Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-16 / 234. szám

UXjLENZEK. 19 4 3 nktéber IS. Eüíz Géz*1* 9 ^ KÉT UDVARHELYSZÉKI TEMPLOM O tt, ahol a Nagyhomoród völgye ki­szélesedik, Homorodszentmárton felett emelkedik a Zsuvó-tető. Me­redek, kopasz kúpjáról hatalmas kilátás tárul a szem elé. Észak felé hegyes, erdős vidék (hullámzik. A gerincek taraját a kéklő messzeségből kibontakozó Hargita koronázza. Keletről a Baróti-hegység in­teget, nyugatról a Nagyküküllő völgye küldi üzenetét. Déli irányban széttárul a hegyek koszorúja: széles, falvakkal teli— tűzdelt lapály terpeszkedik. Középen ezüst kígyóként siklik tova a Homoród vize. Kétoldalt hosszan elnyúló lankák futnak, melyeknek testébe itt is, ott is be­levájja magát egy-egy zegzugos patak­meder. Jobbra óriási lejtő húzódik a Kü- küllő felé. Rajta a Básvi vár mögött kis falu Székelydálya körvonalai bontakoznak ki. Vele átélienben, lent a Kishomoród völ­gyében fás dombok tövén búvik meg egy másik székely község: Karácsonfalva. Udvarhelyszék derűsen mosolygó tájának két kis eldugott pontja, ahol úgy rejtőz­nek a magyar mult kincsei, mint kagyló­ban a gyöngyszem. Szálljunk le a mélybe, hogy gyönyörködhessünk bennük. H osszú, fenyőboritotta gerinc vezet Karácsonfalva felé. Egyszerre megszűnik az erdő és kifehérlik a falu. A házak meszelt fala vakitó tiszta­sággal veri vissza a nyár aranyló sugarát. Piros tetejük és az őket körülölelő zöld lombok felett pompásan, kecsesen és mégis méltósággal áll őrt a templom. Hó- szin épülete dombocskán emelkedik, ked­ves, üde pázsitszőnyegen. A cintermet alacsony fal öleli körül. Az egyház külső megjelenésén azonnal feltűnik a szentély­nek a hajóhoz képest rendkívül alacsony volta. Záródása épugy félkör alakú, mint belül a diadalívé. Déli oldalán enyhén, csucsivbe hajló résablak nyílik. Ezek alapján kétségtelen, hogy a templomnak ez a része árpádkori alkotás. Valószínűleg a XIII. század második felében épülhetett. Feltehetőleg ugyanez időből származik a hajó is. A XV. század végén a kis tem­plomot nagyobbitották. A hajó majdnem kétszer akkorára nőtt, mint a szentély. Nyugati templomfalán későigótikus, félkör- ives bejárót kapott. TJgy látszik, hogy a vastagfalu, alsó két emeletén résablakok­kal ellátott torony is a középkor végén keletkezett. A munkálatok befejezését je­lölheti a torony pálcatagos, gyámos ajta­jának szemöldökén kifaragott 1496-os év­szám. Az egyház mészréteg alatt lappan­gó falfestményei bizonyára nemcsak mű­vészi érdekességüek, hanem a kormegha­tározás szempontjából is értékes támpon­tot adnának. A hajó egyszerű kazettás mennyezete az 1780-as években készült. Az utolsó helyreállítás alkalmával, 1931- ben a toronygombban megtalálták Végh Mihály pap versét 1806. julius 7-éről. Ebből kiderült, hogy a leromlott tornyot Demjén József négy öllel magasította, rá zöld cserepes sisakot emeltetett s csúcsá­ra arany gombot tétetett. A torony tehát ekkor kapta meg mai alakját. A vers még a székely kőművesek és ácsok nevét is megőrizte (Benke Mihály s Péter, valamint Péter András, Péter György és Székely János.) A mult században az unitárius egyház libellusa szerint még megvoltak az egvház régi harangjai 1117-ből (!) és 1545-ből. Az előző évszám nyilvánvalóan elírás, mivel azonban ma már az említett harang nem található, annak helyes év­száma örök titok marad. A mai harangot 1791-ben öntötték. Mikor a falu felett me- redező fenyővel és szelíd gesztenyével borított hegyhát pereméről utoljára visz- szatekintünk, akkor érezzük át igazán, mennyire uralkodik a községen a tem­plom. Benne elmúlt magyar századok erős hite és alkotóereje virraszt. Ez az él­mény kisér el minket Dálya felé vezető utunkon, hogy e hegyoldalra kapaszkodó kis falu templomában még szebbé, még mélyebbé váljék. falva, éppúgy Dálya plébánosát^ is említi. Ez az adgt arra vall, hogy az Árpádkor­ban már itt is meg lehetett a kőtemplom. A végső állásfoglaláshoz mindenesetre szükséges a bevakolt ajtókeret teljes fel­tárása. A hajó és szentély mai állapotá­ban a XV. század végén keletkezett. A magasbatörő, nyúlánk formák, a külsőt harmonikusan tagoló kőlábak és a hosszú szentély könnyed keresztboltozata két­ségtelenül bizonyítják, hogy az építés megszakítás nélkül, aránylag rövid idő alatt zajlott le. A munkálatok végén áll a szentély boltozatának kifestése, Szé­kelyföld egyik leglendületesebb, legötle­tesebb remeke. A három boltszakasz vé­kony bordái lépcsőzetesen tagolt gyám­kövekre támaszkodnak. Közülük kettőn torz emberfej jelenik meg. A tizennégy erősen homorú boltcikkelyt gyönyörűen hullámzó, igen változatos inda- és virág­dísz tölti meg. A kacskaringók között a miniaturafestészetre. emlékeztető levelek és szirmok pompáznak, melyekből fenn a középen egy-egy bájos rozetta kerekedik. Ezeket jobbról és balról összesen nyolc címer fogja közre. Korarenaissance paj­zsukban az oltár felől számítva sorako­zik a Jagellók királyi, a Barlabássyak családi címere, majd a székely és a szász nemzet, végül Brassó, Szeben, Segesvár városok és az Árpádház négy ezüstpólyás címere. E gyönyörűen festett pajzsok a rozettákkal együtt erősen hangsúlyozott hármas hosszanti tengelyt alkotnak, mely a csapangó díszítés szertelen gazdagságá­ba egyensúlyt és világos tagolást visz. Ugyanezt a célt szolgálja a bordák babér­levelekkel ékített hálózata is. A magyar ízlés tiszta áttekinthetőségére való törek­vése még a gótika legmerészebb forgata­gát is rugalmas, de biztos határok közé szorítja anélkül, hogy lendületéből vala­mit is veszítene. Érdekes megfigyelni az indák sűrűjében előbukkanó emberi fe­jeket és alakokat. A festő szeretetremél- tóan kedvelt ötlete, hogy az egész díszí­tést egy török fújja ki a száján. A festés varázslatos vonalhatását a ma is kitűnő színezés fokozza. Az egészen világoszöld alapozáson nagyszerűen érvényesülnek a bordóbarna körvonalak. Ezeken kívül sárga, fehér, szürke, téglavörös és lilás- barna színek bukkannak fel töretlenül megtartva az egységes, világos tónust. .A. cimerek azonban nemcsak eszté­tikai, hanem történeti szempontból is fontos szerepet játszanak. Az az előkelő hely, melyet a Barlabássy-cimer elfog­lal, elárulja, hogy a templom kifesttetője alighanem a kegyes adományairól híres Barlabássy Lénárd erdélyi alvajda lehe­tett. A ferencesek és domonkosok e nagy jótevője falusi templomokról sem feled­kezett meg, amint ez 1525-ben kelt vég­rendeletéből kiviláglik. Valószínűleg ő készíttette a marosvásárhelyi vártemplom déli kapujának nemrég kibontott, Szt. Lénárd vértanúvá,gát ábrázoló oromzat­festményét is. Ezek az adatok Dályán is valószínűvé teszik a művészetpártoló fo­ur mecénási szerepét. Mivel az alvajdai tisztet 1510 és 1524 között viselte, a dályai szentély díszítésének kora is elég ponto­san meghatározható. A Jagelló-cimer és a stílusbeli megfigyelések egyértelműen ugyanerre az időre mutatnak. Rendkívül érdekes az is, hogyan jelennek meg egy­mással szemben párhuzamosan a székely és szász cimerek. Különösen fontos Seges­vár felbukkanása. Kétségtelen, hogy a XVII. és XVIII, századi renaissance mennyezetek motivumkincsének egyik gyökere Segesvár, a festőasztalosak e je­lentékeny központja felé visz. A dályai boltozatfestmények sejtetni engedik, hogy e város már a XVI. század elején a diszi- tőfestészet egyik erdélyi gyújtópontja le­hetett. A négy magyar és négy szász cí­mer együttes szereplése pedig vájjon nem tanusitja-e- egészen csattanós közvetlen­séggel a két nemzet akkori szellemi együttműködését?! A 1 a. dályai templom hajóját 1630-ban készült kazettás mennyezet borítja. Virá­gos diszitései között állatalakok is előfor­dulnak. Az egész épületet 1794-ben hely- reálitották. Ekkor keletkeztek a szentély boltcikkelyeinek homloksikjában a ked­ves, későrokokó stukkódisiztések. Ugyan­csak a XVIII, század végén kezdhették el a torony építését. A befejezés évszáma (1801) a legfelső emelet egyik téglájába van bevésve. A templom épületével egyidős az a gyönyörű aranyozott ezüst kehely, mely jelenleg is az egyház tulajdonában van. A hatkaréjos talpú kehely kupakkosarát Szt. Borbála ezüst dombormüvei díszítik. A későgótika e szén ötvösművészeti emléke arányaiban, részleteiben ugyanazt a szel­lemet és ízlést tükrözi, mint a templom. Nem kevésbé jelentős a maga nemében az egyház brassói és segesvári jeggyel ellátott két urasztali ónkancsóia. Dálvá- ban a sok gyökérből táplálkozó erdélyi művészet elevenedik meg. Milyen csodá­latosan gazdag lehetett a későközéokor magyar világa, mely az ilven félreeső helyeken is remekműveket teremtett. A VÖRÖSKERESZT ESZTENDEJE A község közepén álló épületet kar­csú, igen nemes arányai a magyar falusi későgótika legkiválóbb em­lékei közé sorozzák. A ' tornyot csak a mult század elején forrasztották a nyu­gati homlokzat elé, de el kell ismerni, hogy építői finom érzékkel alkalmazkod­tak a középkori részhez és annak művé­szi hatását még inkább emelték. A hajó déli oldalán egy hengertagos ajtó lába­zata látszik. Félkörives záródása még a vakolat alatt is határozottan kivehető. E formák a-román korra engednek következ­tetni, ami annál feltűnőbb, mivel külön­ben az épület alapraizában, felépítésében és díszítésében egységesen későgótikus sa­játságokat árul el. Igaz, hogy a pápai ti- zedjegyzék 1332-ben akárcsak Karácson­A Magyar vorosKereszt eraeiyreszj kirendeltsége egymásután rendezi meg a megyei propagandagyüléseit. A legközelebbi gyűlést október 16-án, szombaton Csíkszeredán rendezi meg, Ezzel kapcsolatban olvasóink tájékoz­tatására ismertetjük olvasóinkkal a Vöröskereszt megteremtését és nyolc­évtizedes áldozatos munkáját, tÉppen most van 80 esztendője annak, hogy 1863-ban egy magánember határ­talan lelkesedése és fáradtságot nem is­merő igyekezete folytán Genfben 16 ál­lam képviselője ült össze konferenciára. Az értekezlet eredményeképpen azután megkötötték a későbbi genfi konvenció alapját képező megállapodást. Ezen a konferencián határozták meg az újonnan megalakult nemzetközi egyé?zségügyi szolgálat ísmertetőjelét, a vöröskereszt jelét. E célból Svájcnak, a konferencián résztvevőket vendégül látó országnak a tiszteletére a felcserélt svájci felségjel- vényt vették, vagyis a vörös keresztet fe­hér meződben. Egy eszme elindul... Hatalmas vihar száguldott végig 1859- ben Felsőolaszországon a solferinói csa­ta napján. A harcteret 40 ezer haldokló és súlyos sebesült katona teste fedte be. Negyvenezer embernek az első segélyben való részesítése, a holttestek elszállítása napokat vett igénybe, de ezenkívül nem­csak a harctérén pusztult el igen sok katona a segélynyújtás hiányában, ha­nem a hátmögötti részeken is igen sok áldozatot követelt a segélyhelyek hiá­nya. ^ Henri Dunant, egy genfi patrícius csa­lád ivadéka, aki a solferinói ütközetnek j véletlenül szemtanúja volt és az ütközet után Száz és száz sebesültnek nyújtott sajátkezűiig első segítséget, már 1859. julius 3-án jelentette megrenditő tapasz­talatait III. Napoleon vezérkari főnöké­nek. Három évvel később pedig megie— lentette „Emlékezés Solferinóra“ c. hí­ressé vált könyvét, amely igen nagy ér­deklődést keltett az európai udvarokban. A solferinói napok emlékéről iroitt könyv, ha nem: is tudta teljes közönyé­ből fel rázni az európai udvarokat, artra azonban été* volt, hogy Henri Dunant életének tökéletesen uj irányt szabjon. A solferinói eseménvek adták meg ugyanis az alapgondolatot Dunantnak, ' hogy nemzetközi szervet igvekezzék létrehozni E szervnek a feladatául a seb°sültekin°k nyúlandó első s^élvt és áno!á*á+ tűzte ki. Ezzel Henri Dunant a szenvedő em­beriség legnagyobb jótevőjének sokába lépett. Me^a'a'tu1 a Vöröskereszt. Céljának elérése érdekében Dnnant felkereste az európai udvarokat és. min- 5 den ütt híveket toborzott eszméjének Ki­rályokkal, uralkodó hercegekkel táirgvalt miniszterekkel, befolyásos udvari embe­rekkel barátkozott és valóságos vagyont költött az egész Európát behálózó pro­pagandára. Minden elkövetkezendő csa­ta színhelyére elutazott, egymásután lá­togatta meg a hadikórházakat. E tárgyalá­sai és látogatásai eredményeképpen meg­szövegezte azután célkitűzését is: Vala­mennyi európai országban segitőtársasá- gokat alaiptani abból a célból, hogy a háborús időkben a sebesültek nemzetisé­güké és hovatartozásukra való tekintet •Ikül, önkéntes ápolásban részesüljenek, szervezeteket létesíteni, melyek, ha ál­landó jelleggel bírnak, a háború kitöré­sének pillanatában készen állanának“. Ezt a magasztos célt azonban csakis az összes európai államok segítségével és közreműködésével lehetett elérni. Hosz- szas fáradozás, utazás, tárgyalás és ta­nácskozás után végül is sikerült 16 ál­lam részvételével 1863-ban konferenciát összehozni Genfben. Jónéhány évtizednek kellett azonban még eltelni, amig ebből a genfi értekez­letből egy valóban az egész kulturvilá- got átfogó hatalmas szervezet lett, mely­nek feladata és működési köre a háború . kiszélesedésével messze túlhaladta az eredetileg célként kitűzött sebesültek ápolását. Henri Dunant müve hatalmas méretekben fejlődött. A mü nemes gon­dolkodású alapitójának azonban keserű sors jutott osztályrészül. C&alódik az ideálista... Dunant ugyanis nem volt megelégedve müvével. Még többet akart, mint ameny- nyit az időközben lefektetett genfi egyez­mény megengedett. Itt azonban megakadt s miután majdnem egész vagyonát ráköl- tötte esziméjének megvalósítására, hátat fordított müvének és Párisba költözött. Itt előadást előadásra rendezett, uj tár­saságokat alapított és minden elképzel­hető módon igyekezett a közvéleményt uj elgondolásának megnyerni. A sok küz­delem nemcsak anvaedag tette teljesen tönkre, bánom felőrölte akaraterejét és energiáját is. Egvre csendesebb ember lett. Neve is csaknem teljesen feledésbe merült. Ekkor anyagilag már oda jutott, hogy előbb Parisban, maid Londonban másolásokból tengette nvomoruságos éle­tét. Később azután visszatért hazájába és ott Heiden községben telepedett le. 1892-ben a Vöröskereszt akkori szerve­zete kongresszust rendezett Rómában és egyik barátia felhívta a rendezőség fi- gyeimét a Svájcban élő Hpnri Dunantra. A Vöröskereszt telítsen elfeledett és ha­lottnak hitt alkotóiát elhalmoznák a sze­retet minden jelével. De Dunant már nem tudott örülni az elismerjenpk. telie- sen v'sszavonu1t s rmn+ a világai rneg- hasonlott aggastyán halt meg 1910-ben. A világ azonban közben felismerte a Vöröskereszt óriási horderejű jelentősé­gét, amit számos háború is bebizonyított. A legnagyobb erőpróbája az 1914—1918- as világháború volt. Az akkori, ma már kezdetlegesnek mondható, hírközlő esz­közök ellenére is, hivatása magaslatán állott, többmillió ember részére közvetí­tett levelet, üzenetet, csomagot,, stb. A Vöröskereszt a mai háborúban... A Vöröskereszt a mostani háborúban is hivatása magaslatán áll. A genfi köz­pont mindent elkövet, hogy a háború ál­dozatainak sorsát elviselhetővé tegye és a rászorulóknak segítséget és támogatást nyújtson. A genfi központ a háború kitörésekor nyomban felhívást intézett a háborús fe­lekhez és ennek eredményeképpen meg­szervezte a Genfben működő központi tudakozódó irodát, ahol a hadifoglyokról, polgári internáltakról és eltűntekről minden érdeklődés, hir és felvilágosítás összefut. A tudakozódó iroda, amely Svájc leg­népszerűbb intézménye, egy hatalmas csarnokszerü épületben van elhelyezve. Az itt kora reggeltől késő estig dolgozó 2500 svájci polgár túlnyomó többsége tel­jesen ingyen, minden ellenszolgáltatás nélkül végzi munkáját. Naponta 5—6 ezer levelet kapnak, de legalább kétszer annyit küldenek szerte-szét. A háború folyamán volt olyan időszak, különösen a francia- országi hadműveletek idején, amikor 50 —60 ezret is meghaladta a naponta be­érkező ügydarabok száma. Ebből a rövid áttekintésből is látható, milyen hatalmas módon megnőtt és kiszé­lesedett a Vöröskereszt működésének kö­re 80 esztendő folyamán, ami alatt a se­gítségre és támogatásra szoruló emberi­ség legnagyobb és legnélkülözhetetlenebb szervezetévé lett. Ennek a hatalmas és az egész világot behálózó szervezetnek egyik része a Ma­gyar Vöröskereszt, amelynek erdélyrészi kirendeltsége most hatalmas munkába fo­gott. hogy megismertesse mindenkivel a szervezet lényegét és minél több tagot toborozzon, mert a háborúhoz — Monte- cuccoli szavaival élve — három dolog kell: pénz, pénz és pénz. de a Vöröskereszt megszervezéséhez még egy negyedik do­log is kell: pénz! (b. a.) avnHBRBHBMHBBMnBnnnBMnni Parketiezési munkálatokat ju­id.LŐRINCZY JÓZSEF, lakás: Zá olya-utca 14. szám.. va*v SEBŐK - cukrászda, Mátyás király-tér 23. Te!.: 19—59.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom