Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-18 / 235. szám
19 4 3 október IS. ELLENZÉK 5 Igazságot & nemzeti közösségnek' Dr. Markos Olivér államtitkár, a MAGOSz tiszteletbeli elnöke, az idei ’Katolikus Naggyülés II. nyilvános gyűlésén országszerte rendkívül nagy visszhangot és mély hatást keltő beszédet mondott ,,Igazságot a nemzeti közösségnek“ címmel. A beszédnek az erdélyi magyar gö- rögkatolikusság problémáját érintő részét az alábbiakban közöljük: Az ősi magyar nemzeti közösség igazsága ellen elkövetett súlyos és már-már helyrehozhatatlan mulasztásainknak leg- szomorubb példája a görögkatolikus magyarok helyzete, különösen a székelyföldi görögkatolikus magyarság keserű sorsa. Ma már nemcsak az ősi magyarságuk elismeréséért mindenkor fanatikusan küzdő görögkatolikus magyarok saját Írói, hanem a más szertartásu keresztény magyar történetkutatók is, — ezek közül elsőik között Hóman Bálint és Szekfü ' Gyula, legújabban pedig Ivánka Endre kolozsvári professzor (az Erdélyi Tudósító lapjain) és Sárdv Károly hadbiró-ez- redes (a Magyar Katonaujság hasábjain) egyre erőteljesebben és határozottabban felismerik és igazolják az ősi bizánci szertartásu magyarok történelmi igazságát. Ma már nem kisebb tekintélyek, mint Hóman Bálint, Szekfü Gyula, Papp Gvörgy kanonok szolgáltatnak bizonyítékot arra, hogy a magyarok ősei már a Meótisz-parti őshazában megismerkedtek a bizánci szertartása keresztény vallással, hogv az ősmagyar fejedelmek közül Gorda már az V. század derekán megke- resztelkedett Bizáncban és hogy később a honfoglaló magvarok között Szent Cirill és Szent Method'-is eredménnyel terjesztették a keresztény hitet. Történelmi tény az is, hogy az első magyarok közül Bulcsú és Gyula erdélyi honfitársai közé görög szerzeteseket hozott, majd később Ajtony marosvári fejedelem Marosváratt Keresztelő Szent János, tiszteletére kolostort alapított görög szerzetesek számára. Ugyancsak történelmi tény, hogy Szent István királyunk édesanyja, Sarolta fejedelernass'zony is a bizánci szertartást követte, hogy Szent István 1001—1009. év között bazilissza apáca-monostort alapított és hogy a magyar királyság ezeréves koronázó-palást- ja is a bizánci egvházimüvészét alkotása. Árpádházi királyaink élénk és intenzív családi kapcsolatai révén kétségtelen, hogv ebben az időben — különösen hazánk keleti felében — a görögszertartásu kereszténység még erősebben elterjedt, sőt, amint arra régebbi történetiróióik közül Marczali Pál is rámutat, még a latin szertartáson Délül is érezteti hatását. A magyar nemzet ösztönös1 sajátossága magyarázza meg azt, hogy az ősmagyarok keresztény hitre térése nem történt szolgai módon máról holnapra, mert a magyar mindenkor csak ösztönös idegenkedéssel és józan kritikával fogadja a kívülről jövő különböző eszmeáramlatok érvényesülését, azoknak fenntartás nélkül soha sem hódol be és ösztönös megérzéssel igyekszik összeegyeztetni az uj eszméket a magyar nemzet ősi felfogásával. Ebből a nemzeti sajátságból magyarázható, hogy a magyar kereszténység évszázadok belső vívódások,’ szívós lelki küzdelmek, sőt nem egyszer véres összeütközések tüzében kovácsolódott törhetetlen erősségű magyar krisztusi hitté. A magyar fajtának ebből a természet- adta tulajdonságából következik az is, hogy a Kárpátok keleti és déli gerincének mentén letelepült őseink bizánci eredetű kereszténységük ősi szertartásait akkor is híven megőrizték, amikor a keleti és a nyugati egyház között szakadás következett be, amelyről azonban az akkori idők fejletlen közlekedési és érintkezési lehetőségei mellett a hívők nagy tömegei talán csak századokkal később szereztek tudomást. Hogy azonban őseink az egyházszakadás mellett is lelkűkben igaz magyarok és az egyetemes keresztény egyház hü gyermekei maradtak, ennek legszebb bizonyítéka az, hogy amidőn lehetőségük nvilott arra. hogv bizánci szertartásaik ősi tisztaságát épségben megőrizve az egyetemes katolikus egyháznak újból egyenrangú tagjai lehessenek: őseink tömegesen írták alá a katolikus Unió ok- T: anyát és váltak ekként formailag is újból tagjaivá annak az egyetemes keresztény egyháznak, amelynek lélekben mindenkor hü gyermekei voltak. / A keleti és déli végeken letelepedett Hzánci szertartásu magyar és székelv véreink törökkel, tatárral, beszivárgó idegen elemekkel szemben is mindenkor fanatikusan hüséoes fiai voltak a magyar nemzetnek, hüséoes katonái az erdélyi fejedelmek és Kossuth szabadsáaharrair nnk, magvarsámikért te^oer vért áldoz- és emberfeletti küzdelmeket folytattak azért, hogv végváraikban ősi hitükét és magyarságukat egyaránt megőrizhessék. Az elmúlt húszéves idegen 9~ szállás céltudatos magyarirtó törekvése, nemzetietlen és egyhálzellenes agitacio]a alapjaiban rendítette meg ennek a nemzeti közösségnek létét. A megszálló hatalmak nemzetiségi politikája nemzetiségi kérdéssé tette a bizánci szertartás tényét és a magára maradt, eláröult testvéreinknek választani kellett az ősi szertartás megtagadása vagy magyarságuk feláldozása között. Megbocsáthatatlan politikai rövidlátás és a magyarság ősi történelmi jogainak soha helyre nem hozható megcsúfolása volna, ha most magunk is elfogadnák az egykori megszálló hatalmak átlátszó célzatú, tudatos történelmi tévtanait, ha nem igyekeznénk minden erőnkből igazságot szolgáltatni ősi bizánci szertartásu magyar véreinknek és ha továbbra is el- türnök, hogy az ősi magyar nemzeti közösség legrégibb hajtásai nyomtalanul leszakadjanak nemzetünk évezredes törzséről. Ma a kölcsönös megértés és megbékélés útját kéressük és a nemzetek közötti együttműködésben is töretlenül érvényesülő krisztusi felebaráti szeretet nevében békevágyó szívvel, őszintén keressük és kívánjuk a határainkon belül és kívül élő összes nemzeti közösségek jogos igazát. Ámde a történelmi igazságon alapuló ugyanezt a jogot várjuk, kérjük, sőt követeljük mindenkitől a bárhol élő magyar nemzeti közösségek számára is! Október 25-tói november 6-ig leltet téli ruhaneműt és csomagot küldeni a honvédeknek és munkaszolgálatosoknak BUDAPEST, október 18. (MTI.) A hadműveleti területen lévő honvéd és munkaszolgálatos egyének részére téli ruhaneműt és óvócikkeket tartalmazó csomagok küldését a honvédvezérkar főnöke újból engedélyezte. Minden honvéd részére egy darab ilyen csomagot lehet feladni. A feladás ideje október 25-től november 6-ig tart. Vidéken bármely postahivatalnál a délelőtti órákban lehet feladni a csomagokat. A csomag felső súlyhatára 10 kg. A csomagban kizárólag vagy téli ruhaneműt, vagy óvócikket lehet küldeni, ujjast, mellényt, bekecset, bundát, térd- melegitőt, stb.-t. Egyéb dolgokat a csomagban elhelyezni nem szabad. Nem lehet küldeni a csomagban levelet sem. A csomag feladása alkalmával a küldeményt nyitva kell bemutatni. A csomag burkolata zsák, vagy tartós vászon lehet, amelyet az ellenőrzés után be kell varrni. A feladási dijat a tábori postai csomag díjszabása szerint róják ki. Felhívják a közönség figyelmét, hogv a csomag címzésénél gondosan járjanak el és a csomag belsejébe, a burkolat alá helyezzék el a címzés másodpéldányát és a csomag tartalmáról szóló kimutatást. A munkaszolgálatosok hozzátartozóit figyelmeztetik, hogy csak azok részére küldjenek téli ruhaneműt tartalmazó csomagot, akinek tábori postaszámát megkapták. KOLOZSVÁR, október 18. A város tanácsa annakidején megvásárolta Kovács Bálint malomtulajdonos Csertörő-utcai ingatlanát. A vásárhoz a belügyminiszter is hozzá j ár ült, s ezzel az értékes ingatlan tulajdonjoga a városra szállt. A körülbelül négy hold kiterjedésű ingatlanon a háború után a város játszóteret és strandfürdőt akar létesíteni. Ennek a gazdát cserélt ingatlannak érdekes története van. Amikor a bőröket cserzéssel készítették ki, Kolozsvár legvirágzóbb céhe a timár- céh volt. A céh tagjai időközben kihaltak s vagyona a Tímár Ipartársulat kezébe került. Mikor aztán a bőröket nem hosszadalmas cserzéssel, hanem vegyi utón készítették ki, a tímárok lassan- lassan kihaltak. Mikor már az ipartársulatnak csak egyetlen életben lévő tagja volt, az alapszabályok értelmében a megszűnt társulat vagyonát Kolozsvár város örökölte. Egyideig a város bérbeadás utján hasznosította a tímároktól örökölt vagyonát, minthogy azonban az ingatlanért csak kevés bért kapott, önkéntes árverésen értékesítette. A világháború utolsó évében, 1918-ban történt ez az árverés, amikor azt, mint legtöbbet ígérő, Kovács Bálint malomtulajdonos vásárolta meg. Az uj tulajdonos meg volt elégedve a vásárral, mert nem tudta, hogy később milyen pereskedéseknek lesz kitéve. Kovács Bálint, az ingatlan uj gazdája virágozhatta fel Kolozsváron a malomipart. Érdemes polgára a városnak. Most galambőszhaju, megrokkant aggastyán, aki majdnem a kilencvenes éveket tapossa. Megrokkant, megőszült, mert a megszállás alaposan próbára tette. Az történt ugyanis, hogy az összeomlás után az árverést a belügyminiszter nem hagyhatta jóvá, mert bekövetkezett a megszállás, s ez a lényegtelen formai hiba volt aztán Kovács Bálint veszte. A megszállók ugyanis tudomást szereztek arról, hogy a belügyminiszter jóváhagyása hiányzik s ezért mindent elkövettek, hogy .az értékes ingatlant maguknak megszerezzék. 1936-ban, az akkori román iparügyi miniszter utasítására, aki előzőleg’ Kolozsváron iparkamarai elnök volt, a román telekkönyvi hatosán Kovács Bálint tulajdonjogát törölte és az ingatlant anélkül, hogy azért valamit fizetett volna, a Munkakamara nevére irta át. Kovács Bálint egyik napról a másikra elvesztette vagyonának nagyrészét s csupán az úgynevezett Szent Péteri malom maradt a kezében. Ennek vizierejét tudvalevőleg a Malomárok szolgáltatta a Malomárok vizét pedig a monostori városrészben levő Anyagát engedi be a Szamosból. Ez a gát megkeserítette Kovács Bálint életét s még jobban hozzájárult anyagi romlásához. A gátat vasbetonból kellett volna készíteni. A gát anyagából egy évben a vas maradt ki, a másik évben a beton, úgyhogy minden tavaszi áradás elsodorta, s minthogy a gát fenntartási költségeit a mulomtulajdonosok kellett viseljék, a költségek nagyrészét mindig a Kovács Bálint nyakába sózták. Gondoskodtak arról is, hogy a gerinces magyart, aki véleményét'Saját kárára is kimondotta, jól megadóztassák. A gát építési dij és az adó évről-évre szaporodott, s a megszállás utolsó éveiben már malmára is árverést tűztek ki annak ellenére, hogy a megszállás alatt talán ő volt a legnagyobb adófizető. Ö volt az, aki a román uralom alatt ismeretlen adókönyvet vezetett be. A befizetett adókért, kapott nyugtákat ugyanis egymáshoz ragasztotta s a már majdnem kilométer hosszúságra megnővekedett nyugtákat hóna alá véve, verekedett a mindenkori román adóhivatalokkal az igazságért. Ha nem következik be a bécsi döntés, Kovács Bálint biztosan koldusbotra jutott volna. Azonban, hála Istennek, hazatértünk s a magyar kormány kiadta ismeretes 1440-es rendeletét, mely a román uralom alatt jogtalanul elidegenített ingatlanokat a régi tulajdonosnak visszaszármaztatta. Kovács Bálint ismét visszakapta vagyonát, ámde ez most már keveset ért. A sok adóhátralék és a gátépitési dij úgy felszaporodott, hogy az ingatlan alig bírta meg. Kovács Bálint, aki a román uralom alatt a főhatalommal állandóan pereskedett,. a megszállás alatt vagyont fizetett ki az ügyvédeknek. Azonban egyikkel sem volt megelégedve. M jst aztán két derék és törekvő fiatal ügyvéd segítségével hozzálátott ahhoz, hogy zilált vagyoni helyzetét rendezze. Az ügyvédek lelkiismeretes munkája és a város jóindulata sokat segített, az öreg malomtulajdonoson. A város a hátralékos adókat mind elengedte, csupán a gát fenntartási költségéhez formált jogot. Az ügy rendezése közben merült fel az a gondolat, hogy a város megveszi a Csertörőutcai telket, ami most végre megtörtént. A magyar városvezetőség jóvátett egv jogtalanságot, Kovács Bálint elégtételt kapott... ÜLÉST TARTOTT A S7RRB TERVGAZDÁLKODÁSI TANÁCS BELGRAD, október 18. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti:' Szombaton. éi t véget a szerb tervgazdálkodási tanács harmadik ülésezése. A zárt ülésen Nedics tábornok miniszterelnök is sikraszállt a tervgazdálkodás gondolata mellett. ismét a város kesébe került a Tímár Ipariársuíat vagyona Kovács Bálint malomiulaidonos negyedszázados kálvária után elégtételt kapott Ahol asszony van, ott Újra sarjad az élet és ki ragyognak az utcák! Jean Ginor legszebb regényét dolgozta át filmre Marcel Pagnol, a világhirű rendező: „Újra sarjad az élet“ (Regain) Játszák a legnagyobb francia mű vészek: Gabriel Ga irio Qrande Demazis é s Fernandel. Bsmatatja a Corvin. Előadások kezdete: negyed 4, negyed 6, negyed 8 órakor. JSovember 2í),ig kell beadni a kedvezménye* hirlapirúi bérletjegy iránti kérelmet A Budapesti Értesítő jelenti: A m. kit. kereskedelmi és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve közlöm, hogy az 1944. évi kedvezményes áru hírlapírói bér- letjegyet kizárólag időszaki lap igényelhet olyan munkatársa és alkalmazottai részére, akik az illető lappal igazoltan állandó munkaviszonyban vannak és tagjai az Országos Magyar Sajtókamarának. E rendelkezés alól kivételes méltánylást érdemlő esetekben politikai napilapok csak az Országos Magyar Sajtókamara javaslatára a m. kir. miniszterelnökség saj- tóközigzgatási osztályától kivételt kérhetnek. A kedvezményesáru hírlapírói bérletjegy iránti kérelmet 3 pen.gős okiratbé- Iveggel november 20-ig kell a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszternek címezve közvetlenül a miniszterelnökség sajtóközigazgiaiási osztályában Budapesten, I. kér. Uri-utca 18. szám alatt benyújtani. A később beérkezett kérelmeket nem veszik figyelembe. A kedvezmónyesáru hírlapírói bérletjegyek iránti kéirelmet a lap kiadója és felelős szerkesztője irja alá, akik együttesen felelősek az adatok valódiságáért. A kérvénynek tartalmaznia kell 1. az igénylő lap cimét; 2. megielenésének helyét; 3. megjelenésének időközét; 4. azok neveit, akiknek a jegy engedélyezését kérik egyenként megnevezve a lapnál betöltött munkakört és az+, hogy az Országos Magvar Sajtókamara tagsági igazolványának mi a száma és melyik főosztály, vagy szakosztály tagjai; 5. az igényelt jegy (összes vonalra, 1000 km-re, vagy 500 km-re) megnevezését. Körzeti jegy (1000 vagy 500 km) esetén feltüntetendő az is. hogy a jegvet milyen vonalra akarják kiállíttatni. Fényképet mellékelni nem kell. Amikor a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter a lapot a kért jegy engedé1 vesédéről értesítette, két drb. azonos és lehetőleg ebben az évben készült 6x9 cm-es nagyságú fénykénét kell az Országos Ma/^var Sajtőkamarába 1 át- tamozásra berru+atni. A bemutatás után a lap felelős szerkesztőié és kiadói-a minden fénvkéo hátán igazolja a fénykép tulajdonosának '•zemeivazono^agat. A fényképet a S^tókamara láüamozásával a iocrv kj'záüpcakor közvetlenül a MÁV jegvkezelőségében. Budapesten. VI. kér. Andrássv-u+ 73—75. sz. földszint 30. ajtó. kell benyuvtani. A miniszterelnök rendeletére Budapest, 1943 október 14-én. Dulin Elek dr. miniszteri tanácsos. ADÓFIZETÉSI FELHÍVÁS. A városi adóhivatal figyelmezteti Kolozsvár város adófizető közönségét arra, hogy az 1943. évre kivetett adó befizetése teljes egészében esedékessé vált. Nyomatékosan figyelmezteti egyúttal arra is, hogy azokkal szemben, kik adófizetésü kötelezettségüknek nem tesznek eleget, haladéktalanul megindítja a legszigorúbb végrehajtási eljárást, ami tetemes költséggel jár. Saját érdekében cselekszik tehát mindenki, aki adótartozását, aalce■^.talanul befizeti, mert azon adófizető, ki adótartozását teljesen kiegyen:,ti, j folyó évi kivetésnek megfelelő 2 százalékos térítésben részesül.
