Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-24 / 266. szám

1 ) Í9 4 3 november 2 4k Szociális Jogszabályaink kodifikálását és a nagykorúság 21 éves életkorban való meg­állapítását kérték az erdélyi törvényhozók Az igazságügymlniszter nagy beszédben ismertette a jogszolgáltatás leg­fontosabb kérdéseit BUDAPEST, november 24. A képviselő­ház keddi ülését Tasnádi-Nagy András elnök 10 óra 10 perckor nyitotta meg. Az igazságügyi tárca költségvetését tárgyal­ták. A kormány tagjai közül Radocsay László igazságügyminiszter jelent meg. Az elnök napirend előtt bejelentette, hogy szerdán Kállay Miklós miniszterelnök írásban válaszol Mester Miklós képvise­lőnek a Komandó székely község meg­mentéséről elhangzott kérdésére. A napirendre áttérve Benkő Géza elő­adó ismertette az igazságügyi tárca költ­ségvetését'és elfogadásra ajánlotta./ Mosonyi Kálmán, a Magyar Megújulás Pártjának vezérszónoka után Esső Sándor (MÉP) elismeréssel emlékezett meg az igazságügyi szervezetek kiváló munkájá­ról. A jogfejlődéssel kapcsolatban han­goztatta, hogy meg kell várni az uj gaz­dasági és társadalmi rend kialakulását^ s csak azután lehet megalkotná a polgári törvénykönyvet. Hasonló megokolás mel­lett a várakozás álláspontját ajánlotta a büntetőkódex kialakításánál is. Kérte a zsidó ügyvédek tevékenységének korláto­zását. A javaslatot elfogadta. feleség nagykorú, a 23 éves férj, a csa- ; ládfennfartó kiskorú. A kiskorúság a cse­lekvési képességet korlátozza, sok gazda­sági erő szabad érvényesülését akadályoz­za meg és nem jelentéktelen rétegeket függőségi viszonyban tart. Mindamellett a büntetőjogi felelősségre vonás már a 18. életévnél bekövetkezik. A cél az kell hogy legyen, hogy a kis­korúság minél előbb véget érjen, mert a 21. éves teljeskoruság esetében nem­csak a gyámhatóságok dolga fogyna je­lentős mértékben, hanem jelentékeny j vagyonfelszabadulással megélénkülne a | gazdasági és a kereskedelmi élet is. A legfőbb ideje már, hogy az igazságügyi j kormányzat nálunk is érvénybe léptesse a 21 évesek teljeskoruságát. Szilágyi Olivér: A munka jogának lépést kell tartania a rohamos fejlődéssel Szőgyi Géza felszólalása után Szilágyi Olivér, az Erdélyi Párt vezérszónoka mondotta el beszédét. Hangsúlyozta, hogy azt, amit a magyar kard Magyarország - nak visszaszerzett számunkra, csak a magyar jog és a magyar igazságszere- tet tarthatja meg. * Ezután a rugalmas jogfejlődéssel kapcso­latosan azt fejtegette, hogy a rendeletal­kotás lehetőségét megteremtő kerettörve- nyék a minisztériumot milyen mérték­ben ruházták fel a rendeletalkotás jogá­val. Megállapította, hogy szükség van az összeférhetetlenség újabb szabályozására. Kifejtette, hogy elsőrendű fontosságú a magánalkalma­zottak jogviszonyának külön törvény­ben való kodifikálása. A munka jogá­nak ugyanis lépést kell tartania ß roha­mos fejlődéssel. Ezzel összefüggésben olyan munka kiadá­sára is szükség van, amely a jelenleg ér­vényben levő szociális jogszabályokat fog­lalja össze. Az ingatlankérdéssel kapcsolatosan hasznos lenne olyan ankét összehívása, amelyen jogászok és a mezőgazdászok tisztázhatják a vitás kérdéseket. Újabb kodifikációra érett meg a büntetőjog is. Szilágyi Olivér a kodifikációval kapcso­latban szükségesnek tartotta, hogy a fegy­ver és robbanószertartás, a tiltott határ- átlépés, a hiteljog és a részvényjog terén rendeleti utón kiadott jogszabályokat egy­séges törvénybe foglalják össze. Harc a feketepiac ellen Az Erdélyi Párt vezérszónoka ezután a feketepiac letörésére irányuló igazság­ügyi harcról beszélt, majd a megszaporo­dott bűnügyek kérdésével kapcsolatosan a fiatalkorúak bűnözésének problémájára tért át és még nagyobb figyelmet kért ezeknek a kérdéseknek megoldására. A kijelölt kereskedők fokozottabb ellenőr­zése gazdasági életünknek egyik legfonto­sabb követelménye. Erdí ly és a rehabilitációs tiirvény A rehabilitációs törvénnyel kapcsola­tosan azt kérte, hogy a rehabilitációnál ne csak a felszabadulás óta eltöltött időt számítsák be, hanem módosítsák úgy a törvényt, hogy a román megszállás alatti időt is tekintetbe lehessen venni. Az uzsorabir óságok munkáját elismeréssel méltatta. Időszerű kérdések Kérte a bírói létszám emelését, amely lehetővé tenné, hogy a gyámügyeket, a származás igazolását, az állampolgárság megállapítását, a névváltoztatás kérdését decentralized utján a magyar bíróság in­tézze. Szót emelt a bírói kar függetlensé­gének teljes megóvása érdekében és ez­zel összefüggésben kérte, hogy a bírákat teljesen függetlenítsék a napi beszerzés gondjaitól. Az ügyvédi kar problémáival kapcsola­tosan rámutatott a háborús nehézségekre és kérte a méltányos könnyítéseket. Vé­gül az ügyvéd-nyugdijkérdést ismertette és javasolta az ügyvédi díjszabás egysé­ges megállapitását. Beszédét azzal fejezte be, hogy fontos lenne a bíróságok beren­dezésének felfrissítése és az ügyvédi szo­bák^ rendszeresítése. A költségvetést az Erdélyi Párt nevében elfogadta. A teljeskoruság kérdése Sarczy Elek, Makray Lajos és Budinszki László felszólalásai után dr. Bartha Ignác erdélyi képviselő szólalt fel. Beszéde első részében rámutatott arra, hogy a mult évben kevés törvény, de an- 'nál több rendelet látott napvilágot és szo­rosan vett igazságügyi törvény nem ke­rült a Ház elé. A jogszabályalkotás súly­pontja a törvénytől a rendeletek felé to­lódott el és vigyáznunk kell arra, hogy a széleskörű rendeleti jogalkotást alkot­mányos eszközökkel biztosítsuk. Szóváitette ezután az 1940—1941. M. E. sz. rendeletet és különösen az abban elő­irt miniszteri nyilatkozat kérdésében fel­merült bonyodalmakat. Ezután a Ház nagy figyelme mellett a teljeskoruság kérdésére tért át. Elmondot­ta, hogy ^ a román törvények szerint Erdélyben a 21. életév betöltésekor állt be a teljes­koruság, igy azok, akik 1940 augusztus 30-ika, vagyis az északerdélyi részek visszatérésének napja előtt töltötték be 21-ik életévüket, teljeskoruak lettek, viszont azok, akik e dátumon, hacsak egy nappal is túl érték el 21. életévüket, már csak 24 éves korukban lehetnek teljeskoruak. Ma már majdnem az egész világon, min­den országban a teljeskoruság beállásá­nak időpontját a 21. életév betöltésekor állapítják meg — mondotta —, de itt ná­lunk az is előfordulhat, hogy a 16 éves Radocsay László igazságügyminiszter rövid beszámolót adott az igazságügyi ha­tóságok egyévi működéséről, majd az igazságügyminisztérium működéséről szó­lott. Jogszabályalkotási tevékenységét és az igazságügyminisztérium másirányu munkáját nagyrészt a háború determinál­ta, ennélfogva mindaz, ami a normális béke programkeretébe tartozik, háttérbe szorult. Ennél inkább lekötötte azonban az igaz­ságügyminisztérium j ogi?zabály előkészítő tervét a rendelet jogalkotásban való köz­reműködés. Az igazságügyminiszter a to­vábbiakban azt fejtegette, hogy a háborús álhapyottal együttjáró kivételes jogszabály- alkotásnak valóságos áradata ellen min­den igyekezettel küzd és iparkodik azt a lehetőséghez képest szükebb mederbe szo­rítani, de megállítani azt egyszerűen le­hetetlen. A leggondosabb szürőmunka. el­lenére — sajnos — mind több és több rendelet keletkezik, aminek senkisem örül, de amiről senkisem tehet, mert két­ségtelen, hogy elkerülhetetlenül szükség van ezekre a jogszabályokra. A rendeletek részben földbirtokpoliti­kai törvények végrehajtására, s egyéb szociális kérdések szabályozására vonat­koznak. Túlnyomó részük azonban hadi- gondozási, közellátási és légoltalmi vo­Radocsay László igazságügyminiszter költségvetési beszéde további folyamán a legnagyobb tisztelet és igaz megbecsülés hangján szólt a királyi bíróságok és a vádhatóságok működéséről, amelyek hiva­tásukat változatlanul a magyar igazság­szolgáltatás hagyományosan fenkölt szel­lemében töltik be minden jogtisztelő em­ber teljes megnyugvására. A bíróságok ügyforgalmában az elsőfokú polgári pe­rek száma és a rendes telekkönyvi ügyek száma csökkent, ellenben a büntetőügyek száma mind a bírósági, mind a vádható­sági forgalomban tovább emelkedett. A büntetőügyek emelkedése a háborúval mindig együtt járó erkölcsi eldurvuláson felül főleg abban talál magyarázatot, hogy a háború, mint kivételes állapot, a közösség érdekében mind több és több korlátot állít az egész élete elé. A vádha­tósági ügyforgalom nagyarányú emelke­dése most már elhalaszthatatlanul szük­ségessé teszi a munkával túlterhelt kirá­lyi ügyészségek személyzete létszámának szaporítását. A lakbérek; ügye A továbbiakban a lakásügy kivételes szabályozásáról szóló rendeletek anyagá­nak egységes szerkezetbe foglalásának szükségességét hangsúlyozza, amely irány­ban a munka már megkezdődött. Kérte, hogy a háztulajdonos beköltözhessek a sa­ját házába, majd kiemelte, hogy a házbé­reket az 1939 szeptember 1-i állapotok szerint rögzítették és az azóta beállt ál­talános drágulás miatt indokolt volna a béreknek legalább 30 százalékos emelése. Foglalkozott ezután a kihágásokra vo­natkozó eljárási kérdésekkel és rámuta­tott arra, hogy jelenleg ötféle első és öt­féle másodfokú hatóság van ezen a té­ren. Kérte, hogy a köz ellát áss sál kapcso­latos kihágásokat a járásbíróság hatáskö­rébe utálják át, majd szóvá tette a sajtó- törvények módosításának és a délerdélyi magyar ügyvédek adónyomoritásának kérdését. Beszéde végén elismerését fe­jezve ki az igazságügyminiszter munkás­sága iránt és bizalmát fejezte ki a minisz­ter személye iránt, a költségvetést elfo­gadta. natkozásu. A háborús jogszabályialkotási munka mellett azonban nem szűnt meg, sőt még csak nem is szünetel a program­szerű szerves és rendszeres jog fejlesztésre irányuló állandó tevékenység. Mihelyt a háborús munka megszűnik, vagy legalább is annyira csökken, hogy egyéb munkára is idő szentelhető, rövid idő alatt szüksé­ges és hasznos törvényjavaslatok egész sora fog a törvényhozásnak rendelkezésé­re állani mind a magánjog, mind a hitel­jog és a büntetőjog területén. A családvédelmi szempontokat minden vonalon állandóan szem előtt tartja és a családbafogadásról és a tartásról való gondoskodás előmozdításáról a közelmúlt­ban nyújtott be javaslatot. Büntetőjogi javaslatot szándékszik be­mutatni a tiltott határátlépés szigorú bün­tetéséről, mert ennek a kérdésnek a ren­dezése sem tiir hosszabb halasztást. A háborúval egyiittjáró jelenség — mondotta a továbbiakban —, hogy a teen­dők az állami igazgatás minden ágában lényegesen megnövekedtek. Örömmel je­lentheti azonban, hogy sem az igazgatás, sem a jogszolgáltatás terén számottevő fennakadás nem fordult elő és az összes igazságügyi hatóságok példás szorgalom­mal és hazafias odaadásukkal teljesitik kötelességüket. Már gondoskodott arról, hogy a jövőévi költségvetésbe 30, az I. fizetésbe tartozó uj ügyészi állás vétessék fel. „Arehabilitációs törvény jól bevált“ Az igazságügyminiszter ezután a bün­tető ügyforgalom ismertetésével kapcso­latban statisztikai adatokat olvasott fel a rehabilitációs törvény gyakorlati alkal­mazásáról. Az adatok szerint egy év alatt 20.768 megtévedt, de megjavult ember­nek adták vissza a lehetőséget, hogy mint a társadalom hasznos tagjai élhessenek tovább. Meg lehet tehát állapítani, hogy a rehabilitációs törvény jól bevált. A tagosítás kérdése A tagosítás kérdéséről szólva, a mi­niszter bejelentette, hogy a tagositási el­járás egyszerüsitését és gyorsítását célzó rendelettervezet elkészült. A királyi bí­róságok és ügyészségek elhelyezéséről be­szélt ezután az igazságügyminiszter és hangoztatta, hogy ezen. a téren különösen Az igazságügyminiszter beszéde Növelik az ügyészség személyzetét 3 Gróf Monte Christo II része: Ä bo Csak vasárnapig maradhat, semmi szin alatt nem prolongálható Hogy mindenki megnézhesse, az Egyetem Mozgó 4 rendkívüli előadást rendez : Csütörtökön délelőtt 11 órakor. Szombaton délelőtt 11 órakor. Vasárnap délelőtt H órakor. Vasárnap délután 7*2 órakor. A példátlan érdeklődésre val j te­kintettel tanácsos a jegyeket ezekr » a rendkívüli előadásokra is előre megváltani! a visszacsatolt részeken még sok a ten­nivaló. Sürgős építkezésekre van szükség. Megállapítható azonban, hogy az elemi szükségletek legalábbis ki vannak elégít­ve. Nagyarányú építkezési munkálatokat a háborús helyzet miatt nem kezdhetnek. Eesiáraoló a letartóztat isi intézetekről A letartóztatási intézetek a rab Létszám állandó emelkedése folytán igen nagy­mértékben vannak igénybevéve. A letar­tóztatottak elhelyezésében azonban fenn­akadás nine?. Nagy súlyt helyez a letar­tóztató intézetek ipari és mezőgazdasági üzemeinek fejlesztésére. Ezekben az üze­mekben mintaszerű munka folyik, amely minden tekintetben megfelel mind a bün­tetés végrehajtásának, mind az észszerű gazdálkodás követelményeinek. Gondos­kodnak szabadságvesztés kitöltése után támogatásra szoruló szabadultak utógon­dozásáról. A javitónevelésre szorult fiatalkorúak száma a háború következtében szintén állandóan növekszik. A kezdeti nehéz helyzet itt is megszűnt és az intézetekben elhelyezett növendékekből munkátszerető polgárokat képeznek. Az igazságügyminiszter a legteljesebb elismerés hangján szólt a kincstári jog­ügyi igazgatóság igen értékes működésé­ről, amelynek' ügyforgalma területgyara­podásunk és feladatkörének kiterjesztése következtében ismét emelkedett. Elismerés az ügyvédi karnak Őszinte nagyrabecsülés és a teljes elis­merés hangján emlékezett meg az igaz­ságügyminiszter a magyar ügyvédi kar értékes munkásságáról. Az ügyvédség szociális helyzetét állandóan figyelemmel kiséri és az adott lehetőségek között igyekszik tőle telhetőén könnyíteni. Ez különösen a hadbavonult ügyvédekre vo­natkozik. Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet számára előirányzott fede­zetet a multévi 410.000 pengőről 430.000 pengőre emelte. Szükséges, hogy az ügy­védi hivatás gyakorlásának feltételei újabb jogszabályalkotás utján akként biz­tosíttassák, amint azt nemcsak a kari ér­dekek, hanem nemzeti és közösségi szem­pontok is kívánatossá teszik. Az erre vo­natkozó törvényi a vaslattervezet elkészült és intern tárpvalás alatt áll. Az igazságügyminiszter ezután részle­tesen válaszolt az elhangzott felszólalá­sokra, majd újból köszönetét mondott a nagyértékü beszédekért. — Nagy eredményekről az idén sem számolhatott be. mert a rohanó élet őt és munkatársait annyiszor állította a pro­gramtól eltérő és sürgős megoldást igény­lő uj feladatok elé, hogy részletes munka­terveikből vajmi keveset tudnak megvaló­sítani, de — fejezte be nagyhatású beszé­dét az igazságügyminiszter — a program­szerei, a rendszeres és szerves jogfejlesz­tésre irányuló tevékenységünk nem szü­netel és én erős hittel hiszem, hogy ennek a tervszerű munkának belátható időn be­lül hasznát fogjuk venni. A miniszter beszédét, amely egyúttal a felszólalásokra adott válaszokat is magá­ban foglalta, nagy lelkesedéssel vette tu­domásul a Ház. Az elnök napirendi indítványa szerint szerdán folytatják az 1944. évi állami költségvetés folytatólagos vitáját, majd pedig a nyolcórás ülés végén az interpel­lációkra térnek át. A Ház keddi ülése rö­viddel fél 7 óra után ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom