Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-20 / 263. szám

' t 1943 aovember 20, ellenzék „9 — AJtLEGDRÁGÁBB KIXCSŰNK: AZ EGÉSZSÉG Tudnivalók az influenzáról A A hidegebb idők beálltával mind több áj .éfe több meghűléses, részben megfázásból , lei't eredő megbetegedés fordul elő. Ezek kő- ! iiixzül legkomolyabb az influenza. Általános xÖ>[ közegészségügyi, érdek, hogy minél töb- • fed bet tudjunk róla. ? A A betegség neve olasz eredetű. A XVIII. : d:sa század közepén használták először az j init.. „influenza di freddo“, azaz „a hideg be- j floi folyása“ elnevezést a baj megjelölésére. ( ioH Hogy az influenza hogyan kezdődik, azt j osa személyes tapasztalatokból az olvasók j söi,közül is igen sokan tudják. Mint ismere- ast ties, a betegség nem tör ki azonnal; né- lérí hány napig csak „bujkál“. Ezt az időt, erre mely egytől négy napig szokott tartani, Jut tudományosan inkubációs, vajgy lappan- •.np gási időnek nevezik. Minél rosszabbul táplált, minél leromlottabb valamely 9sa szervezet, annál fogékonyabb a betegség­iéig -giel szemben. A lappangási idő után levertség, kelle­ti m metlen közérzet, fejfájás, esetleg láz, tag­iéi -fájdalmak, fáradtságérzés, nátha jelent­ed kezik. Ez pár napig tart, ezután a láz 320 csökken s - ha netalán újból emelkedni ed kezdene, ez már a komplikációkat jelzi. A nagyközönség jó része még most fia -sincs teljesen tisztában afelől, hogy ra- R'g: .gályos-e, vagy nem, az influenza. Van- m, ,mäk, akik óvakodva félnek tőle, míg má- o?,' 'sok csak legyintenek hallatára s bátran ■or’indulnak el otthonfekvő influenzás ismé­id rősük meglátogatására. Az óvatosaknak van igazuk, mert az rrr influenza igen komoly ragályos betegség, | m mely szerencsétlen körülmények között, , sa szövődmények fellépte esetén meglehető- 93 sen nagy százalékban halált is okozhat. A A betegség cseppfertőzés utján terjed. A )cf beteg beszéd, köhögés, tüsszentés közben fs apró, alig látható kis nyálcseppecskéket sa szór szét környezetében. Ezek az apró 20, , cseppek a levegőből mái? egyén légutaiba of kerülve megtapadhatnak s a fertőzés elő- 3Î, feltétele máris meg van adva. Ezért lelki- 2£i 'ismereti kötelessége kell hogy legyen ti mindenkinek, hogy aki magán az in­ii .fluenza tüneteit észleli, maradjon, otthon — •—' nehogy a fertőzést tovább terjessze. Időnként kisebb-n agy óbb újságcikkek g jelennek meg, melyek, rikító vástagsze- b désü címekkel világgá kürtölik a hirt: rí meg tat álfák az influenzahacillusát! Ezek ß a híradások nem egészen helytállók. Mi tehát az igazság, van-e influenza- d bacillus.? A kérdésre a helyes felelet az, í hogy influenzabacillus ugyan nincs, de f kórokozó — az van. A német bakteriológusok egy ideig azt i hitték, hogy a kórokozó a Pfeiffer doktor h 'által felfedezett pálcika alakú bakterium- í mai azonos-. Később azonban kiderült, I hogy a Pfeiffer-bacillusf nem minden in­fluenzaesetben sikerült kitenyészteni és > azonkívül is kórokozó voltát igazolni nem 1 'lehetett. 1 A legújabb felfogás szerint, a kórokozó ' ‘a legkisebb baktériumnál is kisebb bak- ’teriumszürőn is áthaladó u. n. virus. Né- ;hány évvel ezelőtt három kiváló kutató- ,n.ak, Laidlownak, And re wernek .és Smith- nek sikerült influenzást betegek megszűrt tonokmosó vizével állaton kísérleti in­fluenzát előidézni. A probléma nem volt éppen könnyű, mivel az általában használt kísérleti ál­latok: a nyúl, a tengerimalac, a fehér­patkány, egér — nem fogékony az in­fluenzával szemben. Sorozatos próbálga­tások után, a kecses formájú, fehér-? bundájú vadászmenyétben találták meg a megfelelő fogékony*,á?u kísérleti állatot, amellyel végzett kísérletek is igazolták a kórokozó virus voltát. Az influenza az egész világon ismert. Bármely időszakban előfordulhat, azon­ban a legtöbb eset a hideg téli hónapok­ban fordul elő. Ha a járványnak kedvező előfeltételei megvannak, igen gyorsan terjed. Az 1918-as járvánnyal kapcsolat­ban feljegyezték többek .között, hogv ez év októberében két dán hajó kötött ki Island szigetén. Pár hét múlva a főváros tizennégyezer lakosa közül tizenkétezer mer megkapta .az influenzát. Influenzajárvány tekintetében ezen­kívül meglehetősen hírhedt emléke van az előző vilá.éháborus éveknek. Az ame- rikai egyesült államokból áthurcolt jár­vány ez alkalommal legelőször Spanyol- országban jelentkezett. Innen van a ,,spa- nyolrátba“ elnevezés. Ez a járvánv. a tágnak, mint az évekig tartó háború. Két és fá1 millió európai, egymillió amerikai, hatm^lió indiai és tizenhatmillió ázsiai, pzq? huszonöt és fél millió ember esett ál doza tu ţj az influenzának. Nem szabad tehát lakiesi nvlőleg legyintenünk. ha az influenza kerül szóba, hanem lehetőleg minden óvintézkedést meg kell tennünk, Irta: Dr, ZATHURECZKY. ZS. LÁSZLÓ hogy a fertőzést elkerüljük. A megfigyelések azt mutatják, hogy a kisebb járványok 2-3 évenként jelentkez­nek —~’mig a nagyobbak periodikus vál­takozása harminc év. Az influenza virus természetével, fer­tőző képességével, át olthat óságával stb. a dir. Johan Béla államtitkár vezetése alatt álló Országos Közegészségügyi Intézet, ez az európai viszonylatban is kiváló intéz­mény megfelelő osztálya foglalkozik. Dir. Dregus osztályvezető adjunktus egyik legutóbbi előadásában az influenza-kér­dés ismertetésével kapcsolatban közölte, hogy a kutatáshoz, szükséges és oly nehe­zen beszerezhető vadászmenyét helyett sikerült fiatal macskákban a megfelelő kísérleti állatot megtalálni. A betegség kiállása, a meggyógyult em­bernek kb. hat-nyolc h)napi védettséget ad. A megelőzésre' szolgáló védőoltás ez ideig még nincs forgalomban, a kutatá­sok azonban eredménnyel kecsegtetnek. Most már nagy vonalakban, ismerve a betegséget, egész röviden meg kell em­lítenünk az ellene való védekezést is. A fertőzés megelőzésének legbiztosabb módja az, hogyha elkerüljük a köhögő, tüsszentő influenzás beteget. Az ágyban fekvő elkülönített beteg, korántsem olyan veszélyes fertőzés szempontjából, mint a fennjárkáló. Egyes szerzők a kis mennyi­ségben adagolt chinint jóhatá-unak tart­ják — megelőzés szempontjából. Ha már megkaptuk a bajt, feküdjünk ágyba, mig a betegség le nem zajlik. Ez esetben az ismert izzasztó eljárások jó hatásúak szoktak lenni. Az Istopinn, Demalgon, Ultras,eptyl, Panaflu stb. tab­lettákat ugyancsak jó hatásuk miatt ajánlják. Az influenza a szervezet ellen­állását igen legyöngiti s igy tág tere nyílhat a különféle társfertőzésnek. A gyakori igen komoly komplikációk, szövődmények utalnak arra, hogy hacsak tehetjük, mindig orvost hívjunk. TÖRVÉNYSZÉKI KARCOLATOK A PIPA A HALAL ÉS TANÍTVÁNYA — SZENCZEI LÁSZLÓ APÁCZAI CSERE JÁNOS ÉLETREGÉNYE ­A regényes életrajzok kissé túlzott di­vatját éljük. Az irók európaszerte külö­nös kedvteléssel és tudatosan fordulnak a mult bármilyen téren nagynak nevez­hető alakjaihoz, nagyrészt, hogy a ra­gyogó életű és pályafutásu katonák, dip­lomaták, államférfiak, művészek és ka­landorok vagy nagy üzletemberek élet- történetében amugyis készen felkinálkozó regényes matériát, a képzeletük szőtte regénnyel megtoldva feldolgozzák. Az Íróknak sokkal kisebb része pedig azért nyúl hasonló témákhoz, mert. magasabb értelmű példázatot, nagy és maradandó tanulságot látnak bennük, s a választott történeti alak sorsával való titokzatos azonosságuk is erre az iróilag eléggé há- ládatlssn feladatra ösztökéli őket. A szel­lemileg válságban és zavarban levő kor­szak közönsége pedig mohó érdeklődéssel várja a letűnt idők nagyságának „regé­nyét“. Az esetek nagy többségében persze feltétlenül szerves kapcsolat van az iró tudatos témaválasztása, s az olvasókban élő — és a kidóktól pártolt divatos érdek­lődés között. Ez teszi indokolttá, hogy az életrajzi regények példátlan virágzása idején, nagy általánosságban nem is gáncsolhatjuk és nem is dicsérhetjük ezeket az irói vállal­kozásokat,’ s ha mégis szót kell ejteni, ró­luk, ismét csak általánosságban. írónál és olvasónál egyaránt divatról beszélünk, így a szóbanforgó tárgyban röviden az az igazság, hogy e műfajban egyre több korcsszül öttel találkozunk. Olyannal, amely a regényessé? ürügyén mohón szolgálja az olvasók nem éppen mindig magasrendü kíváncsiságát, s megelégszik száraz és tudós oknyomo zással, s igy nem tarthat számot az „irodalmi“ jelzőre, az ilyen irányú bírálatra és elismerésre. Vagy pedig olyannal, amely egyáltalán nem „nehéz“, sőt annyira könnyű, hogy renedesen. alul marad az - irodalom meg­kívánta legalsó szinten. A kérdéssel nem lehet elég kimerítően és eléggé hangsúlyosan foglalkozni éppen. Szenczei László könyvének alkalmából. Apáczai Caere János életregénye kiválóan alkalmas arra, hogy önmagában vett ér­tékén túl, éppen a megszokott értelem­ben vett műfajtól és divattól különállásá­val, bevilágítson ezeknek problémájába. Szenczei regénye nem „regény“ a szó­nak ma megszokott, devalvált értelmé­ben. S színes nyelve és képzelete ellenére sem a költésben remekel. Nálunk szokat­lan és példátlanul álló — talán csak né­mely francia szerzőnél tapasztalt — mó­don, az oknyomozó módszerességét, a ta­nulmányt egyesíti a költéssel. Legalább annyira esszé, mint költészet, s tárgyának maplasremdü okfejtésében, értelmezésében találja mgg feladatának megoldását. Ta- nulmánysizerüséige azonban a regényes elemmel páratlan összhangban van. Eb­ben rejlik főártéke és vonzóereje. Te­kintve a fent említett divatáramlatot vonzóereje — dicséretére legyen mondva — valószínűleg csak a kevesek, a válasz­tékosabb ízlésű és igényesebb olvasókra nézve nyilvánulhat meg. A három és félszáz oldalas nagy munka végigkíséri Apáczai Csere Jánosnak, a ti­zenhetedik százaid! Erdély lánglelkü fiá­nak és legnagyobb tanítóm as terének pá­lyafutását, Apácától Kolozsváron, Gyula- fehérváron, Leydenen és Utrecliten ke­resztül Gyulafehérváriig és Kolozsvárig. Az elhivatottság apoteózisa ez a könyv, mint ahogy az elhivatottság fanatikusa volt Apáczai Csere gyermekkorától halá­láig. A szerző nemcsak bámulatosan tájé­kozott az előző és e század történetében és nagy eszmei küzdelmeiben, d.e valóság­gal drámai módon eleveníti meg, a ha­sonló célú müvektől eltérően, nemcsak a kor külső eseményeit, nemcsak erkölcsét, szokásait, divatját, hanem — hogy a kor fordított pedagógiai nyelvén szóljunk — a reáliákká! együtt az események drámai lüktetése közben, de azoknak alapind-i- tóivá téve, valóságos eszmetörténetét irja meg. A sanyarú sorssal megvert lángész ví­vódik e könyvben a század lélektelen, üres tudás-eszményével, a kínai imama­lom forgásához hasonlítható grammatiz- mussal és memorizálással. Érzi, hogy a tehetetlenségi nyomaték minő szörnyű súlyával nehezedik ez az elavult, gyü- mölestelen nevelési éls műveltségi esz­mény a kicsiny, szegény és elhagyatott Erdélyre. Nagy elméje átfogja az előre­haladottabb hollandus egyetemeken korá­nak enciklopédikus tudását. Hazajőve, mint a fejérvári főiskola poétái classisá- nak collaboratora, szánandóan kevés testi, de annál nagyobb lelkierővel lát hozzá reformjainak megvalósításához. Apáczai látja, hogy országának elmaradottságán csak az iskola, a nagyobb pallérozottság segíthet, csak az adhat b ölesebb és körül­tekintőbb vezetőket, hazájának. A feje­delmi főiskolában forradalmat robbant ki nevelői metódusa. Szakit a grammatizá- lással, korszerű jogaiba helyezi a magyar nyelvet, s az alantosabb osztályban és szerepkörében is megkezdi a theológia és a humaniórák mellett a reáliák tanítását, is. Ellenségei elűzik, s immár fogyó test­tel, de lázasan tevékeny szellemével uj ostromra felkészülve az iromba korszel­lem ellenében, a kolozsvári partikulában húzódik meg. Itt éri a halál kilenc évvel a század derekán túl, felesége, Aletta van der Maet karjában. A Szemez,ei-könyv hősében a legmagya- rabb szellemi forradalom lángja lobogott, s ez volt talán a korabeli Erdélynek, a pompán és háborús sanyargatásokon túl is, legméltóbb forradalma. A szerző hősétől ihletett puritánsággal, mértékkel és fegyelemmel ir, .kihagyás és törés vagy lankad ás nélkül. Regény- esszéje messze kimagaslik az őszi könyv­termésből, s megérdemli, hogy a legna­gyobb várakozással tekintsünk uiabb ymunkája, felé. Szabó István Félévszázados külföldi összeköttetéseim lehetővé teszik, ho^y finom so’.ingeni acélárukban és szemüvegekben még mindig a leg- ,óbbat és vkzitnylag olcsón tudom nagyrabecsült vevőimnek nyújtani. A világhírű J. A. Henkels solingeni iker-jegyű zsebkések, o ló*', borot­vád, keriieszközöki valamint tf »borotváló - pengék gyári lerakata : KUN MÁTYÁS FIA KOLOZSVÁR, KOSSUTH LAJOS-U. I. Ö.-Étzreszáiradt Iúcki emberke áll az egyes- biró előtt.. Keskeny madárfején pergamen, szerű, száraz, odatapadt és mágia lötyögő ráncokban fityeg a sárgáiba ma bőr. Hajh nullásra nyírták a fogházban, de a néhány- heti árnyékos cellalevegő itt-ott fénytelen, fehéT szálakat csalt ki, a szűk koponya bol­tozatára Mint e nedves, sötét pincék tavaszi bu,r gonyahajtasa, úgy ülnek az aszott sárga bőrön a csenevész hajszálák. Az arcbőr rán­cai között annál dusabb a négyhetes borosta. A fehérsárga szőrszálak között fekete tüs­kék is söt.tlenék, a félszázaddal ezelőtt el­telt ifjúság ölök viséeasóhajtásai. Az orra afatt bajusszá sűrűsödnek a. szálaik, de csak a bajuszvégek terülnek el dúsan, mint a fa­lon szétnyomott festöpemzli tüskéi, közepén már régen kirágta gyökerében a bagóié a férfiasság zászlóerdejét. Szeme rövid látóan pislog. A szemhéj két gyulladt vörös táífca és folyton szivárog aló­la a könnyzacskók váladéka. A könnyesepp- pek végiggördülnek az orrgyökön és nedves barázdát húznak a mosdatlan arc borostájába­„Civilben" van, azaz saját öltözete van. rajta, de ez csak abban különbözik a foghá.zi daróctól, hogy valamivel rongyosabb, mint a. rabruhák é* nincsen csuk benne. A vékonyka, száraz, öreg momii atest alig lötyög a cond- rában. Lábán gumibooskor van, de aiz- is vé­kony már, mint a papír és lyukacsos, mint a drótszdta. Félig, öntudatlanul áll, révetegen bámul maga elé. Süket füle nem veszi be a hozzá intézett kérdéseket, de hat közelről beleordi- tanaik a dobhártyájába, testen villamosütés­ként robban keresztül a ráiemerés idegrán- dulása. De az értelem felvillanó szigrája csak pillanatokig világítja be a sötét agytekervé- nyeket, utána.' újból és újból visszasüllyed a tudalonkivüliségbe. Némelykor elkeseredem kísérletet tesz, hogy öntudatra ébredjen. Keskeny koponyáján sürü ráncokba szalad a bőr pergamenje, szemöidökszélei felszalad­nak a homlokcsont közepéig, de minden fi­zikai kísérlet hiábavaló 'tesz, a tompa kábu­lat fe’iegeit nem lehet eloszlatni hitvány testi erőlködései az értelem beborutt égboltozatá­ról. Hosszas kísérletezés után, miközben a ké”. dések úgy peregtek le az aggastyán ágyának ága-bogairól, mint a hervadó őszi falevelek, a meddő próbálkozásokban kifáradt elnök . a markos altisztet állította a 80 éves delikvens mellé, hogy fülébe ordítsa a törvény sza­vait. Attól kezdve pompásan gördült tovább a tárgyalás szekerének a kereke. Az öreg áb­rázatán az öröm látható sugarai csillogtak, hogy végre valakit talált, akivel „értelmesen" lehet diskurálgatni. Félig elfordult az enök asztalitól és attól kezdve csak az altiszttel •társáig ott. Az aitiset harsány szavai jólesően zsibong­tak a dobhártyáján s az örömtől, hogy végre ő is hailihat valamit, nemcsak a szájak moz­gását látja, a tiltakozása is határozatabbá vált: — Én? Dehogy vagyok bűnös. Nem, azt már nem ismerem be. Nem ’opta-m soha, en­gem ne vádoljanak. Szegény ember vagyok, munkás ember, öreg ember ,de azért a másé- hqz nem nyúlok. •— Már pedig tanuk vannak arra, hogv maga ellopott egy kas mehet, arra is, hogy mézet kínált az országúti járókelőknek­— Én? Az mán nem igaz. Nem kihálgattam senkinek semmit, mert nem loptam. A tanuk esküdjenek meg arra, hogy loptam. — A tanuk meg is esküsznek! —■ Ha megesküsznek, akkor jó... De nem hiszem, hogy megesküdnének, ha pedig meg­esküsznek, akkor nem bánom, ha. el is Ítél­nek. Valami halvány mosoly pereg át a mu* miaarcon, a kedély hailovány felvillanása, az­tán ismét visszasüllyed révedezésébe. Közben előkerülnek a. tanuk, vallanak, mint a pa­rancsolat cs meg is esküsznek reá. Vallomá­suk alaposan kikészíti az ö*reg lába alatt íh talajt,. — Na. látja — folytatja később az elnök —, a tanuk megesküdtek reá. hogy maga lopta el ,a méhkast legalább 20 kiló mézzel­—- Akkor sem én 'loptam el, ha megesküd­tek. — De a tanuk, arra esküdtek meg, hogy látták magát, amikor ellopta. Most meg kel! ezért büntetni magát. A törvényszék hot hónapot szab ki ezért a bűncselekményért. — Ha megesküdtek, akkor jó — mondja és látszik rajta, hogy az eskü szentsége erősebb, .mint a saját meggyőződése. — Ha meges- üőüdtek, nem bánonjl bűnJcsse.nek meg, de két hónap nagyon sok idő. — Itt pedig nem lehet alkudni, öregem. — Sok. Hiába, nagyon sok — lázadozik az öreg — © még a pipámat is elvették. Itt va­gyok már hetek óta és nem adták vissza pi­pámat és a dohányomat. — ;Na hát, őzen még segtíbetünk- Majd intézkedünk, hogy adják oda a pipáját­— Nem lehet, kérem szépen — jelenti ka­tonásan a foehá:ziőr, aki áz örek mögött a karhatalmat képviseli —, mert a pipa a bűn­jelek között szerepel. — Hát majd teszünk valamit., hogv az öregnek adjak oda a pipát — mondja ember­séges jóindulattal az elnök —. dohányos em­ber még sem lehet o yan sokáig pipa nélkül. — Dohányt ugv 6em vásárolhat belé — akadékoskod:k tovább a fogházo-r. — Hát akkor majd a csutorát szopogatja —, zárja be a vitát 3tz elnök. — Úgy, úgy könyörgöm, az Isten tartsa meg a maccaás urat — lelkendezik az öreg is, aid néhány stofoszlányt e'kapott. a beszédből —, ha visszakapom -a pipát, nem bánom, ha itt is tartanak, megnyugszom az ihletben he­tem.NAGY KÁLMÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom