Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-17 / 185. szám

P î 19 4 3 augusztus 17.

EELENZEK

Erdélyt Párt képviseleti beszámolót tartottak,

Î3H Református Nőszövetség kulturestét rendezett Hidalmáson

! „Ne éljen vissza senki békére r való készségünkkel44

— mond otta Gallus Viktor

^AM MAGYARZSOMBOR, augusztus 17. 'A3 saz Ellenzék kiküldött munkatársától.) •xnasoloolozsmegyei látogatásai során az Erdé- ^TßT ri Párt kiküldöttei az elmúlt vasárnap sifiYăJsIagyarzsombor községet keresték fel.

\ mÚoalliis Viktor felsőházi tag, az Erdélyi tusért kolozsmegvei tagozatának elnöke,

^ olsz.'aászló Dezső és Vita Sándor országgyü- r£T93í iasi képviselők részletesen tájékozódtak a S'fß^gßiagyarzsombori magyarság helyzetéről, fiétusután pedig az Erdélyi Pái’t hidalmási 3ravr«;er vezet ének gyűlésén vettek részt. Itt wllssallus Viktor felsőházi tag mondott be- .Jsbé-édet. Hangsúlyozta, hogy ma Magyar- 1 S^SBTSzág megoldandó problémái között kü- 9[ aömnös jelentősége van a nemzetiségi kér- •sísnaéésnek. A nemzetiségek ezen a földön ’Bsssawszázadokon át békésen éltek együtt a pfiygjSJiagyarsággal. Őseink nyitva hagyták tabfissaázadokkal ezelőtt a nemzetiségek beszi- sárgása előtt a gyepük kapuit s ezek ÍTÓszért jöttek, mert itt egy erős alapokra, tgáasswazságra és jogra alapított államot ta- .JÍsillltak, amelyik olyan békés és nyugodt ?aöÍ9rfehetőséget biztosított számukra, amelyet üo i^éégi otthonuk nem nyújthatott. A magyarban giág nemcsak befogadta őket, hanem sokra aosor még kiváltságokat is adott nekik, trgeaöflősegitette gazdasági boldogulásukat és ßiutlu ulturális fejlődésüket. A magyar állam r eotsiiztos védelmet nyújtott nekik, a magyar io busiard őket is védte és a magyar vér érei- 3x >fiüük is hullott. így nemcsak a magyarság- .sljy.ak, hanem a másfaiu népeknek is érde- Üott s;e volt és ma is az, hogy itt erős Magyar- pbsztirszág álljon. A magyar államférfiakat tosmeiemzetiségi politikájukban mindig az itt én öí:lő népek egymásrautaltságának szem- s[trroo,ontja hatotta át és igyekeztek ezt a ne- 'JÍ sóoéz kérdést a méltányosság és igazság ? ievblvei szerint kezelni. Hogy erre a politi- - Biáiára hogyan válaszoltak a nemzetiségek rfol — folytatta Gallus Viktor —, azzal most íí irraaem kívánok foglalkozni.

3 — — Én ma is teljes mértékben át vagyok

xxsSasiatva az évszázadok óta hirdetett és gya- íIotoxorolt magyar nemzetiségi politika he- zsqtenelyességéröl, amely a meg nem értés és íxárionehézségek ellenére is türelemmel, fölé— aeynyes nyugalommal és bölcs előrelátással 2jí9vg.gvekszik a békés együttműködést a je- redne.enben is a gyakorlati politika útjára át- | • ifirrrwtnni. Mi az ősi magyar hagyományok 1 bón-nzabályai szerint akarunk uralkodni, fél- , »ustsreteue a túlzó sovinizmust, mert íelada- ' dsnstunk a századokra való építés Mi békét ltibjískarunk minden itt élő néppel, türelme- 7 >ísísek vagyunk, de ha kell, tudunk erélye- i áesek is lenni. Politikánk záloga az a tör- tIonójténelmi_igazság, hogy itt sem a honfog- zoloUalás előtt, sem a trianoni béke után nem iobuStudott állandó jelleggel biró, biztos ala- 'odoqpokon nyugvó államot alkotni, csak a ma- ■tzqcgyar. A mi kardunk nem a hóditó kard, ínöreerőnk nem a mások gyengeségének ki- * isaßrfh asznál ás án alapszik, a mi kardunk a 9bév védelem, kardia, amelvnek rendeltetése J :9 xßaz ezeréves magyar gyepük biztosítása. !

ta3,Ezfb akarjuk és semmi többet, de ebből ißtsß aztán nem engedünk. Ne éljen tehát sen- ru H'iki vissza békére való készségünkkel, mert adds ebben a nemzetben ma is él a honfog- öJbLZaló lovasok szelleme.

>D • Gallus Viktor nagy tetszéssel fogadott

loMKorszerii szakácskönyvek!!

séX Készüljünk a télre! Cukornél- külí befőzés. Gyümölcsök, főzelékek, tésztafélék, húsfélék tárolása Hasznos növények st.b. gyűjtése. Gyakorlati tanácsok 2.—

rslí Kevésből jót! Mai idó'k szakács* könyve. Zsír nélkül készíthető ételek. Tojás nélkül készíthető ételek. Cukor nélkül készítői hető élelek Liszt nélkül készíthető ételek. Étrendek. 2.40

ifS Húspótló ételek, hústalan naif pokra. Hústalan étrendekkel

az egész esztendőre. 600 teljesen uj recept. 1^0

bH Háztartás háztartási alkalmazott nélkül. Az egyedül dolgozó háziasszony nélkülözhetetlen segítője, minden háztartás korszerű, gyakorlati tanácsadója. 1.80

iX Kaphatók az

i

„Ellenzék" könyvesboltban

X Kolozsvár, Mátyás király-tér 9

beszédére dr. Nagy Elek közjegyző, Hid- almás magyarságának egyik népszerű vezetője válaszolt, hangoztatva, hogy a hidalmási magyarság ismeri kötelességeit és fegyelmezett munkával szolgálja a haza érdekeit.

Vita Sándor képviselő felszólalásában rámutatott arra, hogv az olyan közösségeknek, mint a hidalmási magyarság is,

a mai súlyos időkben széttörhetetlen erőközpontoknak kell lenniök és szét kell sugározniok maguk körül a bátor önbizalom és belső társadalmi összhang szellemét. Minél nehezebbek az idők, annál jobban ki kell fejlesztenünk belső erőinket. Ezután a hidalmási magyarság különböző kérdései kerültek részletes megvitatásra

Vita Sándor:

A magyarság belső súlyát kell növelnünk Î

A hidalmási református nőszövetség vasárnap a kaszinó előadótermében nagysikerű kulturális estet rendezett László Dezső és Vita Sándor országgyűlési képviselők közreműködésével. Az előadótermet zsúfolásig megtöltötte ez alkalommal a helybeli és a vidék közönsége.

A Hiszekegy közös elmondása után Vita Sándor országgyűlési képviselő tartotta meg előadását. A képviselő hangsúlyozta, milyen jelentősége van a kis vidéki központokban a kulturális megmozdulásoknak és a társadalmi tevékenységnek. Ha számunkat meghaladó feladatainkat teljesíteni akarjuk, műveltségben kell felébe kerülnünk a velünk élő többi népeknek. A magyarságot sorsa Európának talán legveszélyesebb területére állította, nagy fajok és világáramlatok összeütközési vonalába, ahol a nemzet léte öntudatán, belső erején, államalkotó képességein múlik. Magyarország világpolitikai elhelyezkedését eldöntötte már a honfoglaláskor az ország földrajzi helyzete, amely három követelményt ir elő számára: a nyugatba való beilleszkedést, a függetlenséget és a Kárpátok medencéjének egységét. Nemzeti politikánk csak akkor lehet egészséges, európai hivatásunkat csak akkor tudjuk betölteni, s a bennünk rejlő legjobb képességeket csak akkor tudjuk kifejteni, ha földrajzi helyzetünknek ezt a hármas követelményét nem tévesztjük szem elöl.

Előadása további részében rámutatott arra, hogy a magyar hivatás tere ma is a Kárpátok medencéje, itt kell független, szabad, virágzó életet teremtsünk, ezt kell betöltsük kultúrával, igazsággal, emberséggel. Hogy ezt a hivatásunkat be- tölthessük, a magyarság belső súlyát kell növebiünk. Megtanultuk történelmünk során, hogy csak önmagunkban bizhatunk és csak saját erőfeszitéseink tarthatnak meg. Ezt kell ma is szem előtt tartanunk.

Vita Sándor nagy tetszéssel fogadott előadása után Szilágyi Éviké és Csorna ]Lonka négykezes zongorajátéka következett. Kőmives Kelemenné dramatizált balladáját Móra Tibor és Móra Tiborné adta elő nagy hatás mellett. Szilágyi Sándorné Reményik- és Mécs-verseket szavalt, majd Szűz llu vallásos dalokat adott elő.

Lászió Dezső:

Az állam mi vagyunk

László Dezső országgyűlési képviselő „Mi függ a magyar embertől“ címen tartott előadást. Előadásában azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy mi fordul meg

nemzet mai helyzetében a magyar emberen. Rámutatott arra, hogy a mai helyzetben az érdeklődés elterelődött magáról a magyar emberről, pedig lényegében az egész állami és nemzeti élet a magyar emberen fordul meg és a magyar emberért van. Végzetes katasztrófa, ha egy nemzet figyelme a külső viszonyokra terelődik és nem önmagára, nem önmagából néz a külső viszonyokra, hanem azok szemszögéből Ítéli meg önmaga sorsát. Egy ország sorsának alakulása szempontjából a leglényegesebb kérdés az, hogy miképpen viselkednek a polgárai.

Előadása első részében rámutatott arra, hogy számbelileg milyen erős a magyar nemzet. A több mint tizennégymil- liós magyar nemzet egész Európának, de különösen a Duna-völgyének egyik legjelentősebb erőtényezője. Ezt a súlyt minden magyarnak éreznie kell és ezt a számot anyagi és szellemi erőkkel egyaránt meg kell töltenie.

Beszéde második részében vázolta, hogy mit tesz a magyar állam ezért a magyar nemzetért. Különösen rámutatva arra, hogy a mo.gyar állam minden szegénysége ellenére milyen óriási áldozatokat hozott a lerongyolódott Erdély helyreállítása érdekében. Nagy hibája a magyar embernek, hogy igen gyakran önmagától függetlenül szemléli az államot. Az osztrák és román uralomnak ezt a betegségét ki kell küszöbölni a magyar lélekből. Az állam mi vagyunk.

Végül azt vázolta, hogy mit kell a magyar embernek a magyar államért megtennie. Egyéni és családi életében ki kell alakítani a legkifogástalanabb magyar életet. Az emberi hivatást magyar szolgálatként kell betölteni. Mindenkinek abban a körben, ajnelyet számára kijelölt a gondviselés, a legtöbbet kell tennie a nemzetért. Teljesíteni kell a legszokványosabb nemzeti kötelességeket. Nem azt kell kérdezni: mi a helyzet, hanem azt: mi a feladat. A helyzetet gyakran nem ismerjük, de a feladatokat igen. A helyzetkutatás esetleg lever, a feladat betöltése mindig fölemel.

A kitűnő előadót a közönség hosszasan és melegen ünnepelte, majd ifj. Gyar- mathy Sándorné Liszt II. rapszódiáját adta elő, Gergely Magdus énekelt és Benedek János szavalt. Osváth Ernő református lelkész vezényletével az énekkar vallásos dalokat énekelt és Benedek Ká- rolyné szellemesen konferált.

A hidalmási kulturestély nagy sikert aratott.

„Japánt nem szabad befolyásolják az ide-oda hullámzó hadiesemények“

Tokióból jelenti a DNB: Japán számára a mostani háború életre-halálraimenő harc az angol-amerikai uralom ellen, amely Kelet- ázsiában már jóval a háború kitörése előtt megkezdte a harcot a gazdasági háborúval — mondotta Kuriara, a tengerészeti minisztérium uj szóvivője. A gazdasági téren való takarékoskodás érdekében a japán mezqgazdaság - mindent megtesz, hogy biztosítsa az országnak élelmiszerekkel való önellátását. Minden tonna riz6, amellyel többet termelnek a.z országban, ennek megfelelő nagyságú hajóteret

szabadit fel a távoli arcvonalakon harcoló csapatok utánpótlása céljára. A hajótérrel egyenlő fontosságú a repülőgépgyártás is, mert elkövetkezik a nap, amikor Nagyázsia ellenségei kísérletet tesznek arra, hogy légi- fegyvereikkel klárokat okozzanak a haza.i arcvonal, japán központjaiban. A japán népnek — mondotta befejezésül — résen kell állnia. Nem szabad engednie, hogy befolyásolják az ide_ oda hullámzó hadiesemények. Szilárdan kell folytatnia a harcot a végső győzelemig.

Félévszázados külföldi összeköttetéseim lehetővé teszik,

ho^y finom solingeni acélárukban és szemüvegekben még mindig a legjobbat és Viszonylag olcsón ludom nagyrabecsült vevőimnek nyújtani. A világhírű J* A. Henkels solingeni iker-jegyű zsebkések, o lók, borotvád keitieszközök, valamint önborotváló-pengék gyári lerakata:

KUN MÁTYÁS FIA Kolozsvár, Kossuth lajos-u. i.

TÜNTETTEK

az elmúlt héten két ízben ts egy budapesti nyári szinház a „könnyű múzsa" diszitő jelzőjével emlegetett vagy pontosabban: mentegetett darabjának előadásán. Először a Fekete kávé cimii „sláger", majd egy ro- konmüfaju ,,dal" elcneklése alkalmával. A tudósítás szerint különösen az utóbbi műremeknek volt nagy sikere a házasélet tisztaságának kigúnyolása szempontjából. Nos, a dolog önmagában cseppet sem érdekes, mert színházt tüntetések eléggé gyakran fordulnak elő, amióta szinház van a világon. Tudjuk, hogy a közelmúltban is többfelé tüntettek az országban, vidéken is, színházban, moziban egyaránt.

Az irodalom- és színháztörténet ismer néhány klasszikus esetet a színházi tüntetésekre. Tüntetések kisérték egy.egy uj irodalmi irány szárnybontását, aíéle ujitók és maradiak harca alakjában, de megnyilvánult és megnyilvánulhat a közönség ellenkező nézete világszemléleti okokból, ritkábban személyi, eke leggyakrabban erkölcsi véleménykülönbségek miatt. Teljes bizonyossággal látszik, hogy e legutóbbi pesti tüntetésen az utóbbiról volt szó. S egyáltalán az utóbbi mozit ültetésieknél is a darabok egy bizonyos erkölcsi magatartását,^ erkölcsi hangsúlyát kifogásolták a tüntetők. Aki az utóbbi évtizedben egy-két opereth-előadást látott színpadainkon, azt nem kell külön is meggyőzni arról, hogy a tüntetőknek van igazuk. Látatlanban elfogadhatja megbotránkozásukat bárki jótét lélek. Csupán arról lehet vitázni, hogy helyes-e a tüntetés miDt módszer, az erkölcsileg kifogásolható darabok ellen? Ensdményes-e és lehet-e egyái alán eredményes ez a harc a „könnyű" darabirók és a színházak ellen?

Mert ime, alig zajlott le a péntek esti botrány, máris jelentkezett a vélellenül, csak közvetve érdekelt szakmabeli szinigaz- gató s felháborodva hivatkozik a darabot játszó kitűnő művészgárda s az illetékes hatóságokra, amelyek kimondották, ,hogy a darab valóban elsőrangú irói teljesítmény". Elmondja még, hogy nyáron általában rém szokás nehéz drámákat bemutatni, a színigazgatók könnyű nyári szórakozást igyekszenek nyújtani a közönségnek. „Nyár van, meleg van, háború van", mondja a nyilatkozó színigazgató, „számos hadikitüntetés“ tula donosa s ezzel ki is lőtte összes érv_ patronjait. Csak az a baj. hogy érvei erősen bicegjek. Egyetlen egyet fogadhatunk el csak belőlük, azt, hogy a kifogásolt darab átment az ille’ékes hatóságok kezén. Hál ennek minden bizonnyal igy kellett történnie. De kérdjük, hogy a nyár, mint évszak, a meleg, mint időjárás s a háború, mint a világ jelenlegi állapota önmagában hogyan és miért ad okot arra, hogy színházainkban csúffá tegyenek bizonyos elveket és törvényeket, melyek a nagy közösségnek túlnyomó nagy hányadában «elevenen élnek s amelyeknek fenntartása nélkül megbetegednének e közösségek szervei, s az életet nem is lehetne szabályozni.

Hiszen sok mindent megtehet a szinház, Nagvithat, torzíthat pellengére állíthat, gu- nvolódhatik, ajmig nyelvöltöpatéssel csak birja, sőt ha jól végzi dolgát, mind e műveleteket rendre egyenként, avagy összesítve kivilágított deszkáin el kell végeznie. Hegy a kiogásolt pé’dánál maradjunk: házassá gtörést is mutathat be (lásd a jó Mo. liére-i), de a mi darabjaink nem ezt teszik. Az érdekellek kórusban éneklik, hogy a témákat nem lehet betiltani. Nem is kell. De az eredmény, amit ők a témákkal bajlódva kicsiholnak, az kiált a cenzori plajbászért. Nyáron melegben, háborúban egyaránt s még akkor is, hft a védelemre felszólalt szakmabeli színigazgató „számos hadikitün. tefés tulajdonosa". Ami önmagában nagyon szép dolog, de nem valószínű, hogy e kitüntetéseket a színházon keresztül és a jelenlegi háborúban szerezte volna. Tehát ne kérkedjék vele se ő se a lap s ne használja érvül...

Az is közömbös, hogy egyetemi hallga. tók tüntettek vagy mások., közömbös, hogy az első vagy nyolcvanadik előadáson. Nem közömbös azonban, hogy a hatóságok csupán rendőri szempontból bírálják felül a darabodat s tudjuk, hogy a dolog természeténél fegva ezen a szitán sok erkölcsi pelyva bent maradt. Nem bírálják felül Ízlés és művészi szempontból az eléjük kerülő kéz_ iratokat. Megengedik a Fekete kávét megengedik, hogy történeti nagyságainkat ope- rett_szirupba mártsák a színházak, megengedik izléssértő, álhazafias darabokban az egyenruha viselését és a többi No már most miért van akkor — és vájjon mit müvei — az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácst Vagy miért nem szervezik meg a Szabó Dezső ajánlotta lektorátust? Miért nem törik le mindenképpen az olcsó szenzációt haj. hász.ó, profitéhes direktorokat? Hiszen a ki. zöns g a jó darabokat is látogatná. Merész. s:g volna azt állítani, hogy a közönség minden tagja a ponyvára kiterített kéjért megy színházba. A jó -darabokért sokkal inkább menne. Nyáron, melegben és háborúban egyaránt. De tulajdonképepn mióta !« vannak e „tényezők ellentmondásban a JÓ Ízléssel, az erkölccsel és a művészivel?,..

(ón)

PAPIKBAN, Írószerben, irodai fel* szerelési tárgyakban teljes raktári talál az „Ellenzék** könyvesboltban*