Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-25 / 217. szám

I Bázisa V * t ► r n, Ovji&zu ut ^ösivvrARj, ÖUiupes*. ^ 2 ^ é r ps v. 1 fV'.,. , w»S r’Á£ ■ ó? «& 'm. S3 SZOMBAT, 1943 szeptember 25. LXIV. évfolyam, 217. szám. ßflj^ i« 4 30 FILLÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16., I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye* tem-u. 8. Teleíon: 29—23. Csekkszámla: 72056 alipito na*. BÜRTHIMIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALAT" Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 4.30 P, negyedévre 12.40, félévre 24.80, 1 évre 49.60 P. Magyar önismeret Irta: LÁSZLÓ DEZSŐ £ Kell-é mondanom, hogy milyen teret itenetes harcban áll aiz ember? gyárámt fenyeget a. termésizet, a má- fisik ember és önmagunk. Ennek a 0 ifi arcnak legfontosabb fegyvere az föism erő kép esség. Könnyebben le tű­nődőm győzni a létemet fenyegető té- /myezőket, ha azokat ismerem, ha ti'sz­Jtában vagyok önmagam erejével és uHia tudásom által egyre tökéletesebb elf egy verek et tudtok a győzelem érde­lek ében alkotni és alkalmazni. Az em- idberi tildéig tehát nem öncé'lu értéke seaz embernek. Tárnáid ő és védekező fdfegyver, amelynek tisztaságától, bíz­at toss ágától és erejétől lényegesein függ máz ember természet, másik ember és iö önmaga feletti győzelme. lsem elég csak ellenségeinket Is­ti merni, tisztában kell lennünk ön- : n magunkkal is. Tudnunk kell, mire 7 vagyunk képesek és hogyan fokoz - d hatjuk erőnket. Ezen a kettős tléren H jelent lényeges segítségeit a.z önisme- T rét. Nem puszta emberek, hanem ma- B gyár emberek vagyunk és együtt a szervezett társadalmat, nemzetet al- á kötünk. A magyar harc sikere érdé­it kében tehát magyar önismeretre van a szükségünk. A magyar önismeret 1 célja kettős^ önmagámnak, mint ma­il gyár embernek a megismerésié és az i önmagámon kivüli világban fölfede- î zése mindannak, ami magyar. Ön­r magamon belül meg kell találnom ' i az életem lényegét kitevő sok ténye- ; ző között magyar mivoltom helyét és * í szerepét- Tudnom kell, hogy magyar mivoltom miképpen függ össze hiva­tásommal, világnézetemmel, vallá­sommal, társadalmi helyzetemmel és egész életgyakorlatommal. Szilárd magyar önismeret nélkül könnyen összekuszálódinak, egymással ellen­tétbe kerülnek életem döntő tényezői, önmagámon kívül is meg kell ismer­nem mindazt, ami igazán magyar. A helyes magyar önismeret vezet el a. nemzetet veszélyeztető • természeti, történelmi és emberi tényezők isme­retére, segit arra, hogy egyéni éle­temet meggaztíagitsam, mindannak ismeretével, ami igazán és lényege szerint maradék talanul magyar. A magyar önismeret lényege: ön­magámban öntudatositani a magyart és önmagamat szerves kapcsolatba hozni mindazzal, ami körülöttem magyar. A magyar önismeret hiánya súlyos katasztrófához vezet. Ha a nemzet nem ismeri a létét fenyegető veszé­lyeket, saját erejét és képességét, a nemzeti élet örökkévaló és idői cél­jait, a történelem válságos óráiban minden bizonnyal elveszíti önállósá­gát, kezdeményező képességét, méltó­ságát és súlyos katasztrófába zuhan. Ez_ történt 1918 és 1919-ben. Örömmel kell tudomásul venni, hogy az utolsó negyedszázad ma­gyarjában határozott magyar önis- merési folyamat indult meg és ter­emett értékes gyümölcsöket. A maii ma­gyarság kezdi fölfedezni önmagát. Könyvek, cikkek, előadások végtelen sorozata ébreszti rá a magyart arra, ami igazán magyar. Nem mondjuk, hogy ennek a törekvésnek nincsenek hiányosságai, de hiszünk abban, hogy ■ezek a hiányosságok kik üszőből tie­tek és pótolhatók és az a magyar ön­ismerés, amely a nemzet legkiválóbb szellemeiben megkezdődött, tovább terjed és az egész nemzetet át fogja hatni. Ez alkalommal a magyar önisme­ret három alapvető kérdésével, an­nak tárgyával, tükrével és szellemé* vei. kívánok foglalkozni. I. ’A magyar önismeret tárgya három körből adódik. Ismernünk kell a ma­gyar valóságot, a magyar értéket és a magyar sorsot. A világháború előtti nemzedéket jellemezte, hogy többé-kevésbé nem ismerte a magyar valóságot. A ma­gyar valóság megismerését átenged!- te az országban élő más fajtáknak. Pedig magva,r önismeret a magyar föld ismerete nélkül nincsen. Nem elég ennek a földnek a határait, he­gyeit,, folyóit, városait ismernünk, tudnunk kell, hogy milyen kincseket rejt magában, ez a föld, hogyan te­remhet több kenyeret és e földinek értékei és gyümölcsei hogyan válhat­nak a magyar ipari és kereskedelmi életnek tényezőivé, hogyan élhet ezen a földön több magyar ember telje­sebb és igazabb életet. Ismernünk kell a magyar embert, úgy, amint faji, népi és nemzeti adottságaival jelentkezik. Tisztába kell jönnünk azzal, hogy mire képes az emberi élet legkülönbözőbb vonat­kozásaiban, hogyan folyik le egyéni élete, miképpen lehet belőle szerve­zett társadalmat formálni. Nem hunyhatunk szemet áztok előtt a bű­nök és betegségek előtt, 'amelyek lé­tét veszélyeztetik. Meg kell találnunk azokat a gazdasági és társadalmi törvényeket amelyek között a, leg­gazdagabb emberi termésre tud al­kalmassá válni. A trianoni korszakban sokat haladt a magyar föld és a magyar ember megismerésében a magyar szeliem. Ma arra van szükség, hogy mindazt, amit ezen a téren részletekben alkot­tunk, egységes képbe tömöriftsük és ennek felhasználás á va 1 uj magyar közszel lemet teremtsünk. A mai magyar nemcsak a magyar valóság, hanem a magyar érték meg­ismerése tekintetében is döntő lépé­seket tett. Égyfelöl azt keressük, hogy mi igazán tőről metszett ma­gyar irod alom báb, nyelvben, zené­ben , képzőművészetben, épiteszel ben, tudományban, szokásban és erkölcs­ben, másfelől arra tekintünk, hogy mi az igazán örök emberi érték a ma­gyar szellem legkülönbözőbb alkotá­saiban. Megláttuk azt,, hogy a tiszta magyar értéknek nemcsak a kiváló nagy szellemek, hanem a magyar nép nagy tömegei is maradéktalan letéteményesei. Ennek a folyamat-. nak tovább kell haladnia, egészen aididig, amig minden magyarnak biz­tos értékmérője és Ítélőképessége lesz a magyar érték minden más ér­téktől való megkülönböztetésére. Bármennyire is szükséges a ma­gyar valóság és érték megismerése, ezt a kettős műveletet ösisze kelil kap­csolnunk a magyar sors biztos ön­tudatával. A magyar valóság és ér­ték ismeretét a magyar nemzet szol­gálatába kell állítanunk, tárgyi és szellemi ismereteink összességét be kell vetnünk a nemzet harcába. Ehhez pedig föltétlenül ismernünk kell a magyar sors vonalának alaku­lását, a magyar élet ütemének lük­tetését, azokat a törvényszerűsége­ket, amelyek szerint, mondhatni ma­tematikai pontossággal alakult az azonos helyzetekben nemzetünk tör­ténelme. Aki a magyar sorsot isme­ri. el tudja kerülni azokat a katasz­trófákat, amelyek sorsunk nem is­merése miatt ismételten a nemzetre szakadtak. A magyar sors megisme­résének tükre a magyar történelem. Csakis ennek ismeretében tudjuk j felvenni azt a távolságot, amelyre j nemzetünk előugrásá.hoz ma is múl­hatatlanul szükségünk van. A mai magyar ember alig ismeri a J magyar sors törvényszerűségeit, j Hogy csak a legkirívóbb példára hi- j vatkozzam, úgy véljük, hogy az 1&97 J után eltelt 40 esztendő az abszolút * történelmi forma a nemzet számára. Mindig ezeket a békeéveket és jó esz- ! tend őket emlegetjük, a jelen nehéz­ségeivel szemben és nem gondolunk arra, hogy ezekben a békeévekben a népbetegségek és a kivándorlás ré­vén sokkal nagyobb veszteségek ér­ték a nemzetet, mint például a világ­háborúban. Meg kell szoknunk, hogy a magyar sors mindig veszélyek kö­zött haladt, s a magyarság nagy erő- összetevése mindig katasztrófák után következett be- Harcra termett, harcos fajta vagyunk, s ha ezt a ránk mért sorsot nem akartuk vál­lalni, mindig megszégyenültünk. A magyar sors azt mutatja, hogy en­nek a nemzetnek mindig a maga ere­jére kellett támaszkodnia és el kel­lett kerülnie az idegen maszlagot és a külföldi áfiumot. II. A magyar valóságot, értéket és sorsot Jiórom tükörben: más nemze­tek, önmagunk és az evangélium tükrében kell megismernünk. A magyar mindig szerette más né* pekkel hasonlítani össze önmagát. Erre múlhatatlanul szüksége van, de az idegen népek tükrébe való te­kintésnek három súlyos veszedelmét mindenképpen el kell kerülniet. Az idegen népek életének é;s alkotásai­nak ismeretéből semmiképpen sem következhetik önmagunk lebecsülés se, önmagunk előre túlértékelése, vagy a más népek alkotásainak egyszerű, szolgai lemásolása. Ha azt látom, hogy a létemet fenyegető má­sik nép jobban szaporodik, szervezi a maga társadalmát, fokozza gazdasá- 1 gi képességeit vagy hadseregét, eb- bőd azt a helyes következtetést kell levonnom, hogy nekünk úgy kell egész nemzeti és állami életünket át­alakítani, hogy még nagyobb erőket vethessünk be az illető néppel szem­beni harcunkba. A magyar sokszor megbánta, hogy ellenfeleit lekicsi­nyelte és végtelen kárt szenvedett, ha minden önkritika, saját helyzeté­nek és szükségeinek ismerete nél­kül szolgai módon vette át más nem­zetek társadalmi, politikai vagy kul­turális alkotásait. Szüntelenül fi­gyelnünk kell, hogy miképpen ala­kul a többi nemzet élete, az azokban kialakult uj gondolatokkal, életrend­szerekkel számolnunk kell, néha át kell vennünk termékenyítő eszmé­ket, hogy azok nálunk sajátos ma­gyar módon alakuljanak tovább, de igen gyakran éppen az ellenkezőjét kell annak cselekednünk, amit az egész világ végez, mert igy tudjuk a magunk létét és érdekét legjobban biztosi tani. Volt idő, amikor európaiságunkat a vezető nemzetek utánzásában vél­tük biztosítani, haladtunk a korral és elvesztegettük azt, ami bennünk igazán magyar. Ma ez a helyzet kezd megfordulni, és arra törekszünk, hogy magyar adottságaink és érté­keink maradéktalan érvényesít ésé­vel és kifejezésével mutassuk meg, hogy nélkülözhetetlen alkotórészei vagyunk Európának és az egyetemes emberiségnek. Minden magyar ember elé oda kell állítani mindazt, ami igazán magyar, hogy igy egyéni életének minden vo­natkozása átitatódjék a nemzeti élet valóságaiból és értékeiből kiáradó erőkkel. Föl kell állítani a biztos ma­gyar mértéket, hogy többé ne képez­hesse vita tárgyát, hogy mi az iga­zán értékes magyar a szellemi élet legkülönbözőbb területein. Meg kell különböztetni az igazán magyart a magyarostól. A magyar válság, a magyar erő és a magyar módszer korlátlan kiábrázolása e lse kél y édes­től, öntudatlanságtól és veszedelmes kalandoktól tudja a nemzetet meg­menteni. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a magyar önismeret ezen a tléren is óriási lépésekkel haladt előre, noha még vita tárgya lehet vérbeli magyarok előtt is egy Bartók Béla, Kodály Zoltán, Ady Endre vagy Móricz Zsigmond alkotásainak ma­gyar és egyetemes emberi értéke. Az ember és igy a magyar ember is. mint egyéniség csakis egy nálá­nál összemérhet eitlen ül tökéletesebb személyiség tükrében ismerheti meg igazán önmagát. Ez a személyiség, amióta István király az országban a keresztyén egyházat elplántálta, nem lehet más, .mint Jézus Krisztus, aki az evangélium tükrét tartja a ma­gyar ember elé és felszólít miniden magyart arra, hogy annak fényében ismerje meg önmagát. A magvar bű­nök az evangélium világosságában jönnek napvilágra olyan mórion, hogy megismerésük és lóit masuk nel

Next

/
Oldalképek
Tartalom