Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-20 / 212. szám
2 ELLENZI!« 19Í3 szeptember 2 0. Idegen íS©líé4 nem szabad beengedni a Székely §©l<li,e Szabó Istfván gépészmérnök érdekes tanulmánya a megoldásra váró székely kérdésekről az összeget, ha látják;.a székelység komolyan ősszelog jövője érijeikében. Megállapítja az emlékirat, hogy a Hangya ezelőtt 8—io évvel ío millió pengő segélyt kapott az államtól. A székelyéig joggal reméli, hogy mihelyt életképességét ilyen hatalmas összefogással megmutatja, az ő szövetkezete is inagyobb összeget kap kamatmentes köcsön formájában. A jövő nagy feladatai Célkitűzések megvalósítása során első helyre teszi a szerző a székely otthonok létesítését. Nyers számítás szerint, másfélmillió pengővel öt központot lehetne létesíteni; Budapesten, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön. Az otthonok felépítésével párhuzamosan meg kell sezrvezni a szövetkezeti hálózatot. Gyakorlati példákkal bizonyítja Szabó, hogy milyen Mezőgazdasági kérdések Mezőgazdasági kérdéseket is általános ' o- naloo tárgyalja. Minden sorából érzik: ennek a földnek a gyermeke beszél a tájról és aggódva kiséri népe sorsát. Egyetlen lehetőséget sem akar elmulasztani. Vezérelvként szegezi le: a Székelyföldön — Marosvásárhely környékét kivéve — állattenyésztésnek, erdei gyümölcsök, ipari és gyógynövények termesztésének, illetőleg gyűjtésének és feldolgozásának kell a mezőgazdaikodó lakosság fő keresti ágát képeznie. jövőbe néz, amikor állítja; Magyarország, ha fürgén tud alkalmazkodni a helyezthez, az élre kerülhet és vezető szerepét Közép-Európában talán örök időkre biztosíthatja. A Székelyföldnek itt igen nagy hivatása van, mert Moldován keresztül, Kelet felé nagy kivitelt érhet el. Ezeknek a részeknek mezőgazdasági berendezkedésében vezető szerephez juthat. A mező- gazdaság átállításának azonnali megkezdése tehát nemcsak egyéni hasznot jelent, de a nemzet iránti kötelességet is. A mezőgazdaság legsürgősebb teendői; állatállomány szaporítása, tejipari üzemek és tejgyüjtő gócok létesítése, gazdasági iskolákban állami baromfiköltők felállítása, SzékelyNagy szeretettel ismerteti Szabó a székely lelkitulajdonságot, a székely hivatástudatot. Nyomatékosan hangsúlyozza: bánni kell tudni ezzel a néppel s csodákat müvei. Kihangsúlyozza: nem szabad különállásra törni sem lelkileg, sem gazdaságilag! A székelvség- nek bele keli illeszkednie a nagy magyar közösségbe. Ezt a beilleszkedést azonban sajátos népi, ősi műveltségének teljes épségben- tartásával kell végrehajtania, mert fennmaradásának ez az alapja. A székely hivatástudattal kapcsolatosan szószerint igy ir csikszentmártoni Szabó István: „A.z uj életre ébredő Magyarországon csak egy embertípus szerepelhet; a közösségi gondolatban kitestesülő, minden akadályt legá- zuló, egymás mellett, egymásért — mindnyájunkért — harcoló, kalonalelkü, áldozatokat is hozni tudó férfi s a hűséges, gyermeföldön nem termő mezőgazdasági és kerti terményekre olcsó szállítási díjtételek meg- állapitisa. az állattartás elősegítéséhez elengedhetetlenül szükséges erdőgazdálkodási rend megváltoztatása, a karsztosodás megakadályozása, a haltenyésztés fokozása, a Csíkszeredái gazdasági iskola a város közelében, alkalmas heh re telepítése. Külön kiemeli az emlékirat a Csíki Maginjavak erdő- és legelőgazdálkodását. Idegenforgalom A Székelyföld idegenforgalmát is magas, a kor követelményeinek minden tekintetben megfelelő színvonalra akarja emelni az em lékirat, jól átgondolt és megfontolt tervek alapján. Megállapítja: önmagunkban termeé lődjék ki már egvszer az igazán nagyotalkotó akarat. Ne sajnáljuk a pénzünket befektetni a székelyföldi idegenforgalmi berendezésekbe. Ne menjünk el érdektelenül a ^hibák mellett, folyton legyünk készen a fejlődésre, mert az idegenforgalmat elrontani nagyon könnyű, de újra kifejleszteni igen fáradságos és kínos miA ka. két is szívesen szülő asszony! Ez a feltétel különösképpen vonatkozik a székelységre. Aki nem tudja megérteni ennek a kérdésnek nagy horedejét; álljon félre! Aki megérti, de nem harcol a magyar Kárpátmedence megvalósításáért: az nemtörődömségével szolgált rá, hogy a nemzet félreálljtsa az Htjából! Aki pedig beteges kisebbségi hatalmi vágytól fütve a magyarság előretörését elgáncsolni igyekszik: az a nemzet halálos ellensége, tehát: el kell tiporni:’’ Csikszentmártoni Szabó István minden sorát minden székelynek, sőt tovább megyünk: minden magyarnak el kellene olvasnia s a Székelyföld, de végeredményben az egész magyar közösség érdekében lefektetett gyakorlati célkitűzések megvalósításából mindenkinek ki kell vennie a részét, mert itt és igy kezdődik az annyit hangoztatott hivatástudat. FERENCZ GYÁRFÁS. Berde Mózes emlékének hódolt az unitárius egyház óriási gazdasági fejlődést és haladást lehetne elérni, az élet minden ágát felölelő s/övetkezeti' rendszerrel. Aztán sorra veszi a tennivalókat: üveggyár, cserző anyagok előállítása, bőrgyár, szurokggyüj’.és és ipari feldolgozása, bükkfatapló gyújtó, és értékesítés, minrigya olcsó előállítási, burponyaih/.t- gyártás, szövetkezeti népnevelő értesítő szerkesztése és kiadása, idegenforgalom szükségleteinek fejlesztésű, gyűmölcses/ct felír,t.- ciitcse, faüzemek és faszéniizcmek székely célok szolgálatába állítása és i^y tovább az ös /cs közelebbi és távolabbi célkitűzéseket .süiüsui. Mindenre kiterjed a figyelme. Azt fi megállapítja —- igen helyesen , hogy a szövetkezeti vezetők részére igen komoly és alapos tanfolyamot ke;l tartani. Arról sem feledkezik meg, hogy egy nagyvonalú s/ckcly szövetkezet a lehető legnagyobb összhangba kapcsolódnék Erdély s 'gy az egész magyarság gazdasági életébe. Éppen ezért a székely szövetkezet a lehető legszorosabb együttműködést keresne, sőt bekapcsolódnék a kolozsvári Szövetség, az EMGE és a Hangya érdekköréhez. A közlekedéssel kapcsolatban megállapítja é; tervszerűen kidolgozza Szabó a Székelyföld egész ut- és vasúthálózatát, öt év alatt ti> millió pengővel akarja felépítőn a székely CSÍKSZEREDA, szeptember 20. ízléses kiállítású tüzet fekszik előttünk. Csikszent mártom Szabó István ok le vw je.; gypw/. mérnök emlékiratban foglalta össze a megoldásra váró székely kérdéseket. Személyes tapasztalatokon nyugszik a trágyilagos, nagy helyiismeretekre támaszkodó munka. Szabó öntudatosan állapítja meg: többfaju országban a székelység felbecsülhetetlen értéket jelent. A tnás országrészekből idekerült emberek nehezen tudják ezr a fajt megérteni s bajaikat átérezni. Ezért van csökkenőben a székelység irányában kialakult jó hangulat és ezért van az is, hogy az eddigi segítség nem tudott '’lói; mélven hatni a székelv élet alapjaiba. „A Székelyföldre csak magyar erőkre támaszkodó pénz kerülhet“ fyoncolija és keresi a székelység lelki és gazdasági bajainak okait. Leszegezi; a gazdasági felerősítésnél vezérlőelv legyen, hogy idegen tőkét nem szabad beengedni a Székelyföldre. Sőt a bcntlévő, nem kívánatos elemeket és pénzeket el kell távolítani erről a földről. A Székelyföldre csak állami, vagy kizáró- lag magyar erőkre támaszkodó szervtől kölcsönzött pénz kerülhet be. A székely élet jövő kialakítását pedig szövetkezeti munkára kell alapozni. A mindennapi élet szintjét soha el nem hagyó gazdasági elképzelések megvalósítására — a szerző szerint — jjo millió pengő állami hozzájárulásra van szükség, amelyet fokozatosan 1950-ig használnának fel pontosan körvonalazott célra, szakszerű tervek alapján. Természetes: ez a hatalmasnak látszó összeg csak arra jó és elég, hogy a szé- helységnek alapot adjon önerejéből továbbfejlődéséhez. Székely szövetkezetei! Határozottan és félreérthetetlenül megállapítja Szabó: gondoskodni kell, hogy az ország keleti felében, együttélő székel vség mielőbb elfoglalja az őt megillető helyet a magyar életben s nagy gazdasági erejével visszavegye a vezetést az osztrák s azután más idegen mesterkedéssel nagyranevelt nemzetiségektől. Nem feledkezik meg arról, hogy a székelyföldi feladatok megoldásának szervesen bele kell illeszkednie az országos rendezésbe. Kihangsúlyozza: kelet kapujában a természeti kincsek és lehetőségekben gazdag Székelyföldnek tárgyi alapot kell adni a hatalmas ivü fejlődéshez. Természetes: a gazdasgi élet elindításához keretre van szükség. Ezért 8—10 millió alaptőkével szövetkezet megalakítását sürgeti Szabó. Ennek az alakulatnak a keretében kell az összes kínálkozó lehetőséegeket kihasználni és a kérdéseket megoldani. Az alaptőke összehozását igy képzeli el; a négy székely vármegye közbirtokosságai — rendkívüli vágterületekből — 3 millió pengőt jegyeznének. Székelyföldi községek, városok és a Csíki Magánjavak összesen 250 ezer pengőt hoznának össze. A vármegyék hozzájárulása 200 ezer pengő. A négy székely vármegye székely származású tisztviselői 150 ezer pengőt adnának össze. A lakosság egyéni jegyzéséből 200 ezer pengőt számit. A jelenleg működő és apró és a közös munka érdekében tánsuló szövetkezetek alaptőkéje 300 ezer pengő. OTI, MABI, stb. jegyzése 230 ezer pengő. A budapesti és csonkaföldi székelyek több, mint 200 ezer pengővel vennének részt a vállalkozásban. Végül: a különböző minisztériumok, a főváros és más 11a- gvobbszabásu erdélyi intézmények Kemdtenék ki az összeget. Utóbbi megoldás a legköny- nyebb, mert azonnal és szívesen folyósítják Megjelent Magyarország legújabb statisztikai adatokkal ellátott Helységnévtára az 1943. évre. Tartalmazza 23 tj. és 68 megyei város, 1503 nagyközség és 5093 kisközség részletes adatait (llélekszám., megye, járás, vasútállomás, u. p. stb.) A 350 oldalas kötet ára 7 pengő. Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal megküldjük» KOLOZSVÁR, szeptember 20. Berde Mózes emlékének áldozott halála 50 éves évfordulója alkalmából vasárnap az unitárius egyház. Ez a kegyeletes megemlékezés annak a férfiúnak szólt, aki élete céljául tűzte maga elé az unitárius egyház felvirágoztatását, s élete egész munkásságával azt az egyetlen célt szolgálta haláláig. Az ő nevéhez fűződik a kolozsvári unitárius kollégium megalapítása, az ő áldozatos -életprogrammja tette lehetővé, hogy az általa gyűjtött jelentős alapítványból szegénysorsu székely unitárius családok gyermekei ingyen tanulhattak évtizedeken és később is majd újabb évtizedeken át a kolozsvári főgimnáziumban. Érthető tehát, hogy halálának 50 éves évfordulója alkalmából kegyeletes lélekkel zarándokolt ki Kolozsvár unitárius egyházának közönsége a házsongárdi temetőbe, hogy hálás szívvel emlékezzék nagy jótevőjére. Vasárnap délelőtt az ünnepi Istentisztelet után vonult ki a 150—200 főnyi csoport a házsongárdi temetőbe Berde Mózes síremlékéhez. A csoport élén Józan Miklós unitárius püspök, Géléi József dr. főgondnok s Kelemen Lajos proíesszor haladtak, majd a theológia, a gimnázium tanári kara es lelkészek következtek, utánuk pedig az unitárius ipariskola és az elemi leányiskola növendékei s az istentiszteleten résztvett közönség. Berde Mózes sírjánál józan Miklós püspök mondott gyönyörű emlckbeszedet. Keresetlen, meleg szavakkal méltatta áldásos munkásságát, majd kedves, színes epizódokat emlitett fel, mmdmegannyi személyes élményét, amelyeket Berde Mózessel kapcsolatban őrzött meg lelkében. Elmondotta azt is, hogy egykoron mint kis diákot két fivére küldte fel hazulról Kolozsvárra ajánlólevéllel Berde Mózeshez, aki barátságosan, szívélyesen fogadta, de az ajánlólevél ellenére sem előlegezett több bizalmat, mint bárki másnak. Berde Mózes ugyanis előbb személyesen akart mindenkor meggyőződni arról, hogy dolgos, szorgalmas és tehetséges-e valaki és ebben a tekintetben sohasem igazodott és döntött az ajánlólevelek alapján. Ö maga akarta személyesen megismerni az embereit, a munkatársait s az ifjúságot. S ha megismerte és érdemesnek tartotta, úgy nevelte is őket. Egyéneket külön-külön sohasem tüntetett ki különösképpen, mert mindenkor csak a közösség érdekét nézte és éppen ebben rejlik az ő igazi nagysága '■ '' '* Emelkedett, szellemű emlékbeszéde végeztével Józan Miklós püspök elhelyezte a síremléknél az egyetemes unitárius közönség hatalmas koszorúját, majd a jelenlevők elénekelték a „Tebenned bíztunk“ című zsoltárt. amjmmmmmmmmmmmmmm Évmeg^yiftó a kolozsvári relormi.us teológián KOLOZSVÁR, szeptember 20. A kolozs* 1 vari református teológia vasárnap délelőtt fél 1 12 órai kezdettel tartotta meg ünnepélye* I évi megnyitóját a fakultás dísztermében. Közének után / avas/y Sándor dr. püspök-, j helyettes hirdetett Igét és intézett buzdító I beszédet az ifjúsághoz. Istentisztelet után Gönczi Lajos dra fa- I kultás igazgatója mondott megnyitó be /édet, I ■ mértért« az intézel helyzetét az, egyházban, Megállapította hogy az intézet, amely két év múlva ünnepli alapításának félév .zá/ados év- 1 icrdulójár, a magyar református egyházban mclró helyet foglal cl. Rátért az. intézet tanulmányi és anyagi helyzetének ismertetésére é. A teológiai fakultás, amelynek az egész ország Összes református teológiái közül egyedül van öt évfolyama, az 1943—44-es tanevet 60 hallgatóval nyitotta meg. Az első évre 15 uj hallgató iratkozott be. Az igazgató beszéde után az uj hallgatók fogadalomtetcle következett, majd az ünnepély a Himnusszal ért véget. Előadás a magyarok eredetéről Németországban STUTTGART, szeptember 20. (TP) A I magyar-német társaság hosszabb szünet után I ismét megkezdte munkáját a birodalomban és ! működésének első tanuságtéteie ama előadás volt, amelyet a magyarok eredetéről és a magyar-finn rokonságról tartottak. Bariba István di., mint a magyar-német társaság vendége, előadásában tudományosan magyarázta meg a magyarság eredetét, véleménye és a rendelkezésére álló adatok szerint á magyarság az Európa északkeleti részében egykor élt finnugor népek egyenes leszármazottja. A Volga- kanyarulat és az Ural-hegység között levő őshazából az ugor nép átvándorolt az Ural nyugati lejtőire és. az V. században önállósodott magyar törzseket a török népek nyomása a Kaukázus nyugati oldalára vetette át. Itt fejlődött a magyar nép hatalmas, erős lovasnemzetté, a török hatalom keretén belül. A IX. évszázadban, illetve annak kezdetén alakult át önálló nemzetté és sok viszontagság után vándorolt be mostani helyére. A magyar nép — hangsúlyozta dr. Barta — soha nem szegült ellen az európai közösségnek és nem is mutatkozott alsóbbrendü- nek, mint bármelyik nyugati nemzet. Országos gyűjtésből rendezik be a zágoni református árvaházat SEPSISZENTGYÖRGY, szeptember 20. A Rikánbelüli Kommunitás református nőszövetségei szám szerint nvolcva- nan, egységes, szervezetet alkottak azzal a céllal, hogy’ a Zágonban megnyíló református árvaházat berendezéssel látják el és gondoskodnak az árvák ellátásáról is. A nőszövetségek körlevélben fordultak Erdély valamennyi református nőszövetségéhez és. arra kérik őket, hogy saját hatáskörükben indítsanak gyűjtést az árvaház berendezési és felszerlési szükségleteinek és az árvák ellátásának fedezésére. Elsősorban természetbeni adományok: bútorok, edények, evőeszközök, ru- hanemüek, ágynemük és az ezek előálli- j fására szükséges nyersanyagok küldését I óhajtják. j Az árvaházban elsősorban református árvákat helyeznek el, de nem feledkezik meg a szervezet azokról sem, akiknek édesapjuk a messze Keleten áldozták életüket hazájukért és az árvaházba más felekezetű hadiárvákat is felvesznek. A gyűjtés már Erdélyszerte megindult s remélhető, hogy rövidesen biztos fedél alatt lesznek az árvák. FAIPARI SZAKEMBEREK KÉPZÉSE. A kormány célul tűzte ki, hogy az erdélyi és kárpátaljai faipari telepeken működő üzemvezetők pótlására szakembereket képez. A cél érdekében a máramarosszigeti állami faipari szakiskola most megnviló első osztálya nemcsak az asztalosság elsajátítására szükséges tárgyakat adja elő, hanem a fakereskedelem, erdőgzdaságtan, erdőbecslés, mérés, a fűrészüzemek és fagmegmunkáló gépek ismertetését. A gyakorlatokat a tanulók az állami fűrészüzemben végzik. Akik faipari pályára akarnak menni, forduljanak az iskola igazgatósához, ahol bővebb felvilágosításokat is adnak. Női divatszalonok figyelmébe! Állandó dí vatlapujdonságok!! Rendszeres modellrajz-ujdonságok darabonkint 1.00 pengőért az „Ellenzék“ könyvesboltban I Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. 4 székely hivatástfudai
