Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-04 / 200. szám

1 943 szeptember 4. ELLEN Z£K 9 A Magyar Evangéliumi Munkás Szövetség szociális konferenciája Irta: DU. CSIGHY SÁNDOR A Magyar Evangéliumi Munkás Szövetség Kecskeméten rendezte meg első szociális kon­ferenciáját augusztus 25—31. között, ötyen református és nyolc evangélikus lelkész rész­vétele mellett. A konferencián a magyarság összes szociális problémái vizsgálat alá vétet­tek az evangélium útmutatása mellett. A meg­nyitáson résztvett dr. Ravasz László püspök, dr. Kádár-- Levente, belügyi államtitkár dr. Sárkány Béla evangélikus főesperes, dr. Hetessy Kálmán ref. lelkipásztor, dr. Kiss Endre főispán, dr. Llszka Béla polgármester és dr. Joó Gyula főgondnok. Muraközy Gyula budapesti lelkipásztor, országos elnök nyitotta meg a konferenciát és üdvözölte a hatóság képviselőit s az or­szág minden részéből egybegyült lelkipászto­rokat. Kifejtette, hogy mit akar a Magyar Evangéliumi Munkás Szövetség? Nem poiiti- kci párt, hanem a nemzet egyetemes érdekei­re tekintő nemzetpolitikai szolgálat. Az egy­házért dolgozik, bár nem közvetlen munkája az egyháznak. Rámutatott arra, hogy a mo­dern kapitalizmus megváltoztatta a munka és a kenyér egyenes arányát. A marxizmus el­választotta a testet és a lelket, munkást és munkaadót. Az evangéliumi munkásmozga­lom azt hirdeti, hogy csak akkor lesz igazi és teljes megujuiás, ha ismét egymáshoz ke­rülnek azok, akik összetartoznak. Isten, az evangélium és a szociális kérdés összetartoz­nak. Krisztus nélkül nincs megoldása a szo­ciális problémáknak. Dr. Ravasz László püspök „Az evangélium szociális többlete“ címen tartott hatalmas erejű előadást. Mindenekelőtt a marxizmus alapján kialakult szociális mozgalmakat jel­lemezte, mint amely irányzatok öntudatosan és diabólikusan éppen ellenkezője akarnak lenni annak, amit kétezer év óta a keresz­ténység képvisel. Az egyház azonban azért, mert az expanzív, imperiálista és hitvalláso- san atheista marxizmus ki akarja őt irtani, nem helyezkedhetik arra az álláspontra, hogy elejti a szociális kérdést. Krisztus nem volt sem kapitalista, sem szocialista, Krisztus mindezek felett állott. Az evangélium és egy­ház nem azonosítható egyetlen korszak ural­kodó eszméjével sem. Az uralkodó eszmék születnek, fejlődnek, lejárnak. Az egyháznak pedig minden idő számára van programja, minden uralkodó eszme mellett, vagy annak ellenére is. Ravasz püspök szerint az egyház­nak meg kell vizsgálnia, mi az. amit a szo­ciális koreszméből elfogad, s mi az, amit hoz­záad. Érdekesen állapította meg, hogy a szo­ciális kérdés területén az eredményt illetően lényegében alig van különbség katholicizmus és protestantizmus. között. Ennek az igazsá­gos társadalmi rendnek két főtörvénye van; a szolgálat és az áldozat. Az evangélium szo­ciális. többlete mindenekelőtt abban jelentke­zik, hogy a lélek több, mint a test. Azonban az anyagi, a gazdasági világban az igazságot megvalósítani törekvő küzdelem is kultusz és Istentisztelet. Egy szociális világrend kialakí­tása elengedhetetlen kötelességünk. Evangé­liumi többlet, továbbá a munka és a bojt krisztusi törvénye. Puritán életforma ez, amelyben a munkában jelentkezik a többlet és nem a fényűzésben. Kívánta, hogy minden nyereség, amely nem fordittatik az illető üzem fejlesztésére, a közösség életszínvona­lának emelésére szolgáljon, mert a nép a legnagyobb fogyasztó. Evangéliumi többlet továbbá az emberhez méltó elet gondolata. Ez nem lehetséges fa­lanszterben, vagy egyoldalú kiidusztriálódás mellett. Mindannyian egy családhoz és egy nemzethez tartozunk. Egy titokzatos közös­séghez, amelyben megvalósul a tagok tör­vénye. ] Dr. Kádár Levente belügyi államtitkár „A lelkipásztor és a szociális kérdés“ címen tartott érdekfeszitő előadást. Világosan rá­mutatott azokra a lehetőségekre, amelyek a lelkipásztor számára a hatósági népjóléti igaz­gatást, főleg a nép- és családvédelmi alap keretében kínálkoznak. Az ONCsA munkáját* dr. Cser János szociális felügyelő ismertette élvezetes előadásban. Dr. Szilvássy Sándor „A biblia és a munka viszonya“-t világította meg. Az egyke kérdést Muraközy Gyula is­mertette, dr. Écsy László orvos mély krisztusi hittől es izzó fajszeretettől áttüzesedett hoz­zászólása mellett. Ki kell még emelnünk két hivő lelkületű orvos, dr. Rcök Iván' és dr. vitéz Csia Sándor bizonyságtételeit, amelyek mély hatást gyakoroltak a hallgatóságra. Szombaton délután a konferencia vallásos estelyt rendezett kiváló művészek közremű­ködésével, a kollégium dísztermében. Szabó Imre budapesti esperes tartott előadást a szó-, cialis kérdésről, ama három bibliai kiáltás alapján, amelyek^ az égbe hangzanak. A« egyik kiáltás az Abel vére, a másik a válasz­tott nép egyiptőmi nyomorúsága s a harma­dik a munkásoktól elfogott bér. Minden szo­ciális forrongás mögött ott van ez a három kiáltás. A forradalmak is nem egyebek, mint ezeknek a meg nem hallgatott kiáltásoknak a büntetése. A meghallgatott kiáltás a refor­mok, a szociális törvényhozás utján rázkód­tatás és kockázatok nélkül viszi előre a nem­zetet a szociális haladás utján. A vasarnap délelőtti Isten-tiszteleten is Szabó Imre espe­res prédikált Krisztus pusztai kísértéséről es arról a tételről, hogy nemcsak kenyérrel el az ember, hanem Isteninek minden igéjével is. A szociális haladás nem munka nélkül, va­rázslatszer üsn következik be, hanem önfelál­dozó munka és szívós küzdelem által vihető keresztül. Gáspár Béla országos ügyvezető elnök főleg szervezési kérdésekkel foglalkozott, nagy tudással és prófétai tűzzel. Bulla Árpád főtitkár, aki a konferencia rendezésének nagy körültekintést igénylő munkáját végez­te, a lakáskérdésről tartott érdekes előadást. Dr. Hilscher Rezső egyetemi magántanár ,,A modern szociális irányok és kísérletek“ címen számolt be a modern szociálpolitika vezető eszméiről. Ennék a modern szociálpolitikának a célja a proletáriátus felszámolása, főleg az erkölcsi problémáknak szem előtt tartása mel­lett. Dr. Gyimessy Károly alelnök a tanonc- ifjuság lelki problémáival foglalkozott s ve­zette többizben Muraközy Gyula és Gáspár Béla elnökök mellett a tanácskozásokat. Nagy érdeklődéssel várt előadás volt a dr. Gesztelyi Nagy László mezőgazdasági kama­rai igazgató előadása ,,A falu és a tanya problémáiról“’. A tanyát szerinte nem megvál­toztatni, községesiteni, hanem javitani kell, mert a tanya történelmi és gazdasági szüksé­gesség. Az az egészséges közszellem, amely a földdel van összeköttetésben s attól sohasem szakad el. Érdekes megállapítása, hogy azok­ban a megyékben nagy a népszaporulat, ame­lyekben sok a tanya, amely más, mint a falu, vagy a szórvány. A tanya és falu egészséges fejlődésének egyik legnagyobb akadályát a túlságos centralizációban látja, amely még a vidék iparosodását is hátráltatja. A falu és a tanya problémái között első helyen emliti meg a közegészségügy továbbfejlesztését, amely té­ren már eddig is nagy a haladás. Továbbá a jó ivóvizet és a fásítást, valamint az intenzív CSÍKSZEREDA, szeptember 4. (MTI.) Antal István nemzetvédelmi propaganda­miniszter pénteken délelőtt Csíkszeredá­ba érkezett és a társadalmi egyesületek munkaközösségének alakuló ülésén a vármegyeház dísztermében hosszabb be­szédben ismertette az ország külpolitikai helyzetét és időszerű belső kérdéseit. Rá­mutatott többek között arra, hogy a mai gondterhes idők fokozott figyelmét, óva­tosságot, józanságot és felelősségtudatot követelnek vezetőktől ás vezetettektől egyaránt. — Egy alapvető központi feladat terhel mindnyájunkat: minden körülmények között megóvni a nemzet nyugalmát, rendjét és fegyelmét, mégpedig nemcsak Londonból jelenti a Búd. Tud.: Smuts tábornok a napokban részletes nyilatko­zatot tett, amelyben állást foglalt az ösz- szes országok és népei békés együttmű­ködése mellett minden gyakorlati és kö­zös érdekű kérdésben, valamint a min­den területi igényről való kölcsönös le­mondás mellett. A marsall szerint a né­pekben mindjobban gyökeret ver ez az uj koncepció, amely nem a szuverénitás fogalmaihoz ragaszkodik, hanem inkább közös cselekvésre helyezi a fősulyt. Az uralkodó népek régi, elavult fogalma kezd megszűnni és a reális gondolkodás lép helyébe. Smuts élénken üdvözölte Oliver Stanley brit gyarmatügyi miniszter ja­vaslatát, hogy nevezzenek ki tanácsadó bizottságot gyarmati kérdések megvitatá­sára, amelyben az Egyesült Államok és Nagybritannia mellett az ös'szes érdekelt országok helvet foglalhatnának. Azt is mondotta Smuts, szivesen látná, hogyha lelki gondozást és népművelést. Példaképpen emliti Kecskemét városát, mint amely a ta­nyai lelkészségnek megszervezésével, templo­mok, iskolák építésével nagymértékben hozzá­járult a magyar tanyavilag életszínvonalának emeléséhez. Elirdeti a falu minden irányú megismerésének szükségességét. A konferencia hallgatói mindennap negy-öt előadáson vettek részt, amelyeket élénk és ter­mékeny vita követett. A napi munka templo­mi áhítattal kezdődött és a szabadban tartott áhítattal fejeződött be. A konferencia résztve­vői megtekintették továbbá a város nevezetes­ségeit, fejlett szociális intézményeit, a szikrai ONCsA-házakat és kertészetet. Ezek a gya­korlati bemutatások mintegy kiegészítették az elméleti előadásokat. A város, az egyház, a kollégium mindent elkövetett, hogy ‘a konfe­rencia résztvevői jól érezzék magukat s meg­ismerjék ezt a várost, amely mintaszerű szo­ciális intézményeivel és gondoskodásával a magyarság nagy erőssége és reménysége. A konferencia résztvevői sok értékes tanulsággal gazdagodtak meg s nyertek erős ösztönzéseket a holnap Magyarországáért való áldozatos mimikára és kitartó küzdelemre. a külszinen, hanem a lélek mélyén is. A magyar nemzetvezetés az elmúlt háborús esztendők alatt is bebizonyította elhiva­tottságát a legnehezebb háborús körülmé­nyek között és erőteljesen tovább vitte az ország belső életét a fejlődés, az erősödés és az alkotások utján. Olyan teljesítmé­nyekre tud hivatkozni ez a nemzetvezetés gazdasági, kulturális és szociális téren egyaránt, amelyek még normális, békés időkben is becsületére válnának bármely állam kormányzatának. Délután a miniszter Kovács Károly dr. főispán társaságában, valamint a várme-r gye vezető embereivel együtt megláto­gatta Csiksomlyón a kegytemplomot és a KÁLÓT népfőiskolát. az Egyesült Államok is résztvennének a kontinens mérhetetlen kincseinek feltárá­sában. Attól, hogy ez az együttműködés a je­lenlegi afrikai területi viszonyokba való beavatkozásra vezetne, Smuts szerint nem kel1, tartani. Eltemették Papp Zsicjmond dr.-t KOLOZSVÁR, szeptember 4. Pénteken délután nagy részvét mellett kísérték utolsó útjára Papp Zsigmond dr.-t, a napokban el­hunyt rendőrtanácsost. Temetésén megjelent az egész rendőrségi tisztikar, továbbá a rendőr­ség tisztviselőkara, egy rendőr diszzászlóalj és a rendőrtanosztály. Kéoviseltette magát a te­metésen a vidéki rendőrfőkapitányság, vala­mint Kolozsvár városa, a vármegye, a hadtest­parancsnokság, a csendőrség és számos más in­tézmény. Az elhunytat özvegyén és két gyermekén kivül kiterjedt rokonság gyászolja. Eltemették G a if elder Gyula csanadi érseket SZEGED, szeptember 4. A budapesti gyászszertartás után Glattfelder Gyula. Csanádi érsek, püspök holttestét Szegedre vitték, ahol a város vezetőségével az élen nagy tömeg gyűlt cTsze. Pálffy József pol­gármester mondott beszédet. Ezután a kooorsót a Fogadalmi-székesegyházba vitték, ahol ravatalra helyezték. A temp­lomban egész éjszaka szentségimádás volt. Pénteken délelőtt 11 órakor kezdő­dött a gyászszertartás, amelyet Grősz Jó­zsef, kalocsai érsek végzett. A beszentelés után az egyházmegye papjai a vállukon vitték a koporsót a székesegyház sírbolt­jába, ahol Klebelsberg Kunó gróf mellé helyezték. A sírboltban megtörtént az utolsó engesztelés. majd a gyászoló közön­ség ismét felvonult a székesegyházba, hogy résztvegyen a szokásos misén. Változások: a román diplomá­sai ka ban BUKAREST, szeptember 4. (TP.) A szerdai román hivatalos lap a diplomáciai karban bekövetkezett következő változá­sokról számol be: Alexander Telemaqye rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert visszarendelik Ankarából. He­lyébe lép Alexander Crestianu meghatal­mazott miniszter. Daniié Pap tábornok rendkívüli vatikáni követet visszarendel­ték és helyébe Raoul Bossyt, Románia volt berlini követét nevezték ki. Victor Brabetsianu stockholmi követet visszaren­delték állomáshelyéről, helyébe Friedrich Nanut nevezték ki. SAKK i99. számú feladvány. Herpay Ferenc (Budapest) a b c d a lg h Matt 2 lépésben. Világos: Ka6, Vd7, Bd2 és f2, Ff4, Ha4, gV; c4, c5, g3. Sötét: Ke4, Be8, Fa7, Hel és e8, gv: c6, c2 és d4­Az augusztus 7_én közölt 196. sz. felad­vány (Renner) megfejt.se: 1. Val. (Fenye­get: 2. Hfl—g3+ és Vhl matt-) 1... Fel. í, Va8, He3, 3, Vh8 matt. A vezér visszatérése a kiinduló pontra érdekes eszme. (Kolozsvári vegyes mesterversey 1943) Dr Érdy Béla Barcza Gedeon. í. e4, e5, 2. Hf3, Hc6, 3. d4, exd4, 4, Fc4. Fc5, 5. c3, dG. 6. cxd. Fbfi. 7, Hc3, HÍ6, 8, 0-0, 0—0. 9, Fb3 (Különben íennállana Hxe4 stb. lehetősége). 9.-. Fg4, 10, Fe3, Be8, 11, Vd3, Fxí3 (A g-vonal kinyitása veszélyes. Fh> szolidabb tett volna). 12, gxf3, Hh5, 13. He2 (Fenyegetett 13-,. I!xri4, HF\d4, HÍ4 és utá­na Vg5-f), 13,.. VÍG, 14. Kg2, He7, 15. Hg3t Hf4+ 16. Fxí4, Vxf4. 17. He2, Hg6! 18. Kht, Vh4, 19 Bgl, c5, 20, Bg4, Ví6, 21. Ba_gl, cxdi 22. í4! Kh8, 23. Fc2, Hf8. 24, Hg3 (Természe­tesen Bxg7.re Ffg6 a válasz) 24... g6, 2.5, Hh5! Ve7, 2G, f5, Hd7. 27. fxg. Íxg6, 28. Hí4, He5. 29. Vh3, Vd7. 30. Fal! (Váratlan áldozat de egyszerűbb vol): Fb3.) 30,., Vxa4, 31, BxgG! d3 (?) (Jobt. védelem itt Bg8.) 32. Vf5, Bi8. 33. Bg8-r és motl két lépésben Dr, f.rdy széptan és erélyesen vezette a támadást. Ma délután 4 órakor is láthatja a N emz e t i Bábszinjá- ték nagy* sikerű _______ előad ! Antal István a nemzet nyugalmának megőrzéséről beszélt Csíkszeredán Smuts délafrikai miniszterelnök nyilatkozata a szuverénitás alkonyáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom