Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-25 / 217. szám
I Bázisa V * t ► r n, Ovji&zu ut ^ösivvrARj, ÖUiupes*. ^ 2 ^ é r ps v. 1 fV'.,. , w»S r’Á£ ■ ó? «& 'm. S3 SZOMBAT, 1943 szeptember 25. LXIV. évfolyam, 217. szám. ßflj^ i« 4 30 FILLÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16., I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye* tem-u. 8. Teleíon: 29—23. Csekkszámla: 72056 alipito na*. BÜRTHIMIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALAT" Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 4.30 P, negyedévre 12.40, félévre 24.80, 1 évre 49.60 P. Magyar önismeret Irta: LÁSZLÓ DEZSŐ £ Kell-é mondanom, hogy milyen teret itenetes harcban áll aiz ember? gyárámt fenyeget a. termésizet, a má- fisik ember és önmagunk. Ennek a 0 ifi arcnak legfontosabb fegyvere az föism erő kép esség. Könnyebben le tűnődőm győzni a létemet fenyegető té- /myezőket, ha azokat ismerem, ha ti'szJtában vagyok önmagam erejével és uHia tudásom által egyre tökéletesebb elf egy verek et tudtok a győzelem érdelek ében alkotni és alkalmazni. Az em- idberi tildéig tehát nem öncé'lu értéke seaz embernek. Tárnáid ő és védekező fdfegyver, amelynek tisztaságától, bízat toss ágától és erejétől lényegesein függ máz ember természet, másik ember és iö önmaga feletti győzelme. lsem elég csak ellenségeinket Isti merni, tisztában kell lennünk ön- : n magunkkal is. Tudnunk kell, mire 7 vagyunk képesek és hogyan fokoz - d hatjuk erőnket. Ezen a kettős tléren H jelent lényeges segítségeit a.z önisme- T rét. Nem puszta emberek, hanem ma- B gyár emberek vagyunk és együtt a szervezett társadalmat, nemzetet al- á kötünk. A magyar harc sikere érdéit kében tehát magyar önismeretre van a szükségünk. A magyar önismeret 1 célja kettős^ önmagámnak, mint mail gyár embernek a megismerésié és az i önmagámon kivüli világban fölfede- î zése mindannak, ami magyar. Önr magamon belül meg kell találnom ' i az életem lényegét kitevő sok ténye- ; ző között magyar mivoltom helyét és * í szerepét- Tudnom kell, hogy magyar mivoltom miképpen függ össze hivatásommal, világnézetemmel, vallásommal, társadalmi helyzetemmel és egész életgyakorlatommal. Szilárd magyar önismeret nélkül könnyen összekuszálódinak, egymással ellentétbe kerülnek életem döntő tényezői, önmagámon kívül is meg kell ismernem mindazt, ami igazán magyar. A helyes magyar önismeret vezet el a. nemzetet veszélyeztető • természeti, történelmi és emberi tényezők ismeretére, segit arra, hogy egyéni életemet meggaztíagitsam, mindannak ismeretével, ami igazán és lényege szerint maradék talanul magyar. A magyar önismeret lényege: önmagámban öntudatositani a magyart és önmagamat szerves kapcsolatba hozni mindazzal, ami körülöttem magyar. A magyar önismeret hiánya súlyos katasztrófához vezet. Ha a nemzet nem ismeri a létét fenyegető veszélyeket, saját erejét és képességét, a nemzeti élet örökkévaló és idői céljait, a történelem válságos óráiban minden bizonnyal elveszíti önállóságát, kezdeményező képességét, méltóságát és súlyos katasztrófába zuhan. Ez_ történt 1918 és 1919-ben. Örömmel kell tudomásul venni, hogy az utolsó negyedszázad magyarjában határozott magyar önis- merési folyamat indult meg és teremett értékes gyümölcsöket. A maii magyarság kezdi fölfedezni önmagát. Könyvek, cikkek, előadások végtelen sorozata ébreszti rá a magyart arra, ami igazán magyar. Nem mondjuk, hogy ennek a törekvésnek nincsenek hiányosságai, de hiszünk abban, hogy ■ezek a hiányosságok kik üszőből tietek és pótolhatók és az a magyar önismerés, amely a nemzet legkiválóbb szellemeiben megkezdődött, tovább terjed és az egész nemzetet át fogja hatni. Ez alkalommal a magyar önismeret három alapvető kérdésével, annak tárgyával, tükrével és szellemé* vei. kívánok foglalkozni. I. ’A magyar önismeret tárgya három körből adódik. Ismernünk kell a magyar valóságot, a magyar értéket és a magyar sorsot. A világháború előtti nemzedéket jellemezte, hogy többé-kevésbé nem ismerte a magyar valóságot. A magyar valóság megismerését átenged!- te az országban élő más fajtáknak. Pedig magva,r önismeret a magyar föld ismerete nélkül nincsen. Nem elég ennek a földnek a határait, hegyeit,, folyóit, városait ismernünk, tudnunk kell, hogy milyen kincseket rejt magában, ez a föld, hogyan teremhet több kenyeret és e földinek értékei és gyümölcsei hogyan válhatnak a magyar ipari és kereskedelmi életnek tényezőivé, hogyan élhet ezen a földön több magyar ember teljesebb és igazabb életet. Ismernünk kell a magyar embert, úgy, amint faji, népi és nemzeti adottságaival jelentkezik. Tisztába kell jönnünk azzal, hogy mire képes az emberi élet legkülönbözőbb vonatkozásaiban, hogyan folyik le egyéni élete, miképpen lehet belőle szervezett társadalmat formálni. Nem hunyhatunk szemet áztok előtt a bűnök és betegségek előtt, 'amelyek létét veszélyeztetik. Meg kell találnunk azokat a gazdasági és társadalmi törvényeket amelyek között a, leggazdagabb emberi termésre tud alkalmassá válni. A trianoni korszakban sokat haladt a magyar föld és a magyar ember megismerésében a magyar szeliem. Ma arra van szükség, hogy mindazt, amit ezen a téren részletekben alkottunk, egységes képbe tömöriftsük és ennek felhasználás á va 1 uj magyar közszel lemet teremtsünk. A mai magyar nemcsak a magyar valóság, hanem a magyar érték megismerése tekintetében is döntő lépéseket tett. Égyfelöl azt keressük, hogy mi igazán tőről metszett magyar irod alom báb, nyelvben, zenében , képzőművészetben, épiteszel ben, tudományban, szokásban és erkölcsben, másfelől arra tekintünk, hogy mi az igazán örök emberi érték a magyar szellem legkülönbözőbb alkotásaiban. Megláttuk azt,, hogy a tiszta magyar értéknek nemcsak a kiváló nagy szellemek, hanem a magyar nép nagy tömegei is maradéktalan letéteményesei. Ennek a folyamat-. nak tovább kell haladnia, egészen aididig, amig minden magyarnak biztos értékmérője és Ítélőképessége lesz a magyar érték minden más értéktől való megkülönböztetésére. Bármennyire is szükséges a magyar valóság és érték megismerése, ezt a kettős műveletet ösisze kelil kapcsolnunk a magyar sors biztos öntudatával. A magyar valóság és érték ismeretét a magyar nemzet szolgálatába kell állítanunk, tárgyi és szellemi ismereteink összességét be kell vetnünk a nemzet harcába. Ehhez pedig föltétlenül ismernünk kell a magyar sors vonalának alakulását, a magyar élet ütemének lüktetését, azokat a törvényszerűségeket, amelyek szerint, mondhatni matematikai pontossággal alakult az azonos helyzetekben nemzetünk történelme. Aki a magyar sorsot ismeri. el tudja kerülni azokat a katasztrófákat, amelyek sorsunk nem ismerése miatt ismételten a nemzetre szakadtak. A magyar sors megismerésének tükre a magyar történelem. Csakis ennek ismeretében tudjuk j felvenni azt a távolságot, amelyre j nemzetünk előugrásá.hoz ma is múlhatatlanul szükségünk van. A mai magyar ember alig ismeri a J magyar sors törvényszerűségeit, j Hogy csak a legkirívóbb példára hi- j vatkozzam, úgy véljük, hogy az 1&97 J után eltelt 40 esztendő az abszolút * történelmi forma a nemzet számára. Mindig ezeket a békeéveket és jó esz- ! tend őket emlegetjük, a jelen nehézségeivel szemben és nem gondolunk arra, hogy ezekben a békeévekben a népbetegségek és a kivándorlás révén sokkal nagyobb veszteségek érték a nemzetet, mint például a világháborúban. Meg kell szoknunk, hogy a magyar sors mindig veszélyek között haladt, s a magyarság nagy erő- összetevése mindig katasztrófák után következett be- Harcra termett, harcos fajta vagyunk, s ha ezt a ránk mért sorsot nem akartuk vállalni, mindig megszégyenültünk. A magyar sors azt mutatja, hogy ennek a nemzetnek mindig a maga erejére kellett támaszkodnia és el kellett kerülnie az idegen maszlagot és a külföldi áfiumot. II. A magyar valóságot, értéket és sorsot Jiórom tükörben: más nemzetek, önmagunk és az evangélium tükrében kell megismernünk. A magyar mindig szerette más né* pekkel hasonlítani össze önmagát. Erre múlhatatlanul szüksége van, de az idegen népek tükrébe való tekintésnek három súlyos veszedelmét mindenképpen el kell kerülniet. Az idegen népek életének é;s alkotásainak ismeretéből semmiképpen sem következhetik önmagunk lebecsülés se, önmagunk előre túlértékelése, vagy a más népek alkotásainak egyszerű, szolgai lemásolása. Ha azt látom, hogy a létemet fenyegető másik nép jobban szaporodik, szervezi a maga társadalmát, fokozza gazdasá- 1 gi képességeit vagy hadseregét, eb- bőd azt a helyes következtetést kell levonnom, hogy nekünk úgy kell egész nemzeti és állami életünket átalakítani, hogy még nagyobb erőket vethessünk be az illető néppel szembeni harcunkba. A magyar sokszor megbánta, hogy ellenfeleit lekicsinyelte és végtelen kárt szenvedett, ha minden önkritika, saját helyzetének és szükségeinek ismerete nélkül szolgai módon vette át más nemzetek társadalmi, politikai vagy kulturális alkotásait. Szüntelenül figyelnünk kell, hogy miképpen alakul a többi nemzet élete, az azokban kialakult uj gondolatokkal, életrendszerekkel számolnunk kell, néha át kell vennünk termékenyítő eszméket, hogy azok nálunk sajátos magyar módon alakuljanak tovább, de igen gyakran éppen az ellenkezőjét kell annak cselekednünk, amit az egész világ végez, mert igy tudjuk a magunk létét és érdekét legjobban biztosi tani. Volt idő, amikor európaiságunkat a vezető nemzetek utánzásában véltük biztosítani, haladtunk a korral és elvesztegettük azt, ami bennünk igazán magyar. Ma ez a helyzet kezd megfordulni, és arra törekszünk, hogy magyar adottságaink és értékeink maradéktalan érvényesít ésével és kifejezésével mutassuk meg, hogy nélkülözhetetlen alkotórészei vagyunk Európának és az egyetemes emberiségnek. Minden magyar ember elé oda kell állítani mindazt, ami igazán magyar, hogy igy egyéni életének minden vonatkozása átitatódjék a nemzeti élet valóságaiból és értékeiből kiáradó erőkkel. Föl kell állítani a biztos magyar mértéket, hogy többé ne képezhesse vita tárgyát, hogy mi az igazán értékes magyar a szellemi élet legkülönbözőbb területein. Meg kell különböztetni az igazán magyart a magyarostól. A magyar válság, a magyar erő és a magyar módszer korlátlan kiábrázolása e lse kél y édestől, öntudatlanságtól és veszedelmes kalandoktól tudja a nemzetet megmenteni. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a magyar önismeret ezen a tléren is óriási lépésekkel haladt előre, noha még vita tárgya lehet vérbeli magyarok előtt is egy Bartók Béla, Kodály Zoltán, Ady Endre vagy Móricz Zsigmond alkotásainak magyar és egyetemes emberi értéke. Az ember és igy a magyar ember is. mint egyéniség csakis egy nálánál összemérhet eitlen ül tökéletesebb személyiség tükrében ismerheti meg igazán önmagát. Ez a személyiség, amióta István király az országban a keresztyén egyházat elplántálta, nem lehet más, .mint Jézus Krisztus, aki az evangélium tükrét tartja a magyar ember elé és felszólít miniden magyart arra, hogy annak fényében ismerje meg önmagát. A magvar bűnök az evangélium világosságában jönnek napvilágra olyan mórion, hogy megismerésük és lóit masuk nel
