Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-14 / 232. szám

•i 9 43 október 14,

fjLIißNZEI

5

II magyar evangéliumi mnnkásszSvefség

Ki munkaéve

Irta ór- Gslsbg Sándor

Az ősz beköszöntővel uj munka indul minden vonalon a közösségek életében. Az evangéliumi munkásmozgalom, élén kiváló vezetőjével, Muraközi Gyula és Gáspár Béla országos elnökökkel, nagy lendülettel és reménységgel indul az uj munkaévben. Legfőbb teendőjének tartja a tömegek szellemi meghódítását, amelynek eszközei: a világnézeti nevelés, érdekképviseleti munka, szabadidő mozgalom s ennek kereteben a turistaság, természetjárás, müsorközpont, vetítés, színház^ hangversenyek. A szövetségnek nagy gondia van arra, hogy célkitűzéséit, eszményeit, eddig élért eredményeit a társadalom minden rétégében ^ ismertesse, terjessze és elfogadtassa. E célból szükségesnek tartja nemcsak a szorosabb értelemben vett egyházi sajtó, hanem a világi sajtó minél intenzivebb igénybe- vetelet és hathatós támogatását is. Tisztában van azzal, hogy nem elégséges tisztám csak élőszóval, propagandaelőadásokkal hatni, hanem a nyomtatott betű hatalmának minél teljesebb igénybevételével is terjeszteni kell eszmeit, ha azt akarja, hogy törnegmozgalommá és hatalommá legyen a nemzeti közösség életében.

Céljaink hathatós munkálására elhatározta a kecskeméti szociális konferencia, hogy az egyes egyházmegyékben tagjai és pártolói révén mindenütt éíetrehivja az úgynevezett egyházmegyei szociális bizottságokat, illetve beállítja munkaközösségében a szociális előadó; intézményeket. Ennek az a célja, hogy az egyes egyházmegyék állandóan napirenden tartsák a szociális gondolatot és saját megyéjüknek legégetőbb szociális tennivalóit és szükségleteit, örvendetes dolog, hogy már két egyházmegyében alakult meg a szociális bizottság, nevezetesen a bihari egyházmegyében dr. Incze Gábor és Szabó Lajos nagyváradi lelkészek, valamint Ort-h Imre biharpiispöki leik ész részvételével. Továbbá a békés—

bánáti egyházmegyében, Bereczk Sándor vezetése mellett.

Az evangéliumi munkásmozgalom munkásságának súlypontját az egyes helyi csoportokba kívánja áthelyezni, amelyeknek a munkakörét találóan) úgy határozta meg Muraközy Gyula országos elnök, hogy mindent végezzenek, amellyel tagjaik érdekeit, akár anyagi, akár erkölcsi tekintetben előbbre vinni képesek. Itt nyílik tág tere a keresztyén szeretet leleményességének és találékonyságának. Hiszen felesleges hangsúlyozni, hogy az evangéliumi munkásmozgalom legfőbb éltető eleme; a szeretet, amely áthatja minden élet- nyiJvánulását és összhangba tudja hozni a legellenitétesebbnek látszó és eddig kiegyenlit- hetedennek tartott érdekeket is. Az evangéliumi munkásmozgalom már eddig is sok helyen megtudta valósítani a kívánatos harmó- iiát a társadalmi rétegek, osztályok között, amely munkája által a magyar lelkiegység nagy érdekének tett értékes szolgálatokat. Különösén a mai nehéz időkben, amelyek annyi feszültséget, izgató és gyúlékony anyagot hordoznak magukban* van szükség az Evangéliumi Munkásszövetség társadalmi kiegyenlítődést munkáló és a lelkek megbékélését szolgáló munkájára. Újra hangsúlyozzuk, hogy nem politikai párt és nem is kíván az lenni, nem is él a politikai párt érvényesülési lehetőségeivel, hanem nemzet politikai szolgálat és munkaközösség kíván lenni, amely sohasem téveszti szem elől a nemzet örök érdekeit és ezért nem a mai sikerekért és erve- nyeseülésért dolgozik, hanem a nemzet egye- temes és elvitathatatlan egységét, szabadsagát és legmagasabb rendű éíetérdekeit - kívánja szolgálni.

Budapesten, az egyes helyi és üzemi csoportok vezetői minden hónapban megbeszelesre gyűlnek össze, hogy megőrizzék a munka egységét és állandóan figyelemmel kisérjek a munkásság hangulatit, a gyárak lelkülctet es a különböző szociális intézkedéseket. Az ipari munkásság az ország lakosságának csak nem az egynegyed részét teszi ki, szükséges azért, hogy mindenütt, ahol a szociális intézkedések terén hátrányt szenvednének, a Szövetség nyomban kezébe vegye a dolgot es felhívja reá az illetékes szakminisztériumok figyelmét. A napokban megtartott megbeszélés, amelyet Gáspár Béla országos ügyvezető elnök vezetett, elhatározta egy szociálpolitikai bizottság kiküldését, amelynek feladatául éppen a sérelmes vagy egyoldalú szociális intézkedések helyesbbitésére való törekvést jelölte meg.

A központ igyekszik a kebelében csoportosult munkásság szellemi és erkölcsi színvonalát is emelni. Evégből a székesfővárosi népműveléssel karöltve kulturestéket rendez, minden szombat este a fasori csoportban este fél

7 órai kezdettel. Ezeknek az előadásoknak célja a műveltebb magyar munkás. Azonkívül ebben az évben is megindította a központ I a polgári iskolai előkészítő tanfolyamot, nogy I azok, akik bármilyen ókból nem tudták meg- ' szerezni annakidején a polgári iskolai végzettséget, ezt. rrtost pótolhassak s ezáltal pályájukon magasabb előhaladást érhessenek el. Továbbá a háztartási alkalmazottak részére tanfolyamokat rendez, amelyeken a háztartási tudnivalókban, a háborús főzés, mosás, vasalás teendőiben és a jómodorban adnak tanítást. illetve nevelést a jelentkezőknek. Rendez továbbá a központ nyelvi tanfolyamokat, az országos müsorközpont által az egyes csoportokban előadásokat, amelyeknek rendezésével Fejes Sándort, a központ kiváló igaa* gatóját, az ismertnevü irót bízta meg. Van továbbá a szövetség központjában OTI, MABI jogi, nevelési, házassági és orvosi tanácsadás, amelyek által már eddig is sokan találtak utbaigazitást és segítséget a tagok közül.

A központ nagy súlyt helyez arra, hogy az egyes helyi csoportok a maguk helyi szociális viszonyainak a szem előtt tartásával alakítsák ki munkarendjüket és szabják meg teendőiket, hiszen min,dien vidéknek más a szociális arculata és mások a tennivalók is. Emellett azonbam nem szabad elfeledkeznie egyetlen csoportnak sem arról, hogy egy nagy munkaközösségnek és mozgalomnak a tagia és alkotó része s ezáltal munkájával, erejével az egész evangéliumi munkásmozgalom, a Magyar Evangéliumi Munkásszövetség célkitűzéseit is szolgálja, amely nem más, mint az anyagi és erkölcsi, életfeltételeiben megerősödött magyarság, a kulturáltabb, egészségesebb, szociálisabb Magyarország.

Nagy sikert aratott a Vöröskereszt hangversenye

Zsúfolásig megtelt tegnap este a Mátyás Király Diákház hangversenyterme s már ebből megítélhető volt. hogy a kitünően össze- álllicótt műsor nem fogja hatását téveszteni. Zathureczky Gyula mondott bevezető beszédet. Bodó György Kosztolányi „Hajnali fészek“ cimü versét szavalta, jól kiaknázva a vers hangulati szépségeit: Utána Fejérpataky Ervin (szép basszushangja csendült föl, két bordalt énekelt Szita Oszkár zongorakiséreté- vel. Nagy sikere volt Budaházi Fehér Miklós ízléses, finom hegedüszamainak is. Ponchielli Giocondájából énekelt egy áriát Lőrincz Zsuzsa, operánk kitűnő alténekesraője. majd Goll Bea következett, aki Sibelius Valse triste-jé - r.ek zenéjére táncolt pompás technikával és őszinte beleújliés^d. Feltűnően nagy sikert aratott Gervay Marica, aki Körösi Dudus zenekarának kíséretével a slágerek egész sorozatát énekelte. Szép hangja és temperamentumos előadása megérdemelte a meleg tapsokat. Szünet után egy kis gyermekprimadonna lépett föl, Hajdú Erzsiké s szavalatával őszinte elragadtatást váltott ki. Majd Páka Jolán adta elő Strauss Tavaszi hangok című keringőjét. Operánk közkedvelt koloratur- szopránja kolozsvári pódiumon még soha szebben nem énekelt, mint a tegnapi hangversenyen, megerősödött szopránja pompásan szárnyalt. Gervay Marica Babits Miiatyánk cimü mélyhatásu versével aratott újabb sikert. Fejérpataky Ervin a Bohémek kabát- ár’ájának elénekiéséért kapott sok tapsot, azután ismét Goll Bea lépett föl. Debussy Ha- baneráját táncolta, átütő nagy sikert aratva. A rádióból jól ismert Ráday László fejezte be a műsort magyar nótáival és katonadalaival; hangja és a dalok előadása annyira tetszett a közönségnek, hogy alig akarta a pódiumról elengedni. A zongorkiséretet Szita Oszkár látta el kitünően. A sikerült hangversenyt Fekete Sándor konferálta végig igen szellemesen és sok derűt fakasztva a nézőtéren. *

I Jutalom:

600.000 p.

—I ii 11 ii iiiimiii——a

Főnyeremény:

400.000 p.

200.000 P. 100.000 P. 75.000 P. 60.000 P. síb. stb.

Dr.Baianff GySrgy egyetemi í;y. r. tanár beköszöntő eáasüsa

SIESSEN

Vegyen amig lehet

esztálysorsjegyetü

Sorsjejyárak osztályonként: Nyolcad 5 pengő. Negyed 10 pengő. Fél 20 pengő. Egész 40 pengő.

Húzás: október 16.

Dr. Balanyi György, a Ferenc József Tudományegyetem újonnan Kinevezett egyetemes történelmi ny. r. tanára október 12-én ünnepélyes külsőségek között megkezdette előadásait. A dr. Buza László rektor vezetésével megjelent tanácstagok, több egyetemi professzor és számos vendég jelenlétében végbement előadáson a Magyar Hiszekegy elmondása után dr. Kristóf György bölcsészetka- ri dékán üdvözölte az uj professzort. Emlékeztette arra, hogy e tanszéknek három évtizednél hosszabb időn át dr. Márki \ Sándor volt a birtokosa, aki szellemben teljesen eggyé vált nemcsak Erdély egyetemével, de Kolozsvár városával és az erdélyi szellemmel is. Az elődnek e példaadó szellemi hagyatéka kötelezi az utódot is. Isten áldását kívánta az uj professzornak, hogy működése a nagyérdemű, kiváló elődéhez méltóan szolgálja az egyetem és az ifjúság haladását. Dr. Balanyi György az üdvözlést megköszönve s munkásságát az elődök szellemének elkötelezve, megtartotta beköszöntő előadását, melynek tárgya a Balkán-kérdés eredetenek és történetének világos, szemleletes^ összefoglalása volt. Az uj profesz- szort érdekes előadásának befejeztekor a jelenlevők melegen üdvözölték. /

SZIGORÚ RENDELKEZÉS A MAGÁNTUL 4JDON SA\, LÉVŐ RÉTEK ÉS LEGELŐK KARBA- HOZÁSÁRA

A földművelésügyi miniszter helvpu rir Konkoly-Teghe Sándor államtitkár rende’i'- tefc, ado't. V f magántulajdont képező rétek es ege.dk karbahozasara. A rendeletben me« állapítja a minisztérium a szakközegek je'er'- tése .alapján, hogy az ország túlnyomó ' ró • szében magantulajdonban lévő rétek és 1 lök gyomnövényekkel , vannak fertőzve Felhívja ezért a minisztérium a gazdasáoi jv ügyességeket, hogy a magántulajdonbalévő réteket és lege’őket kísérjék figyelemmel és amennyiben azt tapasztalnák, hogy azok) gyommal vannak fertőzve, hívja föl a tulajdonosokat ,a- területeknek záros határidőn való kitisztítására. A határidők megállapít hsánál azonban figye’embeveendők az egyéb időhöz kötött és fontosabb munkálatok, a. termelési szempontok és a munkások biztosításának lehetőségei. Ha a tulajdonos az adott határidőn belül a gyomirtást nem végezte volna -el, úgy kihágás! eljárás azon- na’ megindítandó, úgyszintén intézkedni kell az irtásnak a mulasztók költségére történő elvégzése iránt. Súlyosabb mu’asztás esetén a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók- Fe'hivja © minisztérium végül a gazdasági felügyelőségek figyelmét, hogy az utak mentén és a-z árkok partján lévő gyomok irtására a terű- lettulajdonosokat figyeímezllessék cs ameny- nyiben a figyelmeztetés nem járna eredmény, nyel, a rendelet fenti meghatározásai szerint jáijón eh (Magy. Tud.) , , 1 , ,

VÁSÁRHELYI REF.;PÜSPÖX SZENTELTE FEL A NYÁRÁDTŐI TEMPLOMOT

Marosvásárhelyről jelentik: Nagy ünnepe volt a határszéli Nyárádtő község magyarságának. Vásánhelvi János református püspök felszentelte az újonnan épült templomot. A püspök Dóczy Ferenc tanügyi tanácsos társaságában érkezett Marosvásárhelyre. Gépkocsin utazott ki Nyárádtöre Teleki Arctur gróf, Szabó József dr. főgondnok és Farkas Jenő esperes kis ér etében. Az Isten-tiszteleten Vásárhelyi János hirdetett igét. Hálát adott az Istennek, hogy erőt adott a nyárádtői gyülekezetnek az Ur hajlékának felépítésére. Buzdította híveit, hogy továbbra is őrizzék meg vallásos érzületüket. Ezután közebéd volt a Kulturházban, majd vallásos estet rendeztek, amelyen a püspök is felszólalt. Rámutatott a határszéli községek magyarságának fontos szerepére.

Az uj templom építését egyébként már 1939-ben megkezdték. A nyárádtői gyülekezet nem nagy, minte-"-- 150 főt számlál, de lelkes, áldozatkész magyarok, akiknek mindig szívügyük volt, hogy templomuk ] égvénMasai anyagokat kell szőlökötözéshez felhasználni

A fö’dmüvelébügyi minisztérium erdélyi ki- rende' sége, felhívja a szőlősgazdák figyelmét .arra, hogy a szőlőmii ve. és'ben használatos kötözőanyagoknak, a raífiának beszeizé- se a háborús viszonyok miatt igen nagy nehézségekbe ütközik s lehetséges, hogy ez az anyag a jövőben egyáltalában nem, vagv pedig csak korlátolt mennyiségben áll majd rendelkezésre- A szőlőtermelés zavartalan biztosítása pedig megkívánja, hogy a gazdák ezen tengerentúlról származó kötözaenyag pótlásáról idejében gondoskodjarua-k. A pótanyagok közül főképpen a kukoricaháncs, rozeszalma, sás, kákalevél, gyékény és különböző fianemek háncsa jöhet tekintetbe. A ku- koricafosztásnál nyert csuhai-eveleket néhány órai áztatás után 4—5 cm. széles szalagokra hasogatjuk, vagy szabdaljuk s végüknél összesodorva összecsomóz'zuk. A kukoricacsuhából sodort kötelék elég erős, tartós kötést ad s már a tél folyamán elkészíthető. A rozs zsúp- szalmát megfelelő és ia gyakorlatban közismert előkészítés után éppúgy használhatjuk, szőlőköfözéshez, mint a gabonafélék, vagy takarmány növények csomózásához, azzal a különbséggel, hogy a kötendő hajtás erősségé, hez mérten 3—4—5 szálat sodrunk össze. Á sás, kákáiévá! és gyékény szintén hasonló módon használható, bár lényegesen gyengébb, mint a rozEBza’imia s nedvenen felkötve, kiszáradás utam könnyebben törik- Jóminős,.- gü, erős kö'.özőanyagot szolgáltat a hársfa, füzfá, akácfia. és bükkfa, stb. háncs, mely az illető ianemek kérgének háncsrészébői készül. Az ipari gyártmányok közül meg kell említenünk a világháborúból jól ismert pa-pir- spáirgát, mely szőlőkötözéshez annakidején jól bevált. Hátránya, hogy tartóssága mérsékelt s aránylag sok kell belőle. A papirspárgá- ból legjobbnak bizonyult a vízmentes 2 mm-es vastagságú spárga. Általában véve a kötöző- anyagok felhasználásánál takarékoskodjunk, lehetőséghez képest rövid hajtásokat hagyjunk, csomókötést alkalmaznunk, hogy az könnyen feloldható és a kötözőanyag újra használható legyen.

RfndSrség] bűnügyi napló

KOLOZSVÁR, október 14. A rendőrség bünügy.i naplójában az utóbbi 24 óra eseményei között az alábbi érdekesebb adatokat találjuk:

A legutóbbi razzia során, amelyet a rendőrség a tisztviselőtelepen folytatott, s amint ismeretes, elfogtak két gyanús egyént is, akikről kiderült, Hogy Nagyváradon ti bb betörést követtek el és onnan szöktek át Kolozsvárra. Egyikük Kiss Árpád 23 éves nagyváradi illetőségű napszámos, aki kihallgatása során elmondta, hogv lopásért már többizben megbüntettek. Egyébként egy fiatalkorú bűntársával Nagyváradon ezév áprilisa óta ». int- egy 8—10 rendbeli lopást és betörést követett el. Fiatalkorú bűntársát is megnevezte, aki az utóbbi napokban szintén eltávozott Nagyváradról a letartóztatás elől. A beismerő vallomást tett Kiss Árpádot a kolozsvári rendőrkapitányság kihallgatása után átadja a nagyváradi rendőrségnek.

Stricker Jenőné. Tordai-ut 52. szám alatti lakos betörés ügyében tett feljelentést a rendőrségen. Feljelentésében elmondotta, hogy ismeretlen tettes behatolt Cserei-utca 11. szám alatt levő pincéjébe, az ott elhelyezett ládáját feltörte és abból nagymennyiségű fehérneműt, abroszokat, törülközőket és ágylepedőt lopott el. összesen több, mint 3000 pengő értékben.

Ugyancsak lopás ügyében tett feljelentést Kónya Zoltán, Petőfi-urca rí. szám alatti lakos. Ismeretlen egyén a Bástya-utca 13. szám alatt levő intézet egyik tanterméből ellopta 4cc pengő értékű felöltőjét. — Komis Irma, Szent Istvá’Ui-ut 76. szám alatti lakos is lopás ügyében tett feljelentést. Elmondotta, hogy szerdán a kora esti órákban ismeretlen egyen távollétében szobája nyitott ablakán bemászott a lakásba és ellopott onnan egv több, mint 300 pengő értékű gyapjú szőnyeget.

Szerdán délelőtt arról is jelentés érkezett a rendőrséghez, hogy ismeretlen egyén betörte a Szentgvörgy-téren levő nyilvános telefonfülke ablakát. A rendőrség bűnügyi osztálya az összes bejelentett esetek ügyében széleskörű nyomozást indított a tettesek kézrekeritésére.