Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-01 / 222. szám
„fl Székelyföldül! alig int egy lélekre egy katasztrális hold szénié!“ Fel kell kutatni a székelyföldi ásványi kincseket - állap Holta meg a csiktusnádi kongresszus - A kereskede mi szakosztály illésén az ipari és kereskedelmi tennivalókat vüa.ták meg Hogyan látta az első székely kongresszus a Székelyföld problémáit ? (HARMADIK KÖZLEMÉNY.) KOLOZSVÁR, október 1. „A Székelyföldön egy lélekre alig jut egy katasztrális hold szántó.“ Ezt .a szomorú igazságot Gyöngyössy Béla kolozsvári erdőigazgató állapította meg a csik-tusnácli székely kongresszuson, amikor a legelőerdők .és a legeltetési célra okszerűen kihasználható erdőterületek kérdésében előterjesztette javaslatait. Ezért tehát a székely nép feltétlen ^érdekének tartja, hogy létfenntartásának alapjait egyrészt az állattenyésztésben, másrészt az okszerű erdőgazdaságban keresse. Azt indítványozta tehát, hogy a székely közbirtokosságok és községek tulajdonait képező erdő és legelőterületeknek azoknak a részeit, amelyek rétmüvelésre és igy legelőnek állandóan alkalmasak, az erdőállományból kebelezzék ki. A legeltetésre nem alkalmas területeket viszont sorozzák be az erdőkhöz. Azokat az erdőket, amelyekben a legeltetés megengedhető, nyilvánítsák legelőerdőkiké és bocsássák azokat a birtokosok gazdasági céljaira. Kívánatosnak tartotta, hogy az erdőkezelési költségeket a községek háztartásával arányosan állapítsák meg, végül pedig azt javasolta, hogy a faértékesités a községek háztartásának és a nép szegénységére való tekintettel a jelen és jövő érdekeinek méltányos összeegyeztetésével engedélyezzék. Pontos földtani leírást a Székelyföldről A tusnádi kongresszus őstermelési szakosztálya végül a bányászat kérdéseit tárgyalta. Andreics János előadó, a Zsil- völgyi Bányamüvek igazgatója részletesen ismertette, hogy a Székelyföld milyen gazdag természeti kincsekben. Nemzeti Összességünk ellen vétkezünk, ha ezeket a természeti kincseket kiaknázatlanul hagyjuk. A kongresszus megállapította, hosy . T , , a Székelyföldről a gyakori kutatások és nagyobbrészt külföldi tudósok által szerkesztett földtani leírások ellenére sincs hü geológiai képe a kormánynak. Éppen ezért a kongresszus felkérte a kormányzatot, hogy szakközegei által minél előbb végeztesse el a Székelyföld geológiai földkutatását. Javasolta továbbá, hogy a geológiai kutatás során állapítsák meg, hol találhatók azok a bányászható ásványok, amelyekkel a székelyföldi bányaipart lukrative fokozni lehet. A határozati javaslat második pontja megállapította, hogy a Zsilvölgyben tömegesen foglalkoztatják a székelyeket. (1902-ben 2100 székely munkás dolgozott a zsilvöl- gyi bányákban.) A kongresszus felkérte a kormányt, hogy ipari intézményei, főleg a vasút ezénszükségletének legalább Erdélyben elfogyasztott részét a zsilvöl- gyi bányákból rendeljék. Kérték a vámtarifával kapcsolatos sérelmek orvoslását, mert ezek lehetetlenné tették a Balkánállamokkal való kiviteli kereskedelmet. Módot kívánt teremteni arra továbbá a kongresszus, hogy az anyagiak hiányában középiskolai végzettséget el nem érő székelyek számára nyilvános karakterű altiszti iskolát és vaskohászati altiszti iskolát létesítsenek. A kongresszusi felkérte továbbá az erdélyi bánya- és kohóvállalatokat, hogy székely munkásokat alkalmazzanak. Ezzel kapcsolatosan igen helyesen felvetődött a munkaközvetítés problémája. A kongresszus elhatározta, hogy a székely munkások közvetítésére olyan szervezet, vagy hivatal életrehivását kéri, amelynek egyes közegei a körjegyzőségeknél székelhetnének és állandó kapcsolatot tartanak a székely tömegekkel. A parajdi sóbánya válsága különösen a Székelyföld támogatása címén kedvezményben részesülő vállalatok legyenek tekintettel üzemi berendezésüknél c Székelyföld ásványterményeire. Végül kimondotta a kongresszus, hogy a székelyföldi vasércbányászat előmozdítása érdekében Baróton állami támogatással vasgyár alapítását tartja szükségesnek. A kereskedelmi szakosztály tárgyalásai Az ipari, kereskedelmi, munkásügyi, értékesítési és közlekedési szakosztály Tauszik B. Hugó elnökletével tartotta meg üléseit. A szakosztály egyik jegyzője Sz. Szakáts Péter, a marosvásárhelyi Ke’ reskedelmi és Iparkamara főtitkára volt, 1 aki ma is életben van és 86 éves életkora ; ellenére most is friss szellemi erővel érdeklődik a magyar közélet kezdeményezései iránt. A szakosztály elsősorban a székelyföldi faipar kérdésével foglalkozott. Siklódy István tanár, a kérdés előadója drámai erővel állapította- meg, hogy a székelyföldi faipar mennyire hátramaradott. A Székelyföldön idegen vállalkozók által létesített ipar nem tekinthető székely iparnak, még akkor sem, ha munkásai a székelyek sorából kerülnek ki. Csak az az ipar lesz igazán székely ipar, amelynek nemcsak munkásai, hanem vállalkozói i székelyek, székely magán, Vagy társascégek. A Székelyföld anyagi megsegítését elsősorban virágzó faiparral lehetne elérni, amelynek érdekében a kongresszus javasolta, hogy Borszéken, Békáson és másutt is a székely erdővidék helyes kihasználása céljából létesítsenek fürész- puárakat. Nagy-Boroi?zlón, Zetelakán, Pa- rajdon, Szászrégenben és Kézdivásár- helyt nagyobb ipari és hajlított fabútor- gyár felállítását kérték. Javasolták továbbá, hogy a kisebb ipartelepek számát növeljék és munkájukat igyekezzenek megkönnyíteni. A faipari értekezlet elhatározta továbbá, hogy a brassóvidéki csángók hétfalusi járásában szakképzett asztalosokat telepit és a fapíari előmun- kások kiképzésére gyakorlati iskola felállítását javasolja. Font- és szövőipar A fonó és szövőiparnak Sz. Szakáts Péter volt az előadója. Indítványára a kongresszus megállapította, hogy a legfontosabb állami feladatok egyikének tartja a hazai fonó-szövőiparnak minden rendelkezésre álló eszközzel való gyors fellendítését és megszilárdítását. Felkérték a kormányt, hogy a Székelykeresztu- ron létesített lenkikészitő gyár mellé fonodát is építsenek. Parajdon az állami támogatással bevezetett pokróckészités, ványoló építésének továbbfejlesztését javasolták és az értékesítés központjaiul Marosvásárhely és Székelyudvarhely városát jelöljék ki. Állami ösztöndíjakat és támogatást kértek továbbá a len- és kendertermeléssel foglalkozó székelyek számára is. A kontárok ellen A kőipar helyzetének ismertetése után a kongresszus kimondotta, hogy a Székelyföldön szükségesnek tartja a kőipar fellendítését. Ennek első kelléke, hogy a kőbányákat azonnal nyissák meg. A határozati javaslat a továbbiakban felsorolja a Székelyföldnek azokat a kincseit, amelyek a kőipar fellendítése révén könnyebben érvényesíthetők. A vas- és fémipar problémáinak tárgyalása során a kongresszus elsősorban a szakképzettség megvédésére fordított figyelmet. Kimondotta, hogy a vas- és fémiparban csak olyanokat ismer el valóban hivatásos vas- és fémiparosoknak, akik kétségbe nem vonhatóan iaazolni tudják, hogy nem kőtárok. Timáripari közös műhelyeket! A bőripari kérdések tárgyalásánál Stodola József előadó azt javasolta, hogy az ipari szövetkezetekkel kapcsolatosan timáripari közös műhelyeket kell létesíteni, hogy az iparosok önállóságuk megtartása mellett, saját műhelyükben dolgozzanak, mig a közös műhelyek a haladó kor igényeinek megfelelő tökéletes gépek és gvors cserzési berendezések közös használatát tennék lehetővé. Kimondotta továbbá a kongresszus, hogy szükségesnek tartja a sózott, frissen levágott, szárított és kikészített bőrök vasúti szállítási díjtételének leszállítását. A szakképzettség előmozdítása érdekében a Székelyföld nagyobb városaiban és timáripari gócpontjain szakfelolvasások és rövid időleges szaktanfolyamok rendezését kérték. Tovább kell képezni a köröndi fazekasokat Aggodalmaskodva állapította meg a kongresszus, hogy a parajdi sóbányában egyre jobban csökken a termelés. Felkérték tehát a pénzügyminisztert, hogy tekintettel az ottani nép szegénységére, fokozza a parajdi sóbányatermelést. Elengedhetetlennek tartotta továbbá az őstermelési szakosztály, hogy a Székelyföld területén állítsanak fel külön bányahatóságot. Nem tulajdonítottak kellő fontosságot a barnaszénnek Egyik legsúlyosabb bűne volt a ferenc- Józsefi idők kormányainak, hogy többek között nem tulajdonítottak kellő fontosságot annak: milyen gazdag barna szénben a Székelyföld. A kongresszus megállapította, hogy az erdővidéken nagy mértékben előforduló barnaszén a szé- kelység kenyérkeresetének 30 éven keresztül erőteljes forrását képezték. Föltétlenül szükségesnek tartotta tehát a szénbányászat állandó fölkarolását és segélyezését, sőt a barnaszénbányászatnak nagyobb kiterjesztését. A barnaszén minél nagyobb fogyasztása érdekében felkérték a kormányt, hogy rendelje el: az állami szubvenciót élvező vállalatok csakis a belföldi szénnel tüzeljenek és Az agyagipar kérdésével kapcsolatban már a tusnádi kongresszus is felismerte, hogy a székely fazekaR'dpar milyen értéket jelent és fellendítése a székely kisemberek számára milyen megélhetési forrást nyújt. Éppen ezért a kongresszus kimondotta, hogy Makkfalván, Csikdán- falván, Barcalujfálun és Tordán nyersanyagbeszerző szövetkezeteket kell alakítani, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen pedig a meglévő ipari hitelszövetkezetek keretében fel kell kérni az O. K. H.-t arra, hogy alakítson fazekasípari szakcsoportot. A köröndi, csikdánfalvi és makkfalvi fazekasoknak az ipari célokra szükséges DÉS, október 1. A dési törvényszék most foglalkozott a lopás és orgazdaság bűntettével vádolt Varga György és társainak bűnügyével. A vádirat szerint Varga György majori lakos, foglalkozására nézve téglavető, szövetkezett Balázs Mihály Bagó bezdédtelki téglavetővel. A szövetkezés értelmében a szamosménti eszközöket bocsássák állami támogatásképpen rendelkezésükre. Utasítsák a budapesti Agyagipari Központi Mintamühelyt, hogy a székely fazekasok nyersanyagát tegye tanulmányozás tárgyává, az azokból előállítható legtökéletesebb használati és díszedények mintáit készítse el és gondoskodjék arról, hogy a megfelelő tárgyakat az illető fazekasok is készíthessék. Négy-hat törekvő köröndi fazekast három-négy hónapra olyan vidékre küldjenek tanulmányútra, ahol fejlett fazekasipari van, hogy a ko- rondiak még jobban tökéletesíthessék magukat mesterségükben. Omlásalja községben az elmúlt év január 16-án éjszaka behatoltak Korobián János1 gazdálkodó gabonásába, ahonnan kukoricalisztet, babot és 4 tyúkot loptak el. A két társ ezután Pop Illés gazda lakására látogatott el, aki a látogatást 10 kg. szalonnával fizette meg. Február egyik éjszakáján Bulger András Füge községbelí VÉGH JÓZSEF. Betőrőbilnszövetkezet taglal lelett ítélkezett a dési törvényszék gazdálkodóhoz törtek be, ahonnan zsákokat, lisztet, lóherét és babot loptak. Egy másik éjszaka Alsóoroszfaluba látogattak el Szigorean László éléskamrájába, ahonnan csizmát, cipőt, füstölthust, lisztet és egy asztalkendőt loptak el. Szeszárma község lakóit sem kímélték meg, itt Marosán Erzsébethez törtek be, ahonnan pokrócot, kabátot, kötényt, párnahuzatokat, csipkefüggönyt, asztalterítőt, lisztet, asztal és szekrénydiszeket lopkodtak össze. Ilyen módon az egész környéket végig lopkodták. Varga György olykor ajándékozó kedvében volt, egy alkalommal Szűcs Mihály Maja* községi gazdalegénynek egy kiskabátot és egy csizmanadrágot ajándékozott. A többi holmit közvetítő asszonyok közbejövetelével, orgazdáknak adták el. Vádlottak a főitárgyaláson beismerték bűnösségüket. A törvényszék Varga Györgyöt és Balázs Mihály Bagót 6—6 havi börtönre és_ fejenként 3—3 évi hivatalvesztésre Ítélte, Szüo?; Mihályt 15 napi fogházra, Éles Sándorné, Fux Mór, Pollák Dóra, Ábra- hám Dezsőnél Rézműves Lajos és Farkas Lőrincné orgazdákat fejenként 40—40 pengő pénzbüntetésre ítélte.* Elítélték az erőszakos vasgyíijtőket DÉS, október x. Toroczkay József és Rehh Károly lopás bűntettének vádjával kerültek a dési törvényszék elé. Toroczkay és Rebb, mint a róluk elnevezett vas és fémhulladék értékesítő iroda kör-: zctvezetői, gödöllői lakosok, 1941 őszén Sza- mosujvárorn október hó második felében vasnapot rendeztek. Toroczkay megjelent Szenik György szamosujvári géplakatos udvarán és egy vele levő egyénnel együtt a katonai szolgálatot teljesítő lakatosmester távollétében megtekintették az ott levő ócskavasakat és megkérdezték az asszonytól, hogy az olajprés és magzuzó, ami szintén az udvaron volt, kinek a tulajdona. Az asszony azt felelte, hogy nem az övék, de nem tudja kié, a legközelebbi vasárnap a férje otthon lesz, kérdezzék meg tőle. Pár nappal később Földi János és Csengeri Ernő megjelentek a géplakatosnál és kérték, hogy a beszolgáltatandó vasat jelölje meg. Az olajprésre és magzuzóra vonatkozóan elmondotta, hogy az Drágos János náprádi lakos tulajdonát képezi és javítás végett vannak nála. Két nappal később Toroczkay József, Rebb Károllyal, Földi Jánossal és más néhány emberrel megjelenve, az ócskavasat, amiket a lakatos megjelölt és amelyek egy csomóba voltak összegyűjtve, kezdték felrakni a magukkal hozott autóra. Toroczkay és Rebb Károly a magzuzó hengerek és az olajprés iránt érdeklődtek ismét és azt mondták, hogy miniszteri rendelet szerint joguk van azt is elvinni. Az asszony tiltakozása ellenére gépkocsijukra rakták azokat is. Az ügyészség lopás büntette miatt emelt vádat a két ócskavaskereskedő ellen. A most megtartott főtárgyaláson a vádlottak tagadták, hogy elkövették a bűncselekményt. A törvényszék Toroczkay Józsefet 9 havi börtönre és 5000 pengő pénzbüntetésre, valamint 3 évi hivatalvesztésre. Rebb Károly vádlottat 7 havi börtönre ítélték. Rendelet a középiskolai internátusi dijakról BUDAPEST, október 1. (MTI.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki az állami közép- és középfokú iskolák internátusainál, illetőleg a tanuló otthonoknál az évi tartáisdij összegének szeptemberben és októberben esedékes részleteit elengedte, minthogy a tanév csak november 3-án kezdődik. Az évi tartásdij 8—10 részének részletekben való befizetése csak november 1-vel kezdődően kötelező. Ezt a rendeletet a miniszter megküldött-e az egyházi főhatóságoknak is azzal a kéréssel, hogy a főhatóság alá tartozó internátusokkal és diákotthonokkal kapcsolatban méltányosságból az egyes iskolák viszonyainak megfelelően intézkedjenek. A többi internátusok és diákotthonok fenntartásához a miniszter az illetékes tankerületi királyi főigazgatóhoz fordult hasonló felhívással. Ez a rendelet csakis azokat az iskolákat érinti, amelyekben november 3-án kezdődik a tanitás. Naptól kiszárított vagy ráncos, zsiros, pórusos arcbőrét szakszerűen rendbehozza az „ILLA« KOZMETIKA. Tulajdonos: 1W. Pázmány Nóra, Mátyás király- tér 27. sz. I. emelet. Tel.: 33 — 26. Tartós szem pill ajestes ! 1
