Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-23 / 240. szám
Kitekintés a világba írja: HESZKE BÉLA Tűnődés Tűnődjünk egy kicsit. Mások pénzt .gyűjtenek, bokán csak akarnáiMik pó'n/afj gyűjteni. Hányán egyél) ha- saomtialansággal töitiik az idejüket, S megint mások rémhíreket terjesztene]^ De vaui olyan is, aki autogram- ■mot, ex librist, gyufásskatulvát gyűjt. ;Miért ne tűnődnék hát!? Nocsak azok tünődljemiek, akik éppen „átváltani“ -akarnak egyik világnézetről a másikra. Tűnődjünk mi iis, figyelő ma- igyarok. Van min tűnődni bőven. Íme néhány példa: . Vájjon miért tételezik fel derék filmmeséink, hogy Európa legbutáhb és legizléstelenebb mozibajáró közönsége éppen Magyarhoniban van? Mert filmjeink 99 százaléka ezt bizonyltja. Bizony! Annyi ötlettelenséggel, nyakat ékért, helyzettel teletűzdelt, fád és gyenge színpadi mutatványt utánzó filmmel nem találkoztunk még a magyar film ,.ősikorában“ sem, mint ma. Vagy: miért kell minden második magyar filmben egy bárban lejátszódó jelenetnek is lennie? Olyan „Tározó“ nép a magyar? Háta ţsok siralmasan butának beállított 'színpadi és filmben szereplő szegény magyar paraszt! Ez mindennek a teteje. 'Színpadjaink és filmjeink parasztjai a leglesujitíóbb butaságról tanúskodnak: megeszik fogfájás ellen a fogpont, bemeszelik a zongorát, megisszák a kölnivizet, nem tudják mi a telefon, nem ismerik a magyar nyelvet (körúti forgatókönyvírók írják számukra a szövegeket), stb. stb. Mégis csak elszomorító, hogy a hely- lyel-közzel valóban elmaradott magyar népet, a Hegizléstelienebb módon menthetetlenül butaként állítják elénk operettjeink és filmjeink azért, hogy egy pengő ötvenért a karzat iröheje fellármázza a közönségsikerrel járó anyagi sikert, Baj van a „franciás“ jeizőjü magyar filmmel is! Mihelyt csak nad- rágosok szerepelnek egy filmben s egy családi háromszög vagy hasonló mértani elem permutációit és variációit tárja elénk az elmés (?) filmíró és rendező, továbbá az izzadságo- san kiagyalt, mesét egy-egy Pirandei lót ól lopott lelkileg beteg figura, vagy egy-egy testileg „hibás“ alak tarkítja s mindezekhez hozzáadnak égy-két koncert-jelenetet, a film legott „franciás“ jelzővel kerül forgalomba s a kockátlan, köretben s egyéb hieroglifektől megfosztott fővárosi kritika nagyobb része dicshimnuszokat zeng az uj magyar filmalkotásról“. Nem „franciás“, ami különlegesen kiagyalt! Egyszerűen silány és semmi más, Vagy: miért utánozza még most is, több mint tízéves mult után, a magyar film a színpadot? Miért olyan kevés ai filmszerű magyar film? Miért szürkifette a magyar filmgyártás egypár egészen jó színészünkéit unalomig egyforma klisé szerű alakká? ■Polytathatnók a kérdezősködést. Talán ki sem fogynék belőle s az olvasó is megunná, vagy azt felelné: kérdezni könnyű, feleim nehéz. De hát csak tűnődni akartunk egy pillanatig s ha mindenki csak ennyit tűnődik éppen az előbb említettek felett, már alakult a közvélemény. A közvélemény pedig furcsa jószág! Megváltoztatott már súlyosabban válságba jutott intézményt., vagy megnyilatkozást, mint a magyar film szelleme, ki- és beállítása. Pedig az egyelőre igen siralmas álla pótban van. De hát reméljünk: hiszen létezik Fi'lmbitzolitság is! Három regény - egy kötetben Szerencsei ^ kiadói ötlet volt a Franklin- 7 anulat részéről a világirodalom halhatatlannak nyilvánított három JJszerelmesíí regényéti L)c La Fayette asszony „(Síéves hercegnő“-jet, Prevost Abbé „Manón Lescaut“-ját és Beniamin Constant ,,Adolphe4-jat egy kötetbe ifüzve ,,A szerelem kalandjai“ címmel kiadni. E három, különböző korban élő, meselő a világ leggyakoribb regény témáját: a szerelmet s „ami körülötte van“ mesélte el a maga módján. Egyik sem akart halhatatlan lenni s mégis müveik túlélték korukat s a hervatag Cleves hercegnő, a zaklatott életű Manón^ s a romantikus Adolphe ma ott élnek a világ- irodalom nagy, halhatatlan „szerelmesei“ között: Werther, Saint-Preux, Romeo és ]ulia, Fügémé Grandet, Nana, Carmela, Sappho „hímévé“-vei vetekedik az övék. Cléves hercegnő, Manón Lescaut és Adolphe története „gyanútlanul szaladt ki a szerző tollából, egyiket sem szánták a balhatatlansag- nak“ — írja a bárom könyv elé írott kitűnő bevezetőben Cs. Szabó László. És mégis oda került e három könyv, ahol a könyörtelen utókor kritikai szűr újén átengedve, az időtlenség éltető légkörében élnek a világirodalom „nagy“ müveinek hősei. A három szerelmes történetet Szávay Nándor „ Kolozsvári Grandpierre Emil és Bóka László megbízható, hibátlan fordításában olvashatjuk. Béksszersu pápák XII. Pius pápa békeszózatával kapcsolatban, a Candide október i-i száma feleleveníti a tevékenységét azoknak a pápáknak, akik a történelem folyamán tevékenyen és hathatósan léptek közbe a nemzetek között dúló háborúskodás megszüntetése, illetve a béke érdekében. A „békeszerző“ pápák sorát Leó nyitja meg, aki 451-ben visszatérítette Attila hunn- jait Róma falai alól. Nagy Szent Gergely (590—604) a lombardokat téritette vissza Róma falai alól. II. István pápa (752—757) ELLENZCK ——il f min Ilii .»'Ml I •£* .JlHMWil negyvenéves békét kötött a lombard királlyal. XV í. János pápa 991-ben megköttette a bekét az. angolszászok cs Normandiai Richard között. VIII. Benedek (1012—1024) egy olyan világszövetség létrehozását tervezte, melynek az lett voina a hivatása, hogy minden fegyveres viszályt a jog alapján oldjon meg. II. Orbán pápa világbékéért agitált. 111. Ince négy ízben is békét köttetett a franciákkal háborúzó angolokkal. XII. Benedek a százéves háborúban tizenhét évre elcsendesi- tette az ellenségeskedést. IV. Jenő köttette meg az arrasi békeszerződést. VI. Sándor pápa békét teremtett az LJj-világon osztozkodni nem tudó spanyolok és portugálok között. XIII. Gergely 1580-ban békét közvetített az oroszok és lengyelek között. 9 _ Nyugati őrjárat C. F. RAMUZ valamennyi müvét sorozatkiadásban jelentelte meg a svájci Mermod- kiadó. A COMÉDIE FRANCAISE főtitkára közö’le az ősei műsortervet. Első bemutató előadás.a Paul Claudel „Selyemcipő" („Sou'ier de Satin.") c. játéka lesz- Coirneille utolsó tragédiája, a Suréna, továbbá Sophok’es ,,Oedipus királya" és Shakespeare „Romeo és Juliá"-ja szerepelnek az október novemberi műsoronDANIEL ROPS, -a híres francia katolikus iró érdekes' könyvet jelentetett meg a. Szentirás- ról. Tört'nelmi és természeti eseményeket, katasztrófákat magyaráz a Biblia paraboláival. MAY KAROLY regényei, — a radebeuli Kari May-Veriag jelentése szerint. — eddig 9 millió példányban keltek el. Eddig busz nye’vre fordították le a népszerű ifjúsági iró regényeit. MIKA WALTARI finn iró ..Karin és az idegen" cimti fi mjéti sikerrel mutatták he Hamburgban- Waltairi egyik müve migyar fordításban is megjelent. FREIDA UHL, Strindberg második felesége meghalt Salzburgban. Uhl asszony érdekes emlékiratot hagyott hátra, melyben aprólékosan jellemzi a nagy étszaki iirót. Alig indv.lt még meg a színházi idény, az első bemutatók máris több színésznek adtak alkalmat arra, hogy képességeiket megcsillogtassák a közönség előtt. Örömmel látjuk, hogy a főváros vezető színházai visszatértek az irodaiamhoz. Shakespeare, Schiller, Pirandello, Möllere nevei szerepelnek a plakátokon és feltétlen uz irodalomhoz kell sorolnunk Possonyi Lászlót is első színpadi debüjé- vel, a „Szilágyi Irmával“. Mindezt egybevetve az 1943/44-es évad nagyon szép ígéretekkel indult. Művészeink friss erővel, lelkesedéssel és tiszta művészi ihlettel láttak munkához és máris több olyan alakítást láttunk, amiről érdemes la kritikán túl is megemlékezni és amiről beszélnek az emberek Pesten. îf. A Nemzeti első darabjában, a Szilágyi Irmában, Lukács Margit bizonyította be ism.ét, hogy nagyszerű színésznő, sőt több: művész. Szerepe nem volt szeren- ( esésnek nevezhető, mert az iró a drámai * beállítottságot nem tudta alátámasztani, ; Szilágyi Irmája 1nem volt hős és csak a j végzet sodorja bele az események orvé- | Kedvezményes előfizetési lehetőség a század legnagyobb irodalmi alkeüására! HALL CAINE: KRISZTUS ÉLETE A nagy^ mű 3 könyvből áll. Az első könyv Jézus születéséig jut el, a második Jézus éietét tárgyalja, a harmadik pedig a keresztény gondolatnak Krisztus kin- szenvedese utáni kiformálódását és el terjedését veszi szemügyre. A hatalmas mű tisztán, sallangoktól mentesen mutálja be Isten Fiát. Renan skepticizmusa és Papini miszticizmusa után jó esik Hall Caine realisziikus élet - ábrázolása, amelyet áhitat, szeretet, hit és megértés hat át. Hall Caine müve Máthe Elek művészi fordításában december 15-én jelenik meg! Kétféle kiadás jelenik meg: a) piblianyomópapiron, egy kötetben (műbőrbe) kö’ve b) famentes papíron, három kötetben, félvászonkötésben nagy ^ 80— pengő 80.— pangó Előjegyzési ár — bármelyik kiadásra — csak 60 pengő, mely fizethető három részletben 20—20—20 pengővel december 15-ig. A mü terjedelme kt’. 1300 oldal lesz! Előjegyzéseket már most elfogad az „Ellenzék“ könyvesbolt Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. A könyvről részletes ismertetőt ingyen szolgálunk ki! BUDAPESTI SZÍNHÁZI LEVÉL Szerepelj amelyekről beszélnek nyébe. A szerzőnek nem sikerült főalakját elszánt, önfeláldozó nőnek ábrázolni, mindvégig csak tétova, riadt madár marad, aki maga sem tudja, miért áldozza fel életét. Lukács Margit alakítása azonban túl nőtt ezeken a hibákon és vergődéseiben olyant produkált, amire az utolsó példa talán Gobbi Hilda tüneményes Reichstadti hercege volt Pesten. Az első felvonás nagy jelenetében, mikor fényes emlékezőtehetségéről tesz tanúságot - szerepe szerint — szinte látszik rajta az emberfeletti küzdelem, amit a számokkal, a memóriájával viv. Hipnózisban áll a riimlda előtt és semmibe kapaszkodó tekintete valami önkívületi, lázas csillogással fúródik a sötétbe. Nagy művész I ukács Margit: hangja tragikai szerepkörre predesztinálja, előnyös külseje a társalgási színésznő szerepkörére, párduc- szerű mozgása és egyéniségének izgató varázsa a „fémmé fatale“ jellegét kölcsönzi neki, tehetsége azonban összesei benne a színészet teljes, gazdag skáláját. A darab utolsó börtönjelenetében olyan meginditóan egyszerű, szána- lomraméltóan kétsé ab eesett, hogy valóban éreztetni tudja Irma mártír oms ág át. UJ BÉLYEG ÜZLET! 1 Világvárosi választék. Szolid árak. Albumok, bélyegkellékek raktáron. HERCZEG ER- NŐNÉ bélyegkereskedő,Dávid Ferenc-u.l2. Vételi Eladás! Csere! Telefon 10—59. Tisztaságáról és ártatlanságáról tett vallomása szépen kidolgozott színészi munka volt. Végül pedig a gyónásnál, átszelle- mültségében, művészi alázatosságában a színésznő szinte szentté magasztosul a reflektorok tüzében a közönség előtt. Ugyancsak Possonyi darabjában tűnt fel Csákányi László, a Nemzeti újonnan szerződtetett, tavaly végzett színésze. A rab tanító eszelős figurájában figyelemreméltó alakítást nyújtott és ebben a rendkívül tehetséges fiatal színészben az uj IV. Henriket sejtjük. Tőkés Anna tehetségéhez méltó feladathoz jutott Schiller Stuart Mária cimü müvének felújításával. Az együttesből magasan kiemelkedett a skót királynő alakításával. Szenvedélyes és elhalkuló, féktelen és lehiggadt, királynői és meghunyászkodó, gőgös és alázatos tudott lenni. Erzsébettel való drámai összeütközésében a színészet magasiskoláját mutatta be. Különösen érdeme gyönyörű, tiszta magyarságu, hibátlan beszédtechnikája és remek, kulturált hangsúlyozása, ami ezúttal a versmondásban érvényesül teljes tökéletességében. Szerepéhez komoly előtanulmányokat végzett, nagy és lelkiismeretes munkával készült, amit érezni is finom, csiszolt játékán. Az évad. első nagy meglepetése Lado- merszky Maróit kiugrása volt. Ezt a finom játékmódom, nagy tehetségű és intelligenciám színésznőt mindenki szerette és a „leqjobb epizódszinésznő“ címet adták neki. Mint a lecmontosabb és leglelkiismeretesebb művészt ismerték és mostani erőpróbájának és fényes sikerének az egész város szinházlátoaató közönsége örvend. Warrenné alakjában naay- szerüen eaveűti a? elv- és pénzhajhászó asszony minden aljasságát, az anva sze- retetével és minden anya tisztaságával. Idejétmúlt lenne azt írni, hoav befutott, hiszen ez már régen, kis szer evei ■alakításával megtörtént, de bebizonyította, hogy nemcsak a legjobb epizódszinésznő hanem olyan művész, akire darabot lehet, sőt kell építeni. Nos, iró urak. a közönség várja Ladomerszky Margit alakjára és tehetségére szabott müveiket. Viharos viták, több próbálkozás után Medvegy Márta kapta Ophelia szerepét a Madách Színház Hamlet-bemutatóján. Nem lehet szerencsésnek nevezni ezt a választást, mert Ophelia alakja annyira bonyolult lelki komplekszum, hogy életrekeltése rutinos, érett és művészi kultúrával bíró színésznőt igényel. Mindenesetre dicséretet érdemel Medvegy Márta vállalkozó szelleme, bátorsága és lelkesedése, amivel el merte fogadni ezt a képességeit nagyon is meghaladó feladatot. Igaztalanság lenne azonban említés nélkül hagyni alázatát a szerzővel és a müvei szemben és azt, hogy tehetségével — ha nem akarják gyorsan sztárolni — fokonkint téve meg az utat a nagyság felé vezető lépcsőn, a magyar színészet, egyik komoly ir Crete lehet. * Várkonyi Zoltán gondosan és nagyszerű, felfonásban felépített Hamletje, ha nem is tökéletes és ha itt-ott érezni is nemi kis pirandellói ízt, külön tanulmányt érdemlő színészi munka. * Látjuk honv rr első két hónov színészi teljesítményeit ö**~egezve. a nők varrnak túlsúlyban. Uovlátszik a „ki tehetséoe- sebb, a színész vagy színésznő?“-vita mégis a hölgyek javára dől el NIKA MĂRIA T 1 Fü’Hp Géza, falazna szükségletét mégidejében bizto-itsa olcsó ^ron, Előjegyzésedet elfogadok 15 napon belüli szál Utasra S/ éeh enyi-tér Î9, szám. Parketiesési n<samaims! m munkálatokat jutányosán vállal: id. LŐRINCZY JÓZSEF, lakás: Zá olya-utca 14. szám., vagy SEBŐK - cukrászda, Mátyás khály-tér 23. Tel.: 19-59.