Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-06 / 149. szám

\ 2 r M. r N z f K HU Julius 6. ii i nevezések a pénzügyi tarcuhnn A pénzügyminiszter előterjesztésére a •pénzügyi fogalmazási ti.sztvi.selök egyesi- lett Jéts ámabati Orbiiii Mihaly pénzügyi főtanácsosi címmel o jelleggel fel ruha zott kolozsvári ideiglenes minőségű pénz­ügyi tanácsost ideiglenes minőségű pénz­ügyi főtanácsossá, dr. Hamar Sámuel pénzügyi főtanácsost sepsiszentgyörgyi pénzügyigazgatónak a miniszteri tanácsosi címet és jelleget, dr. .Sípos Vince mára marosszigeti pénzügyi titkárnak a pénz ügyi tanácsosi címet es jelleget, dr. Tóth Endre máramarosszigeti pénzügyi segéd- titkárnak a pénzügyi titkári címet es jel leget, a pénzügyi műszaki tisztviselők egyesitelt létszámában S:eghy Lajos ko­lozsvári főmérnöknek a műszaki címet es jelleget; a pénzügyi számvevőségi tiszt­viselők egyesitett létszámában Cseh Lász­ló dési és Szabó Ferenc kolozsvári ideig­lenes minőségű pénzügyi számvevőségi tanácsosnak a pénzügyi számvevőségi 11. osztályú főtanácsosi címet és jelle­get, Deák Ferenc nagyváradi pénzügyi számvizsgálónak a pénzügyi számvevősé­gi tanácsosi címet és jelleget. Hlaváts Jó­zsef kolozsvári pénzügyi számellenörnek, Remetyán Pál szatmárnémeti és Gaál Jó­zsef sepsiszentgyörgyi ideiglenes minősé­gű p. ü. számellenörnek. Kopacz József marosvásárhelyi és Csorba Béla dési p. ü. számellenőrnek, Soór Ákos zilahi ideiglenes minőségű p. ii. számellenőr­nek a pénzügyi számvizsgáló címet és jelleget adományozta. ^ Az adóhivatali és központi állampénz­tári tisztviselők létszámában Sebestyén Béla állampénztári igazgatói cimmel és jelleggel felruházott allampénztári főta­nácsos, kolozsvári adóhivatali főnököt állampénztári igazgatóvá kinevezte. Balló András szamosujvári ideiglenes minőségű állampénztári tanácsosnak, Péli Gyula állampénztári tanácsos, marosvá­sárhelyi adóhivatali főnöknek az állam­pénztári főtanácsosi cimet és jelleget, Pap János Jenő zilahi állampénztári fő­tisztnek. Pap Sándor állampénztári főtiszt, szilágycsehi adóhivatali vezetőnek, az ál­lampénztári tanácsosi cimet és jelleget; a dohányjövedéki üzemi tisztviselők lét­számában Posta Lajos nagykárolyi do­hánybeváltó felügyelőnek a dohányjöve­déki főfelügyelői cimet és jelleget: a pénzügyőri tisztviselők létszámában Ko- leszár József dési és Vigh Sándor nagy­váradi pénzügyőri főbiztosnak a pénzügy­őri II. osztályú cimet és jelleget; a pénz­ügyi irodakezelési tisztviselők egyesitett létszámában Gondos Sándor Csíkszeredái, Vitályos Gyula sepsiszentgyörgyi ideig­lenes minőségű pénzügyi irodatisztnek a pénzügyi irodafőtiszti cimet és jelleget adományozta.- KI A STRÓMAN? Adott esetben a Kúria kimondotta, hogy a stróman törvény nem til­totta meg azt, hogy keresztény a zsidó pénz­zel dolgozzék, csupán azt kívánta megakadá­lyozni, hogy nem dolgozó keresztény szere­peljen kifelé, miközben valójában továbbra is a zsidó tevékenykedik. FÉNYKÉPÉSZETI TERMÉKEKRE AZ EGÉSZ ORSZÁGBAN LEHET MEGRENDE­LÉSEKET GYŰJTENI. A legfőbb kihágási tanács döntése értelmében állandó telephellyel bíró fényképész telephelyén kívül meghívás’ nélkül is magánosoktól fényképoagyítúsra megrendeléseket gyűjthet. Külpolitikai figyelő I n v i\ / i ó A runr/i.ii hadjárat beleie/tse után az an- aoiszsLs/ sajtó már három hónap óta ismétli, hogy eljött az ideje az inváziónak s ,.lnle ».iötikk Európa vékonyába*. A partraszállási kisérletekrt addig halogatták, ring a tengely hatalmuk végleg inegciéísitették lóldl.ö/htrn gc’i állásaikat u. Az utóbbi napokban angolszász részről az mvazió.s harci zaj elérte tetőfokát, kétségtelen, hogy az angolszászok meg fogják kísérelni a pa. tiaszállást. Erre vall a nagyntc-e'ii csapst- és hadianyag-, valamint flottuösszc . onás az és/akalrikai partokon. Eltekintve a karmai szükségszerűségtől, a brit—amerikai hadveze- cőség kénytelen megkísérelni az inváziót, az angolszász közvélemény kívánsága, valamint Sztálin követelése miatt is. Meddő lenne ta­lálgatásokba bocsátkozni, hogy hol hajtják végre ezeket a kísérleteket. A legvalószínűbb Szicília és Szardínia, mert ez a két sziget a legkedvezőbb kiindulási pont közelében van. Döntő összecsapásra azonban csak az európai .szárazföldön, tehát az olasz félszigeten, Fran­i Írországban, vagy a Balkánon kerülhet sor. Nennt illetékes helyen megjegyzik. hogy a pi opagandisz ukus liircsztclések mellett hal lőni néha Londonból józan hangokat is, amc- l\ek szerint az európai partraszállás kétséges kimenetelű lehet az angolszászokra és igen súlyos következményekkel járhat. Fürök saj- t ól lantok szerint az angol amerikai invázió* hadsereg egyelőre nem is elég erős a parUa- s> állas kere /tül vitelére. Német katonai kö­rök nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy a fówJkoz.i-tcngen partvidéket katonailag igen mcgerŐMtettek. Nem alábeosülendők már a pmzta földrajzi előnyök >em, amelyekkel a \ éilők rendelkeznek. Az olasz félsziget nyu­gati partját három hatalmas, megerősített szi­get védelmezi: Korzika. Szardínia é:, Szicília, A/ Égei-tengert a szigetek többszörös övezete védi a támadókkal szemben a Dodekanézostó! Ki éta szigetéig. Különösen az utóbbit erősítet­ték meg nagyon a németek, de a többi görög szigeten is a légi és tengeri támaszpontok egész sora épült ki. A véd-k légierejének és könnyű tengeri egységeknek ideális vadászte­rülete az Égei-tenger. Ezeken a szigetekkel teletűzdelt szűk vizeken nagy támadó floita nehezen fejlődhet fel? A Balkán bejáratát itt aknákkal is kitűnőéit el lehet zárni. Sikorszki SIKORSZKY VLADISZLAV tábornok, aki egy rejtelmes repii!őgépszerenc6ét’enség ai. k3jmával életét veszte'te, 62 éves volt. Az j első világháborúban a lengyel légió köte é- ; kéhez tartozott. A központi hatalmak ös6?e- j omlása után a Szovjetoroszország elleni ha'ic- I ban az 5. lengyel hadsereg parancsnoka vo't. J 1921_ben lengyel vezérkari főnökké, 1922-ben I pedig miniszterelnökké nevezték ki. Már eh. ! ben az időben eltávolodott Pilsudszkytól, axi 1928 márciusába-n elbocsátotta. Azóta sokáig Parisban élt. Pári6bó' ellenzéki politikát foly­tatott a mindenkori lengyel kormány ellen. A lengyelországi hadjárat megindításakor SLkorszkyt a Posen-tartománvban felvonuü lengyel hadsereg é'ére szólito-tták. Hadsere­gének sorsa azonban olyan gyorsan betel­jesedett, hogy jobbnak látta Párisban ma­radni. Ekkor a franciaországi lengyel hadse­reg főparancsnokává nevezték ki. Ugyanak­kor — már Lengye’ország összeomlása után — rábízták a lengyel emigráns bizottság ve­zetéséti Franciaország öeszeom'ása után Si- korszkl tábornok a bizottsággal Londonba ment. Egy év óta területi igényei a szovjet kor. mánnyal való nézeteltérésre vezettek, ami végül is nyilt viszályban nyilvánu't meg, amikor nyilvánosságra került, hogy a Szov­jet a katyni erdőben tízezer lengyel tisztet meggyilkoltatott. Moszkvai Sikorszkvnak az. za* válaszolt, hogy kapcsolatait a lengyel emigráns bizottsággal megszakította Miután ezek az események súlyos válságot idéztek elő a lengyel-6zovjet viszályban. Sikorszkv tábornokot az angol kormány elejtette. A szovjet kormány már régebben követelte, hogy vá'jon meg a lengyel emigráns bizott­ság vezetésétől és ezt a bolsevista óhajt an­gol részről is támogatták. A GYERMEK Fényképezte : Erdödi Mihály a Danuoia könyvkiadó könyvnapi kiadványa A konyvriupi könyvek közöli m I- ’ Ián keli feltűnést az a kimoiulliatíit- lamil kedves kötet, amelyben nin- I esen szőve#, csak képek 'Glukóznak eg-yniáaiitá n. Negyvenhat kép epy gyermekről, egy kisimről, akit mind annyian közel érzünk szivünkhöz: Horthy Istvánról. Nehéz volna választani, melyik kép a legszebb. Egyiken éppen az a kedves, hogy vidáman mosolyog a kisfiú, a másikon morcos komolysá­ga vagy érdeklődő arckifejezése ra- j gadja meg a szemlélőt, hogy a kö- I vetkező oldalon mi is vele nevessünk, mer.t szinte halljuk gyermeki tiszia, I csengő kacagását, ahogy jókedvé I ben hányát vágja magát a virágos ré­ten. Szinte várjuk, hogy ujjongva I kiáltson fel, amikor ott ragyog sze- I méhen az öröm a karácsonyfa láttán, vagy beülhetett cifra kis szekerébe, vagy nyakig havasan építi a hóem­bert. Ahogyan átbújik két oszlop között, nyilván bnjóéskázás közben, pajkos és életvidám mozdmlatáfan megérezzük az örök gyermek ártat­lan, holding tisztaságának irapsuga- ras derűjét- Buksi fejének, huncut mosolyának, csillogó tekintetének látványa dédelgetni vágyó szeretet­tel tölti meg lelkünket, amig lapoz­gatjuk a valóban üdítő könyvet, lía pedig olyan képre nyitunk, amelyen ( komoly a gyermek arcocskája, mert tűnődő csodálkozással nézegeti va lamelyik játékát, rádöbbenünk a ha­sonlóságra: nagyszüleinek, szüleinek nemes vonásán ismerjük fe] a kis­fiú kedves arcán és jóleső büszke­séggel dobban meg szivünk... Nem kell szöveg ehhez a képsoro­zathoz. A képek többet mondanak, mint a sza vak. A könyv át lapozása után úgy érezük, közelebbről is bele­láttunk egy gyermek életébe. Ezek a képek nem kivannak mindenáron „előnyösek-1 lenni. Egy kisfiú életé­nek apró, keresetlen mozzanatait örökítette meg Erdődi lencséje és öt- j letesége. aki az újságíró biztos meg­érzésével és a fotóriporter avatott szemével mindig a kellő pillanatot tudta megfogni. A Danubia úgy ál- j litotta össze a sorozatot finom izlés- j sei, hogy fájlaljuk letenni kezünkből ! a könyvecskét, sajnálunk visszazök- • kenni a hétköznapok sivár világába! I abból a virágos kertből, amelynek ; legszebb virága ez a magyar gyer­mek. : ... .. I ÜZLETI könyveket és könyvelési papírokat legolcsóbban az „Ellen­zék" könyvesboltban vásárolhat. Ko­lozsvár, Mátyás király-tér 9. Telefon 11—99. A^taíiá^aság, Nemrég Pestre helyezett vidéki úriem­ber meséli: — Van nekünk egy asztaltársaságunk. Minden szombat este összegyűlünk vala­mennyien, városombeliek az egyik bu­dai kiskorcsmába és ápolgatjuk szépen az otthon megalapozott sírig tartó barát­ságot itt, ebben az emberrengetegben .. . Elmentem magam is közéjük és igazán jól éreztem magam közöttük. Valóság­gal hazai levegőt lélegzettem be és egész ujjászülettem. Hogyne, mikor csupa jó­ismerős ült az asztalnál, sokan még is­kolatársaim. 'Egyszer aztán annyi elfoglaltság sza­kadt rám. hogy négy vagy öt hét is el­telt s én bizony nem jutottam hozzá, hogy kimeniek Budára. Végül aztán eszembe jutott, hogy most már, ha tö- rik-szakad, elmegyek a körükbe s neki is indultam az útnak egy szombat este. Mint ezen a nyáron, csaknem mindig, szakadt az eső. A villamosmegállótól jó- darabig kellett mennem. Börigázva ér­keztem meg a kiskorcsmába s már előre örültem a kellemes estének. Keresem őket, hát nincsenek sehol. Kérdem a fo- pincért, hol van az 3 társaság. amely eddig idejárt? — Óh — mondja kissé sértett hangon —, már régen nem járnak ide kérem, ha­nem a Hüvösvölgybe, ebbe és ebbe a korcsmába ... Nagyon dühös lettem s gondolkoztam mitévő legyek? Az estémet már úgyis rájuk áldoztam. Elindultam hát a Hü- vösvölgybe. Végetnemérni akaró villa- mosozás után megérkezem s nagy keres­gélés után felfedezem végre a kiskorcs- mát. Cigányzene fogad és remek Illatok. — Hol van itt az asztaltársaság? — kérdezem a takaros pincérlánytól. Az csak a vállát vonogatja. Az én barátaim­ról nem tud senki semmit. Végül előke­rül a tulajdonos és kisüti, hogy egyszer- kétszer csakugyan itt vacsoráztak az én földijeim, de azóta áttették vacsorájuk színhelyét egy Rákóczi-uti kávéházba . .. Tiz óra elmúlt már ekkor s kinek volt kedve ilyen későn odamenni? Evett a méreg, hogy miképpen lehet négy hét alatt ennyit költözködni? S habár úgy kezdtem, hogy: ..Kedves barátaim szok­tak itt tvacsorázni“, most azt találtam mérgemben mondani: „A fene egye meg őket, ahol vannak“... A vendéglős na­gyot nézett, hogy igy átkozom kedves barátaimat, nyilván azt hitte, hogy bo­lond vagyok. Én pedig hazamentem a sza­kadó esőben és azóta sem kerestem fel •asztaltársaságomat... ✓ Uatand Ennek a történetnek hőse a kitűnő pesti riporter, aki arról is nevezetes, hogy nem veti meg lymondottan az al­koholt. Egy fiatal szinész meséli el a dol­got a következőképpen: — Egy este, előadás után, megyek ha­za s a házam előtt a járdán látom feküd­ni X. barátomat. Csendesen dudolgat magában s láthatóan remekül érzi ma­gát. Odamegyek hozzá, felemelem, roska- dozok egy kicsit, mert igen súlyos em­ber s azt kérdezem: — Mi van veled, hazavigyelek? — Vigyél — feleli. — Hol laksz? — Nem tudom ... — Elkezdtem gondolkozni s kisütöttem, hogy a Dunaparton lakik egy szállodá­ban. Igen, határozottan emlékszem rá. Énmagam Budán, a Németvölgyi utón lakom, úgyhogy elég nagy áldozat volt barátomat hazavinni. Irtózatos nehezen fel támogattam egv villamosra és az utazó közönség nagy derültsége közben vala­hogy elszállítottam szállójába. Itt átadom a portásnak, s mondom: — Hazahoztam a szerkesztő urat... — Sajnálom — csóválja fejét a portás —, de a szerkesztő ur legalább két hete már nem lakik nálunk ... — Nem? Hát akkor adjanak neki egy szobát! — Sajnálom, még fürdőszobánk sincs, — igy a portás ... — Fogtam hát újra barátomat és az a mentőötletem támadt, hogy elviszem a szerkesztőségébe. El is cipeltem a szeren­csétlent. Ott éjjeli inspekciós volt éppen valaki s nagyon csodálkozott, mikor el­mondtam neki a dolgot. — Hol akadtál rá? — kérdezte. — A házam előtt a Németvölgyi utón... — Te szerencsétlen — mondja barátom kollégája —, hiszen ő is a Németvölgyi utón lakik. — Kiderült, hogy jobb sorsra érdemes barátom két házzal odébb lakott, mint én. s nyilván azért ölelgette ott a járdát, mert ösztöne hazafelé vitte. Én pedig fél éjszakán keresztül cipeltem át a váro­son, mert haza akartam vinni, s közben — elvittem hazulról... Msec# a Ugttten Még egy részeg történet. Egy erősen bepityizált alakot, erélyesen kidobnak a Liget egy kis mulatójából. Kinn szépen beleül egy pocsolyába, majd magasra emeli a két kezét s ámulva né­zi a lecsurgó vizcseopeket... Aztán meg­szólal. nagy csodálkozással: — No nézd. hogy izzadok! MARTON LILI.

Next

/
Oldalképek
Tartalom