Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-22 / 214. szám

194 3 szeptember 2 2» ELLENZÉK 3 — ^Emlékezzünk Berde Mózsára, sa nagy székely honfoglalóra! ^ A székelység nagy fiát s az unitáriusok 3(3"}fejedclmi alapit vány tevőjét ma ötven esz­>rmtendeje: 1893 szeptember 22-én helyezte Ko- ísoílozsvár közönsége megilletődött gyásszal örök u;(nnyugalomra a házsongárdi temetőbe. Ebből az alkalomból kerestük fel vasárnap t ea nagy alkotónak és nemzetépitőnek sirkert- •3‘jj jét. Emlékezésünk közepette elvonult előt­tiül tünk az egyszertr harisnyás székely gyerek, iA ki először a keresztúri, később a kolozsvári Tiu unitárius kollégiumnak volt szinjeles tanu­lói lója s aki a kolozsvári egyetemen is kitűnő >13 eredménnyel szerezte meg jógii oklevelét s im mindjárt .rá ügyvédi képesítését. Odajötit 51» élőnkbe nemes, feszes tartásával a kitűnő szel- aaf lemi megáldottságu és az életre szorgalmá­ét! ból szélesen fölszerelt fejti ifjú. De elvonult 51» előttünk a magát .önerejéből nemes küzde­ni lemre szánt diák, a takarékos anyának ta- ßd karékos fia is, aki a keresztúri gimnázium­ét! ban kézügyességével már korán keresetekre fal tett szert, midőn magakészitette apró csecse­id becseket árusit tanulótársai között. Láttuk ß a magántanitót, aki iskolatársai közt való fii tanítóskodással szerez magának tekintélyt és oj teremt a megélhetéséhez alapokat. De azt a KJ tanítómestert is, áki később, nagydiák korá­id ban, a • báró Daniel-családnak azt a jeles na sarját tanitgatja kíméletlen szorgalommal és ti megszervezett igábatörréssel, kiből később az iu unitárius egyház főgondnoka s egyben Berdé- >ri nek egész életen keresztül legnemesebb tisz- 3T telő barátja válik. És a-: sir mellette elgondolkoztunk a hős A katona és a politikai pályán jeles gondolko- s zásu, kiváló hazafi életén, aki széles körök- d ben ismert nagy jogásztehetsége és szerVező- A képessége révén jelentős szerepet visz Erdély q politikai életében. Résztvesz az unió kimondá- « sóban, majd ^kormánybiztosi szerepet tölt be, fi 48-ban megszervezi Háromszék katonarend- j jét, Gábor Áron oldalán küzd s végül is 13 annyi sok hazafival vagyonának elkobzásával ! haiálraitélik. Azt se tudjuk, minő kegyelem i mentette meg életét a négyesztendős józsef-» í stadti várfogsággal. Megragad bennünket a fogságot szenvedő t nagy?mberek örök jellemvonásaként az, hogy ; a rablánc és a kegyelemkenyér nemhogy meg­törte volna Berde Mózsa lelkét, hanem messzimenő célokat látva, olyan gazdasági ta­nulmányokat végez angol közgazdasági köny­vekből a várfogság alatt, melyből számára uj jövő és nemzete részére nagy tettek fakad-» mák. Aztán ott látjuk Őt különböző nagy va­gyonok jószágigazgatójaként, ahol szigorúsá­gával és parancsoló felléptével rendet teremt úgy a birtokon, mint a birtokot élvező főurak életgyakorlatában s ilyenképpen nagy főúri vagyonokat ment meg az elporladástól, az idegén kézre való juttatástól. Mindeneknek fölötte kibontakozik lelki szemeink előtt teljes nagyságában a Nagy Takarékoskodó, aki egyik oldalon panaszt tesz a kis székely vagyonukat szintén az unitárius egyháznak' szánó egyszerű székely szülők ellen, hogy ne hozzák rá azt a szé­gyent, mintha ő a szülő örökségét nem tudná becsülettel kezelni, másrészt pedig az öröksé­gét mégis eladja, mert messzilátó szeme csak nagy tételekben tud felmérhető jövendőt építeni. Sokszor vetették fel Berde Mózsa előtt): mivel gyűjtötte nagy vagyonát, honnan tu­dott milliós értékeket az unitárius egyházra hagyni, mikor életét a csaknem teljes nincs- telcnséggel kezdte s amikor ahhoz az egyszerű falusi ember kis székely vagyona, melyet zmugyis csak meglett korában örökölt, alapul semmiképen sem szolgált? Felelete mindig az volt: „Tudással és takarékossággal.“ Ez tö- ' kéletesen igaz volt s mégse kielégítő ez a válasz. Igaz volt az, hogy na.gy volt jogászi 1 tudása. Jogásznemzetből származott és jogász­nemzetségnek volt a sarja. Unokabátyja: Berde Áron, a kolozsvári egyetem első szervező rektorá s egyben hirneves jogászprofesszora a tanúsítvány arra, hogy Berde Mózsában csa­ládi, nemzetségi örökietességképpen volt nagy az a jogászi képesség, melynek szolgálatba- állitása egy életen át nagy bevételekhez jut­tatta. Igaz volt az a másik oldalú tudás is, hogy magához a mezőgazdálkodáshoz is nagy­Sei?sihesenyfíi BABOS IMRE vasna,<ykoreskedő, a volt BABOS és TÁRSA vas­nagykereskedés alapiíótagja, majd tulajdonosa folyó hó 20 án 77 éves korában el“ hunyt. Temetése f. hó 23-án dél­után 5 órakor l°sz a temető nagykápolr.ájából. A gyászoló család. szervien értett. Kitűnő üzleti szelleme volt birtokok vásárlására, eladására, csereberélé­sére. Emellett pedig példátlan volt takarékos­sága. Zsugori fösvénységgel vádolták. Maga mondta sajátmagáról, hogy nagy birtokainak nem tulajdonosa, hanem csak jószágigazga­tója. Kopott ruháit szinte egy életen át hur- bolta s étkezése példátlanul egyszerű, a sze­gény emberekével verekedő volt. örökéletü nemes példája marad az igazi szegénygazdag­nak. Berde Mázsának igazi gazdagsága azonban ä lélekbeli gazdagság volt, amellyel ő soha senkinek el nem dicsekedett, -mint vagvon- szerzésének alapforrásával. Lélekben gazdag volt, mert örök derűlátással nemzetéért, nem­zetének felemeléséért dolgozott s e népnek első igazi gyakorlati nemzetépitője volt. Már 1865-ben megirt első végrendeletéből világo­san kitűnt, hogy vagyonát még az őnála is gyerek nevelkedett e^en a nagy alapítványon a nemzet erőinek nagy tettekben és a kitartó munkában való kifakasztására. Ez volt a nagy Berde-vagyon keletkezésé-, nek alapja, az a magasságokba néző tekin­tet, ahol a nemzeti jövendő láthatárára a 2co bcrdccipós székely gyerek kepe rajzoló­dott. Isten keze itt jött Berde Mózsának se­gítségére. Szükség volt a vagyongyűjtéshez tudásra és takarékosságra is, nagy tettekre azonban az embert csak messzibbnéző tekin-. tét, csak magasrahelyezett célok s nagy mély­ségekből való meríteni akarás képesiti. Berde Mózsa számára ez a nagy mélység a kimerít-, heteden székely népi lélekben és a nagy ma­gasság a mindenre képes székely előteröréi- ben volt adva. Berde Mózsa számunkra nemzeti eszmény a lemondásban halandó egyén életérdekeiről és a nagy áldozatban az Örokéletü nemzet tökéletesedésének előbbre vitelére. Ezért minekünk ott, a házsongárdi sírnál, a nagy honalapítók jutottak eszünkbe, kik népüket bércekövezte uj sikságokra vezérel­ték, mert Berde Mózsa a székely völgyek né­péből állított sziklákon, bérceken levő őrhe­lyekre uj székely előőrsöket uj honfoglalásra. GÉLÉI JÓZSEF. szegényebb sorsban élő székely gyermekek neveltetésére szánta. Ugyanarra a nagy célra, melyre a magyar kormány és Zilahi nyomán az egész magyar nemzet csak a közelmúlt esztendőkben ébredd, mikor megindította a paraszti tehetségmentő mozgalmát, paraszt'- értekeknek parlagon pusztulástól való meg­mentésével. Berde Mózsának ezelőtt több, mint kilencven esztendővel fogalmazott vég­rendeletének még az a szociális nevezetessége is volt, hogy vagyonának ösztöndij-élvezeté- re egy olyan „bizottmányt1' rendelt volt ösz- szeállitani, melyben az unitárius püspök el­nöklete alatt diákok és tanárok együttesség- ben vettek volna részt. Megint egy nagy bölcs életjelenség, amelyet ma hol a felelős­ségben való közös osztozkodás elvének, hol pedig a szociális igazságosság elvének szok­tunk nevezni. A sir mellett állva ma is összegyülemlik szájunkban a nyál arra a jóillatu „Berde- cipóra11 való emlékezésben, melyet 1888-ban keit utolsó végrendeletével buni birtokának jövedelméből, sőt egyenesen búzaterméséből hagyományozott a kolozsvári, tordai és szé- kelykereszturi gimnáziumunkban évente 200 székely gyerek mindennapi kenyerének elő­teremtésére. Azóta több, mint 1200 székely Tűzvész pusztított Szászlenesen KOLOZSVÁR, szeptember 22. Borzal­mas tűzvész pusztított kedden a déli órák­ban Szászfenes községben. A tűz az egy­kori szászfenesi szeszgyár telepén kelet­kezett, amely jelenleg a Mezőtúri Textil­müvek Rt. tulajdona. A katasztrófa olyan irtózatos erővel zudult a Textilmüvek fióktelepére, hogy azt a kolozsvári tűzol­tóság és a szászfenesi katonai osztag egyesült derekas mentési munkája elle­nére is rövid nehány óra leforgása alatt csaknem teljesen elhamvasztotta. A ha­talmas arányú tűzvészről a helyszínen szerzett adatok alapján az alábbiakban számolunk be: KTGYÜI LAD A FONAL- KÉSZÍTŐ GYÁR A tűz néhány perccel 1 óra után kelet­kezett a Szászfenes 670 szám alatt levő Mezőtúri Textilmüvek Rt. fióktelepének fonálkészito gyárában, mégpedig az úgy­nevezett „farkasolóban“. Ebben a gyár­helyiségben nagymennyiségű gyapjufonál volt felhalmozva s a gépek is dolgoztak. A déli 12 és 1 óra közötti ebédszünet után éppen alighogy megkezdődött újból a munka, amikor a fonálkészitőüzem gépé­szei és munkásai riadtan vették észre, hogy az egyik gépből kivágódó szikrák lángra lobbant jók a gyapjút. Azonnal riasztották az egész gyártelepet, amely­nek összes munkásai és kiképzett önkén­tes tűzoltói nyomban hozzáláttak a men­tési munkához. Ugyanakkor értesítették a csendőrséget és a Szászfenesen levő ka­tonai alakulatokat is, ahonnan a parancs­nok alezredes vezetésével nehány perc leforgása alatt kivonult egy egész század s mindent megkíséreltek, hogy elejét ve­gyék a nagyobb katasztrófának. Minden­egyes kaţona és csendőr, valamint fiatal falusi legények vállvetve dolgoztak, de a gyorsan tovaterjedő lángtengerrel szem- alig sikerült "valami eredményt elérni. A szászfenesi riasztással egyidőben Pre- dics Gyuláné, a Textilmüvek egyik tiszt­viselőnője a kolozsvári tűzoltóságot is ér­tesítette és segítséget kért. T* 9 J, h i L.' 'iV.V.TtfrV, Kolozsvár egész tűzoltósága kivonult a helyszínre A telefonjelentés után nyomban alar- mirozták Kolozsváron az egész tűzoltó- szervezetet. Egy perccel a riasztás után az első tüzoltócsoport két motorral, vitéz Zombory A. Lajos tüzoltófőparancsnok ve­zényletével, már tunak is indult Szászfe­nes felé. Két-három perccel utóbb pedig dr. Dévényi Endre tűzoltóparancsnok és Kiss László helyettes parancsnok vezeté­sével újabb három motorral indult ki a kolozsvári tűzoltók húsz: főből álló le­génysége. A szászfenesi nagy tűzvész hal­latára ugyanis Kolozsvár polgármestere engedélyt adott, hogy Kolozsvár egész tűzoltósága az összes motorokkal és fel­szereléssel vonuljon a tűzvész helyszí­nére. Amikor a kolozsvári tűzoltóság kiérke­zett Szászfenesre; a Textilmüvek láng­ban álló fióktelepén már ott találta a szászfenesi önkéntes tüzoltóosztagokat és egy század katonaságot, amely most már a megérkezett hivatásos tűzoltókkal együttesen munkálkodott tovább a men­tésben. A mentési munkálatokat egyéb­ként jelentősen megnehezítette az a kö­rülmény, hogy a tűz keletkezésének es későbbi tartamának idején hatalmas szél­vihar volt s a lángok ijesztő gyorsasággal terjedtek egyik helyiségből a másikba. Az is akadályozta a mentési munka gyor­saságát és eredményességét, hogy a gyár­telep közelében nem volt viz s igy a több mint 400—500 méternyi távolságra levő Szamosból kellett a helyszínre hordani a vizet. Emberfeletti erővel, megfeszített munkával dolgozott mindenki, de a nagy szél miatti légörvény és a vízhiány min­dent megnehezített s a katasztrófa elke­rülhetetlen volt. Szerencsétlenségre a gyártelep több épülete zsindely tetejű, ol­dala pedig deszkaburkolatu volt s ezek a tűzrendészet szempontjából egészen si­lány és gyenge tákolmányok úgyszólván percek alatt omlottak össze. A tűzoltók körültekintő, alapos mun­kája természetesen arra is kiterjedt, hosv a Textilmüvek lángban álló fióktelepéről a tűz ne terj'edjen tovább. Ezért teljesen izolálták a katonai osztag segítségével a közelben levő és veszélyeztetett falusi la­kóházakat. Egyetlen lángtenger a telep 34 méteres frontja! Délután 2 óra tájban a tűz még javá­ban tombolt. Megdöbbentő látvány volt, amint a telep 34 méter hosszú frontja s azzal együtt a gyártelep és a raktár láng- tengerben állott. A kolozsvári tűzoltóság­nak mind az öt motorfecskendője szaka­datlanul működött s egyre ontotta a ha­talmas vizsugarakat. Amikor látták, hogy a gépház és a gyártelep többi épületé menthetetlen, a tűzoltók minden erővel és igyekezettel a raktárhelyiséget akarták menteni. Haláltmegvető bátorsággal ro­hantak be derék tűzoltóink az égő raktár- helyiségbe, hogy ami nyersanyagot csak lehet, kihordjanak onnan. Valami keve­set sikerült is megmenteni, de legna­gyobb része eloüsztult. I e *i m .1 i I ! I U i Jj J . tf 1 t fi IMJ' rí rí.» . r t j-Iip U 8ű, ‘7 tVfi * * » fi áJŰl A é u\ X V í '-I i ■> A rád lóok I. tatás heti tanrend je Hétfő Kedd Szerda | Csütőrt. Péntek Szombat 8.30—3.45 e'emi elemi elemi elemi elemi elemi 8 45—9 Történél. M agy aj­Történek Magyar Német Földrajz '9.00—9.05 Hírek Hírek Hirek Hirek Hirek Hirek 9.05—9.20 Magyar Tör1 én el. Magvar Történek Magyar Történek 9.20—9-30 Ipar Ének Gazd. tan Házi. tan Kór>vvvit. Nevel, fan 9 30—9.40 Fizika Latin Matemat. Vegytan Term, rajz Latin 940—9.50 Maternal. Fizika Vegv'an Menny, tan Fizika Tf rm.raiz 9.50—10, «c Latin Német Földrajz Latin Nemzetis. Német * 1 «*,■ A UcT Ttr< £ 1 Mr. . i ti?'? .* I mjf ’111 . A X i I A. J* t Í A, / K , M ■ 1 . B 1 , i V IÍ f I I t rrítt I .{ * É l 6 É ! U 1 ti» * f\ n 'i It i a tűzvész által okozott összes anyagi kár az eddigi becslések szerint 681.000 pengőt tesz ki. A TŰZVÉSZ OKA Említettük már, hogy a tűz a telep fo- nálkészitő gyárában, az úgynevezett „far­kasolóban“ keletkezett. Az egyik gépbe valami vas, vagy fémrész került be és az ennek következtében kivágódó szikrák gyújtották meg a gépben és a gép köze­lében levő ,I ü 1 gyapotot. Ezt állapította meg a nyomban megindult tüzvizsgálat. Eszerint tehát a nagyarányú tűzvész hátterében nem lehet semmi bűn­tényt, sem pedig gondatlanságot keres­ni, mivel azt végzetszerü, véletlen bal­eset idézte elő. A gyártelep és anyagrak­tár egyébként biztosítva volt. Egyébként a tűzoltók és a tűz mentési munkálatai körül segédkező katonai osztagok mun­kájának köszönhető, hogy az égő gyárte­lepről a lángok s a tűz nem terjedt to­vább a falusi lakóházakra is. A tüzvizs­gálat nagy körültekintéssel és eréllyel to­vább folyik. ___________________________________(gd A MOSZKVAI PÁTRIÁRKA TEÁT ADOTT A YORKI ÉRSEK TISZTELETÉRE Ankarából jelenti az MTI: Moszkvából jelentik: Az orthodox egyház pátriárkájá­nak és a yorki érseknek, az anglikán egyház képviselőjének első hivatalos ta­lálkozása hétfőn folyt le. Garbett dr. dél­előtt hivatalos látogatást tett a pátriár­kánál. Délután a pátriárka a püspök szál­lodai lakosztályában viszonozta a látoga­tást S a látogatás után a pátriárka palotájá­ban teát adtak a yorki éfsek tiszteletére. Megjelent rajta a leningrádi és a kisenevi metropolita, valamint a gorkiji és Vjaza- ni érsek is. ARANYViRÁG (Huszka-Martos operettje a Nyári Színkörben) A tegnap esti operettelőadás érdekesnek Ígérkezett abból a szempontból, hogy az utób­bi idők „modern'1 operettjei után vájjon mit mondhat és hogyan szórakoztat a „régi", a „békebeli11 opeiett? Nos, azt állapítottuk meg) hogy bár feltétlenül mérsékeltebb és Ízlése­sebb, mégis nem ment azoktól a hibáktól, amelyek miatt elavultnak, semmitmondónak tartjuk aiz operettet, általában, mint műfajt- Az operett társulat kellemesen tálalta fel az Aranyvirágot, jó szereposztásban s ami a leg_ fontosabb, a közelmúltban tapasztalt tulzá_ sok nélkül. Végeredményben tehát jó nyári program volt. A főbb szerepeket Szende Bessy, Ditrói P. Béla, Andrási Márton, Fülöp Sándor, Csóka József játszották. Külön em­lékezünk meg a társulat uj tagjáról, Bajtal Gabrielláról, aki most lépett fel először a ko_ lozsvári színpadon. Énekesi vagy színészi eréiiyeit természetesen csak későbben ismer­hetjük meg. Ügyesen szerepeltek a szini- növendékek és a tánckar Az előadást Fülöp Sándor rendezte, a zenekart Stefanidesz Jó_ zseí vezényelte és a táncokat Moravszky Ro­mán tanította be. GALEAZZI LISSZABONBA ÉRKEZETT Amszterdamból jelenti az Interinf.r A Reuter jelentése szerint Enrico Galeazzi, a Vatikán-város kormányzója az Egyesült Államokból jövet kedden egy Clipper re­pülőgépen Lisszabonba érkezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom