Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-27 / 243. szám
ELLENZÉK 1943 október 2 7. Az Erdélyi Párt kérésére a kultuszminiszter hozzájárult a hétosztályos érettségi bizonyítványok egyenjogúsításához A lelkészek és tanárok anyagi helyzetének megjavítását, a közoktatásügyi tanács összehívását, a kolozsvári színház, az erdélyi rádió-műsor, a Tudományos Intézet, a kulturális decentralizáció kérdéseit tették szóvá a kultusztárca költségvetésének bizottsági vitájában az erdélyi felszólalók BUDAPEST, október 27. A képviselőház péanügvi és közoktatásügyi bizottsága kedden Inántsi-Pap Elemet, Szabó Gusztáv és 'Temesváry Imre elnökletével tárgyalta a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetését. A kormány részéről jelen voltak Szinyei-Merse Jenő vallásos közoktatásügyi miniszter, Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter. Előadó Tömböly Dénes volt. A kultusztárca a költésvetésben 347,451.009 pengével a negyedik helyet foglalja el. Ez az összeg a tárca keretébe tartozó nyugellátásokkal együtt majdnem 457,000.000 pengőt tesz ki. A kö'tiségvetcs legjelentékenyebb tétele, 162,647.700 pengő »ai népoktatásra esik és ez a pont a multévi költs, gvet éghez viszonyítva 49,000.000 pengő emelkedést mutat- Az egyetemek és főiskolák kiadására 48 millió 5GÓ.000 pengő, gimnáziumokra 33 millió, vallási célok itknogatásáira és- az egyházak jav-adiívlmazására 36,500.000, a po’gári iskolákra 20,000.0-0, a gazdasági intézményi! iskolákra 18,000.000, művészeti célok támogatására 9 millió, a testnevelésre 8,500 000, a li. ceumok is és tanitóképzóintézetekre 7 mi'H‘ a tudományos célok támogatáséi i 6 500 000, a külső igazgatásra és iskoláié ügyeletre 6 millió, az egészségügyi szakoktatásra és az iskolai egészségügyre 6 millió, a központi igazgatás kiadásaira* 4,500 000, a dmkok jóléti cé’jaira 4,000.000, népművelésre pedig 2,500 000 pengőt irányoztak elő a kö ts.g- vetésben. A tárca költségvetésének emelkedése a múlt évhez viszonyiva 95,483 000 pengőt mutat. A lelkészek kon.gruája A költségvetés indokolása megemlíti, hogy a rendes kiadások többletét egyrészt a lelkészek kongrua összegének felemelése és a kongruás le készi állások szaporítása okozta. Csökkentették a tanítók, tanárok és tisztviselők helyettes tanári, illetve gyakornoki szolgalatjának idejét egy évre. A dologi természetű rendes kiadások összegének 65.9 millió pengüre tö.tint emelkedését egyrészt az egyházaik doogi segélyezésének jelentős növekedése, másrészt az erdélyi szerzetesrendi- iskolák helyzetének javítása, továbbá az :s. kolinkivüli népművelés érdekében előinány- zott összeg 1 millió pengővel történt felemelése okozta. Többletet jelent a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem klinikai ágyainak szaporítása is. Uj beruházások A beruházási előirányzat legjelentősebb tétele a bajai keieskedel-mi iskola, újabb pol. gári islko’ák, a Horthy Miklós nemzeti sport- csarnok építésére, továbbá a népiskolai építkezésekre vonatkozik. A művészeti cé'ok támogatására előirányzott összegből juttat a (kö tségvetés a kolozsvári zenekonzervató- •riumnak egy VIII. fizetési osztályú tanári állásra, amelyet a IX. fizetési osztálybcV szerveztek át. A doogi kiadásokra előirányzott 700.000 peng bői főleg megrendeléseket, vásárlásokat, testületek és egyes művészek támogatását, va’amint am országos irodalmi és művészeti tamács kiadásait fedezik- Az. áime neti kiadások rovatában 7.000 pengővel szerepe' ű' kolo’svári Zenekonzervatórium felszerelés 'Ti ek kiégései tése, 80 000.000 pengővel a Székelyföld Művészeti £v rendezésének költsége 120 000 pengővel a kolozsvári Magyar Müve'őd's Háziénak helyreállítási és fel- szerelési kiadásai. Tudományos céWt A tudományos cé'ok támogatására felvett összegből 100 000 pengő -az Erdélyi Nemzeti Muzeum gyűjteményeinek, használatára. 55 000 pengőt orvosi, mérnöki és gyóg\-szerészi to- vábbképzésre, va’amint a sajtófőiskola támo. gátasára fordítanak. Átmeneti kiadások Az átmeneti kiadások között 60.000 pengővel szerepel az Erdélyi Nemzeti Muzeum épületének ta*ara:ására, továbbá berendezésére é6 felszerelésére előirányzott összeg. A Szé. kely Nemzeti Muzeum hasonlócéki kiadásairól 20 000 pengőt vettek fel. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem kiadásaira 4 904 110 pengőt, vagyis a mult évhez hasonlítva 1.3 mi'lióvaí naigvohh összeget irányoztak elő.; Az egyetem intézeti és k’inikai intézeti, valamint műszaki intézményeinek karbantartására, átalakítására, 150.000 pengőt, a berendezések kiegészitéséire és pótlására 255.000 pengő a tudományos és alapfelszerelésre 400.000 pengő szerepel, mig a beruházás rovatában az egvetem épületének, valamint a gyermekgyógyászati klinika bővítésére 250 ezer pengőt irányoztak előLászló Dezső: Hívják össze a közoktatásügyi tanácsot! A bizottsági ülés során az Erdélyi Párt részéről elsőnek László Dezső szólalt fel, aki felkérte a, minisztert arra, hogy a most kinevezett közoktatásügyi tanácsot mielőbb hívja össze és foglalkoztassa. Ugyanakkor felvetette azt a gondolatot, hogy a Hóman Bálint által a bécsi döntés után Erdélyben létesített közoktatásügyi tanácsot újítsák fel, amivel az erdélyi iskolaienntartó egyházak vezetői közvetlen beleszólást nyernének a kultúrpolitika erdélyi vonatkozásainak irányításába. Rámutatott arra, hogy az erdélyi tankerületi főigazgatók utiátalányát a kerületük működési területén a vasúti vonalak hossza után állapították meg, ennek az lett a következménye, hegy Erdélyben, ahol a vasúti hálózat sokkal gyérebb, a tankerületi főigazgatók nem kapják meg a megfelelő utazási átalányt. Kortsmáros László a tanfelügyelői látogatások munkáját kívánja megkönnyíteni azáltal, hogy gépkocsit kapjanak és megfelelő motalkó-jegyekkel lássák el őket és kiutazási költségeiket emeljék fel. A sz©rványm3gyarság kérdései Nyirö József nagybeszédet mondott. Rámutatott a szórványmagyarság kérdéseire, feltárva az Erdélyben a vegyes lakosságú területen élő magyarság súlyos problémáit. Kérte, hogy főként egyházi vonalon teremtsenek lehetőséget arra, Rogy a szórványlelkészek rendszeresen látogathassák híveiket. A kultuszkormányzatnak cs a magyar társadalomnak a szórványmagyarságot ki kell emelnie kisebbségi érzéséből és tudatosítani kell benne azt. hogy a magyar kormány és a magyar társadalom teljes erejével mögötte áll. Csipák Lajos örömmel áljlapitotta meg, hogy a papi kongruák rendezése az utóbbi évek folyamán eredményesen halad előre és kérte, hogy ennek betetőzéseképpen a lelkészeket minden tekintetben az egyetemet végzettekkel egy tekintet alá vegyék. A hitoktatók számára kérte, hogy az előzőleg lelkészi hivatásban eltöltött szolgálati időket is számítsák be fizetésükbe és tegyék lehetővé, hogy Vili. fizetési osztálynál kedvezőbb fizetési fokozatba is bekerülhessenek. Rámutatott annak fontosságára, hogy a magyar kormány az egyházakat azért az anyagi károsodásért, amely őket a román megszállás alatt érte. kártalanítsa és egyházainkat olyan, szilárd alapra helyezze, amelyen meg tudnak felelni nemzetnevelő hivatásuknak. Szórványkongresszust hívnak össze Szinyei-Merse Jenő miniszter válaszában» kijelentette, hogy a közoktatásügyi tanácsot állandóan foglalkoztatni kívánja. A különleges erdélyi ügyek megbeszélésére pedig esetenkint össze fogja hívna az erdélyi egyházi, társadalmi és politikai vezető személyiségeket. Nyirő Józsefnek válaszolva közölte, hogy a szórvány-ügyekben az erdélyiek bevoná- savai kongresszust kíván tartani, amelyen a szórványkérdés helyesebb kezelésének és megoldásának programját kívánja kidolgozni. A tankerületi főigazgató és tanfelügyelő látogatási kérdésében méltányos könnyítéseket fog tenni. A hitoktató lelkészek besorozására vonatkozólag úgy nyilatkozott, hogy egyes esetekben sikerült a hitoktató lelkészek kedvezményes fizetési besorolását elérni. A Kolozsvári Nemzeti Színház és az erdélyi rádió műsorkérdései Nyirő József második felszólalásában kérte annak lehetővétételét. hogy a kolozsvári Nemzeti Színház ne csak Kolozsváron, hárem vidéken is teljesíthessen missziót. Kérte továbbá, hogy a kolozsvári rádió necsak a budapesti műsort közvetítse, hanem sugározzon erdélyi programot állandóan, amiről az erdélyi tudományos, irodalmi és művészeti körök közreműködésével gondoskodhatnak. Kérte a székelyudvarhelyi festőiskola megnyitását és az erdélyi ásatások eredményeinek feldolgozását és a külföld elé tárását. Rámutatott arra, hogy Erdélyben másként értelmezik a műemlékek fogalmát. mint az or> szag többi részében és Erdélyben műemléknek számítanak az alig százéves kúriák is, amelyek közül az újabb építkezések folytán oly sok pusztítóban van. Kérte, hogy ezzel öszszefüggésben módosítsák a műemlékek védelméről szóló törvényt. Mikó Imre: „Ismerjék el a hétosztályos érettségit!** Mikó Imre köszönetét fejezte ki a miniszternek a Székely Muzeum Egylet ügyeinek végleges rendezéséért és kérte, hogy a csiki magánjavak kérdéseit is hasonló szellemben és a törvényes utóm rendezzék. Rámutatott a Székely Nemzeti Muzeum nehéz helyzetére és kérte, hogy annak ig'zgatóját, Herepey Jánost legalább a VII. fizetési osztályba sorolják be. Foglalkozott ezután az erdélyi tudományos kérdésekkel és az. Erdélyi Tudományos Intézettel kapcsolatban kérte, hogy az erdélyi néprajz és a román történelem számára is nevezzenek ki cgy-cgy tudományosan képzett szakembert. Rámutatott annak fontosságára. hogy a Tudományos Intézet ne- c ak magyar, hanem külföldi nyelven is adjon ki tudományos munkát, hogy igy az erdélyi kérdést a magyar tudományosság vem üvegén keresztül a külföld r, ni< gr.merhesse. A hungarológia mintájára Erdélyben a transsylvanológía alapvetésére van szükség, ami az erdélyi kérdé• éknek a magyar tudományosság színvonalán való feltárását kel!, hogy jelentse. Lzzel ö> /•'függésben kérte honfoglaláskori régészeti tan /.ck felállítását és az erdilyi társadalomkutatás részire is egy tan szék létesítését. A Kolozsváron tanuló magvar teológusok részére ugyanazokat a stipendiumokat kívánja, amelyekben az. egyetemi hallgatók is részesülnek, tekintettel arra, hogy a teológiai karral rendelkező egyetemeken a tanulyók is kapnak belföldi ösztöndíjakat, Erdélyben» pedig a lelkészhián\ olyan nagyarányú, hogy minél több lelkész kiképzésére van szükség. Ezután rszlctesen foglalkozott a 4.260—- 1943. M. E. számú rendelettel, amely nem ismeri el az. 1928 és 1936 közötti, a román megszállás alatt VII. gimnáziumi osztály elvégzése után szerzett érettségi bizonyítványokat. Kifejtette azt. hogy ezekben az években a magvar ifjúság szigorúbb szelekción ment keresztül, mint a román állami érettségi bizottságok előtt, mint amilyenben az anyaországban a VI11. osztály után érettségire jelentkező ifjakat részesítették. Rámutatott arra, hogy e nyolc korosztályhoz tartozók legnagyobb része már az életben elhelyezkedett és nem volna méltányos tőlük különbözeti vizsgát és uj érettségi letételét kérni, annál kevésbé, mert ők nemzeti missziót teljesítettek, amikor a megszállás alatt Erdélyben tanultak és nem repatriáltak, hanem a magyar értelmiséget erősítették. DecentralizálJák a kulturális életet Lászió Dezső a kulturális élet decentralizálására vonatkozóan tett előterjesztést. Különösképpen kiemelte a kis vidéki múzeumok helyzetét és kérte, hogy vegye fel a miniszter a költségvetésbe részükre a támogatást. Bálint József a kolozsvári gyermekklinika költségeinek növelését kérte, Paál Árpád pedig a megszüntetett nagyváradi jogakadémia helyébe műszaki főiskola felállítását kérte. A kultuszminiszter válasza Szinyei-Merse Jenő Nyirő Józsefnek válaszolva kijelentette, hogy a kolozsvári Nemzeti Színházat támogatni fogja vidéki szini- clöadások rendezésében. Az erdélyi műemlékekre való tekintettel uj törvény kidolgozását készíti elő és reméli, hogy a javaslat a jövő hónap folyamán már el is készül. A székelyudvarhelyi festészeti iskolával kapcsolatosan rámutatott arra. hogy évi io.oco pengőt folyósít a székelyföldi művészek ösz- töndijah a. Ugyancsak tervbevette egy erdélyi történelmi munka elkészítését, amely Erdély történetét a nép szeles rétegeivel ismertetni fogja. Az ásatásokra 100.000 pengőit irányoz elő. Mikó Imrének válaszolva kijelentette, hogy a csíki magán javak ügyében bízik a kérdés kedvező megoldásában és reméli, hogy e tekintetben az országgyűlés elé a megfeleld törvényjavaslatot mielőbb beterjesztheti. Kijelentette, hogy Herepey Jánosnak a VI. fizetési osztályba való besorolása jamuár i-én megtörténik. A világnyelveken való erdélyi tudományos közlemények kérdésével szintén foglalkozik. A honfoglaláskor! régészeti tanszék felállítására meg fogja találni a módot. A teológusok ösztöndijkérdésének megoldását is kilátásba helyezte. Bejelentette továbbá azt, hogy Mikó Imre és az Erdélyi Párt képviselői által feltárt érvek hatása alatt elhatározta, hogy a 4260—1943. M. E. számú rendeletet módosítja olyképpen, hogy a VII. osztály után tett érettségi teljesen egyenjogú legyen a Vili. osztály után letett érettségivel, addig is, amig ez megörténik, utasította az egyetemeket, hogy a rendelet megjelenéséig már a . VII. osztályú érettségi alapján beiratkozott hallgatókat rendes balgátokként kezeljék. Tarthatatlanak a tanári fizetések Mikó Imre második felszólalásában a tanári fizetések tarthatatlanságára mutatott rá. A költségvetés a tanárok kétéves próbaidejét egy évre szállította le, de ezen a téren további rendezésekre van szükség, mert a tanárok igy is 7 évig vesztegelnek a IX. és 9 évig a VII. fizetési osztályban. Kérte, tegyék lehetővé a tanárok fizetésének olymértékű rendezését, hogy kulturális hivatásuknak élhessenek és családot alapíthassanak. Csipák Lajos rámutatott arra, hogy a mostani tan terv túlterhelés a tanárokra és diákokra egyaránt. Káros a tanárokat felesleges munkával terhelni, mert igy nem marad elég idejük az igazi nevelőmunkára. A felszólalásokra Szinyei-Merse Jenő miniszter kimerítő választ adott, majd a bizottság részleteiben elfogadta a vallás- és közoktatásügyi tárca' költségvetésér. 7,ÍZftZCtZS facs-zélcfgtís 7'ú-káts l&HM.el Széleskörű érdeklődés előzte meg Kolozsvárt Takács Jenő fellépését. Sokan zongorajátéka elé néztek nagy várakozással, mások a világjáró művész műsoron álló szerzeményére voltak kiváncsiak. Takács Jenő hosszú esztendőkön keresztül külföldön élt, idehaza aránylag keveset szerepelt, ebből érthető a sok hiányos értesülés, de annál több találgatás személye és művészete körül. Éppen ezért határoztuk el, hogy megszólaltatjuk Takács Jenőt, mondjon el egyet-mást önmagáról, pályafutásáról, világjáró útjairól. Játékában is éreztük az erős, fölényes intelligenciát, de méginkább megnyilvánult friss szelleme a sajátos módban, ahogy interjút adott. A hangverseny szünetében beszélgettünk vele. Autogrammot osztogatott és gratulációkat fogadott s közben kérdéseket sem kellett tennünk, csak egy-egy félmondattal jeleztük a tárgyat, amelyről beszéltetni szeretnők s már kaptuk is a választ. Első szavunkkal Bécset juttattuk eszébe. — Igen, Bécsben tanultam s onnan indultam hangversenyköxrutjaimra. Bejártam Európát, Amerikát s hosszú időn át hangversenyeztem Kínában, Japánban, meg a Fülöp-szigeteken. Manillában katedrát kaptam az egyetemen. Zenei etnológiái tanítottam. — S a bennszülöttek 'zenéje ...? — tereltük a beszélgetést. — Foglalkoztam a bennszülöttek zenéjével, még a fejvadász törzsek zenéjét is tanulmányoztam — válaszolta Takács Jenő. (Mi tagadás, nekünk még a hátunk is borzongott a gondolatra: a fejvadászok közt dallamgyüjtéssel bibelődmá.) Ezután Marx Joseph nevét említettük. — Tőle tanultam zeneszerzést — felelte Takács Jenő. — Marx Joseph volt a mesterem Bécsben. Szerzeményeim közül a Nílusi legendát állandóan műsorán tartja a pesti operaház. írtam egy zongoraversenyt, Tokióban volt az ősbemutatója. Hungarica antiqua a legnagyobb zenekari szerzeményem elme. Legújabb müvem pedig egy kantáta: Ének a teremtésről. Weöres Sándor versére írtam. Március ban lesz Pesten a bemutatója. — A Tarantella . . .? — Keleti emlékeim hatása alatt írtam, Kairóban. Bécsben mutatták be először. Pesten Ferencsik és Dohnányi is vezényelte, az idén újból sorra kerül a Székes- fővárosi zenekar műsorán. Érdeklődésünkre, hogy mikor tért haza, elmondotta, hogy 1939-ben, a háború kitörésekor jött haza Párásból. S egészen átmelegedett a hangja, ahogy itthoni munkájáról kezdett beszélni: — Égy évvel ezelőtt Esztergár Lajos, a pécsi polgármester megbízott a pécsi zenekonz&rvatórium megszervezésével. Munkámat ‘egyetlen szám igazolja: ma 400 növendéke van a konzervatóriumnak Pécsen. S évente 20 hangversenyt rendezünk vendégművészekkel. Mi, akik őszánte hívei vagyunk a magyar szellemi decentralizációnak, a legnagyobb örömmel hallgattuk a pécsi ze- neéíet föllendülésének a hírét. Ám bennünk motoszkált még egy kérdés a távolkeleti utakkal kapcsolatban, nem tudtuk elhallgatni: — Milyen közönség előtt játszott Kínában és Japánban? — Kínában európai, Japánban japán közönség előtt.
