Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-06 / 201. szám
19 £3 szeptember Ő. ELLENZÉK 3 _ Felemelő ünnepséggel fejeződtek be a marosvásárhelyi Református Napok MAROSVÁSÁRHELY, szeptember 6. sA) (Az Ellenzék munkatársának telefonjelen- 'Sát tése.) Nagyszabású ünnepségek keretében fe- S9[ jeződtek be. vasárnap délután Marosvá- sárhely főterén a református-napok. Szombaton délután a református kollé- uig gium dísztermében tanári és tanítói disz- ryg gyűlés volt, amelyet a magyar tanítók úri huszonkétéves küzdelmeiről és jövő felbe adatairól megemlékezve, Vásárhelyi Já- osr nos püspök nyitott meg. A püspöki meg- Yn nyitó utáh Fáy István vallás- és közöket tatásügyi államtitkár mondott beszédet, »m melynek során emelkedett szavakkal kéret te fel a magyar tanárokat és tanítókat, ód hogy munkájuk során a mai súlyos idők- ed ben fokozottabban tegyenek eleget a ma- yS gyár szellem, a magyar öntudat és a ma- y§ gyár erköles megerősítésével kapcsolatos eí feladataiknak és szálljanak szembe min- 9b den olyan erővel és téhyezővel, mely eze- ?íí két az örök értékeket aláásni igyekszik. Az álllamtítkár beszédé után Dóczy >3 Ferenc tanácsos „Az erdélyi reformált tus egyház iskolapolitikája“ címen tartott le előadást, majd Haáz Rezső székelyudvarhelyi tanai’ előadását olvasta fel Kovács Benedek vallástanár, a felekezeti tanerők igényeiről és kilátásairól. A felekezeti tanerők helyzetét Káli Sándor ismertette. Ugyanakkor a Vártemplomban a Református Nőszövetség tartott diszk özgyü- lést Ravasz László elnöklésével. Vásárhelyi Jánosné megnyitó beszéde után Enye- di Andor tiszáninneni, majd Győry Elemér dunántúli püspökök mondottak beszédet. A diszgyülésen Zsindelyné Tüdős Klára tartott nagyszabású előadást a református nő hivatásáról. Szombaton délután a Gecse Dániel-ut- cai templomban az ifjúsági vezetők ültek össze értekezletre. Sigmond János nagy- sajói esperes bibliaolvasása és imája után Bethlen György gróf mondott bevezető beszédet, majd László Dezső, Pálffy Károly és Dávid Gyula tartottak előadást a református ifjúság problémáiról Hat órakor Nagy Géza teológiai tanár a Teleki Thékában „Történelmi emlékeink megőrzése és kezelése“ címen tartott előadást. Este hét órakor a református-napok résztvevői istentiszteletre gyűltek össze. Vasárnap az ünnepségek Marosvásárhely valamennyi református templomában istentisztelettel kezdődtek. A Vártemplomban Csiky József imája után Ravasz László dunaínelléki püspök mondott magávalragadó szentbeszédet, a Gecse Dániel-utcai templomban Adorján Gábor imája után Engedi Andor püspök prédikált, a Szabadi-uti templomban pedig Kiss János imája után Győry Elemér püspök mondott prédikációt. A református kollégiumban Kovács Benedek vallástanár imája után Gönczy Lajos igazgató tartott bibliamagyarázatot. A főtéren délelőtt fél tizenkettőkor kezdődött meg az ünnepség tízezres tömeg jelenlétében. A református lelkészek talárjaikban zsoltárt énekelve vonultak fel püspökeik vezetése mellett a Vártemplomból jövet a főtérre. Az ünnepséget Nagy Endre főtanácsos, egyházmegyei főgondnok nyitotta meg. Utána Enyedy Andor püspök tartott beszédet. A lélekemelő ünnepség Vásárhelyi János püspök j szavaival ért véget. ; Este a Kultúrpalota nagytermében a re- 1 formátus-napok közönsége diszhangver- ’ senyen vett részt, amelyen Palló Imre és i Basilidesz Mária is fellépett. Msikezdidit! az EME besztercei vándergyilláse BESZTERCE, szeptember 6. Tegnap dél- e előtt kezdődött Besztercén az Erdélyi Vf Muzeum Egyesület teiromnapos vándorg gyűlése a Magyar Kaszinó zsúfolásig n megtelt nagytermében. A diszülést fél í 12 órakor báró Jósika János, az Erdélyi d Muzeum Egyesület elnöke nyitotta meg. 3 Rámutatott arra, hogy az Erdélyi Muzeum 3 Egyesület nemcsak a gyűjtemények gyar rapitását. és feldolgozását tűzte ki célÎ jául, hanem a tudomány minden ágának B a terjesztését is. Az egylet e célját kis vánták megvalósítani elődeink —- mono dotta —* amidőn 1906-ban megkezdték a s vándorgyűlések rendezését. Felkeresték a szükebb hazánk történelmi nevezetessé2 geit, városait, hogy azokat a helyszínen r megismerve, történelmi múltjukat tanulmányozva, a különböző vidékek la- \ kosságához eljuttassák és terjesszék az ) általános műveltséget. Nem véletlen, í hogy felszabadulásunk utáni második ' vándorgyűlésünket Beszterce város meghívására éppen itt rendeztük meg Erdély ezen északkeleti végvárán, ahol a magyar kultúra találkozik a majdnem ezer éve itt élő szászság kultúrájával. Hogy a szászság itt Besztercén megtarthatta és fejleszthette kultúráját, párhuzamosan és harmonikusan a magyarral együtt, az példaképe a szentistváni gondolat megvalósításának és a magyar kultúra összefogó erejének, amely lehetővé teszi, hogy mintegy sokszínű ékszer kövei, az itt élő népek kultúrái, külön is ragyoghassanak az egységes, szent magyar haza foglalatában. Az elnöki megnyitó Után Nagy Géza Erdélyi Muzeum Egyesületi titkár felolvasta a Kormányzóhoz, a miniszterelnökhöz, a vallás és közoktatásügyi miniszterhez intézett hódoló táviratokat, majd titkári jelentésében ismertette a besztercei vándorgyűlés történetét. Jelentése befejezéseképpen a titkár javasolta dr. gróf Bethlen Béla főispánnak a vándorgyűlés társelnökévé való megválasztását. A megválasztott Bethlen Béla gróf boldog örömét fejezte ki, hogy az Erdélyi Muzeum Egyesületet Besztercén üdvözölheti. Utána dr. lovag Ybl Ervin miniszteri osztályfőnök a vallás és közoktatásügyi miniszter nevében üdvözölte az Erdélyi Muzeum Egyesületet. Hangoztatta többi között, hogy a magyar kincstárral ez évben kötött előirt szerződés újra biztosította az EME jövőjét. A vallás és közoktatásügyi miniszter — mondotta — behatóan támogatja Erdély kulturális gyarapodását. Beszéde után dr. Szmolenszky László alispán, majd Vindai Kuüléö Norbert polgármester üdvözölte az Erdélyi Müzeum .Egyesületet a vármegye, illetve a város részéről. Ezután az egyházi képviselők képviseletében Selestyán József belsőszolnoki főesperes a rom. kát. egyházközség, Lemhényi Sigmond János a nagys^ói ref. egyházmegye esperese, felsőházi tag, a ref. egyházmegye és a besztercei egyházközség, dr. Kriza János ügyészségi elnök, főgondnok az unitárius egyház, dr. Molitórisz Károly esperes a német évar^élikus egyházközség nevében mondottak üdvözlő beszédet. Dr. Buza László, egyetemi ny. r. tanár, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem rektormagnifikusa az Egyetem, Mdjusz Elemér dr. egyetemi ny. r. tahár a Magyar Tudományos Akadémia nevében üdvözölte a^ Erdélyi Muzeum Egyesületet. Dr. Szathmáry Lajos m. kir. főügyész-helyettes, ügyvezető alelnök az Erdélyi Közművelődési Egyesület elnöksége nevében, Antal JDániel tiszteletbeli EMGE igazgató a városi és vármegyei tanítók nevében, Bő£m Péter kir. tanfelügyelő a besztercei Magyar Kaszinó nevében mondott üdvözlő szavakat. Petras Jakab ny. főerdőtanácsos, a Kaszinó elnöke, végül a besztercei magyar iparosok, az Erdélyi Párt besztercenaszódi megyei szervezete nevében pedig Beke Ödön orsz. gyűl. képviselő üdvözölte az Erdélyi Muzeum Egyesületet. Az üdvözlésekre adott elnöki válasz után az elnök a diszülést bezárta. Az ülés résztvevői ezután az országzászló élőtt a két világháború hőseiről emlékeztek meg és elhelyezték koszorúikat. Délben közebéden vettek részt, melyen dr. gróf, Bethlen Béla mondott pohárköszöntőt. Utána Kelemen Lajos nyugalmazott múzeumi levéltári főigazgató mondott serl^gbeszédet. Az ülés résztvevői délután megtekintették a város nevezetességeit. A Kormányzó részvételével tartott gyászistentiszteletet Boris király elhunyta alkalmából a budapesti bolgár követség A budapesti bolgár követség vasárnap délelőtt a Szent Cirill és Methoduszról nevezett ortodox bolgár templomban Boris király elhunyta alkalmából ünnepélyes gyászistentiszteletet tartott. Az Isten-tiszteleten Kállay Miklós miniszterelnökkel az élén a magyar kormány valamennyi tagja, valamint a katonai és polgári hatóságok vezetői és a budapesti diplomáciai testület tagjai vettek részt. 11 óra után néhány perccel érkezett meg a Kormányzó Ur az Isten-tiszteletre. A Kormányzó Urat Toseff bolgár követ fogadta és vezette a díszhelyre. Az Isten-tisztelet alatt a bolgár kolónia énekkara adott elő egyházi énekeket. (MTI.) Eszterházy János gróf: A magyar nemzet jószivvel van a szlovák nemzet iránt POZSONY, szeptember 6. (Búd. Tud.) A szlovákiai magyar párt központi pártvezetőségének ülésén gróf Eszterházy •János pártelnök hosszabb beszámolót tartott. Beszéde elején szólt a háborúról és annak pusztításairól. A háború ötödik évébe léptünk — mondotta —, nem tudjuk, mennyi ideig fog még tartani. Nem tudjuk, mit hoz a jövő és ilyen körülmények között csak természetes^ hogy én, mint az* itteni magyar család feje, mindnyájunktól csak az,t kérem, hogy szálljunk magunkba és életünket úgy rendezzük, úgy irányítsuk és osszuk be, hogy készen legyünk mindenre. Szinte feleslegesnek tartom ujbgl hangoztatni azt a régi magyar álláspontot, hogy a legjobb akarattal és á legőszintébb érzésekkel viseltetünk a szlovákok iránt. Kár, hogy a szlovák oldalon nem tudnak, vagy nem akarnak hinni a tétel őszinteségében. A magyar nemzet és a magyar nemzet felelős tényezői jószivvel vannak a szlovák nemzet iránt, ezt pozitive tudom. A háború befejeztével, amikor a békés épités ideje elkövetkezik, mi, akik itt éltünk és élünk a Dunamedencében, egymásra leszünk utalva. Ne teremtsünk tehát olyan légkört magunk körül, amely riasztó válaszfalként meredezik köztünk, ellenkezőleg igyekezzünk niár most olyan légkört teremteni, amely az igaz keresztény és nemzeti alapon álló békét szolgálja. Szeretném hinni azt, hogy szavaim nem fognak süket fülekre találni. Eszterházy János elnök ezután bejelentette a párt vezetőségében véghezvitt változásokat és bejelentette azt, hogy Aixinger László dr., az eddigi pártigazgató látja el az elnökhelyettesi tisztséget és Aixinger helyébe uj központi pártigazgatónak Stel- Czer Lajos dr.-t nevezték ki. A külügyminiszter cikke a magyar külpolitikáról TelJesiljjüfí kötelességünket! elmén a Magyar Élet PárLártesitőjében Ghyezy Jenő külügyminiszter a következőket írja: Szent István-napján legnagyobb nemzeti ünnepünket ültük történelmünk egyik legnehezebb szakaszában. A négy esztendő óta dúló háború döntő fázisához érkezett. Az elkövetkezendő hónapokban el fog dőlni Európa és igy Magyaror- s2ág sorsa is. Mint hivő keresztények, áhítattal fohászkodunk a Szenthez, mint magyarok útmutatást kérünk az első Királytól, akinek alkotása ma is élő valóság éS akinek példája kötelez. Jobbja, mely egykor kereszttel, törvénykönyvvel s ha. kellett, karddal .vezette a magyarságot európai létének uj. máig is tartó időszakában, a nemzet ereklyéje, a kereszt, a törvénykönyv és a kard a magyarság állami létének máig is legfőbb eleme. Válságos időkben nemzeti ünnepet ülni az önvizsgálat és a számadás kötelezettségével jár. Szent István ünnepe nemcsak az emlékezés ünnepe, hanem a hité és bizalomé is, az isteni gondviselésben, a magyarság erejében, hivatásában és áldozatkészségében, amely ezer esztendő viszontagságain át biztosította önálló és független állami létét, nemzeti és népi fennmaradását. Ma talán különösen időszerű Andrássy Gyulának, a nagy külpolitikának és történé.'fnek megállapítását idézni, hogy a magyarság legnagyobb teljesítménye az, hogy fennmaradt. A békés fejlődés korszakában talán pesszimiszti- kusan hangzott ez a megállapítás, nehéz időkben azonban bizalmut és elszántságot meríthetünk belőle, mert tiz évszázad küzdelmeinek és válságainak eredménye szűrődik le benne. A fennmaradás útja az önvédelem, a nemzet erkölcsi és fizikai állagának, érdekeinek, a szabadságon alapuló hagyományos rendjének és területének Védelme. Ez tehát ma legelső ey> legfőbb kötelességünk, külpolitikánk legmagasabb célja is. A háborúban elemi erők csapnak össze s a nagy népek tétje és kockázata más, mint a kis nemzeteké. A kis nemzetek -— igy a magyarság is — saját létükért, állami függetlenségükért, társadalmi boldogulásukért harcolnak, egyszóval önmagukért és azért, ami őket isteni és emberi törvény szerint egyaránt megilleti. A kardunk ma is a kereszt és a törvénykönyv szolgálatában áll. A magyar politika útja nem a hódítás, hanem az önvédelem. Nem volt hódítás az, amikor Magyarország érvény esitette igényét arra, amit tulajdonának tekintett és nem vezette idegen területek meghódításának szándéka vagy reménye akkqr sem, amikor az események ereje a nem hadviselés állapotából belekényszeritette a fegyveres önvédelembe. Önmagát védi most is, amikor erejét határain belül gyűjti össze, amikor az ősi hazában lábhoz tett fegyverrel várja, hogy a helyzet parancsa milyen uj feladatok elé állítja. A háború eddig ejkerülte Magyarországot, az események gyors alakulása, vagy váratlan fordulata azonban közelebb hozhatja határainkhoz, mikor is állami függetlenségünk, területünk, nemzeti örökségünk védelme a legnagyobb erőfeszítéseket fogja megkövetelni mindn egyes magyar embertől. A legnagyobb erőfeszítéseket, de a legnagyobb fegyelmet is, mert az önfenntartás, a nemzeti becsület s az élet logikájának törvényei nem ismernek kivételt. Szent István azonban másra is tanít. A külföldi kalandozások nagy véráldozattal járó korszaka után o jelöte ki a Kárpátmedencén belül a magyarság politikai tevékenységének végleges irányítását is. Intelmeiben máig is érvényes alapelveket állapított meg a különböző ajkú népek békés együttélésére am kereszt jelében és a törvény és jog rendbe szerint. A Gondviselés a Kárpát-medencét különböző nemzetek hazájává tette és ezzel számos közös érdekeket és közös kötelességet rótt rájuk. A legfőbb közös érdek az, hogy sorsközösségben élünk, ha azt a maga teljes egészében nem is ismertük még fel, hogy az egyik nemzet vagy állam sem boldogulhat, ha a másikat balsors sújtja. A legfőbb kötelesség pedig az emberiség parancsainak és egymás jogának feltétlen tisztelete, a suum cuique elvének gyakorlati érvényesítése. Szomszédok vagyunk s ezt a szomszédságot történelmi örökségként vállalnunk kell, mert ha akarnánk, sem tudnánk változtatni rajta. Az együttélés külső alakjai változhatnak, de az együttélés és egymásrautalság ténye megmarad. Ebből pedig le kell vonnunk a következtetéseket. A történelmi idők kockázatokkal járnak. Botorság volna azt hinni, hogy Magyarország a kockázat és megpróbáltatások nélkül juthat el a háború válságain keresztül az igazságos békéhez, de felelőtlenség volna a kockázatot és áldozatot könnyelműen keresni. Deák Ferenc mondotta, hogy a hazáért mindent kockára kell tenni, kivéve a hazát magát. A mai magyar nemzedék kötelessége ezért ugyanaz, mint az összes előző nemzedéké: Szent István alkotását, az ezeresztendős keresztény magyar államot fenntartani munkával, közös erőfeszítéssel és ha kell, áldozattal, hogy továbbra is a kereszt jelében, a méltányos törvény rendjében élhessen s teljesíthesse kötelességeit önmagával és a keresztény, európai népek nagy családjával szemben ______ Női Szabók figyelmét»«! Az 1943. ősz ruha- és kabát-kosztüm modell lapjai nagy választékban Kaphatók az „Ellenzék" könyvesboltba» Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vk dékre utánvéttel is azonnal ^állítunk.
