Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-21 / 188. szám

O Qvebecben módosítsák az SZOMBAT, 1943 augusztus 21. T LXIV. évfolyam, 188. szám. Ara 30 FILLÉR I a >x2 ól taí ZNZE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16., I. Telefon: 11—09. Nyomdaj Egye- tem-u. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 72056 li LAPÍTÓ TIR: BH RT Hfl MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALAT“ Rt_ Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 4.30 P, negyedévre 12.40, félévre 24,80, 1 évre 49.60 P, mr HELYZET ES FELADAT Irta: LÁSZLÓ DEZSŐ Hogy látod a helyzetet? Mit tudsz helyzetről? Mondj miamit a hely­zetről! / Naponta ezer változatban ismét­lődik ugyanaz a meddő és hiábava­ló kérdés. Lassankint odajutunk, hogy előttünk még az 'Istennél ési a földi hatalmasoknál is nagyobb ha­talommá növi ki magát ez a lénye­gében .megfoghatatlan és éppen ezért egyre titokzatosabbá váló fogalom: a helyzet. > Már-már dogmává merevedik és vaskosodik a vélemény: sorsunk, megmaradásunk, jövendőnk, szóval egész létünk kizárólag a helyzettől függ. A helyzeten pedig .a más né­pek egymáshoz és hozzánk való vi­szonyát, a világot rengető hatalmas­ságok egymásrahatását értik. A helyzetet tudakozó ember szerint a sorsunk egyáltalán nem tőlünk, ha­nem a rajtunk kívül lévő viszonyok­tól függ. • Meg merem kockáztatni a véle­ményt, hogy a mai helyzetet senki sem ismeri. Nincs az az emberi el­me, amely képes volna a t.üzbe ve­tett mai világ arcáról elfogadható', egységes és indokolt képet alkotni- A mai világhelyzet, vagy nevezzük nevén: világháború, a maga iszonya­tos méreteiben és kihatásában rég túl van azon, hogy emberi elmével indokolni, magyarázni vagy ábrázol­ni lehetne. Meg kell tehát különböz­tetni a helyzetet .a maga valóságá­ban, attól a képtől, amelyet az embe­rek, főképpen saját érdekeik szerint róla alkotnak. Ma az ellenséges ol­dalnak egyik legkiválóbb harci esz­köze a propaganda. Ennek lényege helyzetkép alkot ás és azon keresztül való .sugalmazásia a mi táborunknak. 'é) ' i t ’ T , r * * ’I / . / i -J l , / * > / i 4. * 1 * * H J ,J ' j d ^ £ A J J J » A i De nemcsak lehet, hanem egyene­sen nem is szükséges a helyzetet is­merni. Az igazi nagy világtörténel­mi folyamatok mindig indokolatla­nul, a helyzet ellenére következtek be. A történelmet megmozgató nagy ember, vagy a népek sorsát lényege­sen átalakító nagy történelmi moz­galom minidig váratlanul és megle­petésszerűen, előre kiszámithatatla- nul jelentkezett és tört be & történe­lem színpadára. A történelmi létnek, különösen háborúk idején, olyan vá­ratlan fordulatai következhetnek be, amelyekre előre senki sem gondol­hatott. A politikai jóslatok annál ke­vésbé szoktak beteljesedni, minéil szélesebb tekintetüeknek látszanak. Miből kell tehát kiindulnia a ma­ga sorsát alakítani akaró magyar­nak, ha nem a helyzetből, a helyzet ismeretéből? Az emberhez méltó kérdés soha­sem az: mi a helyzet; hanem min­dig ez: mi a feladatom? A helyset is­meret mindig statikus;, a feladatvál­lalás pedig mindig dinamikus erő. Semmiféle helyzetben sem féltem azt a nemzetet, amelynek tagjai szüntelenül csak elvégzendő felada­taik után kérdeznek és erre a kér­désre hősiességgel, szolgálattal, ál­dozatihozatallal és munkával felel­nek. A történelmet alakitó titokza­tos erők ott gyülekeznek, a történe­lem súlypontja ott képződik, ahol előbbvaló a hivatástudat, mint a helyzetismeret; ahoKelőbbvaló a hit és a felelősség, mint az emberi lehe­tőségek latolgatása; ahol nem kérde­zősködő, bizonytalanul sugdolózó, hanem dolgozó emberek élnek. A magyar nemzet történelmének minden fordulóján mindig a helyzet ellenére mss'radt fönn. A történelmi helyzet szerint Augsburg, Muhi, Mo­hács, Majtény, Világos és Trianon után el kellett volna vesznünk. An­nak pedig, hogy a nagyszerű halál sohasem következett be, mindig az volt az oka, hogy a nemzet legkivá- lóbbjai éjs legszélesebb rétegei a leg­nagyobb veszélyek idején sohasem a pillanatnyi helyzetből, az abban kí­nálkozó érdékekből, hanem mindig a nemzet örökkévaló íren de Ítéléséből indultak ki. Azt tették, amit nem az akkori helyzet, hanem a nemzeti lét örök törvénye követelt. Kül ön zártságunk keserves évei alatt hányszor volt a helyzet egé­szen reménytelen és kilátástalan. Hányszor megjósolták, hogy még csak pár évig telik anyagi és szelle­mi erőnkből- É,s mégis évről-év.re erősebbek, keményebbek, ellenállób­bak és szervezettebbek lettünk. Ma­gyar hivatástudatunk örökké érvé­nyes parancsaira való figyelésünk uj helyzet kialakítására tett alkal­masokká. Kisebbségi sorsunk lénye­gében nem volt más, mint szüntelen való menekülés a helyzet elől újabb és újabb feladatok és munkák közé. Magatartásunk helyességét a törté­nelem a legfényesebben igazolta. Nem a helyzet szerint kell tehát fölfogásunkat és magtartásunkat igazítanunk, hanem olyan nemzeti fölfogást és magatartást kell tanúsí­tanunk, amely olyan helyzetet te­remt, amellyel mindenkinek, aki ve­lünk a történelem országutján talál­kozik, számolnia kell. A történelem sodra félrelöki azokat a könnyű nemzeteket, amelyek mindig úgy alakulnak, ahogy a szelek fújnak, de megkerüli és épen hagyja azokat, akik saját maguk leglényegesebb tulajdonságait és érdekeit, a leghatá­rozottabb keménységgel állatják ve­le szembe. Ma nem lehet elég han­gosan követelni a magyar érdeket és nem lehet elég fegyelmezetten és szervezetten e mögé az érdek mögé fölsiorakozni. Ma nem lehet a ma­gyar igazságból egy jottányit sem le­tagadni vagy elrejteni és a nemzet egységes öntudatát és szervezett rendjét kell igazságunk mögé moz­gósítanunk. Ma a magyar öntudat­nak, felelősségvállalásnak és bajtár- sias összefogásnak át kell hidaikiia minden nemzeti ellentetet és nem azt kell hirdetnünk, amiben külön­bözünk, hanem amiben egyek va­gyunk. A mai magyar feladatok nagyon egyszerűek, közönségesek és szür­kék. Olyan megszokottak mint aviz, a kenyér, a levegő, a tűz, a só. A viz, a kenyér, a levegő, a tűz és a só, amióta az ember velők él, lényegé­ben nem változott. Geológiai korok, világtörténelmi korszakok, örökké­valónak tetsző birodalmak, kultúrák és civilizációk, világrengető felfede­zések rohantak tova az emberiség fölött. Minden megváltozott a föl­dön és a föld fölött, de ők, az élet legnélkülözhetetlenebb tényezői ugyanazok maradtak, és ők változ­tatták át az ember életét és a tör­ténelem képét. * Tedd magadat olyan magyarrá, amilyen magyarnak szeretnél látni mindenkit, aki veled egy vér, egy sors és egy élet. Családodat neveld olyan magyar közösséggé., amilyen­nek az egész országot szeretnéd1 lát­ni. A jobb és igazabb magyarság ki­alakítását ott kezd meg, ahol az ke­zedügyébe esik: magadban és csalá­dodban. Akkor is légy te a legjobb magyar, ha senki sem akar téged ebben megelőzni. Te vagy arra kivá­lasztva, hogy másokat ösztönözz a teljesebb magyar életre. Ezért a nagy kiváltságért, az egyetlen ma­gyar kiváltságért meg kell fizetned a magad áldozatával. Ne félj tőle, fizess meg értei Földed, műhelyed, kereskedésed, gyárad, irodád, munkahelyed, állá­sod nem a tied. A nemzettől kaptad és csak a nemzet javára hasznáIhar tód. Hazafiságod neesak érzés le­gyen: hanem közmunka, álclozatho- zatal és szolgálat. Ma a legfontosabb nemzeti feladat a nemzeti munka pontos, lelkiismeretes, minden egyé­ni haszontól és előnytől mentes ál­dozatos elvégzése. Tőled nem kérik számon az egész nemzet sorsát, de a magadét, a családodét és munka­helyedét kizárólag csak tőled. Ma még nem késő minden erőnket lat­ba vetni az önzetlen nemzeti mun­ka erősítésére. Ezt tehát meg kell tenni. Ijesztő látni azt, hogy a hábo­rús helyzet mennyire fölszinre hozza az emberben elrejtett hörcsög-termé­szetet: mindenki mindenáron és minden eszközzel csak gyűjteni akar Annál inkább szükség van a fék­re, minél inkább feljutunk a hegy­tetőre és készülünk leereszkedni. Minden háborút leszerelés követ. Győztesnek és legyőződnek egyaránt vigyáznia kell arra, hogy miképpen lazítja meg a háborús féket, hogyan engedi be a megfegyelmezett embert a szabad életkeretek közé. Ma a nemzeti fegyelem és önfegyelem halálosan komoly órája következett el. Minden magyar keréknek bele kell találnia a másik kerékbe és az egész gépezetnek egyetlen ütemre kell mozdulnia. Ha a kicsi magyar ember ilyen fel­adatokat vállal és tölt be, az egész nemzet erejét sokszorozza és az egész nemzet öntudatát tisztítja és szilár­dítja. Ezzel a magatartással teremt! meg a legkedvezőbb helyzetei, bent az országban és az országon kívül. Ma még nem késő. Holnap, lehet, keserves könnyeket kell hullatnunk azért, amit ma nem végeztünk ed, noha köt élességünk volt és erőnk é# időnk is volt hozzá. > l

Next

/
Oldalképek
Tartalom