Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-22 / 264. szám

I wi -> <- j. ^11 á 21 6 r Pu r IH m»* a t {HÉTFŐ, 1943 november 22. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Koloisvai; Jókai-u. 16., I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye- lem-u. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 7205« $JCIV. évfolyam, 264. szám* ALAPÍTOTTA: BR Rí HA MIKLÓS ÁRA 16 Kiadótulajdonos: ,.PALLAS SAJTÓVÁLLAL Rt Kolozsvár. Előfizetési árak: l hóra 4.30 P. negyedévre 12.40, félévre 24.80, 1 évre 49.00 P. ÁáakoEzmvk l Irta ZaShuratzkv Gyula RiJ:án határoztam el 'magam nehezeb­ben cikk írására, mint ez alkalommal. Nehéz az ok, amiért írásban fordulok ol­vasóinkhoz, s amire ezúton kérem őket, ellenkezik mindazokkal az ideálokkal, amelyek megmlósulásáért e lap hasáb­jain szerény erőnkkel küzdelmet folyta­tunk. . Mindenkor a legélesebben tiltakoztunk az ellen, hogy a szociális gondolatot szé­pen tálalt altruizmussá sekélyesitsék. A kapitalizmus ' bűneit megváltó péterfillé- reket mindég megvetettük. Az emberi szivjóságnak, a krisztusi lelkületű ada­kozónak mindég helye lesz az emberiség között, de nem ott, ahol intézményes meg­oldásokat kellene, hogy helyettesítsen. Mindég lesznek szegények és gazdagok, de kell, hogy olyan idő következzék el, amikor a Szegénység csak szegénységet, de nem nyomorúságot jelent. Ezt pedig még olyan bőkezű adakozással sem érhetjük el. Ehhez szükség van az igazi szociális felelősségre és olyan társadalmi és gaz­dasági rendre, amely munkája ellenérté­keként legalább minden munkás ember számára biztosítani tudja a mindennapi kenyeret, ruházatot és meleg lakást, eay- sróval az emberi lét legelemibb feltéte­leit. Ne lehessenek éhező és didergő em­berek. Ez a célja a jövendőnek és gondo­lom, évpen ezért a célért folyik most a felmérhetetlen küzdelem, minden áldoza­tával, nyomorúságával, szörnyűségével. Ha figyelemmel kisérjük az ország éle­tét, vagy éppen annak esszenciális meg- rv litvánul ás át, a törvényhozás budgetvi- táját, úgy láthatjuk, hogy lényegében e körül a téma körül forog minden szó és gondolat: meg kell teremteni az uj szo­ciális Magyarországot. Ötletek születnek pillanatnyi megoldásokra és vajúdnak évtizedes megoldásokra szóló gondolatok. De ha örömmel és megnyugvással figyel­jük in azt, hogy a közgondolkozás egyre tudatosabban halad a kitűzött cél felé, tudjuk egriben azt is, hogy hosszú az ut, amíg az elméletből gyakorlat lesz és tud- jnk. hogy napjainkban még mennyi mér- hetetlenül nehéz akadályt kell leküzde- nünk. De ha tudjuk is, hogy máról-hol­napra nem teremthetjük meg az álmo­dott uj világot, mégis minden erőnkkel, nondolatunkkal és hitünkkel törekednünk kell megvalósítására. És elsősorban arra kell törekednünk, hogy ez az uj világ mi- b ennünk, magunkban valósuljon meg. Emherbarâţi módon csak az élet igazi el- p^ettiejn, a munkára képteleneken' sza­bad. és kell segíteni. Erre valók a megle­led intézmények, amelyeket közadakozás­ból, vagy közadókból tartanak fenn. A többi számára meg kell adni az emberi m,éltóság elérnének lehetőségét, hogy a mr^n eremből szerezze meg életének szükségleteire valót. Kolozsvár hivatalos és társadalmi veze­tőinek nagyszabású mozgalmát, amely ama irányul, hogy a rászorulókat a tár­sadalom tehetős rés^e ruhával lássa el, ezért tartom csak pillanatm/i megoldás­ra alkalmas ötletnek. De támogatom e lap hasábjain is, mert valóban alkalmas arra. hogy pillanatnyilag megoldja a kér­dést. Támogatom., mert minden srociálno- litikai. meggyőződésen, minden társadal­mi illúzión és minden jövendőbe vetett hiten túl, látom a Kolozsvárt éhező és fa- gi/oskodó embereket, asszonyokat, gyer­mekeket. Rongyokba burkoltan vonszol­ják magukat az utcán és könnyes szem- mól köszönik, meg a darab kenyeret, vagy tányérba meleg ételt. A Vleqyásza felől vedig már fúni kezd a havasi szél és ma vagy holnap ránk szakad a rideg erdélyi tél M1 lesy akkor velük? Hány bimbózó és boldogságra teremtett életet fog meg- dermeszteni mindörökre a fagy? Mennyi könnyet, mennyi keserűséget, mennyi kétségbeesést hoz számukra ez a tél? Hány anya hajol majd haldokló gyerme­ke fölé, hány család számára lesz egyedü- livé a pusztulás útja? Sokat irtunk, sokat beszéltünk az erdé­lyi szellemmel és . .. sokat is kérkedtünk vele. Most az egyszer azonban maradék­talanul meg is kell nyilatkoznia. Megnyi­latkoznia abban, hogy magunk nyúlunk bátran a megoldandó kérdéshez s nem i A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelen­ti a keleti arcvonal középső és északi sza­kaszán folyó harcokról: A Pripjet-torkolattól délnyugatra a sú­lyos harcok folytatódnak, bár az idő foly­tan romlik, főleg Koroszten környékén. A bolsevisták a város idélnyugati külváro­saiban vannak. [Azokat ia kísérleteket, hogy több tért nyerjenek, véresen vissza­verték. Rjeosica környékén, amely dzsun- gelszerüen \mocsaras, a bolsevisták azon igyekeztek, hagy a Gomel környékén har­coló német csapatok hátába kerüljenek. Szombaton átkeltek a Dnyeperen, tazonban visszavetettük őket. Gomeltől északra si­került német gyors egységeknek körül- zárniok egy szovjet erőcsoportot és meg­Berlinbűl jelenti a DNB: A véderő fő­parancsnoksága közli: Kéréstől északkeletre az ellenség ismét hídfőjének kiszélesítésével kísérletezett. Kemény harcokban visszavertük. 18 pán­célost kilőttünk és tüzérségiünk hatásos tüze, valamint a légierő megismételt tá­madásai következtében súlyos vesztesé­geket szenvedett. A nikapoli hídfőnél, Dnyepropetrovsík­tól délre és Krivoj Rogtól északra a bol­sevisták szombaton sok gyalogos és pán­célos kötelékekkel, valamint nagy repülő erőktől támogatva támadásra indultak. Csapataink szívós él elkeseredett védeke­ző harcokban és erőteljes támogatásokban az ellenségnek áttörésre irányuló minden próbálkozását meghiúsították és eközben 'Berlinből jelenti az Interinf.: Ä német élcsapatok már GO kilométer­re állnak Zsitomirtól keletre. A ke­leti arcvonalon a nagy Dnyeper iv húrjának átszakitására tett kísérle­tet a Szovjetnek rendkívül súlyos ve­reséggel keltett megfizetnie, mi köz­I mástól várjuk a megoldását. Nem isme­rem Kolozsvár szegénykataszterét, de tu­dom, hogy nem vagyunk nagyváros, amelynek perifériáin tömegesen él az úgynevezett „lumpenproletár“. Ez annyit jelent, hogy ha segíteni akarunk, valóban segíteni tudunk. Kolozsvár társadalma, ha eleget tesz a felhívásnak és úgy tesz annak eleget, ahogy kérik, hogy eleget te­gyen neki, elérheti, hogy tényleg ne le­gyen ruhátlan ember, rongyos ember, fa- gyoskodó ember. Mint a felhívások mond­ják, ne tekintsük alamizsnának azt, amit adunk, hanem egy súlyos szociális, prob­léma pillanatnyi megoldásának, háborús megoldásának, kényszerű megoldásának. 1 Oldjuk meg a kérést a magunk erejéből, .s ..'hí.4 Nyevelj-ívben n szovjet nem kevesebb, mint hatszor tett kísérle­tet a hídnak megszerzésére, a német fegy­verek elhárító tüzében azonban mindany- nyiszor fennakadt a támadás. A német lé­gierőknek különösen nagy részük volt az elhárító sikerekben a Krim-félszigeten és a Dnyeper-kanyarulatban. Éjszakai beve­tések során a keleti arcvonal déli részén urcvondlhoz közeleső célpontokat támad­tak és mindenek előtt a bolsevistáik után­pótlásának ártottak súlyosan. Jól célzott bombasorozattal 9 vonatot pusztítottak el, amelyek csapatoklcal és hadianyaggal voltak megrakva. Az utánpótlás egyik fontos pályaudva­rát nagyméretű bambákkal felgyújtották. 247 páncélost lőttek ki. E páncélosok kö­zül 107-et egy hadtest arcvonalán pusztí­tottunk el. A Ki-évtől nyugatra folyó német ellen- támadás a kemény ellenséges ellenállás ellenére is tovább halad előre. Gomeltől délnyugatra az ott létesült betörési hely áttekinthetetlen terepén is nem csökkenő hevességgel folynak a har­cok. Gomeltől északra megsemmisítettünk egy bekerített ellenséges erőcsoportot. Szmolenszktől nyugatra a harci tevé­kenység érezhetően lanyhult. Az itt, vala­mint a Nyeveltöl délre és Szmolenszktől északra indított kisebb ellenséges támadá­sok pem jártak eredménnyel. A Ladoga-tótól délre sok ellenséges tá­Zsitomirtól Keletre ben elvesztette kőt teljes páncélos hadtestét és legalább 8—10 Löy&sz- hadosztályát. Kiev környékéin a né­met ellentámadás jelentős előrehala­dása is újabb és meggyőző bizonyíté­ka a német hadsereg töretlen ütő- erejének. Ámbár a Szovjet a légim­éi magunk erdélyi és kolozsvári módján, instanciázás, hivataloskodás, deputáció- zás, aktagyártás nélkül, de alaposan és helyesen. Legyen az a célunk, hogy ezen a télen mindenkinek legyen ruhája és ci­pője Kolozsvárt. Igen nagy a cél, az el­kényeztetett társadalom meghökken tőle, talán bizalmatlankodik vele szemben, de elérhető. így adjunk és ezért adjunk. S végül még egyet. Akik kapnak, ne tekintsék azt, amit kaptak a ,,gazdagok alamizsnájának“, hanem egy jövőben ki­egyenlítendő tartozás törlesztett részleté­nek. Ez a tartozás az uj és szociális Ma­gyarország megteremtése, amelynek érde­kében ma egyik ember adott a másiknak Kolozsvárt. Zsitomirtól beleire a németek9 Korosaién utcáin as orossok támadnak nagy lendülettel A nagy Dnyeper-ívben ismét támadásra indultak a szovjet hadosztályok Közben 'megsemmisítettek egy téihervo­NÉMET HAOlJELENTÉS s A nagy Dnyeper-kanyarhu 11 ismét támadásra indultak as orossok A támadó német csapatok éle 60 kilométerre vasi natot és a pályaudvar egész kiterjedésé­ben szétrombolták a vágányhálózatot. Az időjárási helyzet miatt csak kevesebb gé­pet lehetett bevetni, 16 szovjet repiilőt mindamellett lelőttek. A bevetett német gépek mind visszatértek. Cserkaszinál d bolsevisták páncélos erők és erős köd és az áttekinthetetlen harci terep kihasználásával egy ponton behatoltak a német vonalakba. Helyi tar­talékok nehéz német rohampáncélo- <>ok támogatásával összezárták az ellen­séges páncélosodc visszavonulási útját. Több órás elkeseredett harc során 15 szov­jet páncélost és 4 nehéz bolesvista roham- löveget tettek ártalmatlanná. madást sokesetben ellentámadással hárí­tottunk el. Délolaszországban & szombati nap a kölcsönös tüzérségi és felderítő tevékeny­ségtől eltekintve általában nyugodtan telt el. Az arcvongl keleti szakaszán mindösz- sze egy helyen került sor élénkebb har­cokra a német arcvonai előőrsállásai el­len intézett támadás során. Biztosító egy­ségeinket a Sangro-folyó vonala mögé vontuk vissza, minek utána a túlnyomó erővel többször is támadó ellenségnek már érzékeny veszteségeket okoztunk. Német repülőgépek délangliad célpon­tok ellen intézett éjszakai bombatámadá­sai során többi között London városának területén is sok tűz keletkezett. gyobb sietséggel egyre újabb páncé­los. és lövészkötelékeket vetett csa­tába, hogy óriási áldozatokkal meg­vásárolt terepnyeroségét megtart­hassa, a német csapatok éle mar 60 kilométerre vau Zsiuuuirtói keletre. &

Next

/
Oldalképek
Tartalom