaaaaaBMBKHnaeaaiiinaeK££aaK!BMdfl(âla*ii Pavkettesétii munkálatokéi jti­id.LŐRI\CZ\ JÓZSEF^ lakás: Zá’-olya-üfca 14. szám., vagy SEBŐK - cukrászda, Mátyás kiráiy-téi’ 23. Tel.: 19—59. Vitéz Zalay László szerint ez a háborús költségvetés a nemzet erejét, biztonságát és jövőjét jelenti. A helyes takarékosság a háborúban éppen abban áll, hogy min­dent megadjunk és ajánljunk, amire csak aZ ország hathatós védelme érdekében szükség Van. Malasics Géza hangoztatta, hogy a had­sereg korszerű fegyverekkel való felsze­relése érdekében mindent cl kell követni. A magyar münká-ság átér/i áZt a nagy célt, amelynek szolgálatában áll és az egész országban lelkesen végzi munkáját. A munkásság tisztában VáU ázzál, hagy munkájával az ország szabadságát, függet­lenségét és önféiidéíkézéii jogát védi. A költségvetést nem focadia el. Ezután Reményi-Schneller Lajos pénz­ügyminiszter beterjesztette az 1944. év; állami költségvetés megajánlásáról szóló törvényjavaslatot. A következő felszólaló Demkó Mihály Volt. Demkó Mihály, a kárpátaljai képviselők csoportjáftak vezérszónoka megállapította, hogy őrködni kell, hogy ö ruszin ifjúság otthon érezze magát a magyar hadsereg­ben. A ruszin nép viszonya a magyar nemzethez és a magyar katonasághoz csak pozitív lehet. A vezérszónokok sora ezután lezárult. Botár István Helyénvalónak tartja a gé­pesítést. Vitéz UjfalüSsy Gábor felszólalása után Bálint József (Erdélyi Párt) emelkedett szólásra. Terjesszék ki a lövészintézméayt egész Erdélyre kásságé és nem Von te megbecsülésemből semmit áz a meg jegyzékem és néhány esetben előforduló megállapítás, hogy ezeknek áz embereknek égy-égy része visszatérve a eivil életbe, néha elveszti azt a szellemet, amelyet ka '.onai szolgálata idején nyert és ezáltal belső bajok forrá­sává válhatik. Énnek oka egyszerűen az, hogy a munkásság vezetése nem. mindig kerül idehaza megfelelő kezekbe, vágy az életkörülmények destrUálják őket, az agi- tációt nem is említve. Kérte a honvédelmi minisztert, találjon valamilyen megoldást aZ egész országra kiterjedőén, hogy a magyar munkásság a honvédelmi és nettizéU szempontok érvé­nyesülésére u kutanen vonalon küpott szel­lemet Megőrizhesse és áz Ország javára biztosíthassa anélkül, hogy e~ szabadság­jogainak korlátozását jelentené. Beszéde Végén & kormány és á miítísztér iránti bi­zalommal á költségvetést pártja és a ma­ga hevéjbéfi elfogadta. Bajcsi-Zsüinszky Ertdré hangsúlyozta, hogy a; magyarságnak a ÜádSéfége mindig bálványa és a katonaság mindig szívügye volt. Honvédségünkért mindig mindent megtettünk éS megteszünk, amit csak kell. Hadseregünk felszerelését á legnagyobb mértékben fokozni kéll. Milliós hadsere­get kell felállítani a legtökéletesebb fel* szereléssel. A költségvetést nem fogad­ta el. A S5. életévig senkit se mentsenek fel a katonai szolgálat alól Bálint József beszédében történelmi visszapillantást vetett a magyar hadsereg történetére, megemlékezett Zrínyitől kezd­ve, Rákóczin keresztül a szabadságharc és a világháború magyar katonáiról, a honvédségről. — 1940. szeptember első napjaiban —• mondatta — a- honvéd hadsereg menet- oszlopai ismét végigdübörögtek Erdély magyar földjén. Minden érzelmi momen­tum felett mi, felszabadult magyarok éreztük a személytelen beleoívadást egy- egy előttünk eldübörgő osztag egységébe, a nemzet fegyveres erejének hatalmi tu­datában. Beszélt ezután a hadsereg szelleméről, majd hangsúlyozta a népi erők katonai kihasználásának fontosságát. Beszélt ez­után az országban ma alattomosan folyó hazaáruló propagandáról, majd a hadse­reg hagyományait méltatta. Foglalkozott a tábori lelkészkar problémáival, végül kérte, hogy a 35. életévig senkit se ment­senek fel a katonai szolgálat alól. Beszélt a délerdélyi katonaszökevények ügyéről és végül a katonai tanintézeteknek, főleg a Csaba királyfi hadapródiskolának prob­lémáját tette szóvá. A költségvetést a mi­niszter iránti bizalomból elfogadta. Andréka Ödön (imrédista) szerint a há­borús termelésben az első szónak a hon­védelmi minisztert kell megilletnie. Ezután Kállay Miklós miniszterelnök beterjesztette a gazdasági és hitélet rend­jének, továbbá az államháztartás egyen­súlyának biztosításáról alkotott 1931. évi 24. t. c.-ben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbít ás ár ól szóló törvényjavas­latot. Beterjesztett élről egy miniszté­riumi jelentést a magyar szent koronához visszacsatolt területeknek az országgal való egyesítéséről szóló törvényben fog­lalt felhatalmazás alapján 1943. október 15-ig kibocsátott és még be nem jelentett minisztériumi 'rendeletekről. __ í A Vitát folytatva, Szabó Gyula (MÉP) hozzászólásában sürgette - a politikai ál­lamtitkár kinevezését és hangoztatta, hogy a honvédség nevelésében a gazdasági szakoktatás szempontjait is vegyék figye­lembe. Meskó Zoltán pártonkivüli felszólalása után Törs Tibor alelnök a házszabályok értelmében röviddel 6 óra után a vitát bezártnák nyilvánította és ekkor emelke­dett szólásra Csatay Lajos honvédelmi miniszter. Csatay Lajos: A mi elhatározásunk minden más nemzeténél nehezebb volt Csatay Lajos honvédelmi miniszter beszéde elején rámutatott arra, hogy az előző világ­háborút lezáró békéből nyert szomorú tapasz­talataink: az 1919. évi Vétes tanulságok, a trianoni békeévek nyomorúsága, földrajzi adottságunk és a magyar léleknek az a tör­ténelmi elhivatöttsági tudata, hogy Nyugat­hoz tartozunk és a Nyugatot védjük a keleti veszedelem ellen, már jóval a mostani há­ború kitörése előtt meghatározták a helyet, amelyet a nagy nemzetek küzdelmében el kell foglalnunk. A mi elhatározásunk min­den más nemzeténél nehezebb volt. Mi vol­tunk az utolsók, akikről a békebilincsek le­hullottak. Sem lélkileg, sem anyagilag nem lehettünk felkészülve, hiszen csak a háboTu küszöbén kezdhettük meg honvédelmünk ki­építését. Amit ezen a téren a nemzet, a kormányzat és a hadvezetőség hat év óta alkotott, fel­tétlenül elismerésreméltó, egyes részeivel pe­dig kimagasló. A. közelmúltban két és féi év alatt három­féle célkitűzéssel vettünk feszt a hadműve­letekben anélkül, hogy haderőnk kiképzése és anyagi felszerelése csak egyszer is elérte volna a tervezett fokot. A Változó adottsá­gok a hadsereg átszervezését lették szük­ségessé, haditapasztalatunk pedig kiképzé­sünk átállítását. Hangsúlyozta, hogy ez a munka még ko­rántsem érte el a szükséges fokot, ha sokat haiadíunk is, még messze vagyunk a kitű­zött céltól, A háború kitörésekor a küzde’iemben az éppen meglévő haderőt kellett bevelniink s ezért részvételünk a keleti hadműveletekben csak fokozatosan történhetett 1941-hfin csak kisebb egységeink harcollak és majdnem há­romnegyed év kellett ahhoz, hogy báróm hadtestet kiszállíthassunk. Az arcvonalban küzdő magyár csapatok visszavonulása után megszállás céljára olyan egységeket küld­tünk ki, amelyek « már ugyancsak errp a célra kiküldött egységekhez csatlakozva, ma a magyar megszálló erőket alkotják. Sikereinlt és balsikereink egy gigászi méretű had­sereg hadműveleteinek függvényéi voltak A nagyhatalmak küzdőimében tehát a töb- 11 hasonló állammal együtt csak szövetsége­seink segéderői lehettünk, akik sem a hadműveltek irányításában, sem a fél­adatok kitűzésében nem vehettek részt. Sikö­reink §s balsikereink egy központilag irányí­tott gigászi méretű hadsereg hadműveletei­nek függvényei voltak. Már eleve teljesen tisztában voltunk azzal, hogy hadseregünk a hadműveletekben csak két eredményt sze­rezhet; megbecsülést és tapasztalatokat. A donparti harcokban csapataink hősie­sen álltak helyt. Ha Voltak is veszteségeink, a honvédség Szempontjából a háborúban való eddigi részvételünk rendkívül nagyértékü, mert háborús tapasztalataink a további fej­lesztés irányvonalát szabják meg. A honvédség a nemzet nevében teljesítette azokat a kötelezettségeket, amelyek a szer­ződéses Viszonyból eredtek és amelyeket a nemzet vállalt. Egy szószegö népnek lehel ideig-órálg szerencsés sorsa, cie a történelem ilélőszéke élőit a megbecsülést a (világ közvéleménye előtt, a létjogosultságot csak azuk az álla­mok, népek vívhatják ki, amelyek kötelessé­güket nemcsak jóban, hanem rosszban is marad.klalanul teljesítik. Ez a megbecsülés a nemzet hitele, eüélkül nincs jövő és nincs fennmaradás'. A honvédelmi mmíszfef eewlán részletesen is­mertette a költségvetés egyes tételeit. A honvédség átszervezése A nemzet áltál a honvédelem Céljaira át­engedett anyagi eszközök felhasználásánál kél vezfóTelv van: az egyszerűség és a takaré­kosság. A megindított haderőfejlesztési mun­kát a változott viszonyok és körülmények között is teljes erővel folytatni kívánja. A célszerűség érdekében átszerveztük haderőnkét. Ennek lényegei kevesebb pa­rancsnokság, kevesebb, de nagyobb és ütő­képesebb egységek. Feltétlenül szükséges, hogy honvédségünk a lehelő legrövidebb' idő alatt keílő Számú, az eddiginél korszerűbb fegyverekkel legyen felszerelve. Ezért a há­borús nehézségek lőllenéie is folytatjuk pán - céloserőink és hgihaderőnk kiépítését- A há­boríts fegyver- és anyag veszteségünk pótlá­sa teljes erővel folyik és a befejezéshez kö­zeledik. Nagy nehézségeink vannak a hadse­regnek kellő számú gépjármüvei való ellá­tása terén Csodákat a tégyVisrkezés terén várni nem lehel. Az elvesztelt idői teljesen be nem hozhatjuk, mégis e tken nem egy államoi értünk utol amely nem mögött a trianoni békeszerződés bilincsei alatt. (Cikkünk folytatása at utolsó oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom