Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-25 / 241. szám

ELLENZÉK 1943 «fc*6b*r 2 8 1,111 II i,n IB ■ „a kormánynak minden rendelkezésére álló eszközzel meg kell akadályoznia a délerdélyi magyarság kultur- 8 intézményeinek megsemmisítései« 4, Erdélyi Párt elnöke interpellál a parlamentben a három délerdélyi hitvallása» iskola bezárása ügyében ' BUDAPEST, október 25. Az Erdélyi Párt parlamenti csoportja október 2í-én, vasárnap a budapesti uártiroda helyiségében ülést tartott, amelyen gró! Teleki Béla országos elnök beszámolt a kul e* P kai helyzetről. Ezután a képviselők és felsőházi tagok sürgősen letárgyaltak az aliaim kolísegve es es zöscn megállapították a költségvetési vita erdélyi szónokainak programjai. Az értekezlet megdöbbenéssel vette tudomásul három délerdélyi magyar tatvaUarosi koz^ifikolab«a- rását és tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy a román kormány addig, amíg a külföld fele a .,ţg románok vélt sérelmeiről nyilatkozik, a délerdélyi magyarság ldpuszütasara irányuló tervszerű Pákáját a magyar kultúra három ősi intézményének bezárásával tetőzte. Az erteaeziet táviratot mtezett * f*var mányhoz, kijelentve, hogy a kormánynak minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell akadályoznia a del- erdélyi magyarság kultúrintézményeinek megsemmisítését és a párt elnoket kí<zta meg azzal, hoov ez a k dést interpelláció formájában a képviselőház nyilvánossága elé lerjessze. íftegiayifották az idegen uralom tönkrement erdélyi áíbdlózatot 801,9 kilométer hosszúságban épített ek uj utakat — Naponta 7600 mun­kást foglalkoztattak az erdélyi útépítésekkel KOLOZSVÁR, október 25. Erdély uthá o- Satát a magyar kormányzat teljesen elhanya­golt állapotban találta a felszabaduláskor. A román kormányzat egyetlen jelentős útépítést végzett, a nemzetközi autóforgalomba kap­csolódó úgynevezett betonút építését, ezen­kívül azonban az idegen uralom 22 eszten­deje alatt alig történt Erdélyben emlitésre- méltó útépítés. A megyei és községi utak tönkrementek, a bekötő utakra semmilyen gondot nem fordítottak és voltak olyan köz­ségek is, amelyeket a román uralom alatt szinte lehetetlen volt megközelíteni. Kormány­zatunk az elmúlt három esztendő alatt Er­dély egész területén gyönyörű eredményeket ért el az úthálózat megjavítása terén. Olyan munkát végzett, amelyet csak akkor tudunk kellőleg értékelni, ha beletekintünk a statisz­tika számadataiba és meggyőződünk arról., hogy a kereskedelem és közlekedésügyi tárca költségvetésének keretében milyen áldozatokat hozott a magyar haza a leromlott úthálózat megjavítására. Állami és közlekedési közutak Felszabadulásunk óta állandó pormentes burkolatot ■ 54.4 kilométer hosszúságban épí­tettek betonból és 12.5 kilométer hosszúság­ban kis kőből. A munkálatok során 647 ezer köbméter földmunka merült fel. Felhasználtak 127 ezer köbméter kőanyagot, 15.000 tonna cementet és 124 tonna vasanyagot. Makadám kőpályát 455.9 kilométer hosszú­ságban építettek. Ezeknél a munkálatoknál 1.778.000 köbméter földmunkát végeztek és 482.000 köbméter kőanyagot használtak fel. Elengerelést 1166 kilométer hosszúságban vé­geztek. 613.000 köbméter kőanyag felhaszná­lásával. Az útvonalak fenntartásához 326.000 köbméter kőanyagot használtak fel. összesítve 66.9 kilométer állandó burkola­tot és 455.9 kilométer makadámpályát épí­tettek. A végzett földmunka 2,425.000 köb- méter. Felhasznált anyagok: kőanyag 1 millió 548 ezer köbméter, cement 15.000 tonna, vas­anyag 124 tonna. Törvényhatósági közutak A törvényhatósági közutak megjavítására is szinte páratlan áldozatokat hozott a kor* mányzat. 279 kilométer törvényhatósági utat teljesen kiépített. 196 kilóméter törvényható­sági utón csak földmunkát végeztettek. A törvényhatósági utaknál 3,200.000 köbméter Tanári ‘ zsebkönyv az 1943-44. tanévre földmunka merült fel, 2x6.000 köbméter kő­anyag felhasználásával. Hengerelést 836 kilo­méter hosszúságban végeztek, 333.000 köbmé­ter kőanyag felhasználásával. A törvényható­sági utak fenntartásához 395.000 köbméter kőanyagot használtak fel. összesítve a statisztikát. 801.8 kilométer hosszúságban történtek uj útépítések. A föld­munka összesen 5,625.000 köbmétert tesz ki. A kőanyag felhasználási arányszáma a követ- kező: állami útépítéseknél 609.000 köbméter, törvényhatósági útépítéseknél 216.000 köbmé­ter. Állami hengerelésnél 613.000 köbméter, törvényhatósági. hengereléseknél 333.000 köb­méter. Az állami fenntartásnál 326.000 köb­méter, a törvényhatósági fenntartásnál 390.000 köbméter. 15.000 tonna cementanyagot és 124 tonna vasanyagot használtak fel. A munkásléiszám Az útépítések ezenkívül állandó kenyeret KOLOZSVÁR, október 25. A Magyar Új­ságírók Egyesülete Erdélyrészi tagozata va­sárnap délelőtt taggyűlést tartott. Zathurecz- ky Gyula elnöki megnyitója után Biró László főtitkár részletes beszámolóban ismertette az Egyesület egyéves működésének eredményeit és a gyűlés elé terjesztette az Egyesület vag}?oni mérlegét, amelyet egyhangúlag elfogadtak. Felhívta továbbá a tagok figyelmét arra, hogy vegyenek részt a közjóléti alap gyarapí­tására indított munkában. A főtitkári beszámoló után Végh József ügyvezető alelnök a tusnádi újságíró villa ügyét ismertette. Elmondotta, hogy a Sajtó­kamara az erdélyi ujságirók tulajdonát képező villát negyvenszobás, teljesen modernül beren­dezett üdülővé akarja átépíteni. Javasolta, hogy ehhez a tervhez az erdélyi ujságirók is járuljanak hozzá azzal, hogy az uj ujságiró- vilIában a jelenlegi ingatlan és berendezés ér­tékének megfelelő vagyonrészt nyernek, vala­mint résztkapnak az uj újságíró üdülőház irá­nyításában. A taggyűlés elfogadta a javasla­tot és bizottságot küldött ki, amelynek tel­jes felhatalmazást adott arra, hogy az újság­író villával kapcsolatos kérdéseket Budapesten letárgyalja. biztosítottak a munkások ezreinek és a statisz­tikai megállapítás szerint átlagosan naponta 7600 embert juttattak munkához, összesen 3,420.000 munkanapot tartanak nyilván. Ez a hatalmas szám mindennél beszédesebben bi­zonyítja azt a munkát, amelyet a kormány­zat az útépítés terén végzett. A munkásokon kivül 195 fuvarost foglalkoztattak egyenkint 450 munkanappal, ami Összesen 87.750 fuvar­napszámot tett ki. A statisztika tulajdonképpen száraz szám­adatok felsorolását jelenti. Amikor az erdélyi úthálózat megjavításáról és utkiépitéséről szóló adatokat ismertetjük, mégis melegséggel telik meg a szivünk. A számadatok bizonyítják, hogy az elmúlt három esztendő nem jelszavak hangoztatásával és nagyhangú Ígérgetésével telt el. Kormányzatunk a rendkívüli időkben is meghozta áldozatait az elmúlt huszonkét esztendő nemtörődömségének és hibáinak hely­rehozására. Az épitőmunka tovább tart és a közlekedési viszonyok megjavításával együtt a lakosság életviszonyai is megváltoznak és lehetőség nyílik a gyors és eredményes gaz­dasági megerősödésre. VÉGEI JÓZSEF. Ugyancsak Végh József terjesztette elő az Újságíró Szanatórium Egyesület kolozsvári alosztályának megalakítására vonatkozó ja­vaslatot. 1 A taggyűlés kimondotta, hogy megalakítja a kolozsvári Szanatórium Egyesületet, ami azt jelenti, hogy az ujságirók kilépnek az OTl-bol, illetőleg a MABl-ból. A Szana­tórium Egyesület kolozsvári fiókja decem­ber i-én kezdi meg működését. Zat/hureczky Gyula elnök bejelentette a tag­gyűlésnek, hogy Kosztáné Keresztessy Ágnes ujság.irónő az egyesületi iroda számára a kor­mányzót ábrázoló, gyönyörű festményt aján­dékozott, amelyet fia festett. A taggyűlés kö­szönetét szavazott az adományozónak. Kö­szönetét szavazott továbbá a taggyűlés Mátrai János és Gredinár Aurél hírlapíróknak az egyesület közjóléti alapjának megteremtése ér­dekében végzett munkájukért. Zathureczkv Gyula javaslatára az egyesület dr. Hegedűs Sándor ügyvédet, Kolozsvár város tiszti ügyé­szét választotta meg a dr. Grois László tör­vényszéki tanácselnökké történt kinevezése folytán megüresedett egyesületi ügyészi tiszt­ségre. Zathureczky Gyula ezután az alábbi határozati javaslatot terjesztette elő az újság­3 — Írói tisztesség fokozott megvédése érdekében: Az újságírót tisztesség és az újságíró egyéni becsülete fokozott, megvédése érdekében a Magyar Újságírók Országos Egyesülete Er­délyrészi Tagozata szükségét érzi annak, hogy adott esetekben testületileg járjon el. Okot erre az újabban felburjánzott felelőtlen rágal­mazások a sajtóban eldurvult személyeskedő hang és az a körülmény adja, hogy az újság­írónak nem minden esetben áll módjában elég­tételt venni a rajta esett sérelmeken. Ezért az egyesület állandó bizotságoi küld ki, amelynek tagjai egy egyesület vezetősége, ügyésze, vala­mint a Kolozsvárt megjelenü napilapok fele­lős szerkesztői. A bizottság feladata a hejzzá beérkezett panaszok kivizsgálása, adott ese­tekben közgyűlés összehívása, a vizsgálat ered ményének közzététele. vagy súlyos esetben az ügy átutalása az Országos Magyar Sajtóka­mara fegyelmi hatóságához, illetveţ ha a sér­tést elkövető nem kamarai tag, úgy a sérteti nevében a sajtóper megindítása, végül. ha sertést közület követte el, úgy annak legma­gasabb fórumáig történő eljárás megindítása. A határozati javaslatot a taggyűlés egyhan­gúlag elfogadta és ezzel a nagyfontosságu ér­tekezlet véget ért. Dási törvényszéki hírek D.ÉS, október 25. A törvényszék tár­gyalta Marosán János, Illés György, Muti Virgil, Pop Demeter, Illés László és Pop János falusiak ügyét, akik a kohóvölgyi honvédelmi fakitermelésnél dolgoztak és a honvédelmi fakitermelési munkálatok működését szándékosan megzavarták, azaz minden bejelentés nélkül, bár ez til­tott volt, otthagyták a szolgálatot. A tör­vényszék dr. Kapdehó Szilárd tanácsa fe­jenként egy-egyhavi fogházra Ítélte a vádlottakat. Az uzsorabiróság most tárgyalta Tárca Péterné, Muresán Jánosné, Szilágyi Ger- gelyné és Kerekes Lászlóné árdrágitási bünügvét. A vádlottak Girolt községben a közszükségleti cikket képező vajért, melynek legmagasabb ára hivatalosan 6.70 pengő, 10 pengőért árusították. A törvényszék árdrágítás vétségéért 80—80 pengő pénzbüntetésre ítélte az asszonyo­kat. Kremene Györpvné felsőkosálvi lakos behatolt Klamacsek András gazda házá­ba és lisztet, fehérneműt, 1 pár cipőt, Dregán Tivadar gazdától 2 drb. abroszt és más fehérneműt vitt magával. A tör­vényszék háromhavi fogházra Ítélte Kre­mene Györgynét. Kiss István kismonostorszegi MÁV vál­tókezelő megdéz-smálta a gyüj tőkocsiban levő csomagokat, 1 drb. 56 liter tartalmú, borral teli fahordót, továbbá egy láda Csopaki csemegebort, valamint néhány kilogram cipőkrémet emelve ki onnan. A törvényszék 8 hónapi börtönre, 3 évi hi­vatalvesztésre és politikai jogainak fel­függesztésére ítélte Kisst. Bibó Lajos irói jubileuma HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, október 25. Hódmezővásárhely városa és az ottani Tornyai-tái'saság vasárnap meleg és meg­ható ünnepség keretében emlékezett meg Bibó Lajosnak, a kitűnő írónak és dráma­írónak, Hódmezővásárhely szülöttjének 30 éves irói jubileumáról. A jubileumra a város és a Tornyai-társaság meghívására Hódmezővásárhelyre érkezett Antal Ist­ván dr. nemzetvédelmi propagandami­niszter, aki a Bibó Lajos tiszteletére ren­dezett ünnepélyen meleg szavakkal em­lékezett meg Bibó Lajosnak, a hódmező­vásárhelyi rögök költőjének irodalmi és publicisztikai tevékenységéről. Vitéz Ko- lisváry-Borcsa Mihály, az Országos Ma­gyar Sajtókamara elnöke az ujságirók ne­vében köszöntötte Bibó Lajost. flz újságírói tisztesség és az újságíró egyéni becsületének fokozott védelmére külön bizott­ságot alakítottak az erdélyi újságírók Megalakul! az Újságíró Szanatórium Egyesület kolozsvári tagozata Drákói szankciók a feketepiacosok és nyerészkedők ellen Tartalomjegyzék: Órarend. Tanerők kombinativ órarendje. Naptári rész. írásbeli dolgozatok statisztikája. El­lenőrző értekezletek. Százalékszámi- tási táblázatok. Tanügyi főhatósá­gok. Magyarország közép- és közép­fokú iskolái. Fizetési táblázatok. Ki­mutatás a lakbérosztályba sorozott városokról és községekről. Fizetési bejegyzések. OTBA-tájékoztató. Pos­tai díjszabás. Fontosabb illetékek­Osztályozási napló. y' Műbőrkötésben 300 lapos kiadás ára 4.50 Vászonkötésben 300 lapos ki­adás ára 3.60 Vászonkötéisben 220 lapos ki­adás ára 2-80 Kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltban A Magyar Távirati Iroda jelenti: A I képviselőház október 22-i ülésén dr. Ra- 1 docsay László igazságügyminiszter be­nyújtotta a nemzeti gazdálkodás rendjét zavaró egyes^ cselekmények szigorú bün­tetése tárgyáhan készített törvényjavas­latot. A törvényjavaslat börtönbüntetés­sel sújtja a visszaesésben elkövetett, to­vábbá a 200 pengőnél nagyobb illetékte­len nyereséget oelzó axürágító cselekmé­nyeket, sőt 5 évig terjedő fegyházbünte­tést helyez kilátásba azokkal szemben, akiknek visszaesése súlyosabb beszámítás alá esik, vagy akik az illetéktelen nyere- égből állandó keresetforrásra töreksze­nek. Hasonló büntetésben részesülnek azok is, akik 20.000 pengőt meghaladó il­letéktelen nyereséget érn.ek el, vagy töre­kednek elérni. A közellátás érdekeinek súlyos veszélyeztetése esetében a bünte­tés 10 évi fegyházig terjedhet. Szigorítja a törvényjavaslat a vagyonelkobzás mel­lékbüntetést akként, hogv bizonyos árdrá­gitási esetekre kötelezővé teszi az elitéit egész vagyonának elkobzását. Árdrágító visszaélés miatt esik majd büntetés alá az is, aki a közszükségleti cikkek fuvaro­zásáért, vagy általában az ipar és keres­kedelem. körében a munka vagy más szol­gáltatásért hatóságilag megállapított leg­magasabb dijaknál magasabb dijat köve­tel, vagy fogad el. Súlyos büntetéssel fe­nyegeti a törvényjavaslat a köszükségle- ti cikkek beszerzésére vonatkozó jogsza­bályok kijátszását is, vágyás a jogszabá­lyokban foglalt tilalom ellenére történő a tiltott mértékben, a tiltott módon való beszerzés, továbbá beszerzésre való jogo­sultság (pl. hatósági jegv, utalvány, stb.), fondorlatos kieszközlését és a jogosult­sággal való üzérkedést. Áttöri végül a törvényjavaslat az árdrágító visszaélésre vonatkozó eddigi törvényünkben érvénye­sülő azt az elvet, hogy árdrágítás miatt csupán az eladót lehet megbüntetni, a ve­vőt pedig csak akikor, ha továbbeladás céljából vásárolt a hatósági áron fed ül. Ezzel szemben a törvényjavaslat úgy in­tézkedik, hogy a vevő is minden esetben büntetés alá esik, ha közszükségleti cik­ket a hatóság által megállapított legma­gasabb ár túllépésével szerez be és ezál­tal az ország köze Hátasának érdekeit sú­lyosan veszélyezteti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom