Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-02 / 247. szám

ELLENZIK 19 4 3 november Figyelemreméltó beszédek hangzottak el vasárnap a semkeréki Magyar l^opon Két vármegye magyarsága találkozott a sajóvölgyi magyar megmozduláson SOMKFRÉK, november z. A sajóvölgyi li'a^yary.íg mindig vezetős/erepet játszott S'/olnokdoboka és Besztcrivnaszód várme­gyékben. Kezdve az egyházi munkától egé- s. en u közélet legkisebb munkaterületéig^ mindig példamutatóan teljesitetre hivatásár. Jól tudta ugyanis, hogy az elnémult haran­gok iöldjén íí minőség az egyetlen leghatal­masabb es legerősebb fegyver, ami lehető-ve- terei se.imára a helytállást a legkeményebb vi­harok idején. A kisebbségi időkben is sokat hallatott magáról, de most, hogy a felszaba­dul ástál elhárult minden akadáy, kiteljesiu heti magyar életét. Ünnepi isteniiszbtplel ke dőditt a sajóvöigyi Magyar Nap Ennek a gondolatnak a jegyében zajlott 1c vasárnap Somkeréken a sajóvölgyi Magyar Nap. amelyre felvonult a két megye legtöbb magyar falujának küldöttsége és közéletének képviselete. A Magyar Napot ünnepi Isten-tiszrelet ve­zette be. Farkas Ferenc somkereki ref. lelkész imája urán •-Sigmond János ref. esperes, fel­sőházi tag hirdette az Igét. Beszédében utalt a reformáció jelentőségére, mely a teljes er­kölcsi megújhodás és az emberi hivatás krisztusi szellemben való igazi betöltését kí­vánja véghez vinni. Nem as: a fontos, hogy ki milyen szertartás szerint éli a maga keresz­tényi életet; legyen az katolikus vagy refor­mátus, hanem az, hogy az emberi élet való­ban a keresztény erkölcs szellemében borla­kói zéh ki. Orszerg-v dzlóavaiás Isten-tisztelet után a hatalmas résztvevő közönség a falu piacterére vonult, ahol kez­detét vette az országzászló-ünnepség. Első­nek Sigmond János ref. esperes megáldotta a zászlót és ezzel kapcsolatosan rövid beszédet mondott, melyben foglalkozott a román mi­niszterelnökhelyettes ismert legutóbbi kijelen­téseivel. Éppen ennek a vidéknek a román­sága hivatott arra — mondotta többek kö­zött —, hogy ország-világ előtt bizonvságot tegyen, vájjon igaz-e az az állítás, hogy az északerdélyi románság nehéz sorsot viselne. Vájjon igaz-e, hogy a románságot más bánás­módban részesítenék, mint az uralkodó népet, a magyarságot? Itt tények cáfolják a valót­lanságot, de gondoskodni kell róla, hogy ezt mindenütt tudják, ahol erről tudomást kell szerezni. Ezután Demeter Béla, zz Erdélyi Gazda és a Kolozsvári Estilap főszerkesztője, aki szülő­falujának az országzászlót adományozta, a zászlót átadta gróf Bethlen Ellának, aki azt az árboc zsinórjába fűzte. A somkereki férfiénekkar Király Zoltán igazgató-tanító lelkes és hozzáértő vezényle­tével a Magyar Hiszekegyet intonálta, ez alatt a zászló magasba röppen, majd félár- bócra eresztették. *.R magyar nemzetiségi politikának nincs szük­sége szemfényvesztő eszközre" Demeter Béla ünnepi beszédében ugyancsak a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott. Emlé­keztetett arra. hogy a magyar nemzetiségi po­litikának nincs szüksége semmiféle, olcsó, szemfényvesztő eszközre és szólamra, mert helyette beszélnek a történelmi tények. Hogy csak néhány példát említsen, ez a vármegye — mondotta — az idők sodrában Magyaror­szág „viharsarka“ volt. A szociális feszültség nem egyszer forradalmakra vezetett. Vala­hányszor azonban a szociális igazságért moz­galmak indultak., a magyarság nemcsak ön­magáért, hanem az itt élő románság szociális jogaiért is küzdött. 1437-ben, tehát több mint 500 esztendővel ezelőtt Budai Nagy Antal Kardos Jakabbal, a román parasztság vezető­jével lépett szövetségre. A magyar tehát so­hasem csak önmagának követeit jogokat, ha­nem a vele itt élő többi rétegnek is és ha kellett, harcolt is érette. Vagy ott a legbeszé­desebb tanulság, a jobbágyfelszabadítás, mely a mult század derekán megteremtette a ro­mánság példátlan művelődési és szociális fej­lődésének alapjait. A magyarság ezzel felmér­hetetlen módon támogatta a románságot. De nemcsak az egyazon sorsot viselt alsóbb nép­réteg vállalt mindig sorsközpsséget. hiszen éppen Szolnokdobokamegye bizonyítja legjob­ban, hogy a birtokosok, a főurak voltak azok., akik a román templomok és iskolák céljaira földeket adományoztak és mindenben elő­mozdították a románság Vv^pedését. » ' J '. M *. t fi t Uh. < > ' 2 * t f A magyarság­nak azpnban nincs más feladata, minthogy csalhatatlan, bizonyítékokkal igazolja, hogy mit vesztett saját hazájában és ezzel szemben ki volt a térhóditó. Demeter Béla végül a zászló jelentőségéről beszélt. I' után egy levcnrcüju hatásosan szavalt, majd Hoffmann Gáspár községi főjegyző át­vette a zászlót és Ígéretet lett, hogy mint a magyar becsület jelképét nemcsak hűséggel fogják őrizni, hanem mindenben követik azt a hitet, amit a zászló kisugároz. Köszönetét mondott a zászlót adományozó Demeter Bélának, valamint a rudat adomá­nyozó Bányai Sándornak és Kertész Ibidre törvényszéki bírónak, aki az alapzat felállí­tásával járult hozzá a szép ünnepséghez. Szécsi Ferenc, a kolozsvári Nemzeti Szín­ház tagja óriási sikerrel szavalta el a Nem­zeti dalt, majd vitéz Szász. István, az EMGE ügyvezető aJelnöke szólalt fel. Ezzel az országzászlóünnepség véget ért. A közönség innen a ref. tcplomkcrtbcn elhelye­zett hősi emlékműhöz vonult, ahol az. ünnep­ség első számaként a dalkar a „Szózatot“ ad, ta elő. Majd Biró Péter, az. Erdélyszerte is­mert gazdaköri elnök, faluvezető mondott va­lóban költői szárnyalásu, szép beszédet. Visz- szaidézte azokat az. időket, amikor majdnem Harminc évvel ezelőtt elindultak a hivó szóra, ahol a csatatereken a somkeréki magyarok mind helytáilottak. Jórészük ott is maradt. Sorban olvasta a hősi halottak neveit. — Mi azonban nem akarjuk háborgatni szent pihenésüket — mondotta —, mert amit cselekedtek, azt a legszentebb iigyérr, .t ha­záért tették. A tisztelet és a kegyelet az, ami'ezt az emlékkövet idevarázsolta örök emlékeztetőül, hogy miképpen kell a hazát szeretni és ha kell, érette meg is halni. Az egyik levente Gyóni Géza „Csak egy éjszakára1* c:mü költeményét adta elő nagy sikerrel, Szécsi Ferenc pedig Tompa „Lófii- rösztésér1 szavalta el hosszas tapstól követve. A hősi emlékűn népéi y következő számaként Pogánt Sándor m. kir. ezredes, a IX. hon­védhadtest parancsnokának és parancsnoksá­gának képviseletében koszorút helyezett a hősi emlékműre és rendkívül figyelemreméltó 1.1 I i ti Akii I i » . Farkas Ferenc, Somkerék dolgos, fiatal re?, lelkészének szavai zárták be az ünnepséget* t éli I j 'i I. ' Y i i /- * f n i i I * * trf, t v r 1 f r ­/ t 1 f t 5 t t i .. 1 i 1 r V h , I • i r l !r j a l A i J L/. a‘> * } i > • I Majd részletesen ismertette a vidék magyar­ságának helyzetét és törekvéseit, amelynek alapgondolata a tisztultabb, népi alapokon felépülő uj magyar élet. Minél erősebb és mű­veltebb lesz a széles népréteg — mondotta —. annál hatalmasabb lesz a magyar nemzet. Vitéz Szász István arról beszélt, hogy mi- lven csodálatos ajándéka a történelmi igaz­ság,tevésnek az a szabadság, amit a több mint két évtizedes elnyomatás után Kszakerdély magyarsága élvez. Ennek a vidéknek a ma­gyarsága már régebben bebizonyította, hogy tudatában van magasabbrendü hivatásának, amit a magyarság és a magyar állameszme szol­gáltában ezeken a tájakon be kell hogy tölt­sön. Ma ennek a hivatásvállalásnak adva van minden feltétele. Bízik is abban, hogy egyre erősebb, izmosabb és idötállóbb lesz itt a magyar élet, amit nem tudott megingatni és nem tudott megtörni soha semmijeié mcvpró- báltatás. beszédben méltatta a nap jelenrőségét. Han­goztatta, hogy a történelem világosan meg­szabta a magyarság útját és a magyarság sze­repét Európában. De ugyanakkor azt is meg­határozta. hogy ezt a szerepet milyen eszkö­zökkel képes és tudja a magyarság betölteni. Ennek a népnek emberi életre és a kenyér, a munka biztonságára van szüksége. Ezt az emberi életlehetőséget viszont azok a ma­gyar életkeretek biztosítják, amelyeket megteremteni és mindenáron tartani és vé­deni kell. Mi lehetne ennek azonban a módja, ha nem az az erős cs törhetetlen nemzeti • öntudat, mely az embert képessé tcsz: minden áldo­zatra? Elsősorban arra, anvről ez a hősi em­lékkő beszél. A hősi emlékkő pedig azt tanít­ja. hogs a népek mindig csak vérrel tudták a maguk élet jogát kiharcolni és a maguk élet­biztonságát megteremteni, s valahányszor a nemzetek feladták ezt az elvet, s ha csak egy múló pillanatig is, de már lehetőségeket is vél­tek felismerni, — mindig jött a nagy tragédia, a legnagyobb sorscsapás, a béklyó, a bilincs. — Ma is szólít a kötelesség a külső cs belső fronton egyaránt — fejezte be Pogány Sándor beszédét — és m ndakettőnek egy a jelmonda­ta: „mindent a hazáért » I ţi.» * l fi »iii t , Ennek a célnak az érdekében pedig találkoz­nia kell minden igaz magyarnak. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével érv véget. Délben egytálétcles közebéd volt, utána az EMKE kulturszerclvénye tartott rendkívül tartalmas előadást Unghváry Sándor közmű­velődési titkár vezetésével. Asztalos István, az ismert író egyik elbeszélését olvasta fel nagy sikerrel. A sajóvölgyi Magyar Nap a somkeréki if­júság műsoros estjével ért véget. IXedics kommunistaellenes felhívása Belgrádiból jelenti a DXR: Nedics miniszterelnök a Novo Vreme cimü lap hasábjain felhívást intézett a szerb néphez. Felhívásában, amely­ben a kommunizmus veszélyeit és Szerbiának ezzel kapcsolatos maga­tartását ecsetelte, többek között, eze­ket mondja: A szerb kommunistael­lenes. A bolsevizmusnak semmi köze nincs sem a szerb nép szelleméhez, sem a szerb műveltséghez. A szeib nép az utolsó szál emberig fog har­colni a kommunizmus ellen, a csa­ládért és ősei bitéért. i Ujabli korlátozások a gépjárműforgalomban BUDAPEST, november 2. (MTI.) A hi­vatalos lap vasárnapi száma közli a ke­reskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendeletét, amely a vasárnapi és ünnep­napi személyautóforgalom nagyarányú korlátozását szabályozza. A rendjelet ér­telmében megkülönböztető jelzéssel látják el azo­kat a gépkocsikat, amelyek a rendelet­ben megjelölt tilalmi, időben is közle­kedhetnek. Ezeknek számát a rendelet a legminimá­lisabbra korlátozza. Az ilyen gépkocsik szélvédő üvegén megkülönböztető U. jel­zést kapnak az E. betű helyett. Azok a személygépkocsik, amelyeknek E. betűk jelzése megmarad, hétköznapokon 6 órától éjszaka 23 óra 30 percig, szombaton és ünnepnap előtti hétköznapokon pedig csak délután 16 óráig vehetnek részt a forgalomban. Ugyanez vonatkozik a motorkerékpárok­ra is. A bérgépkocsik én taxik ünoepna­i pon, illetve a rendeletben megszabott j egész t’ialmi idő alatt továbbra is csak az eddigi korlátozó intézkedések keretei kö­zött közlekedhetnek. A segédmotorkerék­párokra és tehergépkocsikra a hétvégi forgalomban ez a korlátozás nem vonat- j kozik. A rendelet büntető szankcióiban figyelemreméltó, hogy a rendeletbe ütkö­ző cselekmény a szabadságvesztés, illetye pénzbüntetés mellett a megkülönböztető jelzés bevonását, sőt a gépkocsi elkobzá­sát is maga után vonhatja. A MÁV igazgatósága közli, hogy no­vember 1-én, hétfőn éjfélkor az egész vasúti hálózaton életbelépett az uj me­netrend. November 7-től a tá r sasgép kocsi- forgalom vasárnap és ünnepnap Marosvá­sárhely—Balavásár—Székelykeresztur, va lamint Marosvásárhely—N agy kende— Szászrégen—Székel y u dvar hely és Csík­szereda—Sizékelyudvairhely kivételével a menetrendkönyvben már közzétett korlá­tozásokon túl az egész ország területén szünetel. Félévszázada» külföldi összeköttetéseim lehetővé teszik. ho-ry finom solingeni acélárukban és szemüvegekben mé<? mindig a leg­jobbat és visz nylag olcsón tudom nagyrabecsült vevőimnek nyújtani. A világhirii J. A. Henk“ s solingeni iker-jegyű zsebkések, o lók, borot­vák, kertieszközök, valamint ötóborotváló-pengék gyári lerakata: KUN MÁTYÁS FIA Kolozsvár, Kossuth lajos-u. l Utsarabirósági Ítéletek KOLOZSVÁR. novombc* 2. A koJo? vári törvényszék u/so rabíró d a .-.zomba- tojj tárgyalta IIu .-ár tiéla U',m//>vá:-. v- : árdj-ágitá*ügym. Un../.úr ellen < v • )■»•/<•.• - közrzi1': t-f_;!r-tí cikk jogedb-n'-'- Hvon'.­• minit indított eljárást, mert 1942 <*k'ó- bor havától 1943 május haváig na ,-yo1 mennyiségű ]j /.uel nem tudott <számol­ni. A törvény;-: zaí*ki tárgyaláson bebizo­nyosodott a bűnössége és ezért a bíró ág 2000 pengő pénzbüntetésre és 1 'vi jog­vesztésre Ítélte. Herstch Lázár hidalmási zsidó kereske­dő cérnát drágított, 500 pengő pénzbünte­tét kapott. Erdélyi '/túgmondné kolozsvári hentes felesége múlt év december havában ár- drá°rtást követett el azáltal, hogy másfél kvlotrram vegyes husért 6.60 pengőt kért. A husi nemcsak drágábban árulta, hanem a másfél kilóból 16 deka hiányzott is. Az uz1 órabiróság a vádlottat és Marosán Si­mon nevű svqédfét 300—300 pengő pénz- büntetésre ítélte. Székein István mákófalvi gazdálkodót gabonáéit it kóládért 250. fívvta János nrgvşebes.i gazdálkodót 100. Muszka Ist­ván masvairlónai gazdálkodót 200. Hind- rich István magva Hónai cséolőgéotulajdo- n^st 300 pen<?<> nénzbüntetégro Ítélték ha- sordó büncselekmónvé^. Csobán Jánosné ka jánt ói asszonyt tej-drágításért 250 den­en pénzbüntetésre itéhék. Valamennyi Ítélet jogerős. \*>nitetrédelmi ünnopHPg Wdelrén KOLOZSVÁR, november 2. A kolozs­vári bajtársi szövetségek., a Tűzharcos Sgövetrég és a Vitézi Szék támogatásával jólsikerült nemzet védelmi ünnepséget rendeztek a Kalandos Társaság Zs1'gmond királv-uti székbázában. Az ünnepséget a Magyar Hiszekegy elmondásával nyitot­ták meg. A megnyitó után a hide!vei gaz­dakör elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Szász Ferenc alispán röviden is­mertette a hóstátiak történetét. Ezután egy föld'éír’eányka szavalt, maid Sántha Ferenc magyar nótákat adott Hő tároga­tón. Vitéz Borcsiczky Imre őrnagy az idő­szerű politikai helyzetről tájékoztatta a hallgatóságot. Befejezésül a Föl-dészdalár- da a Himnuszt énekelte el. a 1 event ezene- kar pedig a Szcgiatot és a Rákóczi-indulót játszotta el. A jobs1.-került ünnepségen a tűzharcosok, a Vitézi Szék és a Székely Hadosztály Egyesület tagjai testületileg megjelentek. TANYAI ISKOLÁT LÉTESÍTETT BIR­TOKÁN BRAUNECKER ANTAL OR­SZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ. Budapest­ről jelentik: Báró Braunecker Á.ntal or­szággyűlési képviselő, földbirtokod, mint­hogy a tanyáján élő gyermekek a nagy távolság miatt nem járhatnak be a köz­ségi iskolába, birtokán tanyai iskolát lé­tesített, azt felszerelte az összes tansze­rekkel és bútorokkal és vállalta az iskola minden kiadását. Az 'skola m-egszervezé- sét a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta és egy tanerőt is adott az is­kolának, amelynek létrejötte példaadó ál­dozatkészségből jakadt. lecsapolják: a Bukarest mel­letti MOCSARAKAT. Bukarestből je­lentik: A bukaresti polgármester kezde­ményezésére lecsapolják Bukarest köze­lében, a Tei és Fundená tavak között el­terülő mocsarakat. A mocsarak helyén parkot létesítenek s azt az államvezetőrői nevezik el. A parkban stadiont és egy olimpiai falut építenek nemzetközi ver­senyek számára. —— ... fiz összes Iskolák tankönyvei, f Szelek, írószerek az „Ellenzék" könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. sz. Emlékezés a hősi hca'ottnkra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom