Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-05 / 225. szám
i9«3 október & üLLENZÉK Tanulj meg élni! Meghalni mindig . könnyű. Élni rendszerint nehezebb. Az élet és halál közötti különbséget kevesen fogják fel, mert kevesen érik az életet és a halált. Csodálatos megegyezés, összhang, kiegyenlítődés van a kelta között. Keresztény hitünk szerint van túlvilág! élet, a biológusok viszont csupán változásokról beszélnek. Október hatodikán nekünk, magyaroknak különös okunk van e tétel fölött elgondolkozik. Közel száz évvel ezelőtt tizenhárom férfiú akadt, aki merte, akarta és tudta átlépni a mesgyét az élet és a halál között. Többen közülük vér szerint nem voltak magyarok. De nagy volt az esz- me és nagyok voltak a férfiak, akik hordozói mertek lenni. Egész emberek voltak, akik hinni tudtak és tudtak meghalni h tűkért. Oly lényegtelen ma, hogy mi volt a hitük. Hiszen amiéit meghaltak győzelmes harcok és fényes tettek után, az pusztulás v*»lt a mi számunkra. Az aradi tizen- hárem nem 1867-ért halt meg. Nem a kiegyezésért, hanem a szabad, füg- gellen Magyarországért, amelynek lobogóján a koreszme három nagy állott: szabadság, testvériség, egyenlőség. Meghaltak a koreszméért és magyarul haltak meg érte. Nem csoda ez, hanem mindössze annak ez eredménye, hogy a magyarság mlnd'ig európaiságot és világot formáló eszméket jelentett. A névsorukat újra ideiktathainánk, de egyben felesleges. Mert nemcsak a magyarság, hanem Európa hősei és vértanul is voltak. Ugyanúgy, mint Hunyadi Mátyás, a Zrínyiek és mindazok, akik magyarul tudtak és mertek meghalni a Kárpátok medencéjében. Ennyi esztendővel a haláluk után sokan vannak m’közöttünk, akik már csak részben tudják a neveiket. Akadnak -társaságok, amelyekben szellemi tornaként versengenek afölött, hogy vajh* kik voltak az aradi tizenhármak. És valljuk be, a legtöbb társaság kénytelen lexikonokhoz nyúlni. Nem kicsinyh’tüség ez és nem any- nyit jelent, hogy eltávolodtunk volna a tizenhármaktól. I?e jelenti magát a lényeget. Azt, hogy meghalni eszmékért és eszméket valóban szolgálni csak névtelenül lehet. A történelem nagv csillagai rettenetesen keveset jelentenek. A létüket és amit formáltak, a pillenatok jelentik csupán, amelyet az igazi és örök csillagok járása ir elő számukra. Julius Caesartól Napóleonig a nagy férfiak és emberek magukban keveset cselekedtek, de mérhetetlent tettek azok, akik ismeretlen harcmezőkön talán általuk ismeretlen célokért hullottak el, de bátorságuk volt hősi módon elhullani. Lám, az aradi tizenhárom! Mint mondom, Magyarhonban iis kevesen vannak, kik egyszerre el tudják sorolni neveiket. De egyetlen magyar nem akad, aki igazi magyar, hogy kész ne volna példájukra meghalni. Sokat vitatkoztak azon, hogy ki a nagyobb hős ma a mi számunkra: Görgey, aki vállalta az árulás vádját, vagy az a tizenhárom, akii a hóhér kötelét vagy a golyót vállalta az aradi sáncok alatt. Rettenetes igazságtétel kellene ehhez. Mérhetetlen ismerete az isteni igazságszolgáltatásnak és az emberi bölcsességnek. Egy bizonyos: irtózatos hazugságok között éltünk és élünk ma~is! Beszéltünk erről s amarról, ideákról és idealizmusokról és nem tudtuk és nem tudjuk, hegy egyik vagy másik mit jelent. Egyet tudunk ma mindössze: magyarnak kell lenni! S e tudatba beletartozik az is, hogy ember Parketiezési munkálatokat juid. LÖRINCZY JÓZSEF, Ukás: Zá^olva-utca 14. szám., va r/ SEBŐK - cukrászda, királyt»* 23. Te!.: 19—39. kell hogy legyünk- Ember, ahogy őzt számunkra az Ur Jézus előírta és ahogy ő példát adott a mi számunkra, mert enélkül az emberség nélkül nincsen magyarság. Igaza volt Tamási Áronnak egy novellájában, hogy aki embernek nem megfelelő, az magyarnak nem alkalmatos. Olyan mélységben kell keressük az embert és a magyart, amilyen mélységben és magyarságban hajlandóak voltak annakidején mártiriumot vállalni az első keresztények és meghalni az aradi tizenhármakA mi esztendőnkben, 1943 télelején úgy érezzük, felesleges és hibás volna sallangos és cifra magyarsággal ünnepelni1 az aradi tizenhármat.-Egyszerűen, szépen és magyarul haltak meg. Az ő emlékezetüket egyszerűen és magyarul kell hogy megünnepeljük. A mai napon hallgassanak el a szónokok, ne ünnepeljünk külsőségekben, hanem próbáljunk meg olymértékben emberek és magyarok lenni, hogy ha kell, az £radi tizenháromhoz méltó bátorsággal viseljük el a halált is, aminél egyszerűbb és hozzánk közelállóbb ténykedése a sorsnak nincsen, ha hiszünk az életben s abban, aki nekünk az életet adta. Szabó János munkásképpisefiö lemondott nagyváradi törvényhatósági bizottsági tagságáról NAGYVÁRAD, október 5. Szabó János országgyűlési képviselő, a nagyváradi Nemzeti Munka Központ elnöke Hlatky Endre dr. városi főispánhoz levelet intézett, amelyben bejelentette, hogy mint a város törvényhatósági bizottságának tagja lemond a bizottságban viselt összes tisztségéről. A lemondó levélben- arra hivatkozott, hogy nem vállalhat olyan tisztséget, amely megköveteli az állandó jelenlétét. Másirányu nagy elfoglaltsága miatt ezt a tisztséget nem vállalhatja. A továbbiakban azokban emlékeztet arra is, már régebben előterjesztette azt a kívánságát, hogy legalább még egy képviselője legyen a munkásságnak a városi tanácsban, ami a munkásság legelemibb kívánsága volt. Ugyanakkor két megüresedett tagságot két igen fontos közéleti vezetővel töltöttek be, ami helyesen történt, mégis azt kell éreznie a munkásságnak, hogy nincs megfelelő sulival képviselve a városi tanácsban. Erre jellemző, hogy a legutóbbi közgyűlésen az időszerű munkáskérdésekről egvedül dr. Paizkó Elemér képviselő szólott. Már csak azért is megkívánhatja a munkásság, hogy két személy is résztvegyen a tanácsban, mert őt másféle kötelessége más helyekre is elszólitja és a munkásság ilyenkor azt mondhatná, azért távozott el, Hogy ne kelljen szót emelnie az időszerű munkaskérdésekben. Rendelet o száj- és körömfájás elterjedésének megg átlósára Kolozsvár város állategészségügyi hatósága értesiti úgy a városi, valamint a környéki állattartó gazdákat és a nagyközönséget is, hogy a ragadós száj- és körömfájás elterjedésének meggátlása érdekében Kolozsvár thj. sz. kir. város területére vagy területéről hasitottkörmü állatokat, továbbá trágyát, almot, szénát, szalmát és egyéb szálas takarmányt csakis az illetékes helyi állategészségügyi hatóságok külö-n engedélyével lehet behozni, vagy kivinni. Tiltott a város területén hasitottkörmü állatokat lábon áthajtani. A város területén levő kutaknak és itatóknak hasitottkörmü állatokkal való közös használata tilos. Állatvásárok, állatkiállitások nem tarthatók. Külön figyelmezteti a hatóság a város közönséget, hogy a ragadós száj- és körömfájás iránt az ember is, de főleg a kisgyermek fogékony. A fertőzés rendszerint a nyers vagy kellően fel nem forralt tejjel történik, ezért mindenki saját érdekében cselekszik, ha az emberi élelmezésre szánt tejet jól felforralt állapotban fogyasztja el. A város vészkerületté történt nvilvá- nitásával az ebzárlat is azonnali hatállyá1 életbelép. Kolozsvár, 1943 október 2. Farkas Béláné kolozsvári gyarmatárunagykereskedőt „fekete üzelmek“ miatt Budapesten letartóztatták Húsz mázsa cukrot négyezer pengő helyett húszezer pengőért jegy nélkül akartak eladni KOLOZSVÁR, október 5. Nagyarányú, részben kolozsvári vonatkozású cukorpanamát lepleztek le a budapesti közellátási hivatal ellenőrei. Bizalmas jelentés utján tudomására jutott a főváros közellátási ellenőrzési főosztályának, hogy Farkas Béláné kolozsvári gyarmatáru nagy- kereskedő ügynökei nagyobb mennyiségű cukrot kínálnak jegy nékül, feketén eladásra. A bizalmas jelentésre az ellenőrzési főosztály azonnal megindította a nyomozást, amelynek szálai Budapesten a Wessélényi-utca 23. számú házba vezettek, ahol dr. Nemes Györgyné üzletében józsa György üzletvezető tárgyalt a vevőkkel. A közellátási hivatal detektivei azzal mutatkoztak be Józsa Györgynél, hogy cukorkakészitők és szeretnének nagyobbmennyiségü cukrot venni. Józsa György gyanútlanul tárgyalni kezdett velük s kijelentette, hogy hajlandó kiadni húsz mázsa cukrot, de nem a 4000 pengős megállapított áron, hanem 24 ezer pengőért. Az ajánlatot a detektívek szinleg el is fogadták s megállapodtak abban, hogy másnap eljönnek az áruért. Ezután Józsa Gvörgy telefonon felhivta megbízóját, Farkas Bélánét Kolozsvárról és csak ennyit közölt vele: „Édes leánynak Budapesten helye van!“ Ez a rejtélyesen hangzó mondat természetesen a cukor budapesti elhelyezését jelentette, mire Fárkas Béláné közölte, hogy az első vonattal Budapestre utazik és ő bonyolítja le az üzletet. Közben a detektívek mindent előkészítettek az áru átvételére, s a megbeszélt időpontban tehergépkocsival megjelentek a Wesselényi- utcai üzlet előtt és Farkas Béláné jelenlétében felrakatták a kocsira a húsz mázsa cukrot, majd kifizették a 20 ezer pengőt. Farkas Béláné ezenkívül 4000 pengő jutalékot kapott közvetítési dij címén. Amikor Józsa György a 20 ezer pengőt átvette, a detektívek felfedve kilétüket, leleplezték őket. józsa György a leleplezés után azonnal beismerte, hogy a húsz mázsa cukrot feketén, cukor jegy nélkül adta el 20 ezer pengőért, józsa Györgyöt előzetes beismerő vallomása után Farkas Bélánéval együtt előállították a detektívek a budapesti ügyészségre, ahol azonnal megkezdték a tüzetes vizsgálatot. Kihallgatták az ügyben dr. Nemes -Györgyné Wesselényi_utca 23. számú házban levő nagy- kereskedésének a titkárnőjét, gróf De gén féld Hannát is, ő azonban azt hangoztatta, hogy semmit sem tudott a fekete ügyletről, s a cukorvisszaélésekről semmi tudomása nem volt. A budapesti ügyészségen megállapították, hogy a busz mázsa fekete cukor nem szerepelt a Wesselényi-utcai cég raktárkönyveiben, tehát nyilvánvalóan arra szánták, hegy feketén hozzák forgalomba. A budapesti közellátási hivatal derek ti v-ellenőrei Józsa Györgyöt és Farkas Bélánét átadták a kir. ügyészségnek s a további nyomozás most arra irányul, hogy honnan szerezték az eladók jegy nélkül a cukrot. A nagyszabású cukorpanama kolozsvári vonatkozása természetesen élénken érdekli Erdély fővárosának közönségét is, hiszen az ügyben szereplő s a budapesti ügyészség által őrizetbe vett Farkas Bélánénak Kolozsváron a Hitler-téren fűszer és gyarmatáru nagykereskedése van. Budapesten történt őrizetbevéte- lér.ek s a 20 mázsa fekete cukor leleplezésének hire érthető szenzációt keltett Kolozsváron, egyelőre azonban arravonatkozólag semmi biztosat nem lehet tudni, hogy a cukrot innen szállitották-e fel Budapestre. Éppen ezért a feltűnést keltő ügyben most a kolozsvári közellátási hivatal is megkezdte a nyomozást. Egyébként a budapesti kir. ügyészség Farkas Béláné és Józsa Györgj' őrizetbe vétele után megkeresést intézett a kolozsvári ügyészséghez is, ahol szentén megindították az ügyben a vizsgálatot. A szenzációs ügynek előreláthatólag érdekes fejleményei lesznek. Lesz-e 20 milliós magyarság ? Báíini Jizsel országgyűlési képviselő nagysikerű e őadása Síéke’y udvarhelyen KOLOZSVÁR, október 4. Az Erdélyi Párt udvarhelymegyei és székelyudvarhelyi tagozatai szerdán este rendezték második nemzetpo-' litikai előadásukat a vármegyeháza nagytermében. Bíró Lajos megnyitóbeszéde után Szakáts Zoltán felsőházi tag, megyei elnök világította meg az Erdélyi Párt lényegét. Belpolitikai vonatkozásban azért van szükség erre a pártra — mondotta —, hogy erkölcsi és szellemi alapokon nyugvó erdélyi értékeinket fenntartsa és átadja a magyar nemzeti közösségnek; külpolitikában pedig állandóan felszínen tartsa és figyelemmel kisérje a még megoldatlan erdélyi kérdéseket. De gazdasági síkon is fontos szerep jutott az Erdélyi Pártnak; az ellesett, mesterségesen leszegényitctt Erdély gazdasági felemelésének feladata a kormány támogatásával. Szakáts Zoltán elnök beszéde után Farczádi Sándor brassói költő, váiosi titkár adta el ,,Dj győzelem felé“ cimü költeményét. t Ezután Bálint József dr., országgyűlési képviselő tartotta meg igen nagy érdeklődéssel kisért előadását: „Lesz-e 20 milliós ma- g3 arsag? címen. Llóadasanak tárgyát öt gondolatra alapozta; nemzetek, népek élete a számok tükrében; sötét folt a magyar társadalom lelkén; az életmegakadályozás jogosságának elméletei; mit szól hozzá Krisztus és m;t a nemzet; van-e megoldás, van-e kiút. Kifejtette, hogy a fajok, népek, nemzetek igazi élet-halál harca a szaporodos frontján megy végbe. Régi görög és római példákra hivatkozott, ezeknek a népeknek pusztulását a gyermekiszony idézte elő. Keletről szapora barbár népek törtek előre s az uj barbár vér, a klasszikus kuiltura és a kereszténység egyesüléséből alakult ki azután az európai és a nyugati műveltség. Ez az 1500 éves tragédia megismétlődött a francia népen. Idézte Pétain tábornok szavait: „Túlságosan kevés gyermekünk volt ... A győzelem óta az élvezet felülkerekedett az áldozatkészség szellemén. Többet követeltünk, mint amennyiért megszolgáltunk. Ma elért minket a legnagyobb szerencsétlenség.“ Balint képviselő ezután megállapította, hogy a szaporodás két tényezőtől függ: a születések és halálozások számától. A népesség születésekkel szaporodik, ez azonban elérhet olyan minimumot, amelyen alul már nem képes kiegyensúlyozni a halálozást és megkezdődik a nép lassú fogyatkozása. Ez a batar 17 4 százalék születési arányszám, vagyis az egy év alatt 1000 lakosra eső születések száma. A magyarság 50—60 évvel ezelőtt még vezetett születési arányszámával, a század elején azonban már az első helyről a iC-ik helyre süllyedt és 44.1 százalékos arányszámáról visszaesett 20.1 születési arány számra. Ez az arányszám abszolút számokra es a történelmű Magyarországra átszámítva, félmillió emberveszteséget jelent évenkint, sőt az azóta bekövetkezett szaporodás-csökkenést tekintetbe véve, előre a 800 ezret, ami megfelel az elmúlt világháborúban elpusztult katonáink létszámának. Nem vigasztaló, hogv más államok helyzete még rosszabb ilyen tekintetben, mert szomszédaink, ellenfeleink jobb arányszámot mutatnak. Két magyar gyérnek születésére átlag 3 román és szerb és 4 orosz születés esik. Számunkra tehát a legsürgősebb fajvédelem: mindenekelőtt szaporodni. Hiteles adatok szerint 180 ezer születesse! szemben 130 ezer magyar magzatot és 1600 magyar anyát pusztítanak cl évenkint mesterséges beavatkozással. Meg kell indítani hát a propagandát, divattá kell tenni a gyermeket és helyre kell állítani a gyermek utáni természetes vágyat. Az 1941. évi 4. sz, statisztikai Évközlöny szerint a magyarság csak keleten teljesiti kötelességét. Országos viszonylatban első helyen áll Csíkmegye 12., Maros-Torda 11. Háromszék 10, Udvarhely 9 ezrelékkel. Tehát a magyarságot a pusztulásról a Székelyföld mentheti meg. A szaporodás fokozására két megoldás kínálkozik: családvédelmi reformokkal az anyagi bázis megteremtése és lelki megújhodással a magyar életszolgálat hősi vállalása. A 20 milliós magyarság valóságát csak az fogja igazán szolgálni, aki fenntartás nélkül szolgálja Krisztust. Bálint József dr. értékes előadását mindvégig a legnagyobb figyelemmel hallgatta a közönség es megdöbbenéssel vette tudomásul a valóságot, ami természetes kötelességeinek teljesítésére int minden magvar apát és anvát. Fsiczadi Sándor: „Az én hitem“ emu költeményének elszavalisa után az előadás Biró Lajos elnök zárószavaival s a Himnusz el- éneklésével ért véget. r
