Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-22 / 239. szám
1943 '»fr***»«* ellenzék Húszmillió muiibőráí dolgozott tizenháromezer munkás az erdélyi vassal! közlekedés megjavításának szolgálatáhan Az eíJéfyi Yasuiéphés é* hidépHSs jelentő* effe«f menyei — Síffláíszliítai adatok, amelyek a fáradhatatlan épitőmunkát bizonyítják KOLOZSVÁR, október 22. Erdély gazdasági. felemelése és megerősítése érdekében még nagyon sok a tennivaló. Nemcsak az idegen uralom 22 esztendejének mulasztásait kell jóvátenni, hanem helyre kell hozni azokat a végzetes politika tévedéseket is, amelyeket ferencjozsefi korszak kormányvezetése Erdéllyel és elsősorban a Székelyfölddel szemben ^ elkövetett. Erdély törvényhozói és gazdasági vezetői úgy a parlamentben, mint a;/ parlamenten kívüli munkásságuk során legfőbb célkitűzésűknek tekintik, hogy az erdélyi kerdesekre felhívják a kormányzat és a közvélemény' figyelmét. Természetesen ti-szr tában vannak azzal, hogy a háborús nehézségek -miatt nagyon sok kérdést a legjobb szándék mellett sem lehet megoldani. Ha visszatekintünk azonban a felszabadulás óta eltelt három esztendőre, mégis a legteljesebb tárgyilagossággal meg kell állapitanunk, hogy a háború kellős közepén olyan megvaósita- sokat hivott életre a kormányzat, amelyek a magyar alkotóerőt és áldozatkészséget bizonyítják. Bizony!! a slaliszttka Mit tett a felszabadulás óta a magyar kor» mányzat Erdélyért? A statisztikai adatok tömegével lehetne válaszolni erre a kérdésre. Legbeszédesebben azok az adatok igazolják az épitőmunkát, amelyek az erdélyi közlekedés- üggyel és idegenforgalommal kapcsolatosak. Az erdélyi közvélemény csak nagy vonalakban ismeri a közlekedésügy terén elért eredményeket. Köztudomású, hogy a bécsi döntés közlekedésügyi szempontból szinte lehetetlen feladatok megoldása elé állitota a kormányzatot. Az uj határmegvonás miatt elszakadt a közvetlen összeköttetés a Székelyfölddel, amit a déda—szeretfalvi vasútvonal megépítésével sikerült újra megteremteni. Nem akarjuk itt feleleveníteni az uj székelyföldi vasútvonal megépítésének sziszifuszi munkáját. 120 millió pengős beruházással épült meg az uj vasútvonal, amely úgy az idegenforgalom szempontjából, mint a Székelyföld gazdasági kincseinek értékesítése révén uj vérkeringést vitt az erdélyi életbe. Ezeket az eredményeket a közvélemény is jól ismeri. Érdemes azonban olyan adatokat is tanul- mányozni, amelyek eddig nem kerültek nyilvánosságra. Ezek a számok a statisztika tükrén keresztül arról tájékoztatnak, hogy minden akadály ellenére is Erdély egész területen most is tart az újjáépítés nagy munkája. Nézzük elsősorban a vasútépítés eredményeit. A szeretfalva—dédai vasútépítésen kívül a kormányzat 380 kilométer másodrangu helyiérdekű vasútvonalat tesz elsőrangúvá. 82 kilometer hosszúságban második vágányt építenek. A meglévő elsőrangú vonalak kopott, elhasznált vágányzárának kicserélése már megkezdődött. Ha beutazzuk Erdélyt, megállapíthatjuk, hogy a vonatközlekedés biztonságát szolgáló számos biztositó berendezést létesítettek. Műhelyeket, laktanyákat, lakóházakat és egyéb üzemi épületeket emeltettek a vasútvonalak mentén, ^ ami a jelenlegi, építőanyag hiánya mellett nemcsak nagy anyagi áldozatot jelent, hanem gazdasági szempontból is komoly gondok el* állította a kereskedelmi kormányzatot. Negyvensnillió munkaóra Ezeknél a munkálatoknál átlagosan 13.000 munkást foglalkoztatnak. Számoljuk ki, hogy három év alatt mennyit dolgozott az erdélyi vasutközlekedés megjavítása érdekében ez a X3.000 munkás. A pontos adatok szerint a vasútépítéseknél eddig húszmillió munkásóra merült fel és a munkálatok elvégzéséhez még mintegy húszmillió munkásórára lesz szükség. Ezideig elkészült hárommillió kétszázezer köbméter földmunka, még hátra van egymillió-kétszázezer köbméter. Elkészült 428 hid és áteresztő, 1800 f. m. össznyilással. Hatra van még 3x0 híd megépítése, 2700 f. m. össznyilással. / Á munkák anyagszükséglete 52.000 t. sin es sinkapcsolo vasanyag, 8.500 t. egyéb vas- ar.yag, 820.000 drb. taltfa, 900.000 köbméter kőanyag, 450.000 köbméter betonkavics, 88.000 x. cement és 12.800.000 darab tégla. Ennyit mond a statisztika az erdélyi vas- ————■■■■■———a—,— Parjsetiezsémi munkálatokat ju- tányosan vállal: id. LÖRINCZY JÓZSEF, lakás: Zánolya-utca 14. szám., vagy SEBÖK • cukrászda, Mátyás király-tér 23. Tat; 19—59- — ' * _____________ útépítésről Ha ezeket az adatokat összehasonlítjuk a 22 esztendős idegen uralom vas- utügyi megvalósításaival, azonnal megállapíthatjuk, hogy a magyar kormányzat háborús viszonyok között is százszor annyi munkát végzett, mint a virágsó békekorszakban korlátlan gazdasági lehetőségekkel rendelkező román kormányok. Â hidépítéielc eredményei A hídépítés terén a visszacsatolt területek közútjain részben teljesen hiányzó, részben diiledező állapotban lévő különféle nagyságú hidak megépítése, illetve rendbehozatala történt meg. A munkálatok során 11 nagy hid, 120 középnagyságú és kisebb hid került átépítésre, vagy áll ezidőszeririt is átépítés alatt. Mintegy 60c darab egyéb műtárgyat kellett továbbá jelentős javítási munkák elvégzésével forgalomképes állapotba helyezni. A törvényhatósági és közlekedési utakon mintegy 140 nagyobbrészt nagyobb nyílású kid helyreállítása és újjáépítése történt meg A már végrehajtott, illetve végrehajtás alatt álló munkákhoz a következő anyagok és munkaórák voltak szükségesek: 1.800 t. beton és szerkezeti vas, r.oco t. cement, 40 ezer köbméter betonkavics, 900 ezer szakJ munkására, a.yoo.oco napszámos-, illetve kubikosára. A részleteredmények összegezését ismertettük a fennti adatokban. Ezek a munkálatok ugyanakkor, amikor nemzeti szempontból az országos közlekedési hálózat megjavítását és korszerű szinvonalraemelését jelentik, egyben a helyi viszonyok gazdasági életének követelményeivel is számotvetettek. Megkönnyítették az áruszállítást és mindig szemelőtt tartották az idegenforgalom követelmén)reit. Ha Így összesítve látjuk a vasútépítés és hídépítés eredményeit, értékelni tudjuk, hogy mennyi minden történt ezen a téren Erdélyben az utolsó három esztendő alatt. Az illetékesek nem hivalkodtak az eredményekkel és az elvégzett munkát nem használták fel propa gíindac.élokrá. Úgy érezzük, hogy fontos kö telességet teljesítettünk, amikor ezeket az adatokat összefoglaltuk. Jóleső érzéssel tölthet el minden erdélyi embert az a tudat, hogy világok harcának kellős közepén is tart az épitőmunka cs az erdélyi közlekedési viszonyok megjavítása rohamlépésekkel halad előre. A továbbiak során ismertetni fogjuk az útépítés és útfenntartás terén elért eredmé- nj'eket, valamint az erdélyi idegenforgalom elmúlt három esztendejének legérdekesebb adatait. VÉGH JÓZSEF. Tizenötéül emigráció után Sforza gráf visszaérkezett Olaszországba Párisból jelenti a Búd. Tud.: A Neue Zürcher Zeitung tudósítója jelenti, hogy közel 15 évi emigráció után gróf Sforza volt olasz külügyminiszter Olaszországba érkezett. Hangoztatta, mindent megtesz, ami módjában áll, hogy a háború folytatását támogassa, azonban nem lép be a Badoglio-kormányba mindaddig, amíg nem győződik meg arról, hogy az valóban az olasz nép kormánya. Természetesen együttmöködik ezzel a kormánnyal. Nem nyilatkozom azonban valamelyik párt vagy kormán}' mellett, míg a háború be nem fejeződik — mondotta Sforza —, s míg az olasz népnek nem lesz alkalma, hogy vezetőit maga valassza meg. Házasságok az égben köttetnek — Csathó Kálmán vígjátékénak bemutatója — Kissé talán különösen hat olyan vígjáték bemutatójáról írni, amelynek legfőbb problémája, hogy a lányok hogyan tudnak férjet fogni és az asszonyi praktika milyen eredményeket ér el. Arra kell azonban gondolnunk, hogy talán hasznos szolgálatot tesz az, aki alkalmat ad arra, ahogy néhány órát gondtalanul nevessünk. Hogy ne gondoljunk arra, hogy körülöttünk vérzivatarban áll a világ. Elogy kinzó kérdésként lebeg előttünk a holnap, ahol egy kötelességet látunk: becsületesen megvívni az életharcot, úgy, hogy jövendőnket biztosíthassuk. Ezért nem akarjuk Csathó Kálmán vígjátékéit, amelyet csütörtökön este mutatott be a Nemzeti Színház vígjáték- együttese, azzal a mértékkel bírálni, amelyet békeviszonyok között a tárgyilagos kritika feltétlenül kötelességének tartana. Egyetlen szempont, amit irányadónak tartunk: vájjon elérte-e a célját az iró, amikor szórakoztatni akart. Csathó Kálmánnak, mint vígjátéki rónak feltétlenül vannak hibái. Nem elég hosszulé- legzetü a humorban. Elnyújtja a mondanivalóit és akármilyen jó legyen az ötlet, a színpadi megvalósitás sokszor végzetes hibákba fullad. így volt ez a „Te csak pipálj Ladányi“ cimü vigjátékárál és ugyanezt éreztük a „Házasságok az égben köttetnek“ bemutatóján. Nem akarjuk a dar mat urgia nézőszögéből szétboncolni a vígjátékot: tény az, hogy nevetetni tudott és anélkül, hogy tartalmi ismertetést adnánk, úgy érezzük, ki tudott kapcsolódni a világeseményekből az, aki a darabot végignézte. ..A .sikernek az a fokmérője, hogy a közönség hogyan fogadja a színészik teljenvnt?7fnf\A Csathó-bemutatót állandó nyíl .szmi tapsok kísérték, ami azt bizo- nyitja, hogy a nézőtéren csakugyan békehangulat uralkodott, ami az élethar cokban elfásult embert ki tudta kapcsolni a mindennapok gondjaiból. Kormos Marta nehez vígjátéki szerepet iátszőtt n darabban. Sok olyan felesleves mondaté kellett elmondania, ami feiesleg^et £ üresnek hat a mai életben. Szinte anakronizmusként esenvett néha a zölnivalója. Feladata tehát ^ próbája tette roinde„ »wSÍmS get. Kellemesen hatott tiszta szöveti tése es az intelligenciának ösztr^^T- gél megelevenítő tettereje. Derekas^fs minden elismerésre, méltó művészi munkát végzett, amikor maradéktalan • illúziót tudott kelteni. Mihályffy Béla drámában és vígjátékban egyaránt meg tudja találni azt a hangot, ami közel tud férkőzni a nézők szivéhez. Ember minden alakításában, akkor is, ha a tragikus pillanatokat kell megeleveníteni az életből, vagy játszi könnyedséggel kell az élet humoros oldalaira rámutatni. A jó színészt akkor lehet igazán megismerni, ha alaki- j fása nem érzékeltet külső pózt, hanem a léleknek mindenre hajlamos megnyilvánulását, amelyet Mihályffy Béla mindig át tud vinni a közönség szivébe. Megle- ] pően jó volt V. Hegyi Lili alakítása, aki- ' nek kedves humora sohasem tévesztette el hatását. Ezzel szemben Garami Jolán minden humorérzéke mellett tulhangos volt és különösen a második felvonásban nem tudott beleilleszkedni az együttesbe. Lantos Bélától is több humort vártunk volna. Finna Márta stílusos, kedves egyénisége nagyobb feladatok megvalósítására a legbiztosabb Ígéret. Hangay Márta komikai ígéret, amit nem szabad kiaknázatlanul hagyni. Tompa Sándor bővérű humora gazdag erővel érvényesült a Csathó- premieren. Sürü egymásutánban felhangzó nviltszini tansok bizonyitották. hogv bármilyen szerepkörben feledhetetlent tud nyújtani. Borovszky Oszkár kitűnő és zamatos magyar beszéde kellemesen hat. Az epizódszereplők közül Dancsó György szereplése járult hozzá az előadás sikeréhez. A „Házasságok az égben köttetnek“ bemutatóia szép siker kiindulóállomása. ____________________ (v- Î-) HALÁLOZÁS. Bartha Endre 24 éves kolozsvári református segédlclkész tegnap délben tragikus körülmények között meghalt. ELLOPTAK MÁSFÉLEZER VASÚTI JEGYET a SZOMBATHELYI ÁLLOMÁSON. A rendőrségen bejelentették, hogy ismeretlen tettesek a vasútállomás ládájából másfélezer jegyet elloptak. A lopást csak két nap múlva vették észre, amikor a ládából a < jegyeket ki akarták szedni. Az ellopott jegyek értéke meghaladja az ötvenötezer pengőt. Az eddigi nyomozás során egy gyermeket sikerült elfogni, nála azonban csak kétszázötven jegvet találtak. A városi közellátási hivatal közli: A m. kir. közellátásügyi miniszter 124.510—1943. K. M. számú rendelete értelmében 1943 november hó 1. napjától kezdve a hatósági jegy ellenében kiszolgáltatható kenyérfejadag az ország egész területén naponkint és személyenkint 25 dkg. A kenyér és lisztjegynek 1943 évi november hó 1. napjától érvényes egy-egy szelvénye ellenében 10 drb. kenyérváltójegy szelvényt kell kiszolgáltatni. Á kenyér- és lisztjeinek az 1943. évi október hó 31-ig érvényes beváltott jegy- szelvényeket a kereskedők és sütőiparosok 1943 november hó 5-ig kötelesek a közellátási hivatalnál elszámolni. Fütsünk szénnel! KOLOZSVÁR, október 22. Kolozsvár tüzifaellátása — hogy lenyhén fejezzük ki magunkat ;■— sok kívánnivalót hagy maga után. A háborús viszonyok következtében Kolozsvár tüzifaazükséglete — amint ezt az illetékes tényezők is többször kijelentették — nincs fedezve. Any- nyit jelent ez, hogy 1 a télen, ha bármenynyire is takarékoskodunk, nem lesz elég a tűzifa. Nincs más megoldás tehát: a mai nehéz gazdasági helyzetben nekünk is azt kell tenni, amit az anyaország: házitüzelésre észszerűen kell berendezkedni, mert a fát Nyugatewrópában nem pazarolják fűtésre, hanem csak begyújtásra, mindenütt ugyanis szénnel fütenek. Mi, kolozsváriak, általában erdélyiek, ebben ţa tekintetben erdőink miatt, nagyon el rvoltunk a sorstól kényeztetve, aminek fl.zcm.ban a jelen kényszerítő hatása véget vetett. Ezzel számolni kell és ehhez alkalmazkodni minden polgárnak kötelessége. Ma az a jelszó, amit a haza és saját érdekében mindenkinek meg kell érteni: ,,Szénnel való tüzelésre minél előbb át kell térni és be kell rendezkedni1“ Megyénkben, közvetlen vidékünkön levő szén, bár geolóqiailag barnaszén elnevezésű, kőszén jelleggel bír. Hosszú lánggal ég, igy sok levegőt fogyaszt, ezért fontos, hogy kályháinknak jó huzata legyen. A fűtőtestet a levegőtől mindaddAg elzárni nem szabad, amig a szén parázzsá nem vált, mert különben a szénben levő gáz és kéntartalom égési terméke érezhető lesz. A rostély a hamutól gyakran takarítandó, nehogy az beduguljon és kellő levegőt ne kapjon. Amikor a szén már nem lángol és izzó parázzsá vált, a kályhák huzata elzárandó, igy az izzó parázs méq sokáig tartja és adja a meleget, összehasonlíthatatlanul tovább, mint a faparázs. Téves felfoaás, hogy csak daűabos szexiét lehet tüzelni, nem is gazdaságos. Legideálisabb tüzelésre a 20—60 mm. nagyságú széndarabok, vagyis az úgynevezett dara és diószén. Az egész apró, porszén is igen jól tüzelhető, hozzá gazdaságai is, mivel kevesebb mennyiséget kell az izzó parázsra rakni, azonban üqyelni kell arra. nehogy igen sokat rakjunk reá, hogy az egész parázsfelületet befedje és nzel a tüzet elfojtsa, ami azután esetleg kisebb exploziót okozhat, füstös gázt fejleszt, mivel az égés nem tökéletes, nem kapva elég levegőt. Rendes szénkályhák kezelésß nagyon egyszerű, más kályháknál szükséges a ha- mutakaritásra vigyázni, hogy a szén teljes elégéséhez a rostélyon át megfelelő levegőt kaphasson. Általába véve, műiden fatüzelésre berendezett kályha széntüzelésre is használható, azonban minden kályha más és másképven reagál ily tüzelésre, azért minden háztartásban fentiek figyelembevétele mellett .szükséges először a kályha tüzelési módszerét és teljesítményét kipróbálás utján kitapasztalni és ahhoz alkalmazkodni. A szénfiités gazdaságilag előnyösebb a fánál, kevesebbe kerül és nagyobb meleget ad. A szén fiitőértéke kb. 100 százalékkal nagyobb a fáénál; a fa fiitőértéke 2400—2800 kalória, míg a széné 4800— 5600 kalória. Ellenérv gyanánt azt hozzák fel, hogy a mi kályháink fűtésre nem alkalmasak. Ezért kérdést intéztünk a kolozsvári ipartestület kályhásioari szakosztályának vezetőjéhez, aki a leghatározottabban megcáfolta azt az állítást. — Főzőkemencékben, amint az már egész Európában megszokott, a szenet használják fel főzésre. A Hardthmuth- rendszerü kályhák kivételével — kevés átalakítással, sőt néha anélkül is — minden kályha alkalmas a kőszénfütésre. Be kell tartaxii természetesen a kőszénfütés- re előirt szabályokat. Először fával kell begyújtani, s ha már izzik a faszén, a szenet hátra kell tolni és a rostélyra elől kell elhelyezni a szenet. Ha ezt a szabályt betartják és ha a kályhákat rendszeresen tisiztooatják, a kőszénfütésnek nincs semmi hátránya.
