Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-02 / 146. szám

, öírs'íÁGöYCLÉs egsyvtára

Extern* BUDAPEST

Grasá^háztér ?t%rlwm*rit

PÉNTEK, 1543 julius 2.

uav.

146. számÁRA Í2 FILLÉR

Szerkesztőség és kiadóhivata!:

— B — «.«uwu.omi; Kolozsvár;

Jókai u. 16., I. Tetefoa: 11—09. Nyomda: Egye- tem-u. 8. Teleíoa: 29—23. QwskkszánUa: 72056

«LflPITGITS

BARTHS MIKLÓS

Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓV ÁLLAL AT* Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 3.20 P, negyedévre 9.20, félévre 18.40, egy í-vre 30 80 P.

Erdélyi parlament

Irtás Zathureczky Gyula

Másodperc alatti elhatározások és döntések, villámgyors cselekvések idején szinte időszerűtlennek látszik parlamentet ülni, véleményt kiese* rélni és gondolatokat teremteni. Hogy mégis erre kerül sor Marosvásárhelyen az Erdélyi Párt háromnapos tanácskozása során, annak különleges oka van, megfelelően a különleges helyzetnek, amelyben élünk. Minden bizonnyal méltán mondhatna eleve elitélő' bírálatot bárki a kezdeményezésről, ha annak csupán helyi jellege volna. Ha mindössze arról volna szó, hogy erdélyi, illetve közelebbről székely kérdések fölött titu- haljúnk és a pillanatnyilag meg Aem oldható kérdések megoldási módozatain vitatkozzunk. Az Erdélyi Párt háromnapos marosvásárhelyi értekezlete azonban ennél sokkal nagyobb jelentőségű és lehet, eljön az idő, amikor ugyanolyan mértékadó és iránytszabó lesz, mint az azonos szellemből kirügyezett Vásárhelyi Találkozó volt évekkel ezelőtt. Akkor a kilátástalan kisebbségi sors

háború végeztével oldhatók meg. De éppen ezért kell már ma felkészülni megoldásukra, hogy akkor valóban meg is oldhassuk őket és ne sikkadjanak el ismét uj háborút felidézve, mint 1918 után Európa meg nem oldott kérdései.

A marosvásárhelyi értekezlet itt nő túl a szinte önmaga szabta keretein. Ha a Székelyföld kérdéseit tárgyalja, úgy magyar kérdéseket tárgyal. Ha Erdély ügyével foglalkozik, úgy Magyarország ügyének szolgál. Nem partikuláris problémák ezek, nem kicsiny, hamvábanholt helyi bajocskák orvoslásáról van szó, hanem az ország egyik legmegpróbál- tabb részének felerősitéséről, biztosításáról, virulenssé tételéről. Egy olyan országrész sebeinek gyógyításáról és erejének fokozásáról, amely a legsúlyosabb vihart állotta ki és lehet, súlyos viharok előtt áll. Erdély szava, Erdély állásfoglalifea, ErGA I M l t * 1 2 3

dély akarata ma az országé és a nemzeté, mert igy kell hogy legyen és nem lehet másképpen. Ahogy mélyebbek voltak a fájdalmak és keserűbbek a könnyek, uyy magasabb a hit és biztosabb az öröm, amely a hitből fakad. Talán példát adunk az erszáy, talán a világ számára, amikor Erdélyben a világháború negyedik esztendejében parlamentet ülünk, parlamentet merünk tartani, hogy építsük a magyar jövendőt, amelynek záloga minden magyarnak hite és letéteményese a győzelem.

A háború iszonyú forgatagában, amikor az értelmes szavak is kezdik lassankint értelmüket veszteni és hitelük megkopik az ágyuk bömbö- lése és a bombák csapkodása közepette, különös szükség van tiszta szavakra. Olyan tiszta szavakra gondolok, amilyenekre az Ur Jézus tanított, mondván: „legyen a te szavad igen igen, nem nem“. Ma már túl vagyunk körmönfont stilizálásokon, ködbeburkolt diplomatikus mondatokon, politikai ravaszkodásokon és túljutottunk az allegóriákon is. Azon

állunk vagy bukunk, hogy hiszünk-e elhivatottságunkban és önmagunkban. Merünk-e hinni mindkettőben és teljesíteni vagyunk-e hajlandók j és bátrak mindazt, amit küldetésünk ! és hitünk reánk szab. Bizonyos,

I hogy Szeged óta a magyar mayatar- j tás egyre fokozottabb mértékben biztosította számunkra a jÖ verni öt és mai magatartásunk, valamint az adódó körülmények századok óta nem látott távlatokat és lehetőségeket nyitnak meg előttünk. Az elmúlt negyedszázad minden ténykedése — talán még a hibása is — a jövendőt szogálta. De ma nem ele- ! genriő hiven küzdeni azon az olda- I Ion, ahol a küzdelmet vállaltuk, ha- j nem tel keli készülni a fegyverek; elhallgatásának pillanatára, mert bizonyos, hogy ennek a háborúnak végeztével senki nem íog jutalmakat osztogatni, hanem mindenki annyit kap, amennyit megtartani, felépíteni, boldoggá és békéssé tenni képes. A vásárhelyi parlament munkássá-' I ga ezt a célt szolgálja.

„Olaszország mime® egyedül66

A nemei huvár naszádok júniusban 149.000 tonnányi angolszász hajóteret süllyesztettek el. Amerikai támadás indult a Csendes-óceáni japán támaszpontok ellen

BERLIN ERÉLYESEN VÁLASZOL CHURCHILL FENYEGETÉSEIRE

A NÉMET HADSEREG EÖPARANCS- NOKSÁGA közli a tengeralattjárók június havi tevékenységének eredményét. A német buvárnaszádok az Atlantióceánon és a Földköti-tengeren rendkiu vül heves harcokban, miközben az angol-szászok uj elhárító fegyvereivel is felvették a küzdelmet, 149.000 tonna angolszász hajóteret süllyesztettek el. Ez a szám kétségtelenül jóval alatta marad a mult évi júniusi eredménynek, mégis a lecsökkent ereáftnényre sok elfogadható magyarázatot lehet adni. Elsősorban feltehető, hogy a szövetséges hajópark megGayda feltűnő cikke a Giornale d’Italiában

Rómából jelenti az MTI; Gayda a Giornale dTlaliában a Róma bombázására irányuló angol fenyegetésekkel és a légiterrorral foglalkozva megállapítja, hogy az olaszokat nem . félemlitik meg ezek a tények. Gayda ezután a következő pontokba foglalja össze az olaszok állápont- ját a szövetséges megfélemlítés-hadjárattal szemben:

1. Az olaszok átmenetileg elvesztettéi: afrikai területeiket, amint a mult világháborúban átmenetileg a velencei tartomány egyes részeit elvesztették, de az olasz nemzeti föld ma sértetlen és az olaszok más fontos európai területeket foglaltak el.

2. Az olaszok hatalmas háborús eszközöknek; a haditermeíési eszközöknek és szellemi erőknek vannak birtokában.

3. Olaszország nincs egyedül. Két hatalmas szövetségese: Japán és- Németország, Európa, illetve Ázsia két legnagyobb hatalma mellette áll.

Nedics nzerh miniszterelnök bolsevista« ellenes beszédet mondott

sötétjében a fiatal Erdély gyűlt Össze Vásárhelyen, hogy keresse a maga igazát, utat nyisson a jövendő számára és hitet adjon a kétkedőknek. A kisebbségi sors azóta a mi számunkra többségivé lett, de milyen „kisebbségben“ maradtunk a világ minket körülölelő és ránkboruló sötétjével szemben, amelyből véres és szörnyű küszködések árán kell annak áz uj világnak megszületnie, amelyben valamennyien élni akarunk. Ilyen mélységek fölött keresünk a szellem s a lélek számára bürüt, ólmos ködbe burkolt magasságokat igyekszünk kifürkészni és a lángoló szemhatáron keresztül vezérlő csillagunkat, hogy utána indulva eljut- , hassunk a szivünk reményében élő boldog holnaputánokhoz.

így valóban kicsiny a szó, ha értekezletnek mondjuk azt, ami Marosvásárhelyen történik. S nem túl nagy, ha ugyanazt Erdély parlamentjének nevezzük, a szó klasszikusan tiszta értelmében. Mert igenis van mi fölött vitatkozzunk s vannak kérdéseink ezrével, amelyeket tisztán kell lássunk, hogy valaha megoldhassuk őket. A háború szörnyű forgatagában a többieké között, a mi országunk, nemzetünk s népünk sorsa is kockára van téve és ki a megmondhatója annak, hogy milyev lesz a holnap, mit hoz a holnapután és magatartásunkért hogyan felelünk a magyar jövendő előtt? A megfeszített erők és megfeszített idegek hadakozásában a mi maroknyi népünknek minden erőt meg kell feszítenie s minden idegszálát meg kell acéloznia. Az Erdélyi Párt éleve vallotta, hogy a háborúban is bátor és biztos kézzel kell hozzányúlni azokhoz a kérdésekhez, amelyekhez háború alatt hozzá lehet nyúlni. Eleve tiltakozott a párt az ellen, hogy háborúban kizárólag a háborúval kell törődni. Igenis és kétségtelen ez a fődolog, de ha az Isten kegyelme nyugodt és csendes pillanatokat ád a háború közepette, mint ahogy minekünk adott, úgy azokat ki. keli használni és építeni kell a békét, a jövendőt. Természetes, hogy vannak kérdések, amelyek csak a

Zágrábból jelenti az MTI.: Belgrádból jelentik: Nedics miniszterelnök a bolse- vizmus elleni harc második évfordulóján kiáltványt intézett a szerb néphez. A

ritkulása a német tengeralattjárók mun- I káját nehezebbé tette, mert a felkutatan- ! dó célpontok az óceánokon igen meggyé- rültek. Másodszor az is megállapítható, hogy az elmúlt hónapban az Atlantióceánon és a Földközi-tengeren dúló viharok a vállalkozásokat igen kényessé tették. Ezenkívül a tengeralattjáróknak számolniok kellett az ellenfél részéről bevetett uj elhárító fegyverek tömegével.

Jellemző a német tárgyilagosságra, hogy minden hátsó gondolat nélkül, őszintén beszélnek a tengeri háborúban beállott változásokról, elismerik az ideig4. Az összes olaszoknak látni kell azokat a hatalmas nehézségeket, amelyekbe az angol—amerikai inváziós kísérletek ütköznek. Ha sikerülne partratenni lábukat, az hatalmas veszteségek után történne meg, akkor a hátuk mögött a tengerrel hatalmas csatákat kellene lefoly- ţatniok, megfosztva a nagyobbmérvü utánpótlási lehetőségektől.

5. Az olaszok tudják, hogy bármilyen habozás, gyengeség, csüggedés nem a háborúból való kiválást jelentené számukra, hanem még borzalmasabb, még pusz- titóbb és elkeseredettebb küzdelem szakadna rájuk.

6. Az olaszok tudják, hogy az ellenség az ő személyes közreműködésük nélkül sohasem tudná partratenni az olasz földön a lábát és meg vannak győződve ar ról, hogy egy angol-szász győzelem Olaszországnak a rabszolgaságot jelentené. Az angolok nem a fascizmus ellen küzdenek már, hanem az olasz nép ellen.

kiáltvány többek között a következőket tartalmazza:

„Háború dühöng Európában. A bolse- vizmus kapuink előtt áll. El akarja tölenes visszaesést, de egyúttal, mint a lé- giháboruval kapcsolatban is, ígérik a leghatékonyabb* és a legeredményesebb visz- szaütést.

AZ ANGOL LÉGIERŐ megismételte heves előkészítő támadásait Szicília és Szardínia szigetének városai és falvai ellen. Szicília fővárosában, Palermóban, a bombák ismét jelentős kulturemléket romboltak szét. Telitalálat következtében megsemmisült a palermói egyetem kul- turszempontból igen értékes épülete.

N. J,

rolni az európai műveltséget. Istent nem ismer és mindent rombadönt. Hála azon- ban a német birodalomnak, előretörését megállította. Európa megérezte a halálos veszedelmet, népei felkeltek ellene és élet-halálharcot vívnak vele. Szent harc' ez. A vörös rém elleni szent harcra hiv- lak benneteket. Vannak azonban olyanok, akik nem értenek meg. Pusztítsátok el ezeket, adjátok át a hatóságoknak. Felhívlak ismét mindnyájatokat, álljatok mellém és a szerb zászló alá, mert csak igy menthetjük meg a békét, a rendet és a munkát.

linox: Három-négy él ig is eltarthat a háború

Coloradóból jelenti a Búd. Tud.: Knoxt az Egyesült-Államok haditengerészeti minisztere magasrangu tisztekhez intézett beszédében kijelentette, hogy az Egyesült-Államok és szövetségeseik hosszú és kemény küzdelem előtt állanak. amely még három, vagy né"y évig eltart. Közeledik az a pillanat — mondotta —, amikor az Egyesült-Államok terveit a győzelem elérése érdekeben végrehajtja. A háború utáni időt illetően Knox megjegyezte, hogy a harc hiábavaló volna, ha abból nem alakulna ki gazdasági világrend és egyenletes biztonság.