Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-12 / 154. szám

ifit 19 4 3 Julius 17. ellenzék 3 — ;A igára íjű>I LÍÍ13J si’pl ÍOZEJ I32Í2Í n£J a ?i lo'E blol ibad ■sőií b<n ihóz Ibío Ít9J jIbí «fii' £52 Î3V2 TOV qa§ vb isri r £ •Híí :ob srí l* »rá r£t ,ú I3Î Kg S2 IJí in Óriási jégverés pusztított Háromszéken Sí 3$ kínról s^ßiß;{ 9S9JÍ3I ßmlßt neeön .ná-e JS ítsfE síiért f 9VÖI 28ßißl e A löböb elüv^ is-) mos 3 fákra C Tgorf d\&i rnißfl flTT B V nßct n síí mo} in «é Oöül A :yH/f t 'JOfí nstvş SÍ63Í TlBií 9l9V B9m :mrn 3-/Í03 nos« vSEPSIiSZENTGYÖRGY, július 12. PéntekfMi délután borzalmas (Menni katasztrófát élt át Háromszék vár­megye gazjd&’íár sad alma. Emberem­lékezet óta nem pusztított olyan ha­talmas jégverés Erdélyben, de külö­nösen a Székelylöldön, mint julius 9-én. Tiz percen keresztül zuhogott a. ludtojás nagyságú jég. Tiz perc alatt pedig mintegy 12 ezer katasz- trális holdon a földdel teljesen egyen­lővé tarolta a rendkívül jó terméski­látással kecsegtető határt. A szombaton délelőtt 9 órakor kez­dődött közigazgatási bizottsági köz­gyűlés befejezése előtt néhány perc­cel érkezett a vármegyeházára a •szörnyű jégverés hire. Az írásbeli je­lentést Keresztes Károly clr. bizott­sági tag ismertette. Bejelentette, hogy szükség van tengeri ■ kiutalásá­ra, csalámádé vetésére, továbbá rhu- hai magra és vörös kölesre. Kém a vármegye vezetőségét, hogy nyom­ban tegye meg- a szüséges lépéseket az illetékes közellátási és pénzügyi kormányzatoknál a beszolgáltatás* és 02 adózási kötelességteljesítői» fel­függesztésére, A jelentés után a rendkívül súlyos helyzethez elsőnek Szent-íványi Gá­bor felsőházi tag szólott hozzá. Han­goztatta, hogy nemcsak a vetésekben, kalászosokban, kapásokban és a ta­karmányvetésekben pusztított a jég­verés, hanem a vadállományt is megtizedelte, sőt a mezőn dolgozó munkások és gazdák közül is igen sokan kisebh-nagyobb sérüléseket szenvedtek. Megemlítette, hogy ud­varházában az orkánszerit szél olyan erős volt, hogy pehelyként vagdosta a I udt ojá.snagyságu jégdarabokat. Az egyik jégdarab például áttörte az udvarra nyiló ablakot és a szobában lévő szekrény üvegeit is darabokra zxízta. Tehát szükségét látja a jég­kárral sújtott falvak üveggel való sürgős ellátását is. Ezután K uszony i Richard dir. főis­pán vázolta az eddig beérkezett jelen­tések alapján az egyes községekben okozott elemi károkat. Eszerint Za­bolát, Pávát, Szörtsét, Tamásfalvát, Teleket, Barátost, Cófalvát, Pákát, Kilyént, Uzont, Szentivánlaborfalvát, Komollót, Bitát, Egerpatakot és Léc- falvát százszázalékosan, míg Gelen- cét, Zágont és Angyalost 30—50 szá­zalékban sújtotta a jégvihar. Eddigi megállapítások szerint 12 ezer kat&sztrális holdon körülbelül í—5 millió pengő a kár. Ez a terület nagyrészt kalászosok­kal, búzával, árpával, és rozzsal volt bevetve s a többi terület kapásokkal és takarmánynövénnyé]. Á teljes kár megállapítására külön bizottság uta­zik a. jégveréssel sújtott területre. A bizottság minden községben, kii- 'lön-külön megállapítja a gazdák ká­rát. A bizottságban a pénzügy igaz­gat óság is képviselve, van. A segítés munkájában igyekeznek elkerülni a bürokratikus módszereket és az a cél, hogy a legrövidebb időn belül a szükséges támogatást mindegyik ká­rosult megkapja. A gazdának be kell jelentenie a jégkárát a jegyzőnek, aki helyszíni jegyzőkünyvet ir a ká­rokról. Még szómhaton délután a várme­gye vezetősége érintkezésbe lépett a. földművelésügyi minisztérium, ko­lozsvári kirendeltségével, amely kö zölte, hogy azonnal utbaindit másfél vagon repcét és másfél vagon mu­hart. Ezenkívül másfél vagon vörös- köles és a szükséges fen,géni vető­mag elküldésére is Ígéretet tett. A vármegye vezetősége felkérte továb­bá Sepsiszentgyörgy város polgár­mesteri hivatalát, hogy a rendelke­zésre álló közel hat vagon tengerit adja át a gazdáknak, mert ebben a helyzetben a város vezetősége úgy­sem tudná beszerezni a hizlaláshoz szükséges sertéseket. A jégveréstől sújtott községekben akadnak olyan gazdák, akiknek nemcsak a teljes vetése pusztult el, hanem a belsőségükben levő össze­gyűjtött takarmányuk, sőt gazdasági épületeik is súlyosan megrongálód­lak. A gazdák körében az elkesere­dés igen nagy, armá'l is inkább, mert hir szerint — a szörnyű elemi csa­pást szenvedett 18 községben egyet len gazda volt biztosítva jégkár té­len — egy szász földműves. A bizottság megszakítás nélkül folytatja munkáját és Háromszék vármegye gazdatársadalma réméit, hogy a kormányzat késedelem nél­kül segítséget nyújt nehéz helyzeté­ben és további vetőmag és takar­mány kiutalásával enyhíti sKÍyos gondjait. SziScjayilási munka az Áifoidoa Az Alföldön levő nagy szikes területek megjavítására irányuló kezdeményezéseket uj kndülediez juttatta a földművelésügyi minisz­térium munkássága, amely a mezőgazdaság- fejlesztő törvény által nyújtott állami támoga­tásokkal! fokozott ütemben igyeksziiík ezeket.a kisértékü területeket a köz számára fokozot­tan hasznosítani. A múltban a kisgazdák által is már végzett javítási munkákat — amely árokból vagy gödörből kiemelt meszes sárga­földnek a szikes területre való ráteritésébőf és bedolgozásából áll — a Herke Sándor m. kir. kis ériét ügyi főigazgató szakavatott irányítása mellett működő szegedi m. kir. Talajtani Kí­sérleti Intézet gépesitett üzem keretében meg­oldható munkává alakította âţ. A javítandó terület közelében a legmegfelelőbb helyen ta­lált meszes sárgaföldet kotrógép emeli ki, lánctalpas traktor által vontatott teherkocsik szállítják a megjavítandó területre és azt ott szétterítés után a szikes földbe traktor által vontatott tárcsával és ekével bekeverik, Ez a gépi erővel végzett szikjavitó munka már egy év óra folyik Gvoma és Dévaványa községek határában, eredménye mindenképpen megfelel a várakozásnak. Az eddig hasznot nem hozó szikes földeken szép buza, árpa cs zabvetések hirdetik a szakszerű alapossággal és nagy ál­dozattal végzett munka szép sikerét. Énnek hatására a környékbeli kisgazdák egymásután jelentkeznek azzal a kéréssel, hogy a szegedi intézet az ő földjeikre is terjessze ki a szik­javitó munkát. Sok sikerrel kecsegtetnek azok a kísérletek is, amelyek a Beregszász szomszédságában ki­termelt rimsókő (aiunit) őrölt és pörkölt anya­gával folynak az ország több vidékén a me­szes (szódás) sziktalajok javítása érdekében, ami eddig a gipszezés utján meglehetős nagy- nehézségbe ütközött. Ilyen kísérletek folynak a karcagi mezőgazdasági szakiskola gazdasá­gában, a szegedi talajtani intézet irányítása mellett. A karcagi eredmények biztatást nyúj­tanak arra, hogy a ton sókő felhasználásával az eddig még csak igen kis területen megja­vított szódás sziktalajokat a jövőben! szintén eredményesen lehet a mezőgazdasági termelés­nek fokozottan szolgálatába állítani. Ezeket a szlkjavitási munkálatokat Karcag,' valamint Gyoma és Dévaványa határában a közelmúlt­ban megtekintette és behatóan tanulmányozta Konkoly Thege Sándor földművelésügyi ál­lamtitkár. Herke Sándor m. kir. kisérietiigyi főigazgató kíséretében. Az államtitkár öröm­mel állapította meg, hogy a sziktalajok javí­tására irányuló állami tevékenység máris igen szép eredményeket ért el a jövőre nézve még messzebbmenő eredményekkel kecsegtet. Hirdessen Erdély legelterjedtebb napilapjában, az Ellenzékben. A magyar légihaderő sikeres támadása Keleten BERLIN, julius 12. (MTI.) A Nemzet­közi Tájékoztató Iroda jelenti: Őreitől keletre német rohamcsapatok hatoltak be mélyen a bolsevista védelmi rendszerbe és ott több erős, elháritó- fegyverekkel felszerelt, erősen kiépített harcállást pusztítottak el. Nagyszámú foglyon kivül sok fegyvert és hadiesz­közt zsákmányoltak. A váratlan német vállalkozás meglepetésszerűen hatott a szovjet kötelékekre, amelyek súlyos vé­res, veszteséget szenvedtek. A Kurszktól délkeletre megindított szovjet támadások, amelyeket kétségkí­vül a bjelgorodi arcvonal tehermentesí­tésére és felmentésére indítottak, ugyan­csak az ellenség véres veszteségei köze­pette omlottak össze a német állások kö­telékeinek tüzében. A kubáni hídfő lagunavidékén a keleti vonalon erősebb szövetséges zuhanóbom­bázókötelékek kiváló eredménnyel tá­madták a szovjet tüzérségi állásokat. Te­litalálatokkal nyolc szovjet üteget hall­gattattak el és több ágyút semmisítettek meg. Magyar bombavetogépek támadásai hosszú időre megzavarták a szovjet után­pótlási forgalmát a keleti arcvonal déli szakaszán az egyik fontos arcvonalmö- götti vasúti vonalon. Egész éjszaka ered­ményesen folyt a bolsevista vasúti háló­zat bombázása. Nagyméretű bombákkal telibe találtak három pályaudvar sinbe- rendezését a Kurszk—Kasztornoje kö­zötti szakaszon. Felmorzsolták az újabb szovjet támadásokat BERLIN, julius 12. (MTI.) A Német Távirati Iroda értesülése szerint Bjelgo- rod terében és Őreitől délre a bolsevis­ták julius 9-én is folytatták ellentáma­dásaikat a német csapatok által elfog­lalt állások ellen. A szovjet rendkívül súlyos ember- és anyagveszteségeket szenvedett. — Egyedül az egyik had­osztály szakaszán 50 szovjet páncélost lőttek ki. A szovjet rohamok után a né­met csapatok ellentámadásba mentek át és mélyebben behatoltak az erősen ki­épített szovjet állásrendszerbe. Őreitől keletre egy német rohamszakasz 400 mé­ter hosszúságban felgöngyölített egy ár­kot. Velikie Lukitól délnyugatra a harci teret mindkét részről mutatkozó élénk felderítő és tüzérségi tevékenység jel­lemzi. Finn hadi jelentén Helsinkiből jelenti a DNB: A vasárnapi finn hadijelentés szerint finn vadászre­pülők szombaton légiharcban lelőttek egy vadászrepülőgépet és négy másik gépet. A finn repülők valamennyien visszatér­tek. Â Városi Vízmüvek összes tisztviselői és mun­kásai beléptek a Vörös Kereszt Egyesületbe KOLOZSVÁR, julius 12. Beszámol­tunk néhány nappal ezelőtt arról, hogy Kolozsvár társadalma a legrnesszebbme- nőleg támogatja azt a mozgalmat, amely a Vöröskereszt érdekében indult, s amely mindjárt az első hetekben azzal a jelen­tős eredménnyel kezdődött, hogy több­ezer uj pártolótag iratkozott be a Vörös- kereszt kolozsvári csoportjához. Mihelyt az első felhívás megjelent, Erdély fővá­rosának valamennyi társadalmi rétege lelkes megértéssel csatlakozott a 'mozga­lomhoz, s külön, jóleső érzést váltott ki az is, hogy az intézményeken és testü­leteken kivül a különböző intézetek, is­kolák, tanári és tanítói kara, sőt a diák­ság is egyöntetüleg beiratkozott pártoló tagként a Vöröskeresztbe. Szombaton megjelent a Vöröskereszt Egylet Farkas-utcai irodájában Vass Emil mérnök, a Városi Vízmüvek igaz­gatója és bejelentette, hogy a Vízmüvek összes tisztviselői és munkásai együtte­sen beléptek a Vöröskereszt Egylet ko­lozsvári csoportjába. Ez a belépés is je­lentősen erősbiti a nagy munkásságot kifejtő kolozsvári Vöröskereszt fiókot és követendő például szolgál. Legutóbbi híradásunk óta alig nehány nap mult el. s örömmel jelenthetjük, hogy a rövid idő alatt is jelentősen gyarapodott a kolozs­vári Vöröskereszt pártolótagiainak a száma­KEDVES 1AGYSAD, igazán élvezetesek voltak „leme­zei“. A mi szegény, kietlen és tu­datlan erdélyi szellemünk számá­ra valóságos és tökéletes üdülés volt az, amikor megismerkedésünk per­cében kedves volt nekünk elmonda­ni vőlegényeinek immaginárius szá­mát s azt is, hogy miképpn cserél­te őket oly gyorsan, hogy egymást sem érték, hanem állandóan, iksz- szevegyüllek. A vőlegények számá­ra — gondoljuk — ez bizonyára igen kellemes volt és mink is ör­vendeztünk annak a magasabbren- dii íelsőbbségnek, amellyel az ese­ményeket nekünk, tájékozatlan fiatalembereknek kedves volt el­mondani. Ugyancsak igen örven­deztünk Erdély iránti szeretete megnyilvánulásának, amely a je­lek szerint főleg egy székely test­vérünk iránti szívélyességében nyert kifejezést. Látja, kedves Nagysád, ez impo­nál nekünk határozottan. A vőle­gények ármádiájával a háta mö­gött lejön a kincstelen Kolozsvárra és másodperceken belül úgy „meg­lasszóz“ egy fiailembert, hogy az is szives örömmel sorakozna a többiek közé. Megismerkedik mi- velünk, zárkózott erdélyiekkel egy asztalnál és a következő percben kegyedé a szó. Szavait áhítattal, hallgatjuk, mert megtudjuk belő­lük, hogy a budai vártól Eszter­gomig és Szegedtől Kassáig olyan összeköttetései vannak, amelyek alkalmasak arra, hogy az ország­ban az történjék alapjában véve, amit keyyedecske óhajt, származ­zék bár óhaja egy vőlegény leépí­tésére, vagy felmagasztalásának körülményeiből. Megtudtuk, hogy kegyed autót és embert egyaránt be tud hivatni, diplomatákat ne­vez ki és csap el, és jobban ismeri a sajtót, mint mi magunk, akik ál­lapotunknál fogva csináljuk. Kissé csodálkoztunk, hogy egyikünket sem ismerte hirből sem, de meg­szoktuk azt is, hogy példának oká­ért a kegyedhez hasonló hölgyek, ha megkérdezik tőlük, hogy kicso­da Tamási Áron, azt felelik rá, hogy „valami iró“, avagy szembe- kéredezik tőle, hogy „a kisebbségi idők alatt is irtak-e könyvet Er­délyben?“ Mindezek mérhetetlen örömmel, boldogsággal és megtisz­telő érzéssel töltenek el bennünket és rendkívül örvendezünk, ha le­ereszkedik összes barátnőivel egye­temben és liirét hozza annak, hogy micsoda gazdag és müveit leány­kák járják most hegyeinket, akik igazán alkalmasak arra, hogy... Látja, kedves Nagysád, öröm­mel tapasztaltuk, hogy a bornak is szilajon nekiromlótt és igen tisz­teletreméltónak találjuk képessé­gét, amely szerint — miután beje­lentette, hogy otthon csöbörből szokta inni, a miénknél sokkal job­bat— itt negyedliter után ügyesen elsirült és csupán a kesztyűjét fe­lejtette az. asztal alatt. Mondhatjuk, igazán szívből ör­vendeztünk a találkozásnak és ren­geteget okosodtunk mindabból, amit mondott. Nagy áhítattal és figyelemmel hallgattuk, szégyen­keztünk a magunk bárdolatlansá- ga lelőtt, hogy mégcsak tisztesség­gel el sem tudtunk köszönni ke- pyedecskétől. Gondoljuk ugyanis, hogy a „kezeit csókolom“, amit kó­rusban mondottunk, meg sem kö­zelítette azt a szellemi színvonalat, amit közöttünk képviselni óhajtott és teljes sikerrel képviselt is. Szin­te érettük a hiányosságát annak, hegy nem egy „légyolyhugommal“ búcsúztunk, simogatással illetve meg azt, ami megilletendő. íny azonban kérjük, hogy jelen sórain- kat vettye szívből jövő erdélyi üd­vözletként és engedje meg, hogy kezeit, amelyekkel annyi kegyet osztott nekünk, csókolhassuk. PAPÍRBAN, Írószerben, iroda! fel- szerelési tárgyakban teljes raktári talál az „Ellenzék“ könyvesboltban, Kolozsvár, Mátyás királv-tér 9. Telő- ion 11—99.

Next

/
Oldalképek
Tartalom