Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-11 / 229. szám
1943 toktóber 11 ellenzék Hállay Miklós miniszterelnök nyilatkozata a német szövetségről, a magyar-román viszonyról és a török-magyar kapcsolatokról ISZTANBUL, október 11. (MTI.) A Tasviri Efkar cimü lap közli európai körúton levő különtudósitójának, Szelaled- din Ezine neves török iró és publicistának Kállay Miklós miniszterelnökkel folytatott beszélgetését. A tudósitó kiemeli azt a szívélyességet, amellyel Magyarország miniszterelnöke fogadta, majd rátér a tulajdonképpeni beszélgetésre. Miután a török újságíró elbeszélgetett a miniszterelnökkel a magyar és a török irodalomról, több politikai természetű kérdést tett fel neki. Az első kérdés igy hangzott: — Nagyméltóságod májusiban elmondott beszédében a Szovjetunióval való háborúval foglalkozva ismételten hangsúlyozta, hogy a kommunizmus elleni harc Magyarország számára a keresztény civilizáció védelmével egyértelmű. A „keresztény civilizáció“ kifejezés számomra kevéssé világosnak tűnt fel. Vájjon Nagyméltóságod hogyan értelmezi ezeket a kijelentéseit? Kállay miniszterelnök a kérdésre igy válaszol: •— A kereszténységen — vagy inkább a keresztény civilizáción, mint ahogy azt májusban mondottam, nem kell csak a vallást érteni, hanem az egész európai kultúrát: például az arasmusi humanizmust, a reformációt, a renaissancet. A kifejezésnek tehát európai értelme van. Hogy mire gondolok, azt egyébként egyetlen rövid mondatban is ki tudnám fejezni. Arról a civilizációról van itt szó, amelyet a nagy Atatürk Törökországban is bevezetett. A miniszterelnök világos válasza — állapit ja meg a tudósitó, minden lehető félreértést eloszlatott. A második kérdés igy hangzott: — Híresztelések vannak forgalomban arról — mint azt különösen svájci átutazásom alkalmával tapasztaltam —, hogy Magyarország elszakad a német szövetségtől. Van valami igazság ezekben? A miniszterelnök válasza igy hangzik: — Mi a magyar függetlenségért folytatjuk ezt a háborút; a magyar haza integritásának megőrzéséért, szociális életünkért és becsületünkért. Egyszóval Magyarországért. Mint ahogy önök, törökök kizárólagosan nemzeti és török érdekektől vezetett politikát folytatnak, úgy mi is kizárólagosan öncélú magyar politikát folytatunk. A magyar politika azonban nem lehetséges máskép, mint Németországgal való szoros és őszinte együttműködésben. A mi harcunk tehát a kommunizmus és az oroszok ellen nemzeti harc. A török tudósitó következő kérdése igy szólt: — Miniszterelnök ur, hírek vannak forgalomban arról, hogy Magyarország; és Románia között rossz a viszony. Igaz ez? Kállay Miklós miniszterelnök ezekkel a szavakkal válaszolt: — Igaz az, hogy a románokkal való viszonyunk nem olyan, mint ahogy az kívánatos volna. A magam részéről mindent megteszek, hogy javítsak ezen a gn..,jL.'j0u—n.-, sasBBggEgg-BSBBSB^cg'aa—t Tanári zsebkönyv az 1943-44. tanévre Tartalomjegyzék: Órarend. Tanerők kombinativ órarendje. Naptári rész. írásbeli dolgozatok statisztikája. Ellenőrző értekezletek. Százalékszámi- tási táblázatok. Tanügyi főhatóságok. Magyarország közép- és közép- foku iskolái. Fizetési táblázatok. Kimutatás a lak héroszt ályba sorozott városokról és községekről. Fizetési bejegyzések. OTBA-tájékoztató. Postai díjszabás. Fontosabb illetékek- Osztályozási napló. Műbőrkötésben 300 lapos kiadás ára 4.50 Vászonkötésben 300 larpos kiadás ára 3-60 Vászonk ütésben 220 lapos kiadás ára , 2.80 Kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre a pénz és 30 fillér "előzetes beküldése ellenében szállítjuk. helyzeten, de higgye el nekem, hogy ez igazán nehéz dolog főként, mert Erdélyben a lakosság olyan keverten él. A török tudósító végül felkérte a miniszterelnököt, hogy nyilatkozzék a török-magyar kapcsolatokról. Kállay miniszterelnök ezeket mondotta: — Külügyminisztériumunkban már régi szállóige, hogy: ,,Európa legjobb diplomatái a törökök.“ E nagy hírnevüket a jelenlegi háború fejleményei ugyancsak igazolták. Törökország zseniális köz- társasági elnökének, Izmet Inonünek nagy államférfiak, mint Szaradzsoglu és Menemendzsoglu segítségével sikerült, megőriznie a török politika ama szilárdságát, amely valamennyi európai kormány bámulatára válik. Ami a török nemzetet illeti, csak eovet mondhatok: a török-magyar testvériség számunkra nemzeti program. Ennek megfelelően Törökország barátainak egyesületét és török-magyar társaságot alakítottunk. Az utolsó budapesti török követ, Rousen Es- ref személyes jóbarátom volt. Selaleddin Ezine török publicista a miniszterelnökkel folytatott beszélgetésről való tudósítását a következőképpen zárta le: Azzal a benyomással távoztam Magyarország miniszterelnökétől, hogy egy igaz magyar nacionalistát és a magyar nemzetnek igazi képviselőjét ismertem meg benne. A kormányzó jelenlété az Örkényi lovaglóiakola szombati lovasversenye ÖRKÉNYTÁBOR, október n.' (MTI) Az Örkényi lovagló és hajtó tanárképző iskola szombaton délelőtt rendezte a vitéz nagybányai Horthy István emlékverseny kereté1- ben a harcos military III.’ fokozatát, a tereplovaglást. A honvédség legkiválóbb lovasait rajthoz állító szombati seregszemlén megjelent vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, menye és fia társaságában. Megjelent Kállay Miklós miniszterelnök, csatai Csatay Lajos honvédelmi miniszter, vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a honvédvezérkar főnöke, a honvédség tábornoki és törzstiszti karának igen sok tagja, vitéz Endre László, Pest vármegye alispánja, valamint igen sokan másolj a katonai és társadalmi élet előkelőségei közül. A pompás ötösfogatról lelépő Főméltóságu Urat és kíséretét Kállay Miklós miniszterelnök. Csatay Lajos honvédelmi miniszter és. vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes üdvözölte. A Kormányzó Ur frissen és fiatalosan egy terepet uraló betonépitmányre ment és a szak- értő mindenre kiterjedő figyelmével érdeklődött a verseny állása felől. A szombatra kitűzött tereplovaglás mind a lovast, mind a lovat igen kemény és veszélyes próbák ele állította. A tereplovaglást falkautáni vadászbemutató követte. A hallali után a Főniélto- ságu Ur és kísérete egy vadászosztály bemutató ugratását tekintete meg, majd díjlovaglásban gyönyörködött. A Kormányzó Ur látható megelégedéssel nézte az Örkényi határ homokján végigszáguldó, a lóval szinte egybeforrott versenyzőket és a legnagyobb elismerés hangján szólott a látottakról. Az Örkényi bemutató nemcsak a magyar lótenyésztés igen magas fokát tárta a szemlélő elé, de tanúbizonyságot adott arról, hogy az évezredes múltra visszatekintő, szerte a világon ismert és becsült igazi magyar lovasszellem a hagyományokhoz híven ma is él. Munkásságunk felemelkedés! lehetőségei A Nép- és Családvédelem legújabb számában érdekes cikket olvastunk a nagyipari munkásság utánpótlási és felemelkedési viszonyairól hazánkban. A cikket Rézler Gyula irta, a Munkatudományi Intézet igazgatója. Érdeklődésünkre annál is inkább tarthat számot, mert tudományos cáfolata azoknak a külföldi koholmányoknak, melyek szerint munkásságunknak életszínvonala alacsony. Bevezetőül elmondja a cikk, hegy az utolsó évtizedben gyáriparunk hallatlan lépésekkel halad előre. 1934-ben még csak 196.000 munkás működött magyar gyárakban s 1938-ra ez a szám már elérte a 288.500-at. A hazatért területek nélküli, tehát ugyanazon trianoni területek nélkül pedig ez a szám 1941-re 354.000-re szökött. Kikből tevődött ki ez a 158.000 ember, akiknek a bekapcsolódásával népességünk öt százaléka cserélt foglalkozást. Nyilvánvaló, hogy elsősorban a munkába visszatért munkanélküli munkásokból. A gazdasági válság előtt, a háború utáni konjunktúra tetőfokán, 1929-ben 235.000 munkás: dolgozott a magyar gyáriparban. Ez a szám tehát pótolta 1936. évig az uj feltöltéseket. A gyakorlatban persze ez a réteg elhalálozás és másutt elhelyezkedés utján már régen kicserélődött. De az 1936-os év után már teljesen uj rétegekből kellett toboroznia a gyáriparnak foglalkoztatottjait. Honnan vette hát őket? Elsősorban a kisiparosság segédeire gyakorolt erős vonzást a jobb kereset. Az 1929-beli 195.000 segéd helyett 1938- ban rnár csak 147.000ret tartottak nyilván az ipartestületek. A keresetben pedig már 1929-ben is nagy különbség volt. Egy gyáripari munkás évi átlagos keresete akkor 1497 pengő volt, a kisipari segéd évi átlaga pedig csak 1089. Az évek folyamán ez a különbség csak nőtt, tíz év múlva, 1939-ben már 1267 pengő volt a gyárimunkás évi átlaga és csak 848 a kisipari segédé. Legnagyobb sodrása azonban az agrár- lakosságra volt a gyáriparnak. Ez természetes, hiszen voltak évek, amikor a mezőgazdasági munkás keresete a gvári- munkásénak még a felét sem érte el, s mig ő látástól vakulásig dolgozott, a gvá- rimunkás csak nyolc órát naponta ezért a pénzért. Legkisebb, de még mindig jelentős azoknak a száma, akik felsőbb társadalmi osztályokból szállanák alá a munkásság közé. így történt a devalváció ideién a végkielégitettekkel és. most is láthatunk ilyen jelenségeket a zsidótörvények kapcsán. A cikk eddigi adatai a munkásirtánpótlás kérdéseivel foglalkoznak. Sokkal érdekesebbek azonban a munkásosztály fel- emelkedésének lehetőségeire célzó részek Rézler Gyula tanulmányában. Szerinte az országos statisztika száraz és bizonytalan adatainál sokkal áttekin- tőbb képet nyújt egy reprezentativ statisztika. Erre a célra kiválasztottak egy olyan szövőgyárat, mely csaknem pontosan a magyar gyáripar mértékét követve, fejlődött az utóbbi években. Itt legfeltűnőbb az volt, hogv nagy különbségek vannak a szakmunkások és napszámosok felemelkedési lehetőségei között. A felvételben szereplő szakmunkások közül például ötvenegynek volt gyermeke. E gyermekek negyven százaléka marad meg apja foglalkozásánál, vagyis szintén szakmunkás lesz, hatvan százalék pedig magasabbra tör, tisztviselő lesz, katona, ügyvéd és tanító. Az 594 betanított munkásnál már csak 298-nak van gyermeke. Harmincöt százalék a' maga foglalkozására taníttatja gyermekét, 65 százalék jobb sorsra szánja, de a jobb sorsban tekintélyes számarányban szerepel a szakmunkássá előlé- pés is. A megvizsgált 77 napszámos közül harminc százaléknak a gyermeke megmarad apja foglalkozásánál, a többi felfelé tör: szakmunkás szeretne lenni legtöbb, né- hánv pedig kereskedő. Nagy áldozat a munkáscsaládnak gyér- , meke taníttatása. Ezen segít a kormányzat a tehetségkutatással. Mindez azonban — fejezi be Rézler Gyula cikkét — csak pillanatnyi segítés módozataként jöhet tekintetbe. Miután az ipari munkásosztály felemelkedése anyagi helyzetével van összefüggésben, a munkásság kereseti viszonyait kell intézményesen megjavítani. Ez pedig nem történhetik karitatív akciók keretében, hanem a termeléspolitikába erősen beleágyazott társadalmi politika utján. A munkásság anyagi megerősödésével nemcsak arra lesz meg a lehetőség, hogy a munkásosztály tehetségesebb tagjai elfoglalják megfelelő helyüket a társadalom magasabb régióiban, hanem arra is, hocrv ipari munkásság a maga teljes egészében is felemelkedjék és a nemzet- gazdasáp-han való fontos szerepét megelégedetten teljesítse. A DIÁKOTTHONOK JAVÁRA GYŰJTENEK VASÁRNAP A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN. A katolikus püspöki kar tagjai elrendelték, hogy október 17-én, vasárnap minden katolikus templomban és kápolnában a katolikus diákotthonok javára gyűjtsenek. Sajtó és tájékoztató szolgálato szervezett a kultuszminisztérium BUDAPEST, október 11. A kultuszminiszter értesítette az alárendelt hatóságokat és intézményeket, hogy a hazai és külföldi közvéleménynek a kultuszminisztérium ügykörébe tartozó eseményeiről gyors és pontos tájékoztatása céljából az elnöki ügyosztály keretében sajtó- és tájékoztató szolgálatot szervezett. A minisztérium munkájának eredményessége megkívánja, hogy a sajtó és a rádió nyilvánosságán keresztül állandóan a legszorosabb kapcsolatban legyen a gyakorlati élettel, de az ország lakossága is elvárja — mondja a rendelet----, hogy a magyar kulturális élet közérdekű eseményeiről, terveiről, helyzetéről az eddiginél sokkal nagyobb mértékben gyorsan és megbízhatóan tájékoztassák. A minisztérium hatáskörébe tartozó eseményekről, szervekről, a sajtó eddig csak szórványosan és ötletszerűen számolt be és igy az ország közvéleménye igen sok fontos kérdésben tájékozatlan maradt. Ezen kíván gyökeresen változtatni a minisztérium sajtó- és tájékoztató szolgálata. Minthogy igen fontos, hogy a jövőben minden olyan eseményről, eredményről, tervről, mely a magvar közönséget érdekelheti, a közvélemény idejében és megbízható formában értesüljön, a miniszter felhívta alárendelt hatóságait és intézményeit, .hogy ügvkörükre vonatkozó híranyagukat haladéktalanul terjesszék fel a szervezet számára. (Magy. Tud.) Ebben a hónapban befejezik az útépítéseket a számos- újvári járásban A hatóságok nagyszabású útépítési terveket hajtotak végre a szamosujvári járásban. A közlekedési szempontból fontos Szamosjenő— Szarvaskend—Kisigrice-i 24 kilométeres útszakaszból 16 kilométer készült el. Loránd községtől Felsőtökig terjedőleg. A hátralevő útszakaszt gyors ütemben folytatják Kisigrice felé, majd ennek befejezése után a Szamosjenő—Lozsárd közötti útrészt építik ki, melyet azért hagytak utoljára, mert az egész útvonalnak ez volt a legjárhatóbb része. A munkálatok az egész útszakaszon három héten belül véget fognak érni. A kereskedelmi minisztérium részéről Técsy László miniszteri tanácsos, gró Bethlen Béla főispán, Schilling János alispán és Kabcfeabó Gerő főszolgabíró kíséretében be is járta az útvonalat és ez alkalommal a magvarszarvaskendi községhá zán az útépítésekkel kapcsolatos kisajátított területekre vonatkozó tárgyalásokat az érdekelt felekkel meg is ejtették. A Szamosujvár—Szék nagyközség közötti 13 kilométeres útvonal kiépítése is rohamosan halad. A gazdasági szempontból nagyon fontos útvonalból már csak 4 kilométer megépítése van hátra, igy minden remény megvan arra, hogy kedvező időjárás esetén a munkálatokat még ebben a hónapban befejezik és átadják az utat a forgalomnak. Úgy ezen, mint az előbbi útvonalon autóbuszjáratot is fognak megindítani. NYÍLT-TÉR Ezen rovat a'att közlőitekért aeta vlüel felelősséget a «ierkeszt6ségr. A Szeszkereskedelmi és Ipari Részvénytársaság, Kolozsvár, Baross-teT 4—5. szám alatt, felszámolását mondta ki és hivatkozással a K. T. 202. §-ára. felhívja a társaság hitelezőit, hogy követeléseiket jelen hirJetminy közzétételétől számitott 6 hónap alatt :eíent- sék be. Kolozsvár, 1943 október 7. A felszámoló. 03^76 Uj r önt gém könyv gyakorló orvosok és asszisztensek számára: Dr, Jón a István : Gyakorlati röntgenoíógía A könyv elsősorban az elméleti és gyakorlati alapfogalmakkal, a röntgengép körüli tennivalókkal, a készülék alkatrészeinek leírásával és ábráival ismerteti meg az olvasót. A felvételi rész nemcsak az asszisztensnek, hanem az orvosnak is hasznos utirmitatással szolgál. A felvételek kidolgozásának technikája, a besugárzás és ezzel kapcsolatos evakoria ti ismeretek s végül a leghasználatosabb szavakból összeállított szótár teiSizi gazdagabbá a gyakorlati céllal megirt könyvet. Ára fűzve 20, kötve 27 pengő. Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban 1 Kolozsvár, Mátyás király-tér 9.
