Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-05 / 148. szám
X 19 4 3 Julius 5v ellenzék MiiiBüiiiiffiiinnitir ii I >vnn mniniMniii I iiiiiiiim „A magvar színjátszás ét filmgyártás megújhodásának Erdélyből kell kiindulni!“ WMWM Gróf Bánffy Miklós,, báró Kemény János, Z:^hy Lajtos, Féia G Hz Tamási Áron és ZsindeíynéTütiösKlára nyilatkozatai a kolozsvári művészeti értekezlet eredményeiről kérdésünkre néhány tömör mondat-, hói álló alábbi választ adia.: — A magyar film többsége olt fart, ahol a szórakoztató irodalom a századforduló idején. Elsősorban Be- niczkyné Bajza Lonkéékre gondolok. Szirupos, érzelgős, émelyítő, festett világ, erőszakolt ötletek és kezdetleges helyzetkomikum jellemzik. A feladat tel)át nyílt és világos. A valósét} ábrázolásához, valódi élményekhez kel! térni. A feladat másik része pedig: helyet a filmgyártásban a művészek és a szellem képviselőinek! Éneikül hiába beszélünk a magyar film reformjáról. TAMÁSI APÓN: ..CSINÁLJÁK ÍRÓK A FILMEKET“ Tamási Áron válaszában eredeti, szatirikus humor is megcsillan. Kérdésiünkre ezt mondja: — 'Szívesen használtam fel az alkalmat arra, bogy ezen az ünnepélyes és kivételesen komoly értekezleten egy fontos gondolatomat a színház és az iró viszonyáról kifejezésre juttassam. Kivételesen komoly volt ez az értekezlet, akár annak kezdeményező jelentőségét tekintem, akár a résztvevők szellemi rangját. De egyben szokatlan is. Az iró számára mindenekelőtt szokatlanná teszi az, hogy a színház dolgában véleményt kérnek tőle s azt a véleményt bizonyára irodalmi és gyakorlati szempontból egyaránt hasznosítani is óhajtják. Tnéfáis hangzattal, de komoly célzattal forradalmi tünetnek is nevezhetném azt a fordulatot, hogy jelentőséggel teljes formák közt az iró is hozzászól a színház kérdéséhez. Ami pedig a magyar film jövőjét illeti? Hát erről csak ennyit mondhatok: Csinálják írók a filmeket és olyan filmeket csináljanak, amelyekben az embert és társadalmat egészséges életformába, művészi, harmonikus egységbe foglalva mutassák be. És elsősorban a magyar ember és a magyar táj álljon premierplanban. ZSINBELYNÉ TffOŐS KLÁRA: „ADJON A FILM SZÍNTISZTA IRODALMAT!“ Zsindelvné Tüdős Klára, akinek egész lényéből a művészt és az igazi magyar női lelket érezzük elsősorKclűzsvár, július 5 Kolozsvár vár'u közgyűlési termében az Erdélyi Helikon és báró Kemény János, a lu> lozsvári Nemzeti Színház főigazgató, jónak meghívására a magyar. Írók elitje értekezletre gyűli össze, hogy megvitassák az általános magyar színjátszás legégetőbb kérdéseit. Háború dúl szerte a világban, é.le.-t-halálharc közepette tengődik életünk, halálos veszedelembe jutott az em béri kultúra és civilizáció, ezer sebből vérzik az emberiség, a szép, békés, bodog jövőért harcol ebben a mérhetetlen orkánban, a nemzeteknek e tébolyHó viharzásában a maroknyi magyarság és íme — a világháború kellős közepén Erdély fővárosának öreg tanácstermében összeülnek legjobb íróink, hogy művészetről beszéljenek, hogy kicseréljék gondolataikat és megmutassák a magyar színjátszás és magyar film haladásának nj irányvonalát. Szombat délután volt ez az értekezlet s örömmel jegyezzük fel ezt a napot. Mert hajnalhasadást jelent a magyar kultúra égboltozatán s. e pillanatban talán még fel sem lehet becsülni mindazt, aminek elindíi.tnja volt ez a szombati értekezlet. Egy bizonyos: valami elindult ezen a csöndes nyári napon Erdély fővárosából. A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZI ÉRTEKEZLET Mintegy százbusz-százbarminic főnyi meghívott közönség jelenlétében folyt le az értekezlet. A város polgár- mestere nevében Katona Lajos tanácsnok üdvözölte a vendégként megjelent Írókat és közönséget, majd gróf Bánífv Miklós, báró Kemény János, Féja Géza, Tamási Áron,. Zi- laby Lajos és Zsindelvné Tüdős Klára töm őrre fogott, rövid előadás keretében eredeti gondolatokkal és elképzeléssel világítottak rá a magyar színjátszás és magyar film legfontosabb kérdéseire. Minden egyes felszólalás a meghívott közönség legőszintébb megértésével és tetszésével találkozott. Annyira értékes volt, hogy az összes elhangzott felszólalást szó szerint kellene közölnünk, de »mivel ez jelenleg technikailag súlyos nehézségekbe ütközik, más formában igyekszünk ismertetni a nagyjelentőségű előadások lényegét. A felszólalókkal külön-k ülőn folytatott villáminterjút találtuk a legmegfelelőbbnek s az annak kapcsán elhangzott vélemények alapján foglaljuk össze az értekezlet eredményét. GRÓF BÄNFFY MIKLÓS: „KOLOZSVÁRON KELL UJ LEHETŐSÉGEKET NYITNI A MAGYAR FILMGYÁRTÁSNAK“ Gróf Bánffy Miklós igy válaszol: .— Ha összegezzük az értekezlet során elhangzott nagy értékű felszólalásokat, amelyek mind azt keresték, miként lehetne a drámai művészet fejlődését, uj és életerős irányba lendíteni, a következő három tételt találjuk: 1. Közelebb hozni a színpadi irodalmat a magyar nép szelleméhez és szakítani azzal az iránnyal, mely elhanyagolva nemzetneveíő hivatását, a színpadot csupán könnyű szórakozás és búfelejtó időtöltésnek tekinti. Jobban megbecsülni a magyar szót úgy a szinésznevelés utján, mint azáltal, hogy a költő jogát helyezzük előtérbe. 2. A magyar filmgyártásnak uj lehetőséget nyitni. Olyan filmstúdióra van szükség, amely az előbbi gondolatok szolgálatába áll. Kívánjuk, hogy ez itt Kolozsvárt létesüljön, hol uj légkörben, uj lehetőségek nyílnak. 3. Bekapcsolni a színpadi művészet szolgálatába azokat az erőket, amit magánosok érdeklődő figyelme yy áldozatkészsége jelent, hiszen az Magyar hagyomány is. Nem fejedeL I mi udvarok kegye, de lelkes Mecénások összefogása teremíé meg egy- 1 kot a magyar színpadot. Talán hoz- záfüzhetem ezekhez azt a gondola- 1 tet, hogy az Írók maguk vehetnék kezükbe a kezdeményezést. Ez veit j az a mód, ahogy mi, az erdélyi irók, ! az erdélyi könyvet szövetkezés utján vittük sikerre. Ha az irók szövetkeznének és az ő égiszük alatt állana j színház és filmgyártás, úgy hiszem, I nagy lépéssel vihetnénk előbbre a magyar kultúrának ezen ágait, melyek ma, sajnos, nem méltók a múlthoz és nem méltók a jövő nagy feladataihoz. KEMÉNY JÁNOS: „INDULJANAK EL ERDÉLYBŐL AZ UJ KEZDEMÉNYEZÉSEK“ Báró Kemény János főigazgató .kérdésünkre ezt. mondja: — Nagyon örülök, hogy Kolozsvárt kerültek szőnyegre a mai magyar-szín- jáiíiszás időszerű kérdései. Ennek a I városnak színházi múltja, a kolozs- • vári Nemzeti Színháznak mai törek- j vései és az a szellem, amelyet az er- ! délyi irók a nagy magyar közösiség- \ ben képviselnek, indokolttá teszik, ! hogy a művészet terén az uj kezcle- : méuyezések innen, Erdély fővárosá- i bői induljanak ki. ZILAHY LAJOS: „ÁLLJANAK FÉLRE AZOK, AKIK A FILMBEN CSAK ÜZLETET LÁT- * NAK!“ Zilahy Lajovst kérdezzük ezután. — Hogyan látja, hogyan képzeli el i a magyar film jövőjét? íme a. válasz: [ — Amikor a színház sorsáról bej szélünk, a színházat most nem kultúrának fogjuk fel, hanem mint a : magyar szellem fegyverét akarjuk megragadni, mert az élet minden pontján harcba szólított bennünket a sors s ez a harc a magyarság puszta létéért folyik. A színház, mint a magyar szellem fegyvere, az utolsó százötven év alatt — éppen Kolozsvárról indulva, ki állandó formájában— rendkívül nagy szellemi területet hódított meg. Kazinczyék nyelvújítása és a magyar színjátszás nélkül Isten tudja hol volna ma a magyar nyelv. A színházat és benne a magyar szó erejét fokozottabb mértékben kell fegyvernek tekintenünk, mert akárhogy végződik a háború, egy bizonyos: a kis nemzeteknek védekezniük kell a nagy nemzetek fölénye ellen s ez a puszta létükért folytatott védekező harc, a katonai és gazdasági területekről a szellem bástyáiba szorul. Az ókori görög ! színjátszás óta a legnagyobb kanyarodó a kultúra történetében tizenöt évvel ezelőtt történt*, amikor feltalálták a besizéilő filmet. A rádió mellett az anyanyelv legbatal masabb fegyvere a beszélő film. Ebben a meggyőződésben feltétlenül szükségesnek tartanám, hogy Kolozsváron is épüljön filmstúdió. Kolozsvárnak nemcsak szellemi múltja és erős magyar lelkivilága, de politikai és földrajzi fekvése is azt követeli, hogy itt építsük meg az uj filmstúdiót. 'Lemondhatunk-e eljövendő harcainkban az erdélyi szellemről és lemondhatom k-e az anyanyelv védelmében a beszélő filmről? Akik ezt a feladatot, mint üzleti kérdést nézik, azok álljanak most félre. Nem érdekelnek ben n ün k e t eile n m o nd ás a i k, itt most másról van szó. Amikor a. magyarság szellemi bástyáit építjük, adják át ezt a kérdést olyan erdélyi férfiaknak, mint Bánffy Miklós, vagy Kemény János, mert hangsúlyozom, hogy itt egyébről van szó, amit nem lehet a kölcsönzői pult mellől nézni. FÉJA GÉZA: „HELYET A FILMGYÁRTÁSBAN A SZELLEM KÉPVISELŐINEK!“ ,■ Féja Géza rövid1 gondolkozás után CORVIN Csak felnőtteknek! & kcn~es problémák filmje ! Franci a film. TILOS UTAKON Egy családi élet intimitásai. Fősz. CORING LUCHATRC és ANNI ”3 DUCAUX. a „Rácsnélküli börtön1* főszereplői. Fejezetek a filmből: Egy szerelmes óra. Boldog-e a házasság gyermek nélkül ? Zsaroló férfiak. Megválhat-e az anya gyermekét öl? Cserbenhagyott leány. Ez a film mindenkit érdekel. —Bemutatja a CORVIN Előadások kezdete: 3, 5 és 7 óra 10 perckor. Minden vasárnap és ünnepnap délelőtt 11-kor mat iné. ban, nem pedig azt, hogy kegyelmes asszony, kérdésünkre kedves mosollyal válaszol. Ezt mondja: — Hogyan képzelem el az igazi, tiszta magyar filmet? Természetesen csakis úgy, hogy az irodalmi értékű legyen. Hiába bestééinek akármiről, a filmnek korlátlan lehetőségei vannak s éppen ezért e lehetőségek közé tartozik az is, hogy színtiszta irodalmat adjon. Azt hiszem, hogy a magyar film igazi és legszebb díszlete a magyar táj. Arról is hiába beszélnek, hogy szegények vagyunk -\ szegénység s a pénztelenség igenis inspirál és semmiesetre sem akadályozza meg azt, hogy komoly, értékes és szép magyar filmeket gyártsunk. A magyar színjátszás és magyar film jövőjéről elhangzót* válaszokból tisztán és határozottan érezni, hogy a magyar színjátszás és filmgyártás megújhodása nem fog sokáig késlekedni. GRED1XĂR AURÉL. Külpolitikai figyelő Háború Roosevelt és Churchill előbb Casablancában, majd a kéthetes washingtoni értekezleten a magúk részéről megszabták 1943. háborús programját, A tárgyalások után a világsajtó beteken át találgatta az eredményeket, de egyöntetű képet nem tudót kialakitard a meghozott döntésekről. Nagyvonalakban az volt a vélemény, hogy az Egyesült Nemzetek el-bb a kontinens ellen lépnek fel a totális háború minden eszközével és itt próbálják kierőszakolni a döntést, majd az összes [elszabadult erőikkel japánra vetik magukat és ka- pitulálásra kényszerítik. Volt olyan elgondolás is, hogy az offenzív hadműveleteket egy- iuében indítják meg a Távolkeleten és az európai partok ellen. Abban az időben híreink beszámoltak az amerikai közvélemény óhajáról, amely szerint elsősorban Japánt keil térdre kényszeríteni. Most Mac Arthur csendesóceini offenziva- ja eldöntötte (ezt egyelőre fenntartással mondjuk) a háromhónapos vitát. A nagy gondossággal kiképzett és a legtökéletesebb fegyverekkel felszerelt amerikai inváziós csapatok az angolszász világ legjobb hadvezérének parancsnoksága alatt öt nap óta elkeseredet”. küzdelmet vívnak a Salamon-szigeti előretolt japán támaszpontok védőserege ellen, ugyanakkor a legdélibb japán bázis, Uj Guinea is a rohamok középpontjába került. Meg nem lehet látni, hogy végleges offenziva megindulásáról van-e szó, csak annyi bizonyos, hogy az utóbbi félévben a guadaicanari harcoktól eltekintve, a távol-keleti küzdelem mértéke nem ütötte rneg a mostani harcok színvonalát. Svájci vélemény szerint a washingtoni konferencia konkrétizálódása a Salamon-szigeti eseményekkel megkezdődött. Nem kell elvetni még azt az elgondolást, hogv a szövetséges támadó hadműveletek egyidőben fognak megindulni a hármas egyezmény minden egyes tagállama eilen — írja a Journal de Génévé diplomáciai munkatársa és valószínűnek látszik. hogy a hadműveletek a Salamon-szige- tektől fokozatosan kiterjednek a Közelkeletre, a Földközi-tengerre, a déleurópai partokra, az Atlanti-partokra, egészen a legészakibb norvég fjordokig. Olaszország* A Nineteenth Century, a legtekineélvesebb angol folyóirat vitába száll azokkal az angolokkal, akik a háború végén Olaszországot gúzsba akarják kötni és a békekötésnél a következő „enyhébb“ feltételeket ajánlja Olaszországnak : 1. Olaszország átadja valamennyi hadihajóján és katonai repülőgépét. 2. Pantellenát a többi stratégiai ponttal együtt átadja Angliának. 3. Isztriát átadja Jugoszláviának. 4. Görögországnak atad több szigetet. 5. Lemond a tengerentúli olasz gyarmatbirodalomról. 6. Az olasz haderőt a közrend fenntartásához szükséges legkisebb mértékre csökkentik. 7. Olaszországot törlik a nagyhatalmak sorából. S. Olaszország lemond a Balkánon minden stratégiai, politikai és gazdasági állásáról 9. A fasizmusnak véget vetnek. A Ştefani iroda diplomáciai munkatársa 1 legélesebb hangon szembefordul az angol folyóirat bcketervével. Az. ohw hivatalos távirati iroda cikkírója találóan kérdezi: Ha ezek az. „envhebb“ békefeltételek, milvenek lelte' nek a „súlyosabbak“? NAGY JÓZSEF.
