Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-14 / 156. szám

nu Megváltozóit erdélyi területi csoportok a legkisebb munkabéreket illetően Ismortefi: Or. Ladányi I.nszlo ügyvéd, munkaknmarni ügyész. A legkisebb munkabérek alkalma/sKa s/cm pontjából a keleti es erdélyi országrészen levő sárosoku es községeket eddig 4400 1941. Ip. M. sz. rendelet (1941. évi 16. sz. Budi­pesti KözKvr.v) osztotta területi csoportokra. I rendelet értelmében; „a) ha az ország területe a határozat sze­rint öt területi csoportra oszlik, a II. terii leu csoportba tartozik: Kolozsvár, Nagyvá rad. a 111. területi csoportba: Marosvasár hely, Nagybánya, Sepsiszentgyörgv és S/at mar német i% a IV, területi csoportba: Besz­terce, Csíkszereda, Gyergyószentniiklós. Ké/d - vásárhely és Máramarossziget, az V. területi csoportba pedig a többi város és község; b) ha az ország területe a határozat sze­rint négy területi csoportra oszlik, a II. te­rületi csoportba tartozik: Kolozsvár, Nagyvá' rad, a 111. területi csoportba; Beszterce, Csik_ I szereda. Gyergyószentniiklós, Kezdi vásár 1 hely, Máramarossziget, Marosvásárhely, Nagy - ! bánya, Sepsiszentgyörgv és Szatmárnémeti, a ' IV. területi csoportba pedig a többi város és község; c) ha az ország területe a határozat (ren- | delet) szerint három területi csoportra ősz- j h.k, a 11. területi csoportba tartozik; Ko- j lozsvár és Nagyvárad, a 111. területi cso­portba pedig a többi város és község; d) ha az ország területe a határozat (ren­delet) szerint két területi csoportra oszbk;, valamennyi város és község a II. területi csoportba tartozik.“ E területi beosztást 1943. évi július hó i-ével az iparügyi miniszter 54.too—1945. Ip. M. számú rendeletével módosította. E rendeletnek a függeléke szerint az uj területi csoportok a következők: A) 1. a bőrűiszmükészitó. bőrsajtoló, bőrön- dost, stb. 2. a fonó-szövő, viaszosvászon, kalap és 1 sapkaiparra vonatkozó legkisebb munkaberha- ! tirozat V. fejezete (kézi kötélgyáitóipar), 3. a szabóipar közszállitási ágazata és 4. a füzőkészitő iparokban ,.az I. területi csoportokba tartozik vala- j tnennyi törvényhatósági jogú és megvei vá- | ros, a II. területi csoportba pedig valamennyi község/- Ezekben az iparokban tehát Ko­lozsvár az I. területi csoportba került, hasonló­képpen» valamennyi erdélvi város, a községek a II. csoportban vannak. B) 1. a cementáru és mükőgyártó (készítő). 2. a kőfaragó, sírkő és mükőkészitő ipar­ban alkalmazott kővésők, rajzolók és aranyo­zok, 3. a bél és pacalrisztitó és feldolgozó, 4. a gépkocsiszinek. 5. a kész felsőruhakészitő iparban (kon­fekció) a legkisebb munkabél határozat II. fejezete (kész férfi és fiú felsőruhaszabóság) iparokban „a II. területi csoportba tartozik valamennyi törvényhatósági jogú város, a III. területi csoportba pedig valamennyi me­gyei város és községi; Kolozsvárt és Nagy­váradot illetően változás nincs, mert ezek továbbra is a II. területi csoportban marad­nak, a többi törvényhatósági jogú erdélyi vá­ros (Marosvásárhely és Szatmárnémeti) ellen­ben a III. területi csoportból a Il-ikba ke­rült. A megyei városokat és községeket e vál­tó >-ás roem érinti, mert a III. csoportban vol­tak eddig is. () 1. a szerelő, bádogos, gáz és vizvezetéksze- relő, központi fűtésszerelő és villanyszerelő, 2. a kőfaragó, 3. téglagyártó iparban (ide- éitve a tetőcserépkészkő és a téglaverést is), 4. a kályharakó. 5. a rendelésre dolgozó férfi- szabó és fiuruhakészitő, valamint nőiszabó és leánykaruhakészitő, 6. a férfi és női, gyermek cs bébi fehérnemű, ágynemükészitő, 7. a sör, maláta, szikviz és alkoholmentes italgyártó, valamint az ásváínyviz kiaknázó, 8. a vegyé­szeti és ruggyanta, 9. a facement, péplemez, kátránvpapirfedő és a tetőnedvesség, hütő, hang és vízszigetelő, valamint az épületekben végzett aszfaltozó, 10. a keményhéjalásu te­tőfedő (pala, müpala, cserépfedőipar), 11. a fonó, szövő, viaszosvászon, kalap és sapka­iparban a legkisebb munkabárhatározat I.,, III., IV. VI., IX. fejezete. 12. a cukrász és cukrászsüteménykészitő, 13. a tésztaárugyartó, 14. a kávépörkölő, kávétisztitó és pótkávé­gyártó, 1$. a szeszgyártó, párlatkészitő (bor és gyümölcsszeszfőző) szeszfeldolgozó (likőr-, rumkészitő), ecetgyártó, valamint növényi cs gyümölcskonzervgyártó. 16. a csokoládéké- szitő, cukorkagyártó, kakaókészitő, keksz és ostyagyártó, valamint tartós süteménykészitő, 17. a baromfit és baromfitermékeket feldol­gozó iparban, kereskedelemben, valamint ezek­kel közös helyen folytatott gyünrölcsnagy- kereskedelem. 18. a margarin, növényi étel- 7.sir és étclolajkcszitő, .19. a mézesbábos és viaszöntő, 20. a keményítő, dextrin és csiriz­gyártó, -1 az iparban alkalmazott tisztvise lök ós művezetők^ 22. a kereskedők által alkalmazott risztviselők, kereskedósegédek és kereskedőtanoncok, 23. a kereskedők által a! kai mázott segédmunkások, -4. a kereskedelem ben alkalmazott ipari szakmunkások, 25 a pénzintézeteknél, a bank és pénzváltóüzlctek ben, valamint a biztosító magánvállalatoknál min tisztviselői minőségben foglalkoztatott al kalmazottak, iparágakban (kereskedelemben) „a II. területi csoportba tartozik valamennyi törvényható­sági ioguu és megyei város a III. területi cso­portba pedig valamennyi község“. Tehát a II. csoportban levő Kolozsvár és Nagyváradon kívül e csoportba került F.rdéiv valamennyi városa is és csak a községek ma­radtak a III. területi csoportban. F.z gyakor- 1 latilag azt jelenti, hogy például: egy szerelő- I ipari önálló szakmunkásnak, aki Désen, Ma I rosvisárhelyen vagy Cyergvószentmiklóson ! dolgozik, az eddigi 64 filléres legkisebb óra bére iulius 1-ével kezdődően 80 fillér. U piIdának megfelelően a fehér és sima mun­kát végző kálvharakó S2 filléres órabért 91 filler, az elsőeves kereskedősegéd havii- bere 60 pengő helyett 70 pengő, stb. »> ,.A közhasználatú villamosmüvekben alkal­mazottak legkisebb munkabérét megállapító 14.560—194°, lp. M. sz. rendelet tekinteté­ben a 1T. területi csoportba tartozik vala­mennyi törvényhatósági jógii és megyei váró-, kivéve Cvergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy és Szás7régeu megyei városokat, a ÍII. terü­leti csoportba tartozik Gyergvószentmiklós, Stp.iszenigyörgy es S/ászregen megyei varo­sok, továbbá valamennyi kő/ség." E) 1. a mészáros és hentes (ide nem értve a szalámi és huskonzervgyárt 1 >t), 2. a sütő, 3. a közraktárak, hütőház.ik, sth.. 4. a linóin kerámiai (porccllán, majolika, kályha és kő anyagáruk) gyáripar és 5. a cipő, csizma és papucskészitő iparágakban .,a II. területi csoportba tar­tozik valamennyi törvényhatósági jogú varos, a III. területi csoportba valamennyi megyei város. . . .“ ,a IV. területi csoportba pedig a többi község“. A múlttal .zeniben a II. ic- rülrti csoportba került: Marosvásárhely és Szatmárnémeti, a III. területi csoportba az ed : ott nem szereplő valamennyi megyei v.i- ros, s igy a IV. csoportban évik j községek maradnak. I) A molnariparban ,.A II. területi csoportba tartozik valamennyi törvényhatósági jogú va­ros. a III. területi csoportba tartozik vala­mennyi megyei város...“, ,,a IV. területi cso­portba tartoz.ik valamennyi nagyközség...“, „mz V. területi csoportba rartozik a többi kis­község“. Julius 1 éröl az ui területe csoportnak meg­fejt léi legkisebb munkabérekhez 60 százalékos bérpótlékot is kell számítani. Ennél kevesebbet tehát egy munkaadó sem fizethet munkaválla­lóinak ! rendelet természetesen semmiben sem érinti azokat a fizetéseket és munkabéreket, amelyek a hozzászámítandó bérpótlékokkal eg\ űrt magasabbak, mint a mcgáilapitor leg­kisebb munkabérek (fizetések) és ezek (o szá­zaléka: bérpótlékának együttes összege Két fontos uj rendeletet hozott meg az ipar­iig' ■ miniszter, egyiknek a szama 34.1 se— 1*143 ’p. M. és .1 sok'./oro.itc (nyomda) ipar- lnr. alkalmazottak legkisebb műnkto-rét mó- d '"ti i. a -vasik: a .a és csont rar l-_'kis<bb in nk..bárcit módositja éa egészíti ki, a s/ama: 34.4 ţc—1943- lp- M­Légi támad ások a Német Birodalom eilen Német részről már ismételten megállapítást nyert, hogy a brit cs északamerikai iégierők támadásai rendszerint terrortámadások, ame­lyek kizárólag a lakosság ellen irányulnak. Az ellenséges légitámadások által különö­sen súlyosan szenvedett németországi városik megtekintése világos képet nyújt arról, hog\ az ellenséges légi kötelékeknek egyáltalán nem e városok felszerelési és ipari központ­jainak megsemmisítése volt célul kitűzve, mert hiszem Düsseldorfban, Krefeldben és a megtámadott területek más helységeiben ki­zárólag a lakónegyedek szenvedtek súlyosab­ban. Az ellenséges támadó kötelékek bomba- terhüket a sűrűn lakott belső negyedkre dob­tak, míg a külső negyedek és ipari külvárosok csak jelentéktelen károkat szenvedtek. Ezt a tényt nem döntik meg még azok az elszórt támadások sem, amelyeket hadifontosságu cé­lok ellen intéztek. Ez a harcmodor, amelyet nem csupán né met. hanem holland:, belga és francia váro­sok ellen Ls alkalmaznak, lényegesen külön­bözik a német harcmodortól. Midőn a Né­metországra kényszeritert légiháboruban a né­met .légifegyvernem első megtorló repülését végezte, az a hajógyárak hadifontosságu cél­jai. kikötőberendezc-sek és ipartelepek ellen irányult. A brit—északamerikai terrortámadások ál­tal az ellenség a német nép erkölcsét iparko­dik eredményesen gyengíteni. E módszertől várja az európai véderő állandó megerősödé­sének és a német hadsereg magas harci érteké­nek állá akna zását belülről és végeredményben oly eredmény elérésére számit, minit 1918-ban. Ezzel azonban két döntő tényező áll szem­ben : Az első, hogy a német nép az első világhá­ború tapasztalataiból és a versaillesi kényszer­béke éveiből jól tudja, hogy ennek a háború­nak az elvesztése a német birodalom és a né­met nemzet megesmmisülését jelenti. A nem­zeti szocializmusban egyesített, feszesen veze­tett és szervezett német nép bízik erejében, a vezetésben és fanatikusan, megalkuvás nélkül bízik a győzelemben. Tudja, hogy ettől az erő kifejtésétől függ jövője. Ezért a német hadsereg nemcsak csapásaiban kemény, de a hadsereg és a nép egyaránt hajthatatlan és rendíthetetlent, akkor is, ha arról van szó. hogy időlegesen védelemre szorítkozzék, avagy ha keserű visszacsapásokat kell a harc­ban elszenvednie, mert tudja, hogy sorsdöntő események váltakozó súlyos küzdelem nélkül nun lehetségesek. Másodszor a német légihad­erő lelövési eredménytáblázata oly emelkedő ivet mutat, amelyből ma már teljes bizonyos­sággal láthatjuk, hogy nemsokára az ellensé­ges légierő minden támadórepülésénél oly döntőveszteségeket fog szenvedni, hogy e tá­madások korlátlan folytatására a jövőben nem is gondolhat. E nagyobbszabásu ellenséges légitámadások veszteségeiről az ös/zeállítás áprilistól május hó végéig az alábbi képet adja: ' Április hó T-tol 15-ig 156 lelövés a Biro­dalom fölött. Április hó 16-tól 30-ig 230 lelövés a Biro­dalom fölött. Május hó i-től 15-ig 237 lelövés a Biro­dalom fölött. Május hó 16-tól 31-ig 298 lelövés a Biro­dalom fölött. Eme erőfeszítések után kénytelen volt az ellenség 14 napos szünetet tartani. Junius hó 15-ike körül az Észak- és Nyugat-Németor- szág elleni öt nagyobbszabásu légitámadás al­kalmával 205 repülőgépet vesztett. Ezek a le­lövési eredmények tovább fokozódnak és már valószínűleg elérték a teherbiróképesség hatá­rát, hisz 22-én és 25-án 36 óra leforgása alatt három támadás során a légelháritó tüzérség és a vadászok csupán három saját veszteség mel­lett 126 ellenséges repülőt tudtak leszedni. Ez­zel a saját terület fölött több mint 10 száza­léka a támadó bombázóknak biztosan meg­semmisült. nem számítva ama gépek nagy számát, melyek oly súlyos sérüléseket szenved­tek, hogy vagy visszarepítsük alatt, vagy a leszálláskor elvesztek, de legalább is hosszabb időre harcképtelennekké váltak. Ezek szama is a saját tapasztalatok alapján oly nagy, hogy a biztosan lelőttek számát felülmúlja. A károk, amelyeket az ellenséges légitáma­dások a Birodalom nyugati és északi területein okoztak, érzékenyek, a polgári lakosság vesz­teségei súlyosak és fájók. De biztos, hogy ezekkel a támadásokkal sem a német nemzet harcierénye meg nem tört. sem Európa várá­nak hadiipara, amely az egész kontinensen el van osztva, döntően meg nem gyengül. Nincs már messze az a nap, amikor az el­lenség légiereje teljesítőképességében érzéke­men sújtva, a szünetnélküli támadásokkal felhagyni kényszerül. A német hadiipar azon­ban teljes erővel dolgozik tovább és hogy mit alkot, azt Speer birodalmi miniszter beszá­molójában fejtette ki. Teljesítőképességéről az ellenség Délen majd meggyőződhetik, ha meg­kísérli a partraszállást. Nyugaton alkalomad­tán majd Nagybritannia lakossága is meggyő­ződhetik róla és Keleten akkor érezteti majd döntően hatását, ha erre a katonai vezetés az időt elérkezettnek fogja látni. Me^dllapitoltíik a c*ukrás/siit«*món yrk és a Ifagylalt uj árát A O/.O/SV A lé. juliin 14 A Isö/i '!/ /. 1,7-i mini'./lci mim kiadott rendeletével in>•; jl.ij». tott.i .1 cukr.í-./dákban kiszolgált < ui 1 • / '» menyek legmagasabb fogyasztói árát. éspedig tiasuietnényck nagyobb városokban l g kén 13 jxrngő, kisebb helységekben 12 pengő. (A továbbiakban :/ első szám a nagyobb s.íroso kát, a m.i jodik rzára a ki igyacztó árát jelenti.) Kiv.iiteményck (mignonok) dui i- bonként 0.34 — 0.28, nag> sütemények 0.54 0.50. Tortaszeletek, lin/crfélék, hatxss, túró. tiroli rétes, piiclélék. vajastészták, kávesiitc menyek, piskóta-rolád, v íjas-lurós, gyümoi. kenyér, manduláskifli 0.54 —0.50. Azoknak 1 süteményeknek, amelvek kisebb mennyiségű nyersanyagból készülnek, a következők az árai: teasüteménvek kg-ként bárhol az or­szág területén 10 pengő, kis sütemények: 0.26. nagysütemények: tortaszeletek, linzer! élek c 46, pitefélék; 0.42. vajastészták, k vésiite- mények 0.44, egyéb sütemények kg-ként 6.6c, darabonként 0.40. A fagylalt árat a követke­zőkben állapította meg a közellátásügyi mi­niszter; viszonteladói ár 1.terenként 4.50, fo­gyasztóknak: 28 cnr-es adag tölcsérben 0.24, 40 cm:-cs adag c.32. 56 cnr-es 0.44. Ülőven­dégek részére csészében, vagy pohárban decili­terenként nagyobb városokban i.ij, kisebb helységekben c.90. A kiszolgálóhelyiségekbe 1 a/, összes árakat ki kell függeszteni. Kinevezések és áthelyezések az igazságügyi karban KOLOZSVÁR, julius 14. Az igazságügy nv niszter dr. Mokry Ödön szekelyudvarheíyi Lir .tür\ényszuki elnököl a/ ipolysági kir törvén>szák elnöki állására; dr. Sromszl y Oszkár besztercei kir. jáiásbirót az újpesti di. Gogomán Gabor besztercei kir. törvi-nv- széki bírót a kolozsvári, dr Szokoly isívai Csíkszeredái kir. ügyészi a balassagyarmati kir. ügyészséghez,' dr. Vaszika Pál szckelyud- varhelyi kir. járásbiról a marosvásárhetvl kir. járásbírósághoz saját kérelmükre áth^ lyezte; dr. Hunyadi Jánes nagyváradi, dr Süíő Sándor kolozsvári kir. törvényszéki, dr Isztrai József sepsiszentgyörgyi, dr. Tőkés Jó­zsef szé elyurivarhelyi kir. törvényszéki, dr Kozma László ügyvéd budapesti lakosi a dési kir. törvényszékhez bírósági titkárokká; dr Kacsó Zoltán nagyváradi, dr. Kóréh Béla ko. lozsvári, dr. Koncz Ferenc kezdivásárhelyi kir. járásbirósági aljegyzőket jelenlegi alkal­mazásuk helyén, dr. Csont Jenő kolozsvári kir járásh'irósági telekkönvvezetői a kolozs­vári járásbírósághoz bírósági jegyzőkké, dr. Csapó Vilmos zilahi kor. törvényszéki, dr Buza Zo'tán kolozsvári kir. törvényszéki, iíj dr. Ungváry Antal nagyváradi, dr. Kiss László nyárádszeredai, dr. Nagy Lajos szatmárnémeti ki1-, törvényszéki, dr. vitéz Topolcsányi Osz- vald zilahi, dr. Kerék Gyula szilágysomlyói kir. járásbirósági joggyakornokekat jelenlegi alkalmazásuk htelvén, továbbá dr. Bodnár Pál szamosujvári kir. járásbirósági telekkönyvi vezetőt a szamosujvári kir. járásbírósághoz dr Gál Józseí városi számellenőr, székely udvarhelyi lakost a csikszersedai törvény­székhez bírósági aljegyzőkké; dr. Szendrói í József MÁV fogalmazó, szegedi lakost a nagy- a nagyváradi kir. büntetőtörvényszéki íioda. segédtisz’et, dr. Szabó József községi körir- nek. deinőt lakost a nagyváradi, dr. Orko_ nvi Lajos budaoesti lakosi a nagyváradi dr Hering József pécsi lakost a marosvasárheK i dr. Gerencsér Antal vépi lakosi a nagyváradi dr Kádár Károly csongrádi lakosi a kolozs­vári. ifj. dr. Szü's F»?renc budapesti lakosi a nagyváradi, dr. Aszódi Imre szelevenyi lakosi a kolezsvári. dr. C^her Pál szegedi lakost a nagyvárrdi kir ítélőtábla kerületébe bírósági jeggvakemokokká; Pang János zilahi kir. tör­vényszéki kezelőt a halmi járásbírósághoz te- j pír ír ön vv vezet övé kinevezte; iXiemes Balázs ekléndi kir. járásbirósági f elekkönvvvezetöl a szckelyudvarHzivi Brassai Albert nyárád­szeredai kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt a sepsiszentgyörgyi. Scbeíler Antal tasnádt kir iáráshircsátri telekkönyvezefőt a nagy­károlyi kir. járásbírósághoz áthelyezte. LEGUJdBBSPQRC ELMARADNAK A KERÜLETI TENISZ- BAJNOKSÁGOK. Az Erdély kerületi tenisz- bajnokságokat labdahiány miatt nem rendezik meg a tervezett időben és azokra valószínűleg csak augusztusban kerül sor. RÖVIDESEN MEGJELENIK BORBÉLY ANDOR: Nyelvünk védelme ÁRA 8 PENGŐ című könyve. megtanítja helyes magyar fogalmazása MEGRENDELNE TŐ AZ „E S T1LAP“ KI ADÓHIVATALA 3 A V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom