Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-11 / 180. szám
19 4 3 augusztus 11. ellenzék m Szabd indít upocfya : A naszódi itoncmsáfy Uuttuzátis és fafádész beszédesen bőzon^-Cífa. a tntfyéctíó nemzetiségi y&íitikát TséfttytU/ amelyek mtzyuk Uitpctt beszéítttk — AUol éi/lizcdck óla semmit sem vát ozott az étet NASZÓD. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) Bethlentől északkeletre változik a táj és változnak az emberek. A pvérforgalmu állomásokon a szokottnál is hangosabb a zsivaj. A Kárpátok nyúlványai körülfogják és szükebb mederbe terelik a rohanó Nagyszamost. Valamivel messzebb, erdőkbe ágyazva fekszik Naszód. a havasalji románság központja. Pöfögő szerelvényünket itt is hangos román szó fogadja. Nem csoda, hisz hetivásár van ... Első utam a járásbiróságra vitt. A régi iskola társam után érdeklődtem. Vitézkötésekkel teleaggatott egyenruhás hivatal- szolga áll az épület bejáratánál. Tőle kérdezősködöm, természetesen magyarul. — Nyem tudni jól... S‘a dtis aeasa Domnu Bgyirou . . . Románra fordul a beszéd fonala. így csakhamar megtudom barátom címét is. Egyelőre şzonbdn nem keresem fel. Áll- j dogálok a román templom előtti térségen és figyelem a határvidék életét. Az alkudó tömeg mellett csendőrjárőr megy el. Magyarul beszélgetnek ... Hiteséi a mait i I A szászok betelepülésük után az úgy- j nevezett Óradna-naszódi bányavidékre igényt tartottak, s hosszas közbenjárásukra ezt Mátyás királytól meg is kapták. Mária Terézia azonban egy kirobbanó román forradalom elnyomására felállította a II. Naszódi Határőrvidéki román ezredet s mint Erdély fejedelme, a kincstár vagyonából nekik ajándékozta a határőrvidék 324.000 holdat kitevő erdő- i vidéket. Igv ez a hatalmas vagyon 44 ro- j mán község tulajdona lett. — mondotta Pálffy Endre igazgató —, hogy megnyerjük őket a magyar eszménél:. Nem akarjuk bele kény szer item a románokat a magyar állami életbe, hanem okossággal és jószivvel vonzani akarjuk őlzet a magyar élet teljességébe. AUoí nincs, Uiiwa:Vbcteste unguteste" A város é'ete is mindenben példázza a fenntebb mondottakat. Az állami hivatalokban csaknem mindenütt és a legna- gvobb készséggel állanak a köztisztviselők a román tömegek rendelkezésére. A járásbíróságon román nyelven folynak a tárgyalások és olyan ügyvédről is tu5 ... dunk, aki egy szót sem, beszél az állam nyelvén. A románság intenziv egyházi és kulturális életet él. A mult napok egyikén az „Ur színeváltozás“ ünnepet ülte a környék lakossága. A város a teljes munkaszünet benyomását keltette s a délelőtti istentiszteletre hagyományos népviseletükben vonultak fel, az egyházi dalárda pedig a legteljesebb sikerrel szerepelt a templomi ünnepélyen. Az uralomváltozás mitsem változtatott évszázados szokásaikon és hagyományaikon. Talán szabadabban élnek, mint valaha .. is a mayyaisâty? A naszódi magyarság társadalmi élete nem hasonlítható a románságéhoz. Számszerűleg „kisebbségben“ élnek. A két egyházközség — református és katolikus — összetartja őket. úgy a városban, mint a sokszor tetemes távolságra fekvő szigeteken. Az első pillanatra az az érzés fogja el az embert, hogy hathatósabb támogatásra szorulna itt minden és mindenki, egyén és közület egyaránt. Valamivel több, mint „vidék: tespedség“ honol a magyar társadalmon. Nincs mozgás és nincs mozgalom. Jlo-fyteius bizonyítékai , . . A vidék románsága csak a XIII. század után kezd beszivárogni a máramaro- si és a bukovinai részekből. Nyelvészetileg kimutatható, hogy a román nyelv magyar eredetű jövevényszavai ekkor honosodnak meg az itteni tájszólásban. Maga Rogerius 1242—43. évek folyamán többször megfordult ezen a vidéken, (itt szabadult ki fogságából) sokat vándorol rejtett havasi utakon, s a „Carmen miserab ilae“ előszavában behatóan foglalkozik a tatárjárás idején útjába akadt néptörzsekkel, de sehol sem emliti a románságot, pedig olasz lévén, bizonnyal érdeklődéssel fordult volna a kétséget kizárólag latin eredetű nyelv felé. A hegyvidéket az ősfoglaló magyarok a XI. században szállják meg, mégpedig a becse és kuksai-iaks-nemzetség, amely a tatárdulások idején teljesen kipusztult és ezzel egvidőben tért foglal a hegyekről beszivárgó román elem. Legelőször 1437-ben az alpareti lázadás után, a dellő anati egyezmény aláírásakor történik említés a románokról, az egyezmény aláírói között szerepel a virágosberki községbeli Oláh Mihály és Oláh Gábor neve. Naszód, a román elem felszaporodása után mindenkor központja volt a Nagy Szamos felsőfolyása vidékének. Mai képe is tökéletesen megerősíti ezt a megállapítást. Ezt a lényegében nagyközséget csak állami hivatalai és kisebb jelentőségű kereskedelme és ipara emeli a „város” rangjára. Szemlélődés alatt jogosan elgondolkodhat bárki azon, hogy a románság — bár évszázadok óta él Erdély hegyei között — nem volt képes népi vidékeinek központját várossá fejleszteni. Egész Erdély területén alig találunk olyan három gócpontot, amelvet megillet a nagyközség, de a város jellege sem. Senkit nem UényszeciliUtU a mayyat életbe A város és környékének szellemi központjában a XIX. században alapított állami román tanítási nyelvű gimnázium áll. amelyet a Mária Terézia által létesített vagyon jövedelméből állítottak fel. Az intézet mai hatalmas épületét 1888 október 4-én avatták fel. 1923-ban az intézet akkori vezetősége a román állammal államosítási szerződést kötött s igy a bécsi döntéssel jogutódként a magyar állam vette át az intézetet az államosítási sezrződés pontjainak betartása mellett. A tanítás természetesen román nyelven folyik. Az 1942—43-as évben a nyilvános és magántanulók száma 458 volt, s ebből sikeres érettséni vizsgálatot tett 16 tanuló. A tanulók zöme a kisbirtokos, kisbérlők rétegéből került ld, ennek a számnak egyharmada az értelmiségi és kisebb hányadai kisiparosi rétegből került, ki. A magyar állam türelmes kisebbségi politikájára misem jellemzőbb, hogy a tanulók több, mint kétharmada csak románul beszél, a románul és magyarul is beszélek száma elenyészően csekély. A tanulók szülei igen jó anyagi viszonyok között élnek, s a szegényebb tanulók állami kedvezményekben és ösztöndíjakban részesülnek. így például volt olyan tanuló, aki háro-m éven keresztül élvezte a Horthy Miklós ösztöndíjat. Az intézet vezetősége mindent elkövet, hogy a tanulók a legtökéletesebb nevelésben részesüljenek. A bentlakókat az iskola otthonában helyezték el és itt négy tanár áll nevelésük szolgálatában. A kormány igen nagy összegeket áldoz a szertárak és az ifjúsági könyvtár tökéletesítésére, hogy ezek a mai idők követelményeinek a legteljesebben megfeleljenek. A gyermekeik után érdeklődő szülők mindenkor a legnagyobb elismeréssel emlékeztek meg arról a gondosságról, amelyben a tanulók a naszódi állami gimnáziumban részesültek. A kormányzat megértő kisebbségpolitikája érvényesül minden téren, hisz Kállay Miklós miniszterelnök szavai szerint: „Hajlandók vagyunk nagyon messzire elmenni nemzetiségeinkkel kapcsolatbanu — Az a célunk, nekem is az a célom Közérdekű hasznos könyvek! A gombatenyésztés és gyűjtés gyakorlati módja. A csiper- k egomba (champignon) tenyésztése, gombák gyűjtése és konzerválása 250 A. selyemszőrü angora-nyul tenyésztése és más hasznothaj- tó nyulfajták 3.50 Â selyemszőrü angora-nyul gyapjújának feldolgozása és festése 3.50 Az angora-nyul egészségének megóvása, betegségének gyógyítása, kasztrálása 5.— Hogyan készítsük el magunk angora-kefreceinket? 2.— Mit kell tudni egy angora-nyul- tenyésztőnek? 3.50 A belga-óriás és prémnyulte- nyésztés, mint főjövedelmi forrás 4.— A nutria tenyésztése 8.— A tejelő' kecske. A kecske tenyésztése és hasznosítása a gyakorlatban 2.50 A csigák tenyésztése, gyűjtése és hizlalása 2.— Amiből hazánkban mindenki biztosan megélhet 3.— Szegény ember gazdag konyhája, vagy: hogyan csökkenthetjük háztartási kiadásunk összegét a felére? 3.50 Fenti könyvek a Háziipar Kisállattenyésztők Szövetkezete, Szeged kiadása! Kaphatók az ..Ellenzék44 könyvesboltban Kolozsvár. Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjukAz iparos és kereskedelmi réteg csökkenésével tért hódított a zsidóság. A háború okozta konjunktúrát — törvényes és törvénytelen módon egyaránt — kihasználták a végsőkig. Anyagi alapjaikat a lehető legjobban felerősítették. A határok, bár ha messze is vannak, sok alkalmat nyújtanak kétes manipulációkra. A magyarság felerősitését célzó segélyalapok szűk keretek felett rendelkeznek és nehézkességük sokszor a jószándék ellen valók. A vidék ma már nem tapadó felület. Földműves alanya nincs. Ellenben ott vannak a vidék bányatelepei, részben az óradnai, részben a párvai csillám lelőhelyek, borvizek, hihetetlen gazdagságú erdők (a 26.000 hold szűzi fenyő és bükk erdők, ahol nem ritkaság az 1000 éves fa!) mérhetetlen kiaknázási lehetőséget, biztosítva. Kellő érdeklődés és támogatás szép eredményeket mutathatna fel . .. A legkülönb társadalmi, gazdasági, de főleg nemzetpolitikai kérdések özöne tarul fel a vidéket látogató előtt. Eszméltet és gondolkoztat ez a nagyközség. Terveket késztet az emberre, hogv az első benyomás hangulata alól menekülni tudjon . .. Az a kép pedig teljes tükre a naszódi életnek .. . Liith korvettkapitány a legmagasabb német katonai kitüntetést kapta Berlinből jelend a DNB: A Führer augusztus 9-én Wolfgang Luth korvettkap'tánynak, az egyik tengeralattjáró parancsnokának a vaskereszt lovagkeresztjehez a tölgyfalombot adományozta a kardokkal és a gyémántokkal. Lüth korvettkapitány a hetedik katonája a német véderőnek, akj ebben a magas kitüntetésben részesül, de a haditengerészet tengeralattjáró parancsnokai közűi elsőnek viseli a német vitézség legfőbb elismerését, amit a Führer 15. rendkívül eredményes utjáért adó mányozott neki. Ezeknek az utaknak a során 254 ezer tonna naióteret kitevő 46 ellensége», hajót süllyesztett el, továbbá egy ellenséges tengeralattjárót eltalált, azonkívül még két hajót és egy torpedórombolót és sikeres akna rakóvállalkozást is hajtott végre. fl római török követség titkárának feleségét egy Járőr véletlenül lőtte aggon Rómából jelenti az MTI.: Hivatalos olasz helyen nyilatkoztak azokkal a külföldön elterjedt hírekkel kapcsolatban, amely szerint a római török követség titkárának felesége a kormányválságot követő napon támadt utcai harcok során vesztette volna életét. A hivatalos olasz közlemény megállapítja., hogy ez a beállítás teljesen hamis, mert aki Rómában tartózkodott ezekben a napokban, láthatta, hogy az olasz fővárosban utcai harcról egyáltalán szó sem volt. Az igazságnak megfelelő tények a következők: A július 31-ről aug. 1-re virradóra éjfél után valamivel a török kövérség titkára autóval hazafelé hajtott a Via Massimou, a lakása felé. Rajta kívül édesanyja és felesége ült a kocsiban. Egy bárom tagból álló éjszakai járőr az úttest másik oldaláról megállásra szólította, fel a gépkocsiban ülőket. A követség! titkár, valamint a kocsiban ülők a felszólítást nem hallották meg és befordul- tak az egyik mellékutába. A járőr azt hívén, hogy a gépkocsi vezetője el akar menekülni, alacsonyan a gépkocsi kerekei irányában tüzelni kezdett. Egy golyó a férje mellett ülő fiatalasszony gerincének legalsó csigolyáját találta el és a sérüléseibe másnap belehalt. Az olasz kormány a római török követségen és ankarai diplomáciai képviselője utján a török kormánynak legmélyebb sajnálatát fejezte ki az eset miatt. k török követség! titkár feleségének holttestét aug. 7-én repülőgépen Fövök országba szá 11 ií ot iá k. Rendelet a zsidóbirtokok állatállományának és holtteitzereléténskátadásáról KOLOZSVÁR, augusztus 11. A hivatalos lap kormányrendeletet közöl a zsidók átengedésre kötelezett ingatlanaihoz tartozó állatállomány és holtfcLszerelés forgalmának korlátozásáról. A rendelet többek között kimondja, hogy az ingatlan átengedésére kötelezett zsidó köteles állatállományát és holtfelszerelését a földművelésügyi miniszternek, vagy az ingatlanok átvételére kijelölt Országos Földhitelintézetnek, a m. kir. erdőigazgatóságnak, vitézi széknek, közjóléti szövetkezetnek, vagy más szervnek megvételre felajánlani és tulajdonába átadni. A felajánlási és átadási kötelezettség nem terjed ki a vonatkozó rendeletben meghatározott öt kataszteri holdnál nem nagyobb szőlő vagy kert gazdasági művelés aiatt nem álló ingatlanok esetére, valamint olyan esetre sem, mikor az ingatlant a tulajdonosnak birtokában, vagy haszonbérletében kell meghagyni. A felajánlási kötelezettség alá e?ett állatállományt és holtfelszerelést a tulajdonos köteles a rendes gazda gondosságával a meglevő állapotban fenntartani. Elidegeni- tevie csak annyiban szabad, amennyiben ez a rendes gazdálkodás keretében szükséges vagy szokásos, vagy ha erre a földművelésügyi miniszter engedélyt adott. Az átvételre jogosult az állatállomány és holtfelszerelés, vagy egyrészének felajánlására és átadására a kötelezett legkésőbb az ingatlan birtokbavételékor- hívja fel, s az említett ingóságokat rendszerint az ingatlanok birtokbavételekor veszi át. Ha azonban a kötelezett az ingóságokat nem tartja fenn a meglevő állapotban, azok a birtokbavétel előtt is átvehetők. Az állatállomány és holtfelszerelés átvételi .ára és az átvételi ár fizetési módozatai tekintetében a felajánlásra kötelezett szakértőbizottság véleményét kérheti és ha ennek véleményében meghatározott átvételi árral nincs megelégedve, vagv azt az átvevő nem fizetné k:, igényét rendes bírói utón érvényesítheti. / t A Ksídásifr UiUádUása
