Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-16 / 259. szám

1943 navembor 1 Ük

ELLENZÉK

Kisebbségi mtiHunk és a váJaskodások

Sulyo>s támadás hangzóit el az OTI ön- kormányzatának vasárnapi közgyűlésén Pálffy Tibor, a kolozsvári Hivatásszerve- zet titkára ellen. Kínos megdöbbenéssel és keserű érzésekkel vegyes meglepetéssel olvastam a MTI vasárnapi táviratai között, hogy Payer Károly szociáldemokrata képviselő a közgyűlésen éles kirohanást intézett Pálffy Tibor ellen. Tudvalevő, hogy az OTI önkormányzatába most hívták be az erdélyi és délvidéki tagokat. Ezzel az erdélyi munkás- és magántisztviselőosztály régi kérését teljesítették és az önkormányzatba a visszacsatolt területekről olyan tagokat neveztek ki, akik a közösségi mozgalmakban úgy a ; kisebbségi sorsban, mint a felszabadulás i óta eltelt idő alatt szerepet játszottak. J Pálffy Tibor a román impérium alatt a kolozsvári vasmunkások titkára volt. Tevékeny részt vett a kisebbségi élet minden magyar megmozdulásában. Annakidején, amikor a Magyar Népközösség megalakult, egyik szószólója volt annak az elgondolásnak, hogy a Népközösséghez a munkásságnak is csatlakoznia kell. így történt, hogy az eddig tisztán szakszervezeti alapon csoportosult munkásság magyar rétege csatlakozott a Magyar Népközösséghez, amelynek kolozsvári tagozata Pálffy Tibort egyik alelnökévé választotta. Később, a felszabadulás után, a nemzeti alapon szervezkedő munkásság egyik vezetője lett és jelenleg is titkára a kolozsvári Hivatásszervezetnek. Ebben a minőségében hivták be az OTI önkormányzatába. Hihetetlennek és érthetetlennek látszott előttem, aki Erdélyben éltem végig a kisebbségi sors huszonkét esztendejét, hogy ilyen múlt után Pálffy Tibort azzal vádolták meg, hogy nem jó magyar ember. A súlyos vádat Payer meg is indokolta. Azt állította, hogy Pálffy 1938-ban, tehát a román uralom legválságosabb korszakában egy munkás- gyűlésen magyarellenes kijelentéseket tett és elitélte a revíziós törekvéseket. Payer Károly beszéde után olyan vihar tört ki a közgyűlési tereimben, hogy az elnök kénytelen volt 15 percre felfüggeszteni a gyűlést.

Ennyi volt a hivatalos jelentésben. Vájjon mi az, ami mögötte van? A régi újságíró és á sok megpróbáltatáson keresztülment erdélyi magyar ember egészséges ösztönével azt éreztem, hogy nem helyes, ha a közlemény ilyen formában megjelenik. Mint újságíró ugyanis sohasem tévesztettem el azt az igazságot, hogy a nyomtatott betű ölni tud. Nagyon könnyű vádaskodni és nagyon nehéz a nyilvánosság előtt elhangzott állításokkal szemben védekezni. Bárkit meg lehet vádolni és meg lehet hurcolni, de elitélni csak akkor lehet, ha konkrét bizonyítékokat sorakoztatnak fel ellene. Megbocsáthatatlan, vétek, ha kellő felelősségérzet nélkül bedobnak a sajtóba valamilyen vádat, mielőtt annak valódiságáról az újságíró meggyőződött volna. Ezek a szempontok vezettek akkor, amikor a vasárnap esti jelentésiből kihagytam azt a részt, amely Pálffy Tibor személyére vonatkozott,

Azóta megérkeztek Kolozsvárra a hét fői budapesti lapok, amelyek bőven ismertetik az OTI közgyűlésén elhangzott vádakat. Azt csak éppen mellékesen említi meg az egyik ujságközlemény, hogy nemcsak Pálffy Tibor ellen, hanem mellette is felszólalt valaki. A felszólaló szintén kolozsvári ember: Miklóssy László, aki a magántisztviselők szakmai megmozdulásainak egyik leglelkesebb irányítója volt. Miklóssy László tárgyilagosan kijelentette, hogy a közgyűlés egyik tagja ellen elhangzott vád ia közgyűlés megsértését jelenti. Az, akit megvádoltak, az erdélyi közvélemény szerint a kisebbségi sorsban a magyar nemzeti gondolat egyik élharcosa volt és a munkásságot nemzeti alapon akarta megszervezni, Miklóssy László kijelentette, hogy abban az esetben, ha a vádak valóknak bizonyulnának, Pálffy Tibort maguk az erdélyi tagok kiközösítenék az OTI önkormányzatából. Ha azonban Payer nem tudja igazolni állításait, úgy vonja le a konzekvenciát és távozzék ő az ÓTI önkormányzatából.

Ebben a pillanatban tehát tárgyilagosan megvilágítva úgy áll a helyzet, hogy élhangzott egy nemzetárulási vád amelyet Payer hívei lelkes ujjongással ténynek fogadtak el és súlyosan megbélyegezték Pálffy Tibort. Ezzel szemben ugyanilyen erélyes cáfolat is történt, amely a leghatározottabb férfiassággal visszautasította Payer állításait és felszólította arra, hogy bizonyítson.

■

Mire alapítja Payer Károly a vádaskodást? Arra, hogy állítólag egy jegyzőkönyv van a birtokában, amelyet „jó ma- eya.T. érzésű munkások vettek fel és tanúságot tesznek Pálffy Tibor nemzetellenes magatartásáról“. Magyar életünkben a felszabadulás után döbbenetes jelenség ütötte fpl a fejét. Uton-utfélen elszaporodott a vádaskodás és a rágalmazás1. Névtelen feljelentések özöne indult meg közéleti személyiségek ellen, sőt az is megtörtént, hogy névaláírással ellátott figyelmeztetések érkeztek a különböző hatóságokhoz, amelyek a legkülönbözőbb bűnöket olvasták X. Y. fejére. Kormányzatunk helyes politikai érzékkel véget vetett a feljelentők garázdálkodásának, mert utasítást adott a különböző hatóságoknak, hogy névtelen feljelentéseket egyáltalában ne vegyenek figyelembe, a nyíltan vádaskodókat pedig arra figyelmeztette, hogy abban az esetben, ha nem tudják bizonyítani állításaikat, a legszigorúbban megbüntetik őket. Mindezeket csak azért idézem újra, mert Pálffy Tibor ellen ebbein az időben egyetlen feljelentés sem érkezett. Pedig az ujságirókörökben igazán tudtunk volna róla, hiszen nap-nap után elszomoroidva hallottuk a sötétben bujkáló névtelen vádaskodók ocsmány suttogásainak hírét. Azt sem tudom elképzelni, hogy az állítólagos magyar és revízióéi lenes kijelentések hogyan maradhattak mindeddig titokban. Erdélyi magyar közéletünknek nem volt olyan megnyilvánulása, amelyről ne tudtunk volna. Ha tehát Pálffy Tibor *a román impérium alatt ilyen sulyoisan vétett volna a magyar nemzeti érzület ellen, arról bizonyosan tudomást szereztek volna a magyarság vezetői, akik gondoskodtak volna arról, hogy Pálffy Tibor félreálljon a közéleti szerenlégbS’, és erről a sajtót is informálták volna. Vagy később, a felszabadulás után, amikor divat volt vádaskodni, hogyan hagyhatták figyelmen kívül ezt az állítólagos kijelentést? Egészen szokatlan és különös jelenség, hogy annak a jegyzőkönyvnek aláírói, amely Payer Károly birtokában van, éppen most jelentkeznek, amikor Pálffy Tibor a nemzeti alapon álló munkásság képviseletében kapott kinevezést az OTI önkormányzatába.

a

Sohasem tartoztam azok közé, akik nem tisztelik a más ember politikai meggyőződését. Elvek és- vélemények különbözők. A tisztességes ember azt az utat követi, amelyet a leghelyesebbnek tart. Erdélyben tiszta szivünkből irtózunk az olyan

politikai módszertől, amely nem válogat az eszközökben és politikai célkitűzései- i nek megvalósítása érdekében attól sem riad viasza, hogy személyi hajszákat in- j ditson és az ellenfelet nem az elvi igazságok erejével, hanem a személyek „letér it ésével“ akarja megtörni. A Pálffy Tibor elleni támadásban félreérthetetlenül felfedezhetjük a politikai hajszát. Itt ugyanis a szociáldemokrata világnézet szembe kerül a nemzeti alaioon álló munkással.

UmwML’Ma -WJW lTMWIMIMMIMMÍ

seggel üdvözölték és biztosították arról, hogy a párt keretei között a román munkásság követeléseinek érvényt szereznek.

Ebből az tűnik ki, hogy a szocialista elgondolás neon ismeri a nemzetiségi különbséget. Magam is mindig azok köze tartoztam., akik a béke és a megértés u* ját keresték. Politikai módszerek között azonban najjy különbség van és bár felfogásban nem értettünk egyet a szocialistákkal, mégsem nyilvánítottunk véleményt a gyűléssel kapcsolatosan, mert nem akartuk a hangulatot felkavarni. De ha már arról van szó, hogy mi u helyes az erdélyi magyar életben, annak eldöntését az erdélyi magyarság mégsem fogja Payer Károlyra és elvbarátaira bízni.

Nem akarok abba a hibába esni, mint az OTI önkormányzatának támadó szónoka. Úgy érzem azonban, hogy innen, Erdélyből vissza kell utasítani minden olyan kísérletet, amely bennünket akar megtanítani arra: hogyan kell jó magyarnak lenni. A belső purifikálás munkáját elvégezzük egymás között. Mi felszámoltuk a múltat. Aki vétett a magyar nemzetkö- zösség ellen, az meg is bűnhődött. De károsnak és veszedelmesnek tartjuk, ha a mai válságos időkben a nemzet egységét és ellenálló erejét a közvéleményt felkavaró vádaskodásokkal megbontják. Payer Károlv politikai vezető volt az alatt a szabad Magyarországon, amíg az erdélyi magyarság ezer gond és baj között küzködött az idegen uralom alatt. Képviselői fizetése mentesítette a mindennapok anyagi gondjaitól, nyugodtan politizálhatott tehát, mialatt Erdélyben a magyar egzisztenciák ezrei mentek tönkre. Nehogy bárki is félreértse! Nem látunk ebben semmi kivetni valót, még azt sem vonjuk kétségbe, hogy Payer Károly elvei valóban a legtisztább fanatizmussal védelmezi és szeretné diadalra juttatni. Csak éppen az hat visszásán, hogy jobb magyar akar lenni a kisebbségi sorsot átvészelt erdélyi magyaroknál. Éles kirohanásában szerepet játszott az a tény, hogy Pálffy Tibor szembehelyezkedett a szocialista megmozdulásokkal és mindig azt hangoztatta, hogy a munkásságnak ki kell tartani a magyar nemzeti eszme és az öncélú nemzeti gondolat mellett.

A közelmúltban Kolozsváron nagy választmányi gyűlést tartottak a szocialisták, amelyen többek között Paver is beszédet mondott. A szópokok között egy románnyeivü felszólalás is elhangzott. A szociáldemokrata párt vezetői a román munkásság szónokát a legnagyobb melegAlkalmam volt beszélgetést folytatni az OTI önkormányzatának néhány erdélyi tagjával, akik nagyon elkeseredve jöttek haza Budapestről. Azzal mentek fel, hogy az önkormányzat keretei között olyan kérdésekről fognak hallani, amelyek szigorúan és tisztán a kisemberek szociális helyzetének megjavítását célozzák. Ehelyett politikai szónoklatokat, vádaskodásokat, jelszavakat hallottak, holott mi Erdélyben a kisebbségi sors tapasztalatai alapján megtanultuk, hogy a maroknyi magyar nemzet nem engedheti meg magának a széthúzás fényűzését. Nemcsak a Pálffy Tibor személyéről van szó, amikor tiltakozó szavunkat felemeljük az olcsó sikerre törekvő politikai propaganda módszerei ellen. Egy ember személye nem számit akkor, amikor a nemzet jobb jövendőjéről van szó. Itt, Erdélyben, a boldogabb magyar jövendőt féltjük attól, hogy a közvéleménybe bedobott vádaskodásokkal egyesek nyugtalanságot keltsenek és gyengítsék a nemzet ellenálló erejét. így lesz közügy a Pálffy-ügybői, amely a közvélemény előtt melhurcolásnak tett ki egy nemzeti alapon álló magyar munkást, mielőtt elitélték volna. Ennek a cikknek nem az a célja, hogy Pálffy Tibort tisztára mossa. Tiltakozás ez sz irás minden olyan politikai magatartás ellen, amely a körülöttünk dúló vérzivatar kellős közepén egymás ellen uszít magyar és magyart, mert szent hitünk, hogv a végső döntés órájában csak ugv tudjuk megállani a helyünket, ha félreteszünk minden politikai véleménykülönbségei: és fátyolt bontunk a személyi ellentétekre, mert ezt követeli tőlünk a magyar haza és a felelősségérzet, amellyel utódainknak és a magvar jövendőnek tartozunk.

VÉGH JÓZSEF.

Nagyszabású téli felruházást akció indult meg

Kolozsváron

A szegények felruházása érdekében Kolozsvár társadalmának elöl kell járni

az egész országban

KOLOZSVÁR', november 16. Dr. Inczédy-Joksman Ödön főispán kezdeményezésére nagyszabású 'társadalmi mozgalom indult meg Kolozsváron. Célja azoknak a (szerencsétlen ruha nélkül didergő 'és cipő nélkül fagyioiskodó (magyar családok és gyermekeinek felsegélyezése, akik most, a tél küszöbén egyedül ia város társadalmától, az érzőszivü emberektől várják, hogy megmentsék őket a megí agyágtól, a hűtésből származó betegségektől1, hogy biztosítsák részükre a jövőt.

A főispán a mozgalom előkészítése érdekében tegnap délelőttre a Városháza kistermébe értekezletet hívott egybe. Az értekezleten j'etlen Voltak az egyházak, a társadalmi egyesületek, a sajtó, a Nemzeti Színház és a moziiszinházak képviselői.

Dr. Inczédy-.Toksman Ödön főispán megnyitó beszédében szívből fakadó,, megindult szavakkal adta elő, hogy napról-napra tanúja, annak, hogy az utcán hiányos ruházatú f él meztelen emberek dideregnek, a hidegtől szederjes ajkú gyerekek cipő nélkül fa- gyoskodlmaik. Kolozsvár társadalmának segíteni kell ezen a helyzeten. Nem szabad tűrnie; hogy ezek a szerencsétlenek így menjenek neki a télnek. Kötelességük segíteni rajtuk s ebben a mozgalomban az egész országban ellől kell járni Kolozsvárnak. Ruhákat , f ehémemüeket,, de főleg lábbelieket kell juttatni e szer eine sót leneknek. Nem rongyokat, mert azoknak úgy sem vehetnék hasznát, hanem olyan ruhanemű eket, amelyeket magulcm ölt bet ruck, olyan cipőket. amelyet ki lehet javítani. Bejelentette, hogy ia gyűjtés nehéz, áldozatkész és fáradságos munkáját a

kolozsvári1 Tizes. Szervezet vállalta magára., amely az önzetlen munkának már eddig is számos tanú jeléit adta.

A főiispán megnyitója után Puskás Laijos, a Tizes Szervezet elnöke ismertette a mozgalom műszaki lebonyolításának részleteit. Közölte, hogy a gyújts a cukorigénylőlapok kitöltésével egyidejűleg folyik majd le. A nagy munka előkészítése készen áíll és a mai nap folyamán már meg is kezdődött. Kész ia tervezet, a Tizes Szervezet is készen áll, hogy a város szegényeinek felruházása érdiekében, kivegye részét a munkából. A Tizes ■Szervezet egy hétig készíti elő a gyűjtést. Tájékoztatja a közönséget, hogy a gyűjtés a jövő héten indul meg, míg a kiosztás december 5-ig tart. Tudnia kell a közönségnek - mondotta —, hogy komoly áldozatokról van szó s a kevésből kell sokat adni. Nem felesleges rongyokat, hanem olyan ruhadarabokat, amelyeket javítás nélkül is lehet használni. Kivételt képeznek a cipők, mert kilátás van arra, hogy a cipők javítására megfelelő anyagot, lehet biztosítani. ,

Puskás Lajos előadása után I Toro sz Béla ismertette a propaganda- tervezetet. Ebben a propagndában rászív esznek az egyházak. Vasárnap szószékről hívják fel a .felekezetek pásztorai az áldozatos munkára a híveket, részt vesz egész személyzetével a színház, a mozik, a kereskedők, a leventék, a tanulóifjúság, mindenki, aki ebben a munkában számottevő tényező és akire számítani is lehet.

A mozgalom elgondolásának, -műszaki kiviteliének és propagandájának ismertetése után dr. B aráik Béla romai katolikus plébános-kanonok, Deák Ferenc ref. lelkész, Ür- mössy Károly unitárius esperes, Já- rossy Andor luteránus esperes, teológiai tanár, Leliőcz József, a Baross Szövetség elnöke, Mihály fi Béla. a Nemzeti Színház igazgatója és a sajtó képviselői szólották hozzá. Mindannyian biztosit ották ,a főispánt, hogy szivveil-1élek kel és minden erejükkel vesznek részt ebben a szép és nemes indulatból fakadó -mozgalomban s mindent el is követnek azért, hogy az eredmény kielégítő legyen. A felszólalók gyakorlati javaslatokat. teltek a mozgalom kiszól esi tése és eredményesebbé tétele érdekében. Elhatározták, hogy közös munkám, kérik fel a Nőszövetségek tagjait is, mert a Nőszövetségeknek a mozgalomba való belekapcsol ása az eredményt. csak fokozza.

A mai naptól kezdve Kolozsváron csak a ruhátlan, fagyosbortó emberekre és cipő nélkül didergő szegény gyermekiekre kell gondolnia Kolozsvár lelkiismeretének. A város polgársága áldozatkészségének eddig is minden alkalommal fényes tamijeiét adta, most azonban önmagát kell felülmúlja. Mindenkinek adni kell s reméljük, hogy az adakozók közül senki sem fog kimaradni.

A NEMZETI BANK BESZTERCEI KI- RENDELTSÉGÉNEK UJ VEZETÖHE- LYETTESE. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsosa a nemrég Székelyudvarhelyre áthelyezett Kiss László dr. helyébe Koznumn Nándort, a szekelyudvarhelyi bank főnökhelyettesét kinevezték Besztercére helyettes vezető minőségben.