Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-26 / 242. szám

Í9<3 október 28. ELLENZ** Hogyan biztosíthatjuk Erdély állandó idegenforgalmát? Milliós összegeket {ordított Erdélyben idegenforgalmi beruházásokra a keres­kedelemügyi kormányzat - 380 ezer pengőbe került a hargitafürdői autóút Tizenhatmillió pengőt jövedelmezett az erdélyi fürdők nyári szezonja gáltatást, tuskamrákat vehetnek igénybe. Az idegenforgalom érdekeit szolgálják a jelentős turistákéig ek menedékházai is. Ezért a kereskedőiemügyi minisztérium elősegítette az olyan menedékházak meg­valósítását, amelyek turista gócpontok­ban fekszenek és fontos turistavidékek fejlődését szolgálják. A minisztérium az Erdélyi Kárpát Egyesület kezelésében lé­vő nienedékházak helyreállítására, illetve tatarozására 10.000 pengős segélyt folyó­sított. Ugyancsak nagyobb anyagi támo­gatással tette lehetővé az EKE Hargita­fürdői „Uz Bence“ menedékházának meg­építését, amelyre 25.000 pengős segélyt folyósított. 10.000 pengővel támogatták a madarasi Hargitatetőn lévő 1801 tenger­szint feletti magasságban épült Hargita menedékházat. A kormányzat által téli sportközponttá fejlesztendő Borsafüreden a Magyar Siszövetség menedékházának átalakításához is 15.000 pengős támoga­tást folyósítottak. Végül 10.000 pengős támogatást adott a minisztérium a Ma­gyar Siklub tulajdonát képező Lóhavasi Anikó menedékház építkezésére. Hutóutat építenek a Szent Anna-tóhoz Az állam útépítési programját minden­kor közgazdasági és katonai szempontok szabják meg. Úttörő precedensnek tekin­tendő tehát, hogy a Hargitai Tolvajos te­tőről a Hargita-fürdőre vezető 6.7 km. hosszú modern makadám autóutat létesí­tett a kereskedelemügyi miniszter 380.000 pengő költséggel. Ez az ut ugyanis az el­ső ut Magyarországon, amely kizáróan idegenforgalmi célból épült, azért, hogy Hargita-fürdőt bekapcsolják a Csíkszere­da—székelyudvarhelyi útvonalba, illetve a utob uszhál óz a tba. Ugyanilyen szempont alapján fogják megépíteni a Szent Anna tóhoz vezető autóutat. A mintegy kétmillió pengő költséggel kiépülp szerpentinut Sepsibükszád köz­ségtől, a Budapest—sepsiszentgyörgyi állami főközlekedési útvonaltól vezet majd a Szent Anna-tóhoz. Az uit, amelynek építése már megkezdő­dött, 1945-re fog kiépülni. A téli sportélet felienditése Erdély visszatérésével a téli sportok­ban rendkívül szegény csonkaország igen nagy téli sportlehetőségekkel és téli sport helyekkel gazdagodott. Ezeknek a lehe­tőségeknek kellő kiaknázása természete­sen újabb áldozatokat igényel. A keres­kedelemügyi minisztérium mintegy 20.000 pengős támogatást adott a Gyergyószent- miklós—tekerőpataki, székelyud várhelyi, a Csíkszeredái és a kolozsvári siugrósán- cok létesítéséhez, illetve helyreállításá­hoz. 6000 pengővel támogatta továbbá Borszéken és Gyilkos-tón a lesiklópályáik építését. Idegenforgalmi információs irodák szegi néprajzi múzeumnak és 1000 pengőt az Erdélyi Nemzeti Múzeumnak Felső- Dácia fővárosának, a római Porolissum- nak feltárási, illetve ásatási munkálatai­hoz. A porolissumi ásatások támogatása különösen nagyjelentőségű idegenforgal­mi érdek, mert ezzel Erdély nagy és uj idegenforgalmi erőt kap. Propaganda-kiadványok Néhány héttel ezelőtt az első Székely Kongresszusra való visszaemlékezés során felelevenítettük, hogy Csik-Tusnádon már 41 esztendővel ezelőtt felhívták a kor­mány figyelmét az idegenforgalmi pro­paganda fontosságára. Már akkor hatá- rozatilag kimondották, hogy az erdélyi idegenforgalom érdekében szükségesnek tartják az erdélyi fürdőket népszerűsítő ismeretterjesztő kiadványok hivatalos tá­mogatását. Az akkori politikai rövidlá­tás ezt nem tette olyan mértékben lehe­tővé, ahogy kívánatos lett volna. Most a kereskedelemügyi minisztérium az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal erdélyi ide­genforgalmi propagandájától eltekintve, a kolozsvári, nagyváradi, borszéki, gyilkos­tói, tusnádi, illetve a Háromszék, Udvar­hely és csikvármegyei idegenforgalmi prospektusok kiadásához mintegy 15.000 pengős támogatást folyósított. Biztosítsuk az állandó idegenforgalmat! A közvetlen beruházásokon és anyagi támogatásokon felül a kereskedelemügyi miniszter már 1940 őszén kiküldte az Or­szágos ^ Magyar Idegenforgalmi Hivatal kolozsvári kirendeltségének vezetőjét az erdélyi idegenforgalom megszervezésére és felállította az erdélyi idegenforgalmi kirendeltségeket. A kormányzat a maga részéről tehát a nauoţus idők ellenére is meghozta mind­azokat az áldozatokat, amelyek Erdély idegenforgalmát elősegítik. Az eredmény nem is maradt el, amint azt a most nyil­vánosságra hozott idegenforgalmi adatok bizonyítják. Valahol azonban mégis hiba van. Leghelyesebben úgy fejezhetjük ki, hogy az erdélyi fürdők vendéglősei és a fürdőhelyek személyzete „aratni“ akar­tak. Túlságos kapzsisággal használták ki a konjunktúrát és egy csapásra meg akartak gazdagodni. Ennek tulajdonítha­tó, hogy nagyon sok fürdővendég rossz szájízzel tért haza a nyaralásból és ala­posan meggondolja, hogy a következő esztendőben ismét Erdélyben tölti-e a szabadságát. Feltétlenül kívánatos, hogy már jóelőre gondoskodjanak ezeknek a jogos panaszoknak orvoslásáról, mert az erdélyi idegenforgalom állandósulását és növekedését csak igy tudjuk biztosítani. (*>• }■) Willkie és Dewey támogatják egymást KOLOZSVÁR, október 26. A közel­múltban hozták nyilvánosságra az erdé­lyi idegenforgalom adatait, amelyek hoz­závetőlegesen kiszámították, hogy Erdélyben és a Székelyföldön 800.000 vendégéjszakát mutattak ki ebben a szezonban, ami azt jelenti, hogy az ide­genforgalom tizenhatmillió pengő bevé­telt eredményezett a lakosság számára. Korszerűség szempontjából az erdélyi fürdőhelyek egyre kevesebb kívánnivalót támasztanak, annál nagyobb volt azon­ban a panasz az élelmezés drágasága miatt. Különösen a felkapott fürdőhelye­ken: Szovátán, Tusnádon és Borszéken volt elviselhetetlen a drágaság. Nagyon sok fürdővendég kategorikusan kijelen­tette, h-ogy ha ez a helyzet nem változik meg, úgy a jövőben nem jönnek le Er­délybe nyaralni, holott legfontosabb problémánk éppen az, hogy az idegenfor­galmat még tovább fejlesszük és a béke­évekre is megőrizzük. A közlekedésügy' — az Ide­genforgalom szolgálatában A kormányzat helyes felismeréssel ha­talmas összegeket áldozott idegenforgal­mi beruházásokra. Tudjuk, hogy az ide­genforgalom két pillére a közlekedésügy és a fogadó, illetve vendéglátóipari üze­mek ügye. A kereskedelmügyi minisziter, mint az idegenforgalom legfőbb őre, az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal irányítója az uj székelyföldi vasútvonal megépítésével a Székelyföld nagy idegen­forgalmi értékeit: városait, fürdő- és üdülőhelyeit, néprajzi és népművészeti kincseit, természeti szépségeit bekapcsol­ta az ország idegenforgalmi vérkeringé­sébe. Ismertettük továbbá azokat a köz­lekedésügyi beruházásokat is, amelyek közvetve mind hozzájárultak az idegen- forgalom fellendítéséhez. A közlekedés- ügyi kormányzat arra is súlyt helyezett, hogy Erdélynek azokat a fürdő- és üdülő­helyeit, amelyek közvetlen vasúti össze­köttetéssel. nem rendelkeznek, a lehető­ségekhez képest sürü autobuszhálózattal tegye könnyebben megközelíthetővé. 1389 méter magasságban épül a hargitafürdői szálloda Az erdélyi idegenforgalom legfőbb kér­dése azonban a fogadóipar. Elmondhat­juk, hogy az utoísó negyedszázadban a Székelyföldön és Erdélyben igazán kor­szerű nagyszálloda nem épült. A szállo­dák hiánya pedig az idegenforgalom ke­rékkötője és teljes megbénitója lehet. Kormányzatunk ezért tartotta egyik leg­főbb feladatának az erdélyi szállodák fel­építését. OTI és MABI kölcsönökkel, egy- egymíllió pengőn felüli költségvetéssel 40 —40 szobás korszerű szállodát létesítettek Csíkszeredán és Máramarosszigeten.' A szállodák központi fűtéssel vannak be­rendezve, hideg-meleg folyóvízzel vannak ellátva, Említésre érdemes, hogy Csík­szereda és Máramarossziget ezeket a szál­lodákat bebutorozva, ágyneművel, teljes szállodai, éttermi és konyhai berendezés­sel együtt kapta meg. Az idegenforga­lom egyik fontos vonzóereje lesz az a korszerű turista-szálloda, amelyet Har- gíta-fürdőn létesít a kereskedelemügyi minisztérium. Ez a szálloda a Hargitán 1360 méter magasságban épül és Magyarország legmagasabban fekvő szállodája lesz, amelynek -építkezési munkálatai gvors tempóban folynak. Az ország földjének megismertetésével elsősorban a hazai főiskolás és középisko­lás ifjúság, valamint a turistatársadalom utazásainak elősegítésével, később pedig a nemzetközi idegenforgalom megteremté­sével, a kereskedelemügyi miniszter er­délyi területére is kidolgozta turista és diákszálló programját. Ennek során Ko­lozsváron megvalósította Erdélyben a legelső, Magyarországon a legnagyobb turista és diákszállót 120 férőhellyel. Ezt követte a székelyudvarhelyi 70 ágyas tu­rista és diákszálló. Berendezés alatt áll továbbá a 70 ágyas sepsiszentgyörgyi és nagyváradi diákszálló. A turista és diák­szállókban a vendégek minimális szállás- dij ellenében kifogástalan fehérneművel ellátott tiszta ágyat, hideg-melegvizszol­Ami az egyéb idegenforgalmi támoga­tását illeti, a kereskedelemügyi minisz­térium 54.000 pengős támogatást adott az erdélyi fürdő- és üdülőhelyek érdek- képviseletének, az Erdélyrészi és Kelet­magyarországi Fürdők Szövetségének. E’ támogatás keretén belül a miniszter ide­genforgalmi információs irodák felállítá­sát követelte a jelentősebb fürdő- és üdü­lőhelyeken. Az üdülésre, illetve nyara­lásra alkalmas községek fizetővendég­hálózatait beszervező “Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség utján 10 székely községnek összesen 20.000 pengő idegenforgalmi támogatást folyó­sítottak a községek idegenforgalmi fej­lesztésére, idegenforgalmi beruházá­sokra. Gyergyószentmiklós városának a Gyilkos- tó partjának rendbehozatalára 20.000 pengős támogatást adtak. Az Erdélyi Ka­tolikus Nőszövetség ifjúsági nyaraltatási akciójára a marosfői villa megvásárlásá­hoz 5000 pengős segélyt folyósítottak. A tudomány és az idegen­forgalom Minthogy a múzeumok tudományos rendeltetésükön felül jelentős idegenfor­galmi, célokat is szolgálnak, 10.000 pengős segélyt utaltak ki a sepsiszentgyörgyi szé­kely múzeumnak, 1000 pengőt a kalota­Washingtonból jelenti a Búd Tud ■ Politikai körökben híre jár, hogy alapve­tő megállapodás jött létre Willkie és De­wey kormányzó között a jövőévi elnök- választás tekintetében. Kölcsönös támo­gatást Ígértek egymásnak arra az esetre ha a köztársasági párt közülük valame­lyiket az elnökségre jelöli. Minthogy a j két elnökjelölt egymás ellen harcolt a múltban, ez a megállapodás a köztársasá­gi párt esélyeinek jelentős megerősödé­sét eredményezi. Nagy fontossága van annak, hogy Sumner Welles melyik ol­dalhoz csatlakozik. Eddig a demokrata párt esélye a köztársasági párt ellen 6C 40 arányú. 3 _ sut és főz, a kritikus napokon is, hála a J Fiiharmonikus hangverseny Swarowskyval és Takács Jenővel Két vendége volt a filharmonikusok tegnapi hangversenyének: Swarowsky Hans, a kitűnő német karnagy és Takács Jenő, a világjáró magyar zongoraművész, aki saját szerzeményét játszotta zenekari kísérettel. Ennek megfelelően az egész hangverseny két egymástól elkülönülő részre vált szét a mi szemünkben. Swarowsky a német alkotó géniusz két remekművét tűzte műsorára: Haydn 12. londoni szimfóniáját és Brahmstól az első, C-moll szimfóniáját. Különösen Haydn derűs, napfényes világa ragadta meg a közönséget, kecses témái, könnyed fordu­latai, az egész műből kiragyogó Menuette energikus hangzása jó előadásban min­denkit meghódít s tegnap jó előadásban hallottuk ezt a Haydn-szimfóniát. Swa­rowsky nagy biztonsággal tartotta kézben a zenekart, ízléssel, nagy stilusismere.ttel és kifejező mozdulatokkal vezénvelt. Brahms müve, a C-moll szimfónia, mér nagyobb elmélyedést kíván előadótól és közönségtől egyaránt, eszmeileg és a ki­dolgozás szempontjából is nagyméretű al­kotás. Swarowsky keze alatt a második tétel költői szépségei bontakoztak ki a legteljesebben, ami arról győz meg ben­nünket, miután harmadszor járt közöt­tünk a német vendégkamagy s operát meg zenekari müveket egyaránt hallot­tunk a keze alól fölcsendülni, hogy a las­sú tételek szépségeit különösen jó érzék­kel tudja kiaknázni. Egyébként azonban vezénylése igen aprólékos volt, már-már a részletekben elvesző, csak a negyedik tétel Allegrójában találta meg a kellő lendületet. A zenekar gondos, jó munkát végzett, csak a vonóstestet kívántuk vol­na néhol teltebb, tömörebb zengésűnek. Takács Jenő Tarantella cimü, zongorá­ra és nagyzenekarra irt müvét hallottuk a két szimfónia között. Túlzás volna azt állítanunk, hogv Takács Jenő munkáia feszül a mondanivalótól, a Tarantella szellemileg nem magasménvü alkotás, de pompás ritmusokból fölépített, tetszetős, éWezetes muzsika. A zenekari színeket fölénvesen keveri, egyáltalán nagy mes­terségbeli tudással dolgozik Takács Jenő. Számunkra azonban annál nagyobb él­vezet volt Takács Jenő kitűnő zongora- játéka, magabiztos, befejezett technikai készültsége és intelligenciától sugárzó, temperamentumos előadása. K. B. BESZTERCE-NASZÓD ÁLLATFOR­GALMA. Beszterce-Naszódnak jelentős állat- forgal ma van. A legutóbbi négy hónap alatt 8 országos és 6 községben a heti állatvásárok közepes felhajtást mutattak. A vármegye té­telétéről elszállítottak vasúton 114 lovat, 3563 szarvasmarhát, 236 növendékmarhát, 229 juhot. 496S bárányt. Szeptember havá­ban 3 országos és 28 hetivásárt tartottak. Az ezekre való felhajtás általában közepes volt. Az adás-vételek túlnyomó részben tovább- tartásra és kisebb részben beszolgáltatás cél­jára történtek. A vágóállat beszolgáltatása során szeptember havában 2294 darab vágó­marha nyert leszállítást. Malacokban és fel­fűzött süldőkben a kinálat növekedett. Az áruk magas. A többi állatfajok forgalmi ára tartott. A növendékmarháé alacsony. Szep­tember havában 1593 darab szarvasmarhát., 282 darab növendékmarhát és jo darab ju­hot szállítottak a vármegye területéről vas­úton levágásra, Kosna m. kir. belépőállomá­son átszállításra került néhány vasúti kocsi élő szarvasmarha, sertés Ss állati tennék né- n letörsz ági rendeltetéssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom