Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-11 / 206. szám
1943 szeptember 13, ELLENZÉK az idegen uralom alatt pusztulásnak indult. A magyar színészet fejlesztésére felállítottuk Erdély számára Kolozsváron a szinészképző iskolát. A kolozsvári hires zenekonzervatóriumot, amelyet az idegen uralom alatt a magyar társadalom tartott fenn, nagy áldozat- készséggel államosítottuk. 200 ezer darab tudományos könyvet gyűjtöttünk össze, részben hogy pótoljuk az idegen uralom alatt elpusz- tűit könyvtárakat, részben, hogy az erdélyi tudományos élet is hozzájusson azokhoz a müvekhez, amelyek Erdély elszakitása alatt jelentek meg a csonkaországban. Számos múzeumot és könyvtárat nyilvánítottunk közgyűjteménnyé, amely áldozatokat jelent a kultuszkormány részéről. így a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot, a marosvásárhelyi városi könyvtárat, a nagyváradi „ városi könyvtárat, a máramarosszigeti református líceum nyilvános könyvtárát. Felügyelet alá heljvztük a sjsék&^udvarhelyi református kollégium néprajzi gyűjteményét es a kites marosvásárhelyi Teleki-tékát. Az asaţasokra nagyon nagy gondot óhajtunk fordítani abból az. elgondolásból kiindulva, hogy ezek a legbiztosabb és a legcáfolhatatlanabb bizonyítékokat adják a magyarság ősi jogaira. Éppen ezért úgy a kolozsvári, mint a nagyváradi ásatásokat a kultuszkormány igen jelentékeny anyagiakkal támogatja. Igen fontosnak tartanám a kolozsvári egyetemen honfoglalaskori régészeti tanszéknek a felállítását. (Élénk helyeslés.) f Az iskolánkivüli népművelés fontos agazata ma a kultuszigazgatásnak, amelyre nem lehet eléggé felfigyelni és azt minden rendelkezésre álló módon és eszközzel támogatni. Ez különösen itt Erdélyben, a 22 éves elszakitas után azt hiszem, minden tekintetben indokolt es e téren már számos intézkedést tettünk. Uj iskolák A visszatérés óta felállítottuk Szatmárnémetiben és Nagyszalontán a mezőgazdasági népiskolát, Nagykárolyban az állami ^ ipari középiskolát, Kolozsváron pedig az állami vilíamosipari középiskolát. Az erdélyi magyar kispolgárság iparosodásának előmozdítására a felekezeti tanoncotthomokat nagyobb összegű államsegéllyel támogatjuk s ezeket részben ki is bővitettük. Ezirányban tovább is erőteljes lépésekkel akarunk előrehaladni, mert szociális szempontból végtelenül fontosnak tartjuk, hogy a tanoncképzés a tanonc- otíhonok létesítésével megoldáshoz jusson. A felekezetek által fentartott tanonc' otthonoknak nagyobbarányu támogatásával is akarunk segítségére jönni az egyházaknak, mert itt is, mint egyéb vonalon! is az egyházak működésére a legnagyobb súlyt helyezzük. Polgári iskolák tekintetében, bár Erdélyben ez az iskolatípus mindig kedvelt volt, anyagiak hiányában nehezebb a helyzet. A prog- rammuíikat azonban nem adtuk fel és a háború utánra előkészítjük az erdélyi polgári iskolák erőteljes kiépítését. Amint a viszonyok megengedték, a sport szempontjából megtettünk mindent eddig is. A Gyilkos-tó mellett menedékházat épkünk a magyar egyetemi és főiskolai hallgatóknak. Ez äz építkezés 450 ezer pengőbe kerül. Lehetővé kívánjuk tenni az egyetemi és főiskolai hallgatóknak a téli sportolást és a nyári üdülést. Marosvásárhelyen iskolai sport részéra sport- és vizitelepet létesítettünk. Az erdélyi iskolák közül majdnem mindegyik kapott tornaszer-segélyt, mintegy 300 ezer pengő értékben. Tornatermek építésére tekintélyes ösz- szeg jutott, 800 ezer pengő államsegély. A tanítók és általában a tanszemélyzet anyagi helyzetének javitására a kultuszkormányzat különös gondot fordít. E kérdéshez tartozik a tanítóság megfelelő lakással való ellátása is. „Töretlenül és győztesen fogunk ebből a világégésből kikerülni !“ Még csak annyit szeretnék befejezésül mondani, hogy igen gyakran van alkalmam találkozni erdélyi képviselőtársaimmal, élükön Teleki Béla gróffal, akiknek segítségével megoldáshoz juttatjuk az időszerű kérdéseket. Meggyőződésem, hogy töretlenül és győztesen fogunk ebből a világégésből kikerülni — mint már annyiszor a történelem folyamán — ha vállvetve, kéz a kézben, magyar erővel, nagy kérdésekben magyar kitartással, magyar egységgel haladunk előre a boldogulás, a szebb, a nagyobb Magyarország felé. TAMÁSI ÁRON: A mai harcot egy erős és egységes magyar társadalom nélkül megvívni nem lehet! A kultuszminiszter beszéde után általános figyelem közben Tamási Áron emelkedett szólásra. Beszédének bevezetőjében a következőket mondotta: — Nálunk a politika területén sokan úgy vélekednek, hogy írónak lenni dísztelen mesterség. Én is úgy vélekedem, hogy az író lehetőleg mégis maradjon távol a gyakorlati politikától. Vagyis legyen hűséges a szellem őrhelyéhez, mert nem egészséges annak a nemzetnek az élete, ahol ezek a szellemi őrhelyek gazdátlanok maradnak. — Ilyenformán érthető az a régi és mai tartózkodásom, hogy még az Erdélyi Párt gyakorlati munkájában se vegyek részt. Ett a tartózkodást a párt maga is tiszta szívből helyeselte. Ilyen kölcsönös megértésnek az alapjáű alakult most úgy a helyzet, hogy kividről s mint független szellemi ember kértem e mostani alkalomra a szólás lehetőségét. S a köszönet mellett, hogy ezt a lehetőséget megkaptam, mindjárt meg kell mondanom azt is, hogy egyedül a magám nevében kívánok szóláni. Tamási Áron beszédének további részében megállapította, hogy a mái háború már túljutott a politikai világnézet kérdésén. A mai harcot egy erős és egységes társadalom nélkül sikeresen megvívni nem lehet. Tamási Áron feltette a kérdést, hogy vájkereszthy Béla, aki viszont kimentette magát. A felsőházi tagok közül jelen volt: vitéz dr. Boga Alajos, Gallus Viktor, Gidóíalvv István, dr. Medvigy Ferenc, Papp.Szasz Lajos, br. Győrffy Lajos», dr. Vékás, József, Sigmond János, Máritóíi Lajos, Ferenozi Gábor, dr. Kolumb'án Józsiéi, László Ignác, Séra István, Szakáts Zoltán, br. Kemény János, Csikv Albert, Rátz Mihály és gr. Teleki Arctur, Távoliélüket kimentették, illetőleg hiányoztak Berenczei Kovács Sándor, dr. Kaizler György, Hye Jenő, dr. Szenl-Iványi Gábor, Páíl Dénes, Markovits Kálmán, vilé/. Biró István, Kcrponny Kornél, ,gr Teleki Ernő, Korpái Ich Ede és gr. Béidi Kálmán. Az erdélyi magyar egyházak vezetői közül Józan Miklós unitárius püspök, dr. Tavaszy Sándor református plispökhelyeDes és Sándor Imre római katolikus püspöki helynök, továbbá dr. Baráth Béla pápai prelátus- Kanomck, kolozsvári ésperés-plébános, dr. Já- rossy Andor magyar evangélikus esperes, Alnudbányay Fikker János unit. teológiai dékán, Kádár Géza református lekész, generális-direktor és Ürmössy Károly unitárius tb. esperes. Olt voltak a megjelentek között: Balogh Vilmos dr. miniszteri oszlályfőnök, a fö'dmíivelésügyi minisztérium Erdélyi Ki- rendeltségének vezetője, dr. Pásint Ödön miniszterelnökségi miniszteri tanácsos, v. dr. Nyiredy Géza miniszteri tanácsos, az Erdélvi Birtokpolííikai Főosztály vezetője és Vladár Ervin követségi tanácsos, Ugrón István nyugalmazott meghatalmazott miniszter, dr. In. czédy-Joksman Ödön főispán, dr. Kovács Károly esik! főispán, dr. Keiedy Tibor polgármester, dr. Szász Fenenc alispán, dr. Illés Gy la kir tankerületi főigazgató, dr. Kalith András pénziigyigazgaíó, dr. Szakáts Béla pos- taigszgató, dr. Jelen Gyula Vöröskereszt íő- rnegbizott.^ Kiss Károly és Kántor Lajos dr. tanügyi főtanácsosok, vitéz dr. Nagy László városi tiszti főügyész, dr. Vékás Lajos Ítélőtáblái eln'k, dr. Csipkés Ödön. a törvényszék e’nöke és dr. Szenlkerényi Róbert, a kir ügyészség elnöke, — a Härene József Tudományegyetem é9 a kolozsvári főiskolák tanári karából dr. Buza László, az egyetem rektora dr. viKz Biró Gyula, a Mezőgazda, sági Főiskola dékánja, dr. vitéz Haynal Imre, dr Uaranohy László, dr. Horváth László, dr. Szőkefalvi Nagy Gyula. dr. Klirakó Dezső, dr. Kristóf György, dr. Krompecher István, dr Ludány György, dr. Márlcnyi J-ínos, dr. Miskolczy Dezső felsőházi tag, dr. vitéz Páll Gábor egvetemi tanárok, Kelemen Lajos levéltári főigazgató, dr. Máriassv Béla és dr. Tóth Tibor gazdasági akadémiai r. tanárok . dr- Makay Albert ref. teológiai tanár, dr Jenesé E emér és dr. Venczel József egyelemi intézeti tanárok. Továbbá Antal Dániel, az Erdélyi Párt d si tagozatának elnöke. Beck Albert nv. vezérőrnagy, dr- Dióssy Géza a Földhitelintézet erdé'vi fiókiának igazgatja, Puskás Lajos, a kolozsvári Tizes Szervezet elnöke, vitéz Stász Ktván. az EMGE üsyve- r»ofő EleJnöke, Taméisi igvon. iró, az összes megyei és városi tagozatok párttitkárai és még sokan mások. Az Erd'élvi Párt parlamenti csoportja szeptember 11-én a honvédségnek Kolozsvárra történt bevonulása harmadik évfordulóján ülést tartott, amelyen a párt törvényhozó tagjai közül ötvenen vettek részt. Teleki Béla gróf elnök beszámoló beszédében visszatekintett a felszabadulás óta eltelt bárom évre és az Erdélyi Párt elvégzett munkáját és jövő célkitűzéseit ismertette. Utána Mikó Jmre a külpolitikai helyzetről, Albrecht Dezső pedig a belső szervezkedés kérdéseiről tartott beszámolót. A beszámolókat többórás vita követte, amelynek során egységes álláspont alakult ki a magyarság valamennyi sqjrsd'öntő kérdésében. A parlamenti csoport munkáját a párt programja és múltja alapján a magyar öncéluság és az erdélyi politika hagyományai szerint kívánja folytai ni. A válságos időkben kiküszöbölni kíván minden olyan tényezőt, amely a magyar ' társadalom egyes „A magyar munkás önbizalmát semmi sem győzheti le Szabó János, az Erdélyi Párt munkás- képviselője volt a következő felszólaló. Ünnepélyesen kijelentette, hogy a magyar munkásság az Erdélyi Pártot a magyarság nagy munkaközösségének tartja. A magyar munkás önbizalmát semmi sem győzheti le. A munkásság vezetőit saját maga fogja nevelni és egyik legfőbb célkitűzése, hogy egyetlen munkás se kényszerüljön idegenben megélhetést keresni, hanem azokat a magyar munkásokat is haza kell hozni, akik a mult bűnei miatt kénytelenek voltak kivándorolni a hazából. Erdély munkássága bizonyságot tett arról, hogy kiválóan érti a szakmáját és az iparostárSadalommal együtt teljes munkaerejével ki akarja venni a részét a nagy magyar célok .^megvalósitásából. M ' Magvar kisgazdák csak erdélyiek és magyarok tudnak lenni!“ Simon András mérai kisgazda a magyar gazdatársadalom hűségét tolmácsolta és azzal fejezte be beszédét, hogy az erdélyi magyar kisgazdák csak erdélyiek és magyarok tudnak lenni. Kiss József református lelkész a lelkészek és nemzetnevelők nevében köszönetét fejezte ki a kultuszminiszternek és az Erdélyi Párt országos elnökének. Kiss Kálmán, az Erdélyi Párt kisgazdajón erős és egységes-e a magyar társadalom? Erre a kérdésre nem lehet igennel válaszolni tiszta lelkiismerettel. A magyar szellem az a hatalom, amelynek meg kell alkotnia az egységes és igazságos nemzeti társadalom tervét, amelyben a sajátos magyar szellemiség a dolgozó tömegek természetes jogaival egyesül. A magyar nemzet minden egyes tagjának a maga helyén és a maga eszközeivel kell munkálkodnia a békés nemzeti épitésben. Tamási Áron azzal fejezte be szavait, hogy az Erdélyi Pártot olyan keret megteremtésére kérte, amely alkalmas lesz arra, hogy Erdély szellemi és gyakorlati erőit ennek a munkának elvégzésére valóban össze tudja fogni. Azzal fejezte be beszédét, hogy ha ez nem történik meg, könnyen megeshetik, hogy az uj magyar társadalmat erőszak fogja létrehozni. (Tamási Áron történelmi jelentőségű beszédét lapunk legközelebbi számában teljes terjedelmében közöljük.) Tamási Áron beszédét percekig tartó tapssal ünnepelte a közönség, majd gróf Teleki Béla országos elnök mondott rövid választ. Köszönetét fejezte ki Tamási Áronnak felszólalásáért és közölte, hogy az Erdélyi Párt parlamenti csoportjának szombaton tartott ülésén már foglalkozott ilyen magyar keret életrehivásásak gondolatával. képviselője, a Székelyföld gazdatársadalmának üzenetét tolmácsolta. Bejelentette, hogy a székely kisgazdák egy emberként állanak a termelés vonalán. Arra kérte a gyűlés résztvevőit, hogy legyenek az országnak becsületes, bátor, öntudatos, a termelés érdekében dolgozó katonái. „Itt Erdély maga szólott!“ Nyirő József, az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának elnöke zárószavaiban elmondotta, hogy a történelmi eseményeket senki sem tudja előre kiszámítani. Bűnt követnek el azonban mindazok a nemzet ellen, akik bizonytalansággal megmételyezik a közvéleményt. Való igaz, hogy a magyar társadalom is n'agyon óhajtaná már a békét. De nem a minden áron való békét. Olyan béke nem kell, amely megcsorbitaná a magyar nemzet ezeréves történelmi jogait. A kolozsvári nagvválasztmányi gyűlés az erdélyi felfogásnak legfényesebb bizonyítéka Volt. Itt nem emberek beszéltek. Itt Erdély maga szólott, az örök Erdély, amelynek eszméje érdekében a magyarság a legnagyobb áldozatot is kész meghozni. Az Erdélyi Párt történelmi jelentőségű gyűlése a Elimnusz éneklésével fejeződött be. osztályait szembeállítaná egymással. A román agrârreform egyes rendelkezéseinek felülvizsgálásánál a magyar földműves érdekeit tartja döntőnek. Olyan pénzügyi politikát 'követel, amely eltünteti az ipari árak és. a kisemberek keresete közötti kiáltó különbségeket. A munkásság szociális helyzetének gyökeres rend-eiziésrét a háborús helyzetre való hivatko* zással nem tartja elodázhatónak- A zsidókérdést ki akarja emelni a külpolitikai megítélések ingadozásaiból és kizárólag a fajmagyarság érdekében kiváltja megoldáshoz segíteni. A magyarság kárpátmedencei hivatásának teljesítése szempontjából nagy súlyt helyez a nemzetiségekkel szemben az emberi méltóság és szabadság alapján nyugvó bánásmódra. Végül a háboruutáni népi és szociális Magyarország felépítését a párt az erdélyi szellem jegyében kívánja szolgálni. A nag'yválasztmányi gyűlés résztvevői Erdély egész magyar társadalma képviseltette magát a nagyválasztmányi gyűlésen- A képviselők közül dr. Albrecht Dezső, Ár. vay Árpád, dr. Barlha Ignác, dr. Bálint József, Beke Ödön, dr gr. Bethlen László, dr. 'Biró István, Bodnár Sándor, dr. Bölöhi Zoltán, br. Braunecker Antal, dr Csipák lajos, Do. mahidy István, Ember Géza. dr Gaál Alajos, íf:' Kálmán, Kcrtsmáros I ászló, László Dt?zső, dr. Mikó Imre, Nyirő József, dr Paál Árpád, dr. Patzkó E’tsmér, Pálífy Károly, dr- Polcnkay Tivadar, Ráduly Lajos, Szabó János, Szilágyi Ferenc, dr. Szilágyi Olivér, gr. Teleki Béla, Tóth Balázs, Török Andor, rir. Váró GvÖrgy, Venczel Antal és Vila Sándor voltak jelen. A képviselők közül hiányozlak: br. Banííy Dániel földművelésügyi miniszter, Fejérvárv Károly, aki beteg és br. SzentKtfzgyiilést tartott a párt kolozsmegyei tagozata Vasárnap reggel nyolc órai kezdettel az Erdélyi Pál t kolozsmegyei tagozata tartotta meg közgyűlését. Gallus Viktor felsőházi tag. a megyei tagozat elnöke megnyitójában hangsúlyozta, hölgy az Erdélyi Párt a falut tekinti a magyar nemzeti élet alapjának. Éppen ezért különösen fontosnak tartja, hogy a magyar kisgazdatársadalom problémáinak minden részletkérdését ismerje a párt vezetősége. A kolozsmegyei tagozat ezt tűzte ki céljául s az egyes községekben tartott értekezletet soréin és a mostani közgyűlés kereiében is alkalmat akar adni a gazdáiknak, hogy kivániságaíkát elmotolhassák. Ezután Vita Sándor országgyűlési képviselő tartotta meg beszámolóját. Elmondotta, hogy képviselői látogatásai Sóra11 igyekezett a falvak lakosságával együttesen megtalálni azokat a módokat, és lehetőségeket, ahogyan a magyarság gazdasági, szociális és művelődési kérdései meg' oldhatók. Nem politikái feladatokról van szó. hanem egy község megerősöd ésének, foIemóikédesének mód j it és teltételeit kell megtalálni. A mezőségi rész tartozik kerületébe, melynek számbelileg kicsiny magyarságát minőségbe11 kell feljavítani. Természetesen nagyon sok a megoldandó feladat. Arra kell törekednünk, hogy falvaink gazdasági és szellemi kultúráját megerősítsük. De azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mai háborús viszonyok között elsősorban a falvaknak kell önmagákon segiteni. Azt kell elérni, hogy saját problémáinkat saját magunk oldjuk meg. Több tudást, tágabb látókört, nagyobb öntudatot kell ébreszteni a falvak magyarságában. Végül számot kell vetni azzal, hogy mi az, amit meg kell csinálni és mi az. amit meg tudunk csinálni, Albrecht Dezső országgyűlési képviselő beszámolójában a „ végzett munka eredményeit ismertette. Beszámolt Kalotaszeg villamosításának terveiről, amelyre az első lépés Bán- ffyhuoyad villamosítása volt. A rendkívüli viszonyok miatt nem lehet a villamosítást egyik napról a Másikra Megvalósítani, azonban igy is rövidesen sor kerül négy kalotaszegi község, Körösfő, Sárvásár, -legényé és Nádas villamosítására. Nagyon-fontos kérdés a megyében a vizAz Erdélyi Párt parlamenti csoportja a magyar öncéluság* és az erdélyi politika hagyományai szerint folytatja munkáját
