Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-24 / 266. szám

- < t *- r a . CrjzájhÍzt ér :<ő:;yv ? \ ra ÖUDAP2CT Pti r i a uit- - t Bukarest és több román város fokozatos kiürítését rendelte el a román kormány SZERDA, 19Í3 november ZL JJOV. évfolyam, 2W, mám. ÁRA 16 FILLÉR Sierkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár Jókai-u. 16., I. Teheíon: 11—09. Nyomda: Egy»* tem-u. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: ?205# ILIPITO *T0: E a RT HU MIKLÓS Kiadótulajdonos: ,,PALLAS SAJfÖVALLAlAT Rt KóldcSvár. Előfizetési árak: 1 hóra 4.3Ö P, negyedévre 12.40, félévre 24.80, 1 évre 49.60 P. HATALMAS MÉRETŰ LÉGITÁMADÁS ÉRTE A KELETI ÉS AZ OLASZ FRONTON HEVES KÜZDELEM FOLYIK Bár Benes moszkvai útját nem szabad túlértékelni, mégis áltálában figyelemmel kísérik a volt csehszlovák republika volt elnökének manővereit, aki nem akarva belenyugodni ja londoni emigráns kor­mány öncélú bürokráciájának i kilát ásta- lanságába, most régi módszereivel ismét vezetőszéfepet szeretne kivívni magának a nemzetközi politika irányításában. Poli­tikai téren az elmúlt huszonnégy óra egyébként nem hozott lényegesebb válto­zást, Még egyre érkeznek a hírek a leg­közelebbi jövőben megtartandó Roosevelt, Churchill, Sztálin találkozóról, de a leg­újabb jelentések semmi konkrétumot nem tartalmaznak. A libanoni konfliktus, a tegnapi jelektől eltérően még mindig nem jutott nyugvópontra is a druzok felbuzdul­va az algíri francia felszabadító bizottság engedékenységéli, újabb követeléseket terjesztették a közvetítő Catroux tábor- j nők. elé. A harcterekről jelenlegi ismereteinket leginkább az jellemzi — mint Tombor Je­nő fővárosi katonai szakértő mondja hogy meglehetősen zavarosan látunk. Természetesen a tájékozatlanság nem an­nak tulajdonítható mintha á hadvezető- ségek el akarnák titkolni a közvélemény előtt a fejleményeket, hanem katonai okok teszik szükségessé az események aördülésének elhallgatását. I. A Krim-félszigeten a szemben álló fe­lek ü hadműveletek előkészítésének lázas stádiumában vánnak-. A Dny eper-torkolat vidékén szintén tovább folyik a nagyszabású ember- és hadianyag felhalmozás. Tegnapi véleményünk a Dnyeper-ivben folyó harcokkal kapcsolatban (az itteni küzdelmet rapszódikus jellegűnek mond­tuk) az elmúlt huszonnégy óra harcai után igaznak bizonyult. A szovjet roha­mok rövid ideig tartó ellanyhulás. után ismét teljes erővel kiújultak és Krivoj Rog, valamint Apostolovo térségében el­keseredett összecsapásra vezettek. Az. óriási orosz erőfeszítés ellenére ez a front- még nem jött mozgásba, ugyanis nem le­het fronthullámzásnak nevezni azokat a helyi jellegű német csapatátcsopoftositá- sokat, amelyek <a támadható és veszélyez­tetett kiugró ékek visszavonásával a kez­dettől fogva következetesen folytatott crosz bekeritési kísérletek meghiúsítását célozzák. A kiéin harci térségben szintén nem változott á küzdelem képe. Von Mansteán vez ér tábornagy ellentámadása támadássá fejlődött ki, de a német előrehaladás je­lenlegi helyzetével kapcsolatban illetékes német katonai körök annyira tartózko­dóak, hogy az ellentámadásnak térbeli eredményeiről a berlini újságírók még megközelítő adatokat sem szerezhettek. J . ; * 1 'j l i ! j 3 Üti I fi t( Ú ii I j< ni i I * * ’4 r )'* v iÁ"a r - j t j * i a * ü a 4 & \jjT t t i ! M f ' 1 1 f 1 ti i-i if f i$ TL r 1 „ J. - *. 5 1 ‘ 1 Nésnet jelenté­seiből kitűnik, hogy a kényes helyzetben levő védőkre óráról-órára 'fokozódó nyo­más nehezedik s a harci terület áttekint- ]ietétlensége miatt a tervszerű mozdulatok. egyre nehezebbé válnak. Mindezek elle­nére német részről bíznak a gomeli hely­zet valamilyen kibontakozásában és a ki­bontakozásnál nagy szerepet szántak a Zsitomir—Kiev között folyó küzdelem ki­menetelének. Újabb gyújtópont keletkezett a keleti fronton Ktiésev környékén. SzmolenSzknél és Nevelnél uj mozzanat nem következett be. II. Az ínterinf. tegnap kora reggeli táv­irata bejelentette, hogy Mongomery meg­indította a németek által várt nagy táma­dást. A tegnapi ŰKW-jeíentés megerősí­ti a Nemzetközi Tájékoztató Iroda érte­sülését, de nem határozza meg pontosan a délolasz front harcainak méretét, úgy, hogy pillanatnyilag neon látjuk tisztán, valóban általános támadásról van-e szó, vagy pedig nagy óbb szabású, de korlátolt jelentőségű brit előretörésről. A brit hír- szolgálat egyébként nem tulajdonit külö­nösebb jelentőséget Montgomery mostani elhatározásának, úgy, hogy az offenzivá- ról érkező híreket egyelőre fenntartással kell fogadni, annál is inkább, mert a rossz időjárás, a megáradt folyók és a kedve­zőtlen terepviszonyok, valamint az után­pótlásnak még mindig fennálló hiányos­ságai valószínűtlenné teszik, hogy az óvatosságáról ismert Montgomery éppen most fogott volna kockázatos vállalko­zásba, III. A íégiháboru a német főváros hatalmas méretű bombázásával ismét mégkezdő­dött. A Német Távirati Iroda részletjelen­tései drámai képet nyújtanak a berlini pusztít ásókról és kiemelik, hogy a mos­tani támadás volt a legnagyobbik, amely valaha is érte Berlint. Az igen kedvezőt­len látási Viszonyok különösen megköny- nyitették á támadók feladatát, akik a fel­hők Védőburka mögül viszonylagos biz­tonsággal dobhatták le bombarak-őmá- ■ ■ sóikat, A jól megszervezett légvédelem csak a légvédelmi ütegekre volt utalva, mert a vadászrepülőgépek nem szánhattak fél a ködös időjárás miatt. A brit hírszol­gálat ezeket jelenti a Berlin elleni légitá­madásról: több mint ötszáz négymotoros bombázó 2,300.000 kilogram gyújtó, rob­banó és foszföros bombát dobott le negy­ven perc alatt a német főváros katonai célpontjaira. A támadásról 26 amerikai és brit bombázó nem tért vissza. Német részről 29 szövetséges repülőgép megsem­misítését jelentik. IV. A Budapesti Tudósitó értesülése alap­ján Londonban az a_benyomás uralkodik, hogy fontos események állnak küszöbön, de nem lehet megállapítani, hogy katonai, vagy politikai természetűek lesznek^e ezek az események. V. Az összes európai kis nemzetek ellen• szenvvél nézik Benes tevékenységét. A volt cseh köztársasági elnök tisztán a mostani katonai helyzetből kiindulva, a Szovjetunió zsoldosává szegődik anélkül, hogy számításba venné a kis államok ér­dekéit, azokat az érdekeket, amelyekért egy időbén ő is (ezt sokán nem hitték el néki) erélyesen harcolt. Ismeretes, hogy a függetlenségükhöz ragaszkodó középeuró­pai kis nemzetek felségterületük és a Szovjetunió között szívesen látnának egy „Gordon sanitaire“-t, vagyis egy ütköző államot, amely a szovjet befolyás térbeli terjeszkedését megnehezítené. Benes most ennek az egységes európai tervnek akna­munkáját folytatja, amikor elismeri a Szovjetunió jogait a középeurópai térség­ben. Érthető, ha az európai érdekeikért ag­gódó angolszászok szintén rosszalóan iye- szik tudomásul Benes moszkvai látogatá­sát. . NAGY JÓZSEF. Az Observer válasza a% tsvesstíjának : Anglia és a középeurópai föderációs tervek Zürichből jeleníti az! MTI: Londoni himdlas szerint az Observer cikket közölt az angol-orosz kapcsol átlóik­ról. A cikk -a többi közölt igy szólt: Kapcsoltait aiimk Enrépához nem ke­vésbé fontosak, mint kapcsolataink Oroszországhoz. A brit-orosz szövet­ség ebben a bábomban győzelemre vezethet, die a békét csak az Európá­val való legszorosabb Összhang biz- tosithatja. Szerencsére egy nyílt cikk, amelyet az Tzvesztija néhány nappal ezelőtt közölt, nemi zárja ki a megértést ebben a pontban. Oroszország teljesen jogosult arra, hogy elutasítsa az európai államok föderációját, ha ez a Szovjetunió ellen irányul. Oroszországot még lehet nyugtatni e veszéllyel szemben, ha Anglia szi­lárd meggyőződéssel elől jár az egye­si tét t Európában és egyidejűleg meg- erősíti azokat a közvetlen köteléke­ket, amelyek Orosz országhoz és Amerikához fűzik. Ha Oroszország bizítos Anglia és Amerika barátságá­ban és a velük való együttműködés­ben, akkor nem kell tovább fenye­getve éreznie magát az egyesült Eu­rópától, sőt még tovább megyünk, a baráti Anglia kezeskedhet Orosz­országijai szemben a baráti Euró­pa felöl, ha Oroszország elfogad­ja a béketeremtő' és egységesítő ak­ciót e rendezetlen és meggyötört kontinensen. Az Observer cikkében hangsúlyoz­za még, hogy a kis európai nemze­tek föderációja tekintetéiben a brit politika éppen az ellentéte az orosz politikának, amennyiben már évek óta kedvezően Ítéli meg a fö­derációk létrehozását. Mig az egység és az egyetértés meg­volt az európai államok kozott, ad­dig évszázadokon át az európai sta­bilitás forrásai voltak, míg az utóbbi időkben a politikai széttagoltság bi­zony os t e k in te then b i zo nyt a 1 a ns á got és politikai erőtlenséget jelentettek. Ebben az 1919-i békék lérehozói legalább annyira hibásak mini ma­guk ezek a nemzetek. Éppen ezért hirdette Churchill azt a tételt,, hogy ezeknek a ,,csatlós álla­moknak“ lehetőséget keli adni, hogy jövőjük biztosításához hozzájárulja­nak, mig az Izvesztija most azt kö­veteli, hogy ők se szabadulhassanak a háborúban való részvételük követ­kezményeitől. Etekintet ben — írja az Observer — alapvető és komoly nézeteit érsek állnak fenn köztünk és Oföszország között«, amelyeket nem lehet egyszerűen áthidalni. Oroszország talán, amely egyma­gában is kontinenst jelent, megen­gedheti magának a középeurópai álamok ellenséges érzületét, Anglia azonban, amely Európa részének tekinti magát, ezt nem teheti meg. A svájci Basler Nachrichten tudó­sítója az Observer cikkéhez a követ­kező megjegyzéseket fűzi: — Szándékosan meglehetősen bő­ven ismertettük a,z Observer vezér­cikkét, minthogy a cikk alapv.du je­lentőségűnek látszik. Azt a benyo­mást kelti, mintha kezdetét akarná jelenteni olyan politikának, amely aranyhidat ép it azok számára, akik­nek Churchill megígérte, hogy lehr •tőséget fognak nekik adni a jöven­dőjükhöz való hozzájárulásra. lVlin- nő természetesen az is, hogy a cikk egyetlen szóval sem említi Francia-, ország szerepét a jövendő Európában. Fokozatosan kiürítik , Ploestit és Konstaneát Isztambulból jelenti a Búd, Tud.: Bukaresti hírek szerint a román kormány elhatározta Bukarest, Ploeşti, Koastanca és az ország más fon- inkább városainak fokozatos kiürítés ét. ANGLIA TÁMOGATJA A KÖZÉPEURÓPAI FÖDERÁCIÓS TER VEKET

Next

/
Oldalképek
Tartalom