Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-28 / 219. szám
1 1943 szeptember 2&» VítyU lâzseţ: ellenzék 3 AinU'ól érdeműUni... BÁRÓ BÁNFFY DEZSŐ EMLÉKE Szokásunk, hogy elméletekben gondolkodjunk. Különösen olyan időkben, amikor a sors megpróbáltatásai arra kényszerítenek, hogy egyre gyakrabban azt fontolgassuk: vájjon mit hozhat a jövendő! Ilyen körülmények között feltétlenül helyénvaló, ha olyan vezérelveket igyekszünk magunk elé tűzni, amelyeket mindenkinek követni kell, ha azt akarjuk, hogy töretlenül kerüljünk ki a nagy világégésből. De éppen ennyire ' szükséges, hogy hivatkozzunk a magyar élet gyakorlati példáira is. Olyan egyéniségekre, akik szembe szállottak az idők viharával, nem törődtek a népszerűséggel, a nagy tömegek máról-holnapra váltakozó hangulatával, hanem egész munkásságukkal az utódok nyugodtabb és boldogabb jövendőjét akarták előmozdítani. Ezért volt nagyon időszerű lasonczi báró Bánffy Dezső egykori magyar miniszterelnök emlékét feleleveníteni. Szolnok-Doboka vár- >megye díszközgyűlést tartott báró Bánffy Dezső emlékére, amelyen nemcsak a megye tizenöt éven át irányitó főispánjának és az országot kormámyzó miniszterelnöknek, hanem a magyar nemzeti gondolatnak is hódoltak. Dr. gróf Bethlen László országgyűlési képviselő tartotta az ünnepi beszédet a díszközgyűlésen. Érdemes visszatérni erre a beszédre, amely tökéletesen megeleveníti az utókor előtt báró Bánffy Dezső egyéniségét. Mindenekelőtt megállapította, hogy a maga korában Bánffy Dezső báró nem volt népszerű ember. Sokan féltek tőle, sokan tisztelték, sokan szerettek, sokan pedig gyűlölték. De mindig fanatikusan magyar volt, aki sok mindent alávetett izzó fajszeretetének. Hálát adhatunk a sorsnak, hogy ilyen egyéniségekkel ajándékozta meg a magyar politikai életet. Bánffy Dezső báró természeténél fogva tulajdonképpen harcos ellenzéki vezér fér fiúnak született, de mivel a nemzeti felemelkedés alapjait a nemzet és a dinasztia közötti teljes megértésben látta, egész politikai szereplése alatt- a Korona mellett állott. Pedig élete őszén ellenzékbe ment át, de mint az ország zászlósura és a király főudvarmesMátyás Király mozgószinház. Hangúiét! Jókedv! Kacagás! A szezon legédesebb vígjaié ka: Jómadár Hőnyi Adorján regényének íilm változata Rendezd: RÁTHONYI ÁKOS. Főszereplők: Pefsőczy Irén Altav Andor SziBassy Ifaszary Piri Mély . tere. akkor is változatlanul kitartott uralkodója iránti hűsége mellett. Mint pobtikus, könyörtelen volt. Már szolnok- dobo Käme gyei főispán korában is erős kézzel nyúlt a közigazgatásba és kiválasztott embereit ellenállást nem tűrve vitte etőre az apparátus jobb működése érdekében. Mint királybiztos, éles bírálatok ellenére a mai napokig érvényes módon rendezte a régi román határőrvidék vitás ügyeit. Házelnök korában szokatlan erély- lyel lépett fel az ellenzékkel szemben és amikor miniszterelnök lett, megbuktatta a monarchia külügyminiszterét. Végül ellenzéki vezér lett és ekkor kérlelhetetlen eréllyel harcolt az úgynevezett darabontkormány ellen. Főbb vonásokban ezek Bánffy Dezső báró politikai pályájának jelentősebb állomásai. Ugyanekkor páratlan lelkesedéssel vette ki részét egyházának, az erdélyi református egyháznak munkájából. Példát ■ mutatott azzal, hogy nemcsak a politikai élet harcaiban kell megállania helyét a politikai vezérnek, hanem természetes kötelesség az egyház életében való munkálkodás is, mert hazánkban a nemzeti érzés legfőbb védőbástyái az egyházak. Az idők távlatából bírálva, Bánffy Dezső báró politikai és társadalmi munkásságát, a tárgyilagos szemlélő azt a végső megállapítást kell levonja, hogy az egykori magyar miniszterelnök életküzdelmeiben az egyetlen vezető szempont: a magyar haza biztonsága és a nemzet megerősítése volt. Helyesen tette Bethlen László gróf, hogy részleteiben ismertette Bánffy Dezső politikai irányvonalát és munkás életének eredményeit. Mindany- nyian érezzük, hogy nagyon sokszor visz- sza kell néznünk a multba^és ha a rendszerekben sok kivetni való hibát is találunk, egy-egy nagy ember életéből olyan--Rendkívül érdekes| és hiteles képtudositások a bombázott német városokról a SIGNÁL legújabb számában. Ezenkívül a Nobeldijas dr. Carrel terve az u* ember megteremtéséről.--Német katonák Singapurban,--Titkos bolseF vista szervezkedés J ileleplezáse--Ködszóróütegekl stb.- s I g n a S kapható mindenütt. I Ára 60 fillér tanulságokat menthetünk, amelyek erőt adnak a jelen sorsküzdelmeink megvívására. Bartók hegedűversenye a fiharmonikusok hangversenyén Zsúfolt széksorok előtt, tulhevitett légkörben folyt le a filharmonikusok tegnapi hangversenye. Az est műsorán Bach Christián B-dur szimfóniája és a második Bramhs-szimfómia keretezte mint ékkövet Bartók hegedűversenyét. A nagy magyar mester alkotása messze kiragyogott a műsorból s előadása után elmondhatjuk, hogy a tegnapi hangverseny — az emlékezetes Kodály-napokon kivül — a fölszabadult Kolozsvár zenei életének legkimagaslóbb eseménye volt. Vaszy Viktor pálcájának intésére előbb Bach Christián elegáns, könnyed, meg- vesztegetően szép hangja csendült föl. Nemcsak a közönség élvezte, tisztán éreztük, hogy a zenekar is gyönyörködve játszta. A hegedűsök szemre is szép, hibátlan egyöntetűséggel járó vonója alól csak úgy áradtak a behízelgő dallamok. A huszadik Bach-gyerek, Christián köny- nyü zenéjét szívesen hallgatjuk ma is, de ki hinné, hogy ez a muzsika a 18. század rokoko világában a nagy Bach nevének fényét is elhomályosíthatta. A hegedűverseny következett utána, az érdeklődés középpontjában álló nagy alkotás: a feszültség a közönség közt és a pódiumon tetőfokra hágott. Bartók müve páratlanul erős szellemi öszeszedettséget kíván, ez teszi érthetővé, hogy Szervánsz- ky Péter is a feladat súlyát átérezve, lázas izgalommal küzdött az első tétel előadása közben. Emiatt a szonátaformában irt Allegro assai nem bontakozhatott ki hiteles szépségében. Ám anná^jobban magára talált művészünk az Andante szé- lesivü ck.llamának variálásában, a mesteri technikával megirt Prestoban pedig kápráztatott a hegedű és a zenekar színeinek fénye és csillogása. Mint' a legtöbb remekműnek, Bartók hegedűversenyének is külön levegője van, aklimati- zálódnia kell hozzá a hallgatóságnak. Ez tegnap annál könnyebben ment, mert Bartók, akinek személyiségét, zongorajátékát és szerzeményeit egyaránt acélos keménység jellemzi, hegedűversenyében több "érzelmes hangot szólaltat meg, mint egyéb müveiben. Mindjárt az első tétel főtémájában ezt érezzük. A melléktéma szaggatottsága aztán éles ellentétben a főtéma dallamosságával, az élet keménységét idézi s leküzdi az érzelmes hangulatot. A második tételből rezignált lélek szól. Annyira magába hullottan, az egész környező világot feledve, csak önmagának muzsikál Bartók az Andantéban, ahogy Beethoven legutolsó, öregkori szerzeményeiben. A harmadik tételben visszatér az ínás tátmizálássál s a hegedű meg a zenekar versengése közben sziporkázó, villogó küzdelem kezdődik. Bartók a zenekari színeket utolérhetetlen fantáziával és kábító technikai fölénnyel kezeli ebben a tételben. Mestermüvet alkotott Bartók, mestermü a hegedűverseny szellemi tartalmában és technikai megformálásában is, lehiggadt összegezése a bartóki stílusnak. Harmóniai szempontból, mint Bartók legtöbb müve, ez sem illeszkedik a dur-moll tonalitásba, hanem a záróhangok fontossága jellemzi (amint a régi stu- lusu, ötfokú magyar népdalok szerkezete is a finalisokon nyugszik). Az első és a harmadik tétel h-ban végződik, a középső tétel hangneme „g“. A mű zenei nyelve mélységesen magyar, nem tartalmaz felk- lore-anyagot, de a magyar népi muzsika szelleme szól belőle. Említettük már Szervánszky Péter in- diszponáltságát, miközben az első tételt játszotta, a másik két tétel alapján azonban csak a legkomolyabb értékelés hangján szólhatunk kristályos tisztaságú játékáról, fölényes vonókezeléséről. Ő valóban elévülhetetlen érdemeket szerez a modern zene szolgálatában, megvan a képessége ahhoz, hogy közel férkőzzék a mai zene nehezen nyíló titkaihoz s kihámozza mondanivalójukat. A Bartók-hege- düverseny eljátszását óriási szellemi teljesítményként kell becsülnünk. A zenekar Vaszy Viktor vezényletével pompásan oldotta meg ugyancsak nem könnyű feladatát. S amit különösen sokra tartunk: a közönséget megragadta a mü, bár számolnunk kell azzal, hogy a kotta olvasása és próbák hallgatása nélkül egyszeri hallásra nagyon kevéssé lehet egy uj Bartók-mü világába behatolni. A második és harmadik tétel jó előadása mégis lelkes hangulatot teremtett s a hallgatóság bensőséges, meleg ünneplésben részesítette az előadókat s rajtuk keresztül Bartók Bélát. A második Brahms-szimfoniából, melyet a hegedűverseny után játszott a zenekar, főként a második tételt kissé bőbeszédűnek éreztük a bartóki tömörséghez képest. A harmadik és negyedik tétel diadalmas hangjait azonban annál csillogóbban játszotta Vaszy Viktor újabb fejlődési fokra emelkedett, kitűnő zenekara. KÉKI BÉLA. Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogulásáért az Ellenzék. Árdrágítók: ésiánekeres- kedők az ussoraMróság i előtt KOLOZSVÁR, szeptember 28. A kolozsvári törvényszék egyes uzsorabirája, Vitos Pál dr. törvényszéki tanácselnök, legutóbbi ülésén tárgyalta Popa Kosztán középfülül földműves árdágitási bünperét. A vádirat szerint Popa Kosztán ezév tavaszán egy szekér takarmányt drágábban adott el. Egyik megelőző tárgyaláson kiderült, hogy az árdrágítást nem Popa ' Kosztán, hanem Tiptis Györgyné követte el, aki a perben tanukérit szerepelt. Kynsburg Béla dr. királyi ügyész 1 vádat a tanúra is kiterjesztette. A legutóbbi tárgyaláson Kynsburg Béla ügyész Popa Kosztánnal szemben a vádat elejtette, míg Tiptis Györgynére árdrágítás miatt szigorú büntetést kért. Vitos Pál dr. tanácselnök Tiptis Györgynét 600 pengő pénzbüntetésre és 4500 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére ítélte. Az ítélet jogerős. Dohányos István alsófüdli lakos ezév február 8-án xo métermázsa takarmányt 280 pengőért, tehát mázsánként 4.50 pengő helyett 28 pengőért adott el. Áz uzsorabiró 200 pengő pénzbüntetésre és 108 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére Ítélte. Gere Ferencné Gödri Kata kalotaszentki- rályi asszony ezév februárjában három métermázsa szénát a 7.20 pengő mázsánkénti ár helyett 20 pengőért adott el mázsánként, s ezáltal nemcsak árdrágítást követett el, hanem a takarmányt az igénybevétel elől is elvonta. 100 pengő pénzbüntetésre ítélték jog-1 erősen. Salamon Zsigmond kolozskarai zsidó 1942 augusztus havában 6 mázsa zabot vásárolt engedély nélkül és Kolozsváron uzsoraáron túl adott rajta. Ugyancsak 1942 október havában 5 métermázsa lisztet adott el kilónként 2 pengőért Balogh György kolozsvári kereskedőnek. Az eset a hatóságok tudomására ju«. tott és Salamon Zsigmond az uzserabiróság elé került. A törvényszéki tárgyaláson a vádlott azt vallotta, hogy ő csupán közvetítő szerepet játszott az ügyben, mert az áru egy másik zsidóé volt. Ő csupán néhány kiló lisztet kapott a szállításért. A tanuk ezzel szemben azt vallották, hogy Salamon Zsigmond az üzletkötésnél mindkét féltőd 50—50 pengő jutalékot kötött ki magának és tevékeny részt vett az üzlet lebonyolításánál. A bíróság a lánckereskedő zsidót 600 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. jSS® UJ BÉLYEG ÜZLET!! Világvárosi választék. Szolid árak. Albumok, bélyegkellékek raktáron. HERCZEG ER- NONÉ bélyegkereskedő,Dávid Ferenou.12. Vétel! Eladás! Cserei Telefon 10—69.
