Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-12 / 230. szám

ifc43 október 12. ELLENZÉK „ Nem igaz, hogyemberevö vagyok, nem igaz, hogy magános vagyok“ — mondja Szabó Dezső BUDAPEST., október 12. (Az Ellenzék munkatársától.) Sivár, csúnya józsefvá­rosi béir'ház harmadik emeletén lakik Sza­bó Dezső, a magyar irodalom egyedül­álló, nagy jelensége. Ajtajánál felirás: „Erősen csengetni!“ S mellette még egy, tiszta, szép betűkkel: „Egy óra múlva itt­hon leszek.“ Ez az utóbbi azt jelenti, hogy Szabó Dezső bevásárol a Rákóczi-téri vásárcsar­nokban, ahol ismerik az árusok s főleg a gyerekek, akik körülveszik s akiket mindig megajándékoz valamivel. De kü­lönben is keveset van otthon. Járkál, Óriási sétákat tesz a budai hegyekben, az erdőt, a néptelen utakat keresi. Az a hi­re, hogy nem áll szóba az emberekkel, magános, különc s haragszik a világra. Egy óra múlva, mikor visszamegyek hozzá s csakugyan erősen csengetek — barátságos arccal nyit ajtót. Nem hiszek a szememnek, mert mikor erről a látoga­tásról beszéltem kollégáimnak, azt mond­ták, hogy Szabó Dezsőhöz nem lehet be­jutni, „meg se kell próbálni, csak egy pár ember van, akivel szóbaáll“. Amint bevisz lakásába( ami nem más, mint három hatalmas, könyves polcokkal felparcellázott szoba, félmilliónyi értékű könyvtár), azonnal elmondom neki, hogy egészen más fogadtatást vártam tőle. — Igen, ez a hírem — mondia —, de nem igaz, hogy emberevő vagyok s nem igaz, hogy magános vagyok. Annyian jön­nek hozzám, hogy sokszor csak úgy nyü­zsögnek ezekben a szobákban. Jóízűen nevet. — S hány fiatal lány, aki színésznő ■ akar lenni. Mióta az egyik színházi lap­ban rendszeresen dolgozom., azt hiszik ró­lam, hogy valami nagy színházi potentát vagyok, aztán idejönnek a nyakamra sza- I válni. Mindenyik Pajor Gizinek képzeli . magát. A múltkor itt járt egy 150 centimé- ! teres parányi nőcské, drám,ai hősnő akar j lenni — mondta. Nem értem, hogy akar valaki ekkora termettel Gertrudot ját­szani. Az embereknek nincs semmi önkri­tikájuk. De hagyni kell őket.­— Különben hogyan él? — kérdezem és nem győ-zőm nézni óráit és szobrait és főleg ezer, meg ezer könyvét. Ki gondol­ná. hogy mit ,rejt ez a kopott józsefvárosi ház? — Nagyokat járok — mondja —, a múltkor felmentem a Jánosheayre és ana­log jöttem onnan ide vissza. Ez végtelen jó. De szeretem a társaságot fs, sokszor szívesen vagyok emberekkel. Legenda csak, hogy nem engedek magamhoz kö­zeledni. Persze, vannak nekem is rossz napjaim, mint minden embernek. — Min dolgozik? Ma derűs napja van Szabó Dezsőnek. Legyint. — írom ezeket a kis cikkecskéket, úgy kiköpöm őket s aztán semmi. Ezért ka­pok havonta párszáz pengőt. Ebből élek. A könyvtáramon kívül semmim nincs a világon. Felemeli a hangját: — Nem vagyok hajlandó annyiért dol­gozni, amennyit a munkámért Ígérnek. Majd, ha tisztességesen meafizetik, akkor iaen! Addig hallgatok és sétálok. Látja, hogy jegyzek. •— Interjú lesz? — kérdezi — Nem bá­nom. Velem mondathatnak vadakat, nem törődöm vele. C?<ak az bosszant, mikor ‘szándékosan egészen mást írnak, mint amit mondok. Az újságírók, meg az ezer 1 interjú is oka annak, hogy olyan fenegye­rek hírem van. — Mi van az Elsodort falu filmválto­zatával? — Hát azt már három éve odaadtam a filmeseknek, de ugylátszik, a filmet be­tiltották, de még azt is betiltották, hogy megmondják, hogy betiltották. Különben szívből utálom a hangosfilmet, életemben hármat láttam, de kettőnél már öt perc múlva kijöttem. A néma filmet úgy sze­rettem, hogy mindennap jártam moziba, ya^árnap kétszer is. A hangosfilm külön- oen szemétté tet'te a mozit, ezt a csodála­tos találmányt. S a filmüzlet az emberi­ség szemetének kezében fertelmes rab­szolgaüzletté süllyedt . . . — Úgy szereti a természetet, a szépet. Miért lakik ilyen csúnya bórházban? Felemeli a fejét. — Csúnya? — kérdezi. — Nem tudom. Nem is vettem észre. Liften jövők fel és oda se nézek. — Hanem — mondja — mulatságosak a bakfisok. Öregségemre a színházi lap jóvoltából, ugylátszik, népszerű lettem ezekkel a cikkecskékkel. Odajönnek hoz­zám az utcán, mosolyognak, autogram- mot kérnek. Ha valamelyikkel szóbaállok s megkérdem, hány éves. ötöt letagad, amilyen Putri. Furcsa istenteremtései a nők. Vagy arra a pár évre, ami a gyerek­koruk volt, egyszerűen nem emlékeznek. Akkor pedig igazuk van. — Kit tart nagyra a mostani magyar irodalomban? — Tamási Áront — mondja gondolko­dás nélkül —, ujj friss és üde. Lám, .Szabó Dezső tud elismerni is. Igaz, még azt is modnja, s ez már nagyon ..szabódezuős“: — A sok kis magyarkodó, problémó.zó, magyar sorskérdésekkel ágáló irócska az belőlem szakadt, s indult ki, azok az én galundfé^geim. Nem számítanak. — Nem megy haza, Kolozsvárra? — Nem vágyom oda — szól —, a meg­szállási alatt szellemileg csak úgy pezsgett a város magyarsága. Ma, mintha ellanv- hult, mintha elvidékiesedett volna Ko­lozsvár. Ez az impresszióm. Aztán hallgatunk a sok könyv között az Elsodort falu írójával, akinek annyi mondanivalója van, de aki nem ir. Ő tud­ja, miért . . . Bucsuzáskor igy köszönök el: — Jó munkát! Mire azt feleli jókedvűen s kicsit rezig- náltan: — Inkább „jó pihenést!“ MARTON LILI. Basilides Mária dalestje Basilides Máriánál elcg egy pillantást vet­nünk a műsorára, hogy meggyőződjünk róla: a legmagasabb színvonal és a legkomolvabb törekvések jellemzik művészetét. A preklasz- szikus szerzőkkel kezdte s már legelső hang­jaival elkápráztatta a hallgatóságot, azután három nagyobb dalciklust adott elő Bachtól, Musszoreszkitól és Brahmstól. Bach olvadó, édes dallamait a legtökéletesebb beleéléssel énekelte, minden -érzelmes túlzás nélkül, Brahms dalaival is remekelt, a gyönyörű Böl­csődalt meg is kellett ismételnie, de a leg­erősebben mégis Musszorgszki dalai hatottak reánk. Feledhetetlen élményt jelent, ahogy Musszorgszki Haláltánc-sorozatából „A had­vezér“-! előadta Basilides Mária. Páratlan kifejezőerővel megírt, éppen szertelenségük­ben nagy alkotások Musszorgszki dalai s elő­adásukkal Basilides Mária bebizonyít'itta, hogy megérdemelten viseli a legkiválóbb ma­gyar előadómüvé sznő rangját. Befejezésül egész sorozatot énekelt a Kodálytól feldol­gozott régi magyar népdalok közül. Ezekben aztán újból megcsillogtatta művészetének minden értékét. Pompás hanginditása, a di­namikai árnyalás nála nem egyszerű technikai eszköz, hanem a mü mondanivalója szabja meg arányait, éppen úgy megbámulhattuk ná­la a zenei frázisok formálásának tökéletes­ségét, egyáltalán biztos uralkodását a kife­jezés összes eszközei fölött és finom Ízlését az eszközök alkalmazásában. Bensőséges han­gulata volt a tegnapi hangversenynek s a közönség tapsajból éreztük, hogy nemcsak értékeli, hanem szereti is a pódiumon álló művésznőt. Rössler Ede fölényes technikával, jól, és pontosan látta el a zongorakiséretet. K. B. Közgyűlést tartett a dési reTr rmátus J egyházmegye ^ószövetsége < DÉS, október 12. A dési Református Egy­házmegye Nószövetsége megtartotta közgyü'é- sét, amelyen Dés, Désskna, Hagymáslápos, Esztény és Kovárhosszufalu tettek részletes jelentést a mészövetsé-gi munkától. A közgyii lés Bányai Ferenc lelkész bibliamagyarázatá­val nyílt meg, majd Kovács Lászlóné elnöknő mondott megnyitót. Ezután Lázár Ferencné titkár olvasta fel a nőszöveteégek működé­séről szóló részletes jelentést. Kovács László esperes azrt indítványozta, hogy az utazási nehézségekre való tekintettel alapítsák meg a vidéki köröket, amelyek a lelki közösség ápo­lása coljából gyakrabban találkozhassanak. Az elnöknő ismertette a közgyűléssel a ma­rosvásárhelyi nagygyűlés lefolyását. A pénztár készlettől Császár Erzsébet számolt be, a köz, gyűlés Farkas Albert lelkész imájával záru’t. MEGMÉRTÉK AZ ELEK!ROMOSSÁG SÚLYÁT Tudbmányos körökben évtizedeken ke­resztül vita folyt arról, hogy mi is az elek­tromosság: anyag, vagy energia. Különböző módszerekkel igyekeztek megoldani ezt az ér­dekes kérdést és ma már döntő bizonykék áll rendelkezésünkre: az elekromosság való­ban anyag, mert súlya van. Az AEG-Iabora- tóriumban sikerült először megmérni az elek­tromosság súlyát: igen gyors fordulatszámú centrifugával kicsapták a villanyvezetékből a villamosságot — illetve az elektromosság anyagát képező parányi energia-részecskéket, az elektronokat s bár egy elektron a hydro- génatomnak csupán ezernyolcszázad része, igen finom és bonyolult műszerekkel sikerült meghatározni a súlyát. üt. BHIiüt J5zs‘f képviselő széked Lidi kö.uija KOLOZSVÁR, október 12. Az elmúlt vasárnap dr. Bálint József képviselő Ti- hód, Oroszhegy, Székely szentkirály, Szé­kelyszenttamás és Ülke községeket láto­gatta meg. Kíséretében volt Biró Lajos udvarhelyvármegyei vitézi széktartó, ny. girrnn. igazgató és Farcády Sándor városi titkár. A havasaiji községek népe min­denütt nagy lelkesedéssel fogadta a kép­viselőt és kíséretét. Különösen a képvise­lő szülőfaluja: Oroszhegy község népe vo­nult ki óriási tömegben. Ez a köz-ég a mult évben tűzvész áldozata volt, ahol 33 székely gazda vált egyik óráról a másik­ra hajléktalanná. Azóta felépültek a gaz­dasági épületek s a lakóházak alapjait is lerakták. A felsegités munkájában külö­nösen kivette részét az Erdélyi Párt és az Erdélyi Kát. Népszövetség. Dr. Bálint képviselő beszámolójában rámutatott a leégett község felsegitésének áldozatos munkájára és hálásan említette azok neveit, akik oly meleg szívvel jöttek a szerencsétlen falu segítségére. Kifejtet­te a magyar nemzet óriási küzdelmét a jelen idők 'gigászi harcában, rámutatott a nemzet hivatására, amely 1000 éven át fenntartotta. Megrajzolta a jelenlegi vi­lágháború óriási méreteit s a hármas nél- da: 1918-as idők. a finn nép összefogása s az olasz fegyverletétel intő példái által figyelmeztette nercét a beNő kemény egv- ség és áMozatos összefogás nemzetmen^o ereiére. Biró Laios. az Erdé!vi Párt Ud- varhelv városi elnöke ismertette a székely nerc 22 éves nehéz küzde1mét, helytállá­sát £i kemény szavakkal ítélte el a sötét­ben bujkálok aknamunkáiét. — A oana- szok meghallgatása u+án a kér)vise1ő min­den rcanaszra válaszolt s a hmlvi körű1 mé­nveknek mQnfe1e1ően megtette a szüksé­ges intézkedécieket. [Uj kényelmi berendezés a villamoson A korai elsötét’tés Európa nagyobb városai­ban érdekes újításokat hozott a közlekedés terén. Így például az autóbusz és villamos- társaságok újabban hangszórókat alkalmaz­nak a villamoson, hogy megkönnyítsék az utasoknak a tájékozódást. A kocsivezető mellén apró mikrofon lóg, a kocsi belsejében pecbfg hangszóró van elhelyezve. Mikor a társaskocsi egy állomáshoz közeledik. a ko­csivezető bemondja a mikrofonba az állomás nevét —- amit a hangszóró továbbit az uta­zóközönséghez. Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül kttzá mindennap a magyar nép boldog«*- lásáért az Ellenzék. Uj rendszerrel, kibővített tanrenddel nyílik meg szerdán este a kolozsvári Munkásfőiskola KOLOZSVÁR, október 12. (Az Ellenzék munkatársától.) A kolozsvári Munkásfőiskola megnyitása október 13-án. szerdán este 7 óra­kor lesz a Közgazdasági Tudományi Kar Bastya-utca 15. szám alatt lévő nagytermé­ben. A Munkásfőiskola tanulmányi bizottsá­ga értesíti az érdeklődőket, hogy a beiratko­zás határidejét meghosszabbította egészen a megnyitásig, vagyis szerda estig. Beiratkozni lehet naponta délelőtt 9—i-ig és délután 4—7 óráig a 'Hivatásszervezet irodájában (Mátyás király-tér 14.), és a Népjóléti Hivat. (Farkas-utca 4.). Elfogad még beiratkozáso­kat a bizottság a Munkásfőiskola megnyitá­sa alkalmával, szerdán az esti órákban is. 6 félév után oklevelet kapnak a hallgatók A felszabadulás után ezúttal a harmadik Munkásfőiskola nyílik meg Kolozsváron. A tanulmányi bizottság elnöke ezúttal is Kov- rig Béla dr. egyetemi tanár, titkára pedig keresztes Sándor dr., aki eddig is a leglelki­ismeretesebben és eredményesen végezte szer­vezési munkáját a RIunkasloiSKoIa teendői körül. A szerdai megnyitás alkalmából ille­téke helyről több érdekes adatot kaptunk az e/évi Munkásfőiskolával kapcsolatban. Min­denekelőtt Örömmel értesülünk arról, boey uj rendszert dolgoztak ki, tudományegyetem tanulmányi rendszeré­hez hasonlóan hat f'leves kurzust rendsze­resítettek, a hallgatók fényképei leckeköny­vet kapnak s a hat félév lehallgatása után oklevelet nyernek. Ez az újítás uj korszakot nyit meg a k Jr-zs- vári Munkásfőiskola történetében Ehhez mérten megváltozik az előadások rendszere is kibővül az órarend, gazdagabb lesz a támy' kör, arai azt jelenti, hogy a Munkásfőiskola hallgatói a tanfolyam során nemcsak szak­ma, ismeretekkel bővithetik tudásukat, oe az általános műveltség szempontjából is je­lentős előhaladást tehetnek. A tanulmányi bizottság a tárgyköröket bárom csoportba osztotta. Az első c-oportba tartoznak az általános ismereteket nyújtó előadások, amelyeknek keretébe tar: 'zik magyar levelezés, egybekötve a magyar he- lyesirással, számtani alapismeretek, kémia, fi­zika, növénytan, állattan " és esillugász.tfani ismeretek. A másik csoportba tartozik a föl drajz, a történelem, természetesen előbb Magyarország földrajza és történelme, majd a világföldrajz és világtörténelem, azután a magyar irodalom. Erre a fontos tan-árgvra egy egész ciklust vett tervbe a bizottság, ami egymagában harnr’nc órát vesz igémbe. A cél az, hogy a Munkásfőiskola hallgatói ala­posan ismerjék meg a magyar hod aim at. Ugyancsak a második csoportba tartozik a korszerű honvédelem, a magyar néprajz és képzőművészet, valamint a magyar népdal és magyar tánc. A harmadik csoport a munkás- hivatással összefüggő ismereteket öleli fel. Idetartozik a közgazdasági alapfogalom, a munkásvédelmi ismeretek, külön előadások szólnak az ..Ember és társadalmáéról, majd „Az ember Isten előtt“ címmel hittudománvi előadások is lesznek, végül pedig korunk vi­lágnézetéről^ a munkásság kialakulásának történetéről és a munkásság szervezkedésének történetéről tartanak tanórákat az előadók. Az uj rendszer előnye A tárgykörök megválasztásából tehat vilá­gosan láthatjuk, hogy a tanulmányi bizottság mindenekelőtt arra törekedett, hogy a munkásfőiskola hallgatói a magyar iro­dalmon, történelmen és földrajzon. vala­mint az általános alapismereteken ki:, ül a munkáshivatással összefüggő fontosabb is­mereteket is elsajátíthassa. Ezért említettük fenntebb, hogy uj korszak nyílik meg ezzel az uj oktatási rendszerrel a kolozsvári Munkásfőiskolán, -amit bizonyára örömmel és elismeréssel köszönt mindenki. Külön meg kell említenünk, hogv a munkás- főiskola könyvtárral is rendelkezik, amely bármikor rendelkezésére áll a hallgatóknak. Ebben a könyvtárban a szépirodalmi és a szakkönyveket egyaránt megtalálja mindenki. Nyári kirándulásokat is tervbeveti a tanul­mányi bizottság, ennek részletesebb program­ját azonban csak később dolgozzák ki. A legutóbbi nyári egyetemen tudvalevőleg 92 hallgató kapott értékes oklevelet. Minden remény megvan rá. hogy a most újonnan meginduló Munkásfőiskola hallgatói közül is számosán részesülnek majd oklevélben, ami­nek elnyerése nemcsak azt jelenti, hogy az illető az általános műveltségi és szakismereti kérdésekben tájékozott, de egyben oi/onvos előnyt is biztosit számára az életben való elhélyezkecDését illetőleg is. A szerdán tyte kezdődő Munkásfőiskolára már eddig is szá­mos beiratkozás történt, ugvhogv a jelekből ítélve, az ezévi Munkásfőiskola" In Igatóinak száma eléri majd a kétszázat is. Tandíj ter­mészetesen nincs, mindössze személyenként négy pengő beiratási dijat Kell fizetni. A szervezési munkálatok már befejeződtek, s most. egy nappal az iinnepélves megnyitás előtt ..jó munkát“ kívánva. Köszönti F-délv fővárosa a kolozsvári Munkásfőiskola uj kor­szakát. (g. a.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom