Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-19 / 262. szám
1 9 í 3 november 1 9. «LLKNZSfl? í* â háború nehézségeinek: leküz dése mellett a béke nehézségeire is fel kell készülnünk — mondotta báró Hánlty Dániel a íöldmüvelésttgyi tárca vitájában US BUDAPEST, november 19. A kepviselőház ioaiJaxşiitörtökön folytatta az 1944. évi állatni 1 ÖlkőItségvéirés vitáját. Napirend előtt Tórn'yós Áő'TfXJyörgy, az igazságügyi bizottság előadója "befits Jt erjesztette a bizottság jelentését a nemzet- tbsÉ^azcraikodás rendjét zavaró egyes cselékme- daynjtyek szigorú büntetéséről, valamint a csálád- "of/.obafogadás és tartásról való gondoskodás vlő- bvorrűiiozditásáról szóló törvényjavaslatról. Ezután ToőAöér Ágoston, á földművelésügyi tárca költ> sv^óeségvetésének előadója részletesen ismertette a cortjtárea költségvetésének egyes szakaszait. A Pifikovich József, â Magyar Megújulás pxcTPártjának vezérszónoka részletesen foglalko- noxzott a takarmányozás kérdésével. Szerinte egy ztesaszerv felállítása lenné ajánlatos a tákanüány- btó^kérdés központi megoldására. • Ezután Máthé Imre, a kormánypárt vezérszónoka fejezte ki elismerését a. miniszternek, hogy kormányzata alatt á mezőgazdaság fejlődése nagy lépésekkel tökéletesedett. Hangoztatta, nem szabad tubnéretezni á mezőgazdasági intézkedéseket, inkább a meglévő értékek konzerválására kell törekedni. A javaslatot elfogadta. ■Tfj. Tatár Imre, a földművelésügyi tárca költségvetésével kapcsolatban leginkább a zsidó birtokok kisajátítása körül tapasztalható visszaélésekkel foglalkozott. A Hungarista part névében nem fogadta el a javaslatot. Tors Tibor alelnök felszólította ifj. Tatár Iftirét, hogy ne nyilatkozzék égy némíétező párt nevében. AA mezőgazdasági érdekképviseletek összevonását kérte az Erdélyi Párt vezérszónoka Az Erdélyi Párt vezérszónoka, Kiss Kal- mán-, beszédé elejéit köszönetét mondott a blöf földművelésügyi kormányzatnak azokért aZ áííta erkölcsi és anyagi támogatásokért* amelyekéd ben különösen á kisgazdákat részesítetté az fhnb elmúlt esztendőben. filierte a földmüvéiésügyi minisztert, hogy te s; a szakoktatás terén mindent kövessen él, hogy - G1 a gazdasági fejlődés, amely már megíndúlt, ;yío 1 olyan nívóra emelkedjék, hogy a háborút kova? vető gazdasági Versenyben né maradjunk le. Ú '1 ? j( Foglalkozott ezután a mezőgazdasági ter- iam „ meléssel és annak igazgatásával. Hangsúlyozna " ta bogy itt a kettő gyakran összekeveredik és dda ebből sokszor ellentétes, vagy feleslegesen ibq párhuzamos intézkedések keletkeznek. Erősen pmM megnövékedett az adminisztrációs költség, 3S3 ezért arra kérte a minisztert, hogy a termeiül ; lesi kérdésnek az egész komplexumát utalja íe ;; át az érdekképviseletek hatáskörébe, de az mA \ érdekképviseleteket vonja össze, hogy egy-egy ’KÁ kisgazda ne legyen kénytelen nyolc-tízféle IS3 egyesületnek tagja lenni. Erre példának fel— :orí hozta az erdélyi viszonylatban működő és IS3 ezt a szerepet pompásan teljesítő EMGE-t. 1 1 Foglalkozott a műtrágya-akcióval s kérte, od ii hogy Erdély területén a már eddig feltárt iöl ’ ■ földgáz-energia igénybevételével létesítsenek g- í j megfelelő kapacitású nitrogén-mütrágya- ■ gyárat. Szükségesnek tartja a mészkőbányák l’íérmtartását és újabb feltárásra nagyobb ösz- , szeg előirányzását, majd az EMGE talajvé- j délmi kísérletéit ismertetve, kérte egy önálló talajvédelmi kísérleti gazdaság felállitását az 'EMGE szakosztályának keretein ’belül. .a%iEzután a tagosítás kérdésére tért át és hangsúlyozta ennek gyors ütőmben való lebonyolításának feltétlen szükségességét. Kérte a minisztert, hogy , olyan rendéletet adjon ki, ! amely szerint a nyomásos határban csak mesterséges egyévi takarmányt legyén szabad vetni. Az olajosmagvak kérdésével foglalkozva hangsúlyozta, hogy nincsen megfelelő számú olajosmag-ütőiizem és tároló helyiség. A meglévő kis olajütŐüzémek is kartellbé léptek fis a gazdákat lényegesen megkárosítják. A silóépitési mozgalommal kapcsolatban szecskavágó- és szártépőgépek juttatására kérte fel a minisztert, majd az állattenyésztés problémáit fejtegette. A legelők kérdésének ismertetésé útán kérte a minisztert, hogy a Székelyföldön kísérleti állomást állitson fel a szőrfü irtási módjának megállapítására. A vadászat kérdésével foglalkozva kérte, hogy a tél folyamán Marosvásárhelyen, vagy Csíkszeredán vadőri tan folyamot létesítsen, végül kérte, hogy a sok kárt tett medvéket is duvaddá minősítsék és az általuk okozott károkat megtérítsék. A mezőgazdasági munkásság közellátásának kérdésével foglalkozva kérte, hogy a Jur- csek-féfe terménybeszolgáltatási rendszer megállapításaival szemben az erdélyi törpebirtokosoknak Olyan községekben, ahol a határ 6co méternél magasabban fekszik a tenger színe felett, öt buza- és öt zsiregység mellett 40 vegyescsoportbeli egység beszolgáltatását Írják csak élő. Kívánatosnak tartja, hogy a 20 aranykorona kataszteri tiszta jövedelmen aluLi gazdáknak c s aládt agon kint 3 aranykoronának a mentesítését engedélyezzék. Beszéde Vegén érintette még a vágóm arha- ignybevételt, valamint a vaséllátás kérdését, kérve az utóbbira, hogy a vashuzal mellett inkább drótszeget gyártsanak és a szegmeny- nyiség eddigi húszszázalékos kiutalása helyett a mezőgazdák számára Erdély területén 50 százalékot utaljanak ki. A miniszter személye iránti bizalomból a tárca költségvetését elfogadta. Társadalmi és gazdaságpolitikai kérdések javaslatot kiiiyomatja és a bizottságnak megküldi. A következő vezérszónok Csorba Sándor (MÉP) volt. A mezőgazdasági munkások kötelező biztosítását kérte. A Szociáldemokrata Párt vezérszónoka, Szeder Ferenc a tárca költségvetéséhez főként a zsidókérdés és a zsidótörvény szempontjából szólt hozzá. Bártol István délvidéki képviselő hangoztatta, hogy mezőgazdasági szempontbl a Délvidék elhanyagolt helyzetbe került a megszállás alatt. Főként a jószágállomány színvonala volt alacsony, mert ez országrész lakossága földművelő. Szeretné, ha minden járásban létesítenének szakiskolát. A vetőmagakció további kiterjesztését kérte. A költségvetést a legnagyobb bizalommal elfogadta. Thassy Kristóf, a Nép Párt vezérszónoka örömmel üdvözölte a gazdasági decentralizációt,^ habár ez még a hadigazdálkodásban nem érvényesült. Bencze György, a kárpátaljai képviselők csoportjának vezérszónoka szintén a legnagyobb bizalmát hangoztatta a miniszter iránt. Kerületeinek problémáiból kiindulva, főként a jókarbantartásának,, vagy újabb legelők létesítésének biztosítását sürgette. A vezérszónokok sora Bencze Györggyel yégetért. A hozzászólásokat Rátz Kálmán pártonki- viili képviselő kezdte meg. Főként a kisajátított zsidóbirtokok megvétele^ körül tapasztalt 'jelenségéket tette szóvá. A javaslatot nem fogadta el Baross Endre '(MÉP) és Lapp József (nyilas) felszólalása után Rcmenyi-Schneller Lajos pénzügyminiszter a képviselÓházbaín beterjesztette a Nemet Birodalommal a múlt éy- ken kötött második adóügyi pótegyezmény becikkeigczeséról szóló javaslatát. Az elnök a A földművelésügyi tárca költségvetésének tárgyalása során B. Szabó István, a Független Kisgazdapárt vezérsznoka szólt a javaslathoz és főként az árpolitikával foglalkozott. A mezőgazdasági munkabérekkel kapcsolatban hangoztatta, hogy ezek a mai időkben rendkívül alacsonyak. Á költségvetést nem fogadta él-. Ember Géza: A földmű vei és- 8gyi miniszteri am irányítsa a mezőgazdasági árpolitikát Ember Géza beszéde elején hangsúlyozta, hógy az ország legnagyobb hadiüzeme a föld- rüüvelésügy. Kérte, hogy áz áruellátást a gazdaszervezeteken keresztül oldják még. A továbbiakban a silŐépités kérdésének ismertetése után az árrendezésre tért át és kérik; ^hogy a mezőgazdasági árpolitika irányi- éasat a földművelésügyi minisztérium hatáskörébe utálják át. Szóvátette, hogy a megállapított napszámbérekért ma már mezőgazdasági munkást kapni nem lehet. A mezőgazdasági ösdédkérdés ismertetésé Után a csizmaakció bevezetését kérte a minisztertől, majd hangsúlyozta, hogy á mezőgazdaságnak az a legnagyobb hibája, hogy nincsen "kellően megszervezve, nincs összefogó érdekképviselete. Tulajdonképpen a mezőgazdasági kamara volna hivatott ennek a kérdésnek a megoldására, de az a legfontosabb problémákkal, a közgazdasági kérdésekkel nem fete- •lalkozik. S Fzútín nd.ány konkrét kéréssel fordult a miniszterhez, többi között azzal, hogy állítson fel a nagysomkuti téli gazdasági iskola helyére irttérftátussal bíró keítmunkásképzó iskolát. Kérte a továbbiak során* hogy az összes mezőgazdasági vegykisérleti állomásokat lássák él talajtani laboratóriummal, majd köszönetét fejezte ki a földművelésügyi miniszternek a vetőmagakciójáért. Jogos panasza a gazdasársadalomnak — mondotta —, hogy a marhaigénybevételre súlyosan ráfizet. A marháfekvi^jással kapcsolatban a Székelyföldnek van egy külön kérdésé. Az ottani gazdatársadalomnak főjövedelmi forrása, illetve inkább egyetlen jövedelmi forrása a marhatartás. Ezt a Ixszolgáltatás kötelezettségénél nem vették figyelembe és ma már ott tart, hogy anyagi léte veszélye/- tctvfc van. A havasi gazdaságokat még a szénaigénybe- vétel is erősen terheli. Ezeknek a problémáknak a megoldását kérte, majd bizalommal â földművelésügyi kormányzat iránt, a költség- vetést elfogadta. Serényi Miklós gróf (nyilas) a zsidótörvény szemszögéből bírált néhány jelenséget, majd a fakereskedők'ről, az állatok törzskönyvezéséről beszélt és a patkószeghiányt emelte ki. A költségvetést nem fogadta el. Vitéz Tors Tibor alelnök, miután több felszólaló nem jelentkezett, a földművelésügyi tárca költségvetésének vitáját lezárta és bejelentette, hogy a földművelésügyi miniszter kíván szólam. Báró Bánify Dániel földművelésügyi miniszter beszéde — Ez a költségvetés — mondotta — azt a hármas feladatkört tükrözi vissza, amelyet â földművelésügyi minisztérium költségvetésénél állandóan szem előtt tart. E feladatok közűi irta a legfontosabb, hogy töretlen erővel folytassuk, küzdelmünket a termelés érdekében. A mezőgazdasági termelésinek is ki kell állania a háború erőpróbáját, mert a földmüvelésügy a háborúban gazdasági honvédelem. Másik feladatunk, hogy közben készüljünk fel a háborút követő időre, harmadik feladatunk pedig, hogy a háborús megpróbáltatások elleniére is tartsuk fenn földművé- lésügyünknek történelmi múltúnkba gyökerező ősi erejét. — Mindezen feladatok között első helyen a háborús szükségletek kielégitése áll. A mai nehézségek ellenére is kötelességünk, hogy a termelést ne csak fenntartsuk, hanem lehetőleg fokozzuk is. Örömmel állapítom meg, hogy erre a magyar gazdatársadalom teljes erőfeszítéssel törekszik. Teszi ezt az ősi föld iránti szerétéiből és a haza iránti kötelességérzetből. A háborús termelés biztosítása mellett elő kell készülnünk o.z átmeneti idők gazdálkodására is, hogy elejét vegyük a háború utáni nyomasztó munkanélküliségnek és gazdasági nehézségeknek. Na- gyobbszábásu terveket készítettem a háború utáni időkre. Áttérve a költségvetés részleteire, hangoztatta a miniszter, hogy a mezőgazdaságfejlesztési törvényt a háború nehézségéi ellenére is végrehajtja. A jövő évi költségvetés az ideihez viszonyítva 45 millió pengővel emelkedett. A mostani 211 milliós költségiietés több mint ötszöröse az 1941. évi költségvetésnek, ami tekintélyes emelkedés. A szántóföldi termelés terén a minőségi vetőmagakciót változatlan erővel folytatja. Az olajosnövények termelése lehetővé teszi a honvédelem olajszükségletének kielégítését, ezenkívül a szappangyártás és kereskedelmi, ipari szükségletek kieliégitését is, sőt a közellátás zsír- szükséglet ének tekintetében is nagy segítséget nyújt. A textil anyagokban mutatkozott hiány enyhítésére nagy súlyt helyez a fonalas növények minél nagyobbmérvü termesztésére. Igyekszik előmozdítani a gépek és eszközök elterjedését, ami a háborús munkáskézhiány miatt is fontos és mezőgazdasági termelésünk jövő versenyképessé- gét is előnyösen szolgáljaSzáztízezer tenyészállatot osztanak ki Áttérve az állattenyésztésre, hangoztatta, hogy ennek rohamos fejlődése megelégedéssel tölhet el bennünket. A jövő mezőgazdaságpolitikájában állattenyésztésünkre különösen fontos szerep vár. Nagy jelentősége van ennek szociális szempontból is, mert állát állományunk nagyobb része kisemberek kézében van. A jövő évben állami kezdeményezéssel községek, gaz diatársulat ok és kisgazdák között mintegy 110 ezer darab tenyészállatot osztat ki. Ezenkívül igen sok baromfit és más kisállatot osztanak ki állami támogatással. A textilellátás javítása érdekében jelentősen támogatja a juhállomány növelését. A tejszövetkezeti hálózat fenntartását fontosnak tartja s ezért szükség esetén állatni támogatást is nyújt erre a célra. Gondoskodik az állategészségügy továbbfejlesztéséről. A szegény kisemberek sertéseinek oltásához ingyen ad oltóanyagot. A miniszter ezután a vízügyek fejlesztéséről szólt. Hangoztatta, hogy vízügyeink fejlesztése nem merülhet ki azzal, hogy csapadékos években a vizek levezetéséről gondoskodunk. Törekednünk kell vizeink hasznosítására is, az öntözés, a hajózás és az energiagazdálkodás fejlesztésével. Az országos érdekű vizimun- kálatokról külön ‘tőiményjavaslatot nyújt be, amely magában foglalja a felsőtisza- vőlgyi víztárolóknak és energiatelepeknek, valamint a Duna—Tisza-csatornának megépítését és a Ferenc József-csa torna korszerűsítését. Áttérve az erdőgazdálkodásra, a miniszter behatóan foglalkozott a tüzifael- látás kérdésével. Rámutatott arra, hogy a visszakerült erdőterületeken az idegen ura lom idején rablógazdálkodás folyt és igy az ott kitermelhető faállomány lényegesen kevesebb, mint ami ekkor a terül étnek megfelelő volna. Kénytelenek vagyunk jórészt olyan területen a fát kitermelni, ahol a termelés nem gazdaságos és ahonnan az elszállítás a legnagyobb nehézséggel jár. Baj az, bogy a közönség nem akarja igényét mérsékelni, sőt sokszor még növeli is azt. Mindén nehézség ellenére Sikerült kitermelnünk a feltétlenül szükséges tűzifát, amiből az ország szükséglete takarékos beosztással fedezhető. HO'gy ez a ki term élt tűzi famennyiség a fogyasztóig eljusson, a rendkívüli viszonyok parancsolta egész nagy szervezetet kellett kiépíteni.. Nehézséget kell leküzdeni a szállítás terén. A szükséges tűzifa ki van termelve — hangoztatta a miniszter, —= az óleirehivoU sz.ervezeteJc. működnek és a törvényhatóságok fokozatosan megkapják a részükre megállapított mennyiséget. Igénybevettük tehát az összes rendelkezésre álló erőket. A tüzifáelíátás biztosításánál nem tudok azonban vállalkozni arra, hogy egyes háztartások részére a békebelinél is nagyobb mennyiséget biztosítsak és annak lehetőleg egy tételben való leszállitá&át lehetővé tegyem, amikor a háborús nehézségekkel meg kell küzdeni. Más országokban a békebeli szükségletnek csak kis hányadát tudják biztosítani, nekünk is meg kell tehát elégednünk a háboruokozta szérényebb ellátással. Ezután földbirtokpolitikai kérdésekkel foglalkozott a miniszter, hangoztatva, hogy a magyar föld nem közönséges kereskedelmi tárgy. A föld nekünk magyaroknak különösen sokat jelent, mert. a magyar életnek, a magyar sorsnak, ezeréves történelmünknek a magyar föld a hordozója. A földnek ez a magasrendü értékelése határozza meg birtokpolitikái célkitűzése,inlcet. Birtokpolitikánknak nem lehet más célja, mint a termelés és a szociális szempontok figyelembevételével a különböző egészséges birtoktipusok között a helyes és a közérdek szempontjából feltétlenül kívánatos egyensúlynak a biztosítása. Elsősorban a szociális érdekekre való tekintettel állította bé a jövő évi költségvetésbe további 25 ezer házhely létesítéséit. A Kormányzó Ur legfelsőbb kézirata szellemének megfelelően a földibirtokpolitika tengelyébe a most folyó háborúban vitézség! éremmel kitüntetettek, a vitézek. a hadigondozottak é« általában a had-*- viselt földművesek földhözjuttatását állította. Szólott a miniszter a szakoktatás kiépítésének fontosságáról, a 1 munkaerő biztosításáról és a munkabérek ügyéről. Gondoskodik arról, hogy a lecsökkentett rMinkakészséget megfeleld rendszabályokkal és intézkedésekkel fokozzák. A miniszter azzal a megállaoitással fejezte be beszédét, hogy minden célkitűzés, minden program csak annyit ér, amennyit ebből gyakorlatilag meg is tudunk valósítani. Nem az Ígéretek, hanem a tettek idejét éljük — mondotta. — Az előttünk fekvő költségvetés foglalja magába a jövő esztendőre vonatkozó elgondolása imák amelyeket át kell majd vinni a gyakorlati életbe. A fő1 f'/müvei ésügyi miniszter beszédé után a Ház a tárca költségvetését általánosságban és részleteiben is elfogadta.
