Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-11 / 229. szám
8 ELLENZÉK 1 su OKiootr 11. k.isc-up.u nvert meg (i;i) ur.invban. Góllövők: Schneider i, Nagv cs 1 odor, illetve I arthádi c\s I lerUerth. jók voltak: N'.igv, Schneider, illetve 1 lerbertii és Marosi. Mn értékelik ki a KEAC és Hotis országos céllövo versenyének eredményeit KOl.OZSYAR. október 11. (Az Ellenzék munkatársától.) A KEAC és a HO 1 IS országos Mátyás céllövő versenye hatalmas érdeklődés kíséretében zajlott le az egyetemiek céllövő pályáján. .V versenyen az összes magyar nagy egyesületek indították versenyzőiket es a versenyzők száma a 300-at is meghaladta. A kedvezőtlen idő ellenére az egyes ver- senvszámok egész, napon át zajlottak le és csak a késő esti órákban fejeződtek be. 1 e- kiij|ettel arra, hogy az eredmények kiértékelése csak a mai nap folyamán történik, azt holnapi szamunkban közöljük. Három kolozsvári, két nagybányai és egy marosvásárhelyi jutott be az országos bajnokságok döntőjébe KOLOZSVÁR. Szépszámú nézőközönség Jelenlétében és élénk érdeklődés kíséretében toavolpotta le vasárnap a Kolozsvári Levente Egyesület a IX. hadtest leven’e ökölvivcSbaj- noksigait, amelynek győztesei az országos bajnoki döntőkbe való bejutásért verekedtek. A küzdelmek eredményei a következők: Lég- suly: 1- Ambrus K. MÁV, 2. Váradi KLE, 3. Fűzi Csíkszeredái LE Ambrus csak nagy küz- deelm árán tudott a kemény és szívós Váradi fölé kerekedni. Harmatsuly: 1- Szalkav Kolozsvári LE, 2. Szabó Pál Nagybánya, 3. Kom- láts-pgi KLE. Szabó feladta a küzdelmet Szalkayval szemben, akinek ütései pörölyként hullottak és találtak célba. Pehelysuly: 1- Auer Marosvásárhely, 2. Tóth KLE, 3. Martin Nagybánya Auer a legképzettebb' levente- ökö’vivónak bizonyult, akivel Tóth nem tudta felvenni a harcot és a második menetben feladta a küzdelmet Könnyüsuly: 1. Boda Nagybánya, 2. Makkos Mentvén KLE, 3. Ui- helvi Csíkszereda. A kolozsvári levente öklöző jól tartotta magát, de komoly szájstrii- lése miatt fel ke'Jett adnia a küzdelmet. VáL tósuly: Lovász Pál Nagybánya, 2. László Vilmos Nagybánya, 3. Kerekes KLE. A hadtest- bajnokság legszebb küzdelme volt a két eev_ formaképességü és igen képzett bányai öklöző találkozása, amehből kis fölénnvrl és pontozással az ellenállób'b Lovász került ki győztesen Középsulvban: 1. Walter Ernő KLE ellenfél nélkül, 2. Szűcs Jenő Szílágveseh A hadtest leventeökölvivó bajnokság igen értékes sport- és erkölcsi eredménnyel végző, dött. amely a Kolozsvári Levente EgyesiiW vezetőségének és a rendezőségnek, valamint Wéber Oszkár MCSSz megbízóit, vitéz Borsitzky Imre, Farkas István, Geréb Károly, Rónai György versenybizottsági tagok, Székely Ödön versenytitkár, Györky István vezetőbiró, Fé_ nves Károly? vitéz Andrássi Gyula pontozó- birók; Másodi Gyula időmérő. Pálffy Viktor és FÜIöd szoritósegédek érdemia A hadtestbajnokság nagy erkölcsi és közönség sikere azt mutatja, hogy a kolozsvári leventesport jó kezekben van és az ökölvívás felkarolásával nagy szolgálatot tesz a nemzet, nek. Az NB I. vasárnani fordulójának eredményei Csepel—Újvidék 8:1 (4:0) SalBTC—Újpest 2:0 (1:0). NAC—DVSC 2 0 (1:0). Szolnok—Kispest 2:1 (2:1). SzVSE—Elektromos 3:2 (1:2). Gamma—Vasas 2:2 (2:0). Ferencváros—DiMÁVAG 1:0 (1:0). A bajnokság állása a vasárnapi forduló után a következő: 1 NAC 10 p., 2. SalBTC 9 p., 3. Gamma 9 p., 4 Kispest 8 p., 5- Újpest 7 p., 6. SzVSE 7 p„ 7. KAC 7 p., 8. Ferencváros 6 p., 9. Csepel 6 p., 10. Vasas 5 p., 11. Debrecen 5 p.r 12. Szolnok 4 p., 13. Újvidék 4 p., 14, BszKRT 3 p., 15. Elektromos 3 p , 16. DiMÁVAG 1 p. Természetjárás Az Erdélyi Kárpát Egyesület október 16-án és 17-én a révi cseppkőbarlang feltárásának 40-ik évfordulóján — a barlang feltáróinak neveinek megörökitésére — emléktábla leleplező ünnepséget rendez a Zichy-barlangnál az alábbi programmal: , Október 16-án 17 órakor Handl Károly •sirjának megkoszorúzása Réven. Október 17-én 10 órakor emléktábla leleplezési ünnepség, 14 órakor Mátyás- túra Vársonkoly osra. Indulás Kolozsvárról: I. csoport szombaton délután 12.50-kor a gyorsvonattal. 11. csoport vasárnap reggel 6.55 perckor a személyvonattal. Visszatérés mindkét csoport részére október 17-én 18 órakor induló személvvonattal. Az elszállásolás miatt az ünnepségen való részvétel az EKE központi titkárságánál Kolozsvár, Jókai-utca 2., II. em. október 14-ig bejelentendő. ELLENZÉK politikai napllapL Felelős szerkesztő: ZATHURECZKY GYULA Fele'ős kiadó: VITA SÁNDOR Antal István nagy beszéde Marosvásárhelyen MAROSVÁSÁRHELY, október 11. (MTI): Antal István nemzetvédelmi miniszter vasárnap (résztvett Marosvásárhelyt a Társadalmi Egye ül etek Nemzeti Együttműködésének alakuló ülésén. Az ülés egyhangú lelkesedéssel kimondta a Marostorda vármegyei Társadalmi Egyesületek Nemzeti Együttműködésének megalakulását. Az ui alakulatot Antal István minbv.ter hosszabb beszédben köszöntötte. Beszédében a többi között a következőket mondotta: — Nagy harcban állunk. Jövő sorsunk attól függ, hogy a reánk kónyszeritett küzdelemben a történelem serpenyőjébe tudjuk e vetni azokat a nemzeti erényeinket, amelyeknek köszönhetjük, hogy ezer éven át fennmaradtunk. A legcsodálatosabb politikai művészet és katonai vezetés sem tud azonban eredményeket elérni kiegyensúlyozott nemzeti társadalom egységes, és erőteljes közszellemének támogatása nélkül. — Igaza van annak a kiváló erdélyi Írónak, aki az Erdélyi Párt kolozsvári gyűlésén azt mondotta, hogy a magyar történelem legnagyobb erőpróbája előtt állván „inkább forrasztó láng csapjon ki a szivünkből, semmint hüvö* könnyelműséggel lemondjunk arról az akaratunkról, hogy a magyar társadalmat erőssé és egységessé tesszük“, óva intem azonban a "hallgatóimat attól — folytatta a miniszter —, hogy a társadalmi egység gondolatát összetévesszék azokkal az. „egységesítő“ törekvésekkel, amelyek napjainkban a közélet egyik szűk baloldali szektorán oly nagy füsttel, de annál kevesebb időszerű1 éggel jelentkeznek. A nemzeti egységet nem a politikai sakktáblán egyes figurák ide-oda tologatásával kell megteremteni, hanem a szivek és lelkék mélyén, függetlenül minden hatalmi törekvéstől és önző politikai szándéktól. A háború kimenetele még nem dőlt el és nagyon csalódnak azok, akik már most bessre snekulálva rendszerváltozásról, vétkesekről, felelősségrevonásról és hasonló, 1918-ban oly sokat hallott frázisról beszélnek. A nemzet sorsát nem lehet hangulatokra és konjunktúrára felépíteni. A magyarság sorsa olvan ténvezőkön múlik, amelyeknek függetleneknek kell lenniük a belső és a külső politika fejleményeitől. Nemzeti céljaink állandóak, változatlanok éa ugyanazok: fennmaradni, jogainkat biztosítani és Közép-Európában a bennünket megillető szerepet kivívni. Mi is kívánjuk és szívből akarjuk a békét, de a jog, az. igazság és a tisztesség békéjét. Ennek a békének az. ügyét nem azzal szolgáljuk, ha kalandokba, sötétbe- ugrásra és gyávaságra ösztökéljük a nemzetet, hanem azzal, ha fegyverrel kezünkben erős lélekkel álljuk a reánk kénysze- ritett küzdelmet. Eléggé meggyőző példák vannak előttünk: az a nép, amely kiengedi kezéből a kardot, nem békét kap, hanem még kegyetlenebb háborút. Lehet, hogy még súlyos megpróbáltatások szakadnak reánk, de a legnagyobb megpróbáltatás az lenne reánk nézve, ha kiengednénk kezünkből a gyeplőt és ismeretien erőknek dobnánk oda kocsinkat. Ellenkezőleg, kemény marokkal kell tartanunk a vezetést é^' sem jobbra, sem balra nem nézve, a kizárólagos magyar utón haladunk a becsület, a hűség és a magyar öncéluság utján — fejezte be beszédét a miniszter. * A Szovjetunió egyiptomi repii l ő t er ehet követel? Madridból jelenti a DNB: Washingtoni jelentés szerint Sztálin lépéseket tett az egyiptomi kormánynál repülőtámasz pontok átengedése érdekében olyan feltételek mellett, mint azt Angliának és az Egyesült Államoknak megengedték. A szovjet kormány ezenkívül Algírban követséget is akar létesíteni. Rosenberg nag]? beszéde a szabadságról KLAGENFURT, október ix. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Vasárnap ért véget a karinti.ii népszavazás emlékezetére rendezett ünnepi liét. Ebből az alkalomból Rosenberg birodalmi vezető u- sárnap a klagenfurti fegyverteremben előadást tartott a becsült és a szabadság fogalmairól. — A szabadság szózata — hangsúlyozta — ma egyre több németet mozgat, hogy harcolj janak az éhségblokád és a külső terrorizálás ellen. F.zt a jelszót ma egy egész földrész, egy nagy népcsalád nevében hirdetik. — További fejtegetéseiben a történelmi fejlődés alapián megkülönböztette a becsületérzésből fakadó szabadság jelszót azoktól az allitolrg szabadságot hirdető jelszavaktól, amelyek beleütköznek az igazi becsületérzésbe. Megállapította, hogy a nemzeti becsület eszméjével hirdetett szabadságnak több mint száz éven át kellett harcolnia, hogy valóban modern, nemzeti és szociális követeléssel az egész népet áthatva, a nemzeti szocializmusban végre felszínre törjön. Ezután azt fejtegette, hogy a szabadság demokratikus értelmezése számára az európai kontinensen sohasem nyílik olyan lehetőség, mint 1919-ben, am,sor a német birodalom a földön feküdt. A demokráciának a szabadság és az ónrende’kezéű jog és a népek egyenjogúságának jelszava alatt az első világháborúnak európa1 békében kellett volna betetőződéshez jutnia. A világtörténelemnek ez a nagy lehetősége gyülöletsől eltöltött kis politikusokra talált. A nemzetek egyenjogúságán alapuló szabadságból a bankok és tőzsdék a zsidó jellegű demokratikus hatalmak világkizsákmányolásának szabadságár hozták létre. A legrégibb kuiturértékek bolsevista pusztításának a szabadságát. Ebből támadt aztán a legkisebb néptüredékek nagyzási mániája is egy nagy, alkotó nemzet ellen és végül a mindig európacllcnes zsidóság számira hirdették a szabadságot. A demokratikus szabadság jelszavával guzsbakötötték a becsületérzés szabadságát. A nemzeti szocializmus felismerte — folytatta Rosenberg —, bogy Németország újjászületése nélkül igazi Európa nem lehet, de a világzsidóság a demokrácia és marxizmus elleni szenvedélyes harc közepette a nemzeti szocializmus sohasem felejtette el. hogy Németország és élete elszakithatatlanul egybefügg az egész kontinens életével. Európának ezt az eszméjét nem később tanultuk meg, mint ahogy egyes kritikusok hiszik, hanem az eszme töltött el bennünket mindig nagy harcunkban. Ezzel kapcsolatban foglalkozott az óceánontuli úgynevezett szabadsággal. A jenkinek és az úgynevezett Atlanti-Chartának ezek a szabadságai — mondotta — semmi mást nem jelentenek, mint szabadságelvet arra, hogy a Wall-street és a City tovább kizsákmányolná a világot és éppen ellentétei annak, amit Németország becsületen és az európai szabadságon értenünk kell. Rosenberg végül megállapította, hogy a német törzsek becsülete é» a birodalomhoz való kapcsolatuk s. szülőföld szabadságát hozta meg, ez pedig a nép szabadsága. Ma az összes német törzsek egv vezetés alatt menetelnek. A birodalom küldetése nem ért véget. hanem csak most közeledik a teljesedés felé. Törvényszéki karcolatok Ä legkisebb fogoly A törvényszék egyesbirája előtt tenyerestalpas cigánymenyecske fújja a szokásos cigánynótát. Természelesen ártatlan, mint minden cigány, nem követett el soha semmit, nem csalt, nem lopott, nem jósolt, nem kuruzsolt, szellemeket nem idézett, nem árult bájitalt, nem ígért egyetlen cselédnek sem igaz, hű szeretőt. Siránkozik, rimánkodik, tagad és hazudo- zik körömszakadtáig. Szeme villog, szája habzik, testén ideges rángások futnak végig. Clykor-olykor hátratekint — hogy biztatást nyerjen — az utolsó padokban szurkoló, hol ló hajú, szerecsenképü, alattomos tekintetű suhanc „roma“ felé, aki láthatóan a vádlott élettársa szerepét tölti be a polgári életben. Ő is alig fér a bőrében, izeg-mozog, integet és hadonászik. Minden percben beleszólna a tárgyalásba, ha az altiszt fenyegető tekintete nem kényszerítené némaságra. A terem légköre tele van villamossággal, az idegek feszültek, a hallgatóságon a különös élmény izgalma virágzik ki tűzpiros lázrózsákban. Csak egyetlen személy nem vesz tudomást a cDolgokról. Magatartása azért korántsem passzív, sőt ö viselkedik a legrebellisebb módon. Karjával, mintha búzát csépelne, arca egyetlen torz grimasz, szeme könnyes, szája füléig tárva. Sivalkodik, ordít, jajgat, kacag, bömböl. Nem lehet elhallgattatni, sem rendreutasitani. Semmit sem ért még az előtte lejátszódó dráma szálaiból, csak az öntudatlan ösztönök mozgatják benne a cselekvés rugóit. Az ősember legkezdetlegesebb állapotáig jutott el még csak a fejlődés lépcsőfokain, amikor még csak az önfenntartás ösztöne uralkodik rajta. Nyolc-tizhónapos óriási csecsemő. Feje kétéves gyermeknek is nagy lenne. Arcán élesek a vonások, mint egy felnőttén. Fején cigá- nyos, rószás kendő, testén néhány bizonytalan szinü és rendeltetési rongydarab pótolja a ruhát, lába meztelenül rugdalja anyja gyomraszáját. Anyja ölében igen jól érzi magát. Két kövér kezével vidáman csapkod az elnök fényes töltőtolla felé, szeme csillog, szája óriásira tágul és nagyokat rikkant' a boldogságtól. A legigazibb ősember. Ösösz- tönös vad és erőszakos. Látszik rajta, hogy mindent szétrágra tűhegyes fogaival, ha kézbe kaphatná. Bömbölni kezd, mert nem adták oda a csillogó jószágot, aztán hirtelen lecsil- lapul, mert szeme újabb ponton akad meg. Ujjong. tapsikol, nagyokat rikkant, mint a jókedvű tavaszi mátyásmadarak. Semmit sem tud még arról, hogy az anyja sorsával az ő életét is hónapokra a börtönhöz köti. Vidám, mint egy játékos kismacska, feltaszit- ja fején a kendót és kétmarokkal vakarózik. Ez láthatóan még jobban elszórakoztatja. FJamgosan nevet a gyönyörűségtől és boldogan gyúrja, gyömöszöli, markolássza, vakarja a fejét. Csak akkor hagyja abba, mikor a börtönőr az anyjával együtt elvezeti. Mcgegyszer kinyújtja kezét a fényes töl tötoll után, s mivel nem én el, nagyot rikkant, s belevág az anyja arcába. „Az anyjára ütött“ mondjak kissé ironikusan a jelenlevők. A mondás nagyon is időszerű. Az apróság korán kezd ismerkedni anyja életmódjával, amedy számára is végzetszerü rémiéi- tetés. NAGY KÁLMÁN. Mátyás Király mozgészinház. Ma utoljára! lómadár Holnap, kedden premier! MUZSIKUS LELKEK A legszebb zenés francia vígjáték. Pompás humor, ezer ötlet, nagyszerű rendezés. Előadások: 3, 5 és 7 órakor. VILLÁMÍRD ETÉS EK ELADÓ házhely, Tölgyesi-utca 9. Szamos- falvi-ut mellett. Juhász János. Gy. 922 ELADÓ sürgősen, a Tisztviselőtelepen 1900 négyzetméteres jövedelmező ház. Felerészben is e’adó. 350 ezer pengő. Istók-iroda, Deák Ferenc-utea 11. Telefon: 43—16. F. JÓLFIZETÖ BÉRLŐKET AJÁNLOK lakásába, villájába, szobájába azonnalra. Nagy hirdetőiroda, Deák Ferenc 34. F. VAN ÁTADÓ, kiadó HELYISÉGE? Bízza Nagy hirdetőirodába. Deák Ferenc 34. Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd- mindennap a magyar nép boldogulásáért az Ellenzék. Minerva Irodaim» és Nyomdai Miiintézet KL nyomása. Felelős vezető MAJOR JÓZSEF.
