Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-05 / 148. szám
ÍJ ^xt*rn, ürsiiisliijí KöíaviARj? Bt/DiPESí HÉTFŐ, 19Í3 Julius 5. 'LXIV. évfolyam, 148. szám. ÁRA 12 FILLER Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár Jókai u. lö., I. Tekerő»: 11—09. Nyomda: Egye- teja u- ö- Telefon; 29—23. CseíütszáiBla: ?2Uö« fi LAPÍTÓITâj BII RT HU MIKLÓS KiadótuiajdtHBO»: „PALLAS SAJTÓV ÁLLAL AT* itt Kotazsvár. Elófizeiési árak: 1 húr» J-2Ö N negyedévi» 9.20. íétévra 18.40, egy ^vre Í0 W ^ **.,*<**»*. ..................................... wm'kT nimwa Erdély áttol a, nemzetet szolgálta az Erdélyi Párt háromnapos vásárhelyi tonáeshozása Báró BánVfy Dániel hatalmas beszédben szögezte le az erdélyi magyarság politikai és gazdasági feladatait A tanácskozás során valamennyi erdélyi kérdésben határozott állásfoglalás történt MAROSVÁSÁRHELY, július 5. 'Az Er- , délyi Párt háromnapos értekezlete vasár- ■ nap délben véget ért. A parlamenti cső- ! port pénteki megbeszélései után, amelyek \ során a párt törvényhozó tagjai állást- j foglaltak valamennyi politikai kérdésben, j szombaton a különböző szakbizottságok | ülésezésére került a sor. A szakbizottsá- i gok ülése rendkívüli érdeklődés mellett • folyt le és a hat ülés során sikerült va- ; lamennyi tárgyi kérdést megvitatni és ; azokban állástfoglalni. A bizottsági ta- ; rúácskozások eredményeként számos ha- j tározati javaslat került a vasárnapi nagy- j választmányi gyűlés elé, amely azokat j egyhangúan eljogadta. A parlamenti csoport politikai vonatkozású állásfoglalásain túl —, amelyek felölelték valamennyi az erdélyi magyarságot érintő kül- és belpolitikai kérdést — különös jelentőséget adott a háromnapos értekezletnek az Erdélyi Pártnak az az elhatározása, hogy miután maya, mint párt, annak megszervezésére nem j hivatott, az összes érdekképviseletek és szervezetek bevonásával szorgalmazni fogja a Székely Kongresszus egybehivá- sát, amelynek feladata a megfelelő előmunkálatok elvégzése után a székely kérdések globális feldolgozása és az érdekükben végrehajtandó teendők kijelölése lesz. A marostmsárhelyi értekezletnek különös jelentőséget adott az Erdélyi Párt minisztertagjának, báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszternek beszéde, aki a politikai feladatok nagyvonalú kijelölésej 'mellett bizonyságot tett afelől, hogy a kormány mily melegen viseli szivén Erdély ügyét /és hogy ebben a munkában a földművelésügyi tárca, mint u múltban, úgy a jövőben is a leynagyobb fokú tevékenységet kívánja kifejteni. Vasárnap délelőtt az Erdélyi Párt marosvásárhelyi értekezletének tagjai a különböző felekezeti templomokban Istentiszteleten vettek részt, majd a Művelődés Házának nagytermében gyűltek egybe. Jóval 11 óra előtt a nagyválasztmány tagjai, valamint a meghívott vendégek , zsúfolásig megtöltötték a hatalmas ter- i met, amelynek emelvényére gróf Teleki I Arctur. marostordojnegyei elnökkel az j élen, felvonult a párt országos vezetősé- j ge, a felsőházi tagokkal és képviselőkkel, valamint a helyi hatóságok és az erdélyrészi állami szervezetek vezetőivel. A Magyar Hiszekegy eléneklése után gróf Teleki Arctur, tagozati elnök, mondott rövid megnyitó beszédet, majd Mikó Lás ló főispán a hatóságok részéről üdvözölte a vendégeket. Az árpádkori zászlókkal és az erdélyi vármegyék címereivel díszített teremben feszült érdeklődéssel várták ezután báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter felszólalását, aki néhány meleg üdvözlő szó után többek köpött a következőket mondotta; Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter: „Erdéllyel az ezeréves Magyarországért“ — Őseink az erdélyi fejedelemség kor- j szakában nehéz küzdelmet folytattak a j királyhágóntuli magyarságért. Trianon után pedig a megcsonkított ország küzdött, hogy Erdély felvirágozzon a szabad hazában. Amikor látjuk ezt a váltakozó küzdelmet, azt, hogy mit tett az országnak a Királyhágón inneni és tuli része egymásért, akkor megerősödik bennünk a hit és a tudat, hogy egy célért közösen küzdve, tudjuk csak boldogabbá tenni nemzetünket. — Az idegen uralom 22 esztendeje alatt küzdöttünk és szenvedtünk és most osztozni akarunk a magyarság sorsaiban, Magyarország sorsában, mert ez a sors a mi küldetésünk, a mi életünk értelme és teljessége. Nem kérdeztük, vájjon nyugalmas, vagy rendkívüli körülmények közé jutunk-e, mert az erdélyi magyarság a történelem folyamán mindig rendkívüli feladatok előtt állott. Háború sodrában vagyunk, Erdély azonban ezer év óta kevés megszakítással háborúban élt és karddal a kezében védte határait és kultúráját a barbár hordák fenyegetéseivel szemben. tos közlekedési útjainkat, bányáinkat, ipartelepeinket, földgázforrásainkat, piacainkat és szállításra alkalmas folyóin- kat. És tanúi vagyunk ezen fellendülésnek annak ellenére is, hogy az újjáépítéshez a háború zivatarában kellett hoz- . záfognunk. Maga a honvédség építette * meg pár hónap alatt a Marosvásárhely— ?;zászlekencei vasutat. Elhanyagolt útjaink megjavultak, újak készültek. Szokatlan természeti nehézségek ellenére megnyílt a Szeretfalva—dédai vasút. Iskolák, középületek épültek. Megkezdték működésűket a magyar szociális gondoskodás intézményei. Visszatérésünk őszén már vonatok, teherautók hozták a jó vetőmagvakat, a kiváló tenyészállatokat, géAz erdélyi gondolat virágja az egyetemes magyar nemzeti gondolatnak pékét és eszközöket. Geológus szakér- tőink uj földgázforrásokat tártak fel, uj bányákat kutattak. Ipartelepeink fejlesztését megkezdtük, átszerveztük a ke-* I reskedelmet és a piacokat, j — És ha körülnézünk és azt látjuk, hogy még sok a teendő, akkor tudatában . vagyunk annak is, hegy \ 22 év pusztítását jcét és fél esztendő í , alatt helyrehozni lehetetlen. De látjuk azt is, hogy amit eddig tettünk, az teljesítőképességünk határát érte el, sőt néha még meg is haladta. j A kormány látja a feladatokat, tisztában j van a hiányokkal és céltudatosan törek- j szik ezeket megszüntetni. Hiszem, hogy j közel van az az idő, amikor Erdélynek I visszatért részein teljesen pótolni tudjuk az idegen uralom mulasztásait és az or- szágépités nagy munkája itt is eredményesen haladhat azon az utón, amelyet számunkra Kormányzó Urunk, vitéz nagybányai Horthy Miklós bölcsesége jelölt ki. — Igen nagy örömömre szolgál, hogy mint földművelésügyi miniszter, magam hozzájárulhattam Erdély talp- ráállításához és a rendelkezésemre álló eszközökkel előmozdíthatom annak további megerősödését. ■ — Eddig közel 2000 vagon vetőmagot es több mint 30.000 tenyészállatot osztottunk ki. — Kolozsváron felállítottuk a földművelésügyi minisztérium kirendeltségét, továbbá a földbirtokjpolitikai főosztályt. Ezzel célom az volt, hogy az erdélyi gazdatársadalommal szoros kapcsolatban! állva, a rendkívüli feladatokat jobban láthassuk és gyorsabban, hatékonyabban intézkedhessünk. A ky-endeltség sokoldalú, érdemes működést fejteti ki és ennek keretében különböző állami akciókkal támogattam a gazdákat. —- Mindenkor szilárd őrtornya voltunk magyar nemzetünknek, amely a keleti székely pillérre támaszkodva, igy volt képes ezer éven át teljesíteni európai küldetését. A magyarság soraiban ekként közös küzdelmet folytattunk és ennek a küzdelemnek csak mikéntje alakult másként Erdély földjén, de a cél mindig azonos volt. Ezért magatartásunk, az erdélyi gondolat, nem is lehetett más, mint virágja az egyetemes magyar nemzeti gondolatnak. Ezt a gondolatot jeljemzi az erős magyarság: a nemzeti ^rzés és öntudat acélossága és egyben emberség: a megértés a más hiten és más nyelven élők iránt. — Európában a tordai országgyűlés ismerte el először a teljes vallásszabadságot. Itt nyomtatták a nemzetiségek részére az első könyveket és közel 300 éve annak, hogy nagy fejedelmünk, I. Rákóczi György kiadatta az első románnyelvü teljes Újszövetséget. A századok folyamán beszivárgott nemzetiségek tehát nemhogy elnyomásban, részesültek v_olnai hanem még a nyelvük műveléséről, kulturális fejlődésükről is mi gondoskodtunk. Tettük ezt olyan időkben, amikor nemzetiségi jogokról Nyugat-Európában még szó sem esett és amikor ott sok kisebbség szívódott fel a nagyobb népek UP megébe. — Mi azonban nem lehetünk egyedül csak a jogok őrei, mert a jogokkal kötelességek is járnak; s igy a kötelességeknek is kell. hogy őrei legyünk. Ezek között első helyen áll a hűség a magyar .állam iránt. Elvárjuk tehát, hogy az ország minden egyes polgára, nyelvre és származásra való tekintet nélkül, tisztelje az állomii közérdeket és a magyar állam célkitűzéseit fenntartás nélkül, minden erejével szolgálja. Építettünk máris — Visszatérésünk nemcsak. politikai felszabadulást jelentett számunkra, hanem a gazdasági és szellemi élet uj fellendülését is. Ennek a fellendülésnek már eddig is tanúi vagyunk, annak ellenére, hogy a bécsi döntés nem egy helyen kettévágta vasutainkat, elvágta fonAz EMGE szerepe * — Ezen akciók lebonyolítását jórészt az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületre bíztam, amely egyesület az ide- gen uralom idején erős támaszunk volt. Régi érdemei és mostani megbízatásai folytán úgy az egyesület, mint a többi, jól bevált gazdasági intézmény a föld müvelésügyi minisztériumtól igen jelentős támogatásban is részesült. — Közös munkánkban a mult év őszén már odáig jutottunk, hogy fokozott ütemben folytathattuk az erdélyi mezőgazdaság fejlesztését. Megindítottuk Erdélyben a céltudatos növény nemesítés munkáját és szaporitógazdaságokat állítottunk fel, hogy az erdélyi gazdákat az itteni viszonyoknak megfelelő vetőmagvakkal lát-« hassuk el. Az erdélyi gazdák jnegértik a haladás szükségét, mert minden akciónkban nagymértékben vesznek részt. így például Erdélyből 11.000 méterrná- zsa tfementre érkezett igénylés silók építésére. Annak ellenébe, hogy a cementgyárak ma elsősorban hadicélra termelnek, mégis sikerült elérni, hogy jelenleg már az utolsó 2000 métermázsát szállíthatjuk. A Székelyföld megsegítése — A székely vármegyék természeti adottságai különösen alkalmasak arra, hogy az állattenyésztést ott magas színvonalra emeljük. Éppen ezért súlyt helyezek kiváló tenyészállatok kedvezményes kiosztására. Örömmel állapilom meg, hogy a székely gazdák a nehéz viszonyok el- .lenére is szép eredményeket értek el az állattenyésztés terén Támogatjuk őket állattenyésztő egyesületek szervezésével és a törzskönyvelés széleskörű kiépítésével is. Az állattenyésztést a tömegtermelés helyett átállítjuk a minőségi vonalra és ezzel a tenyésztést jövedelmezőbbé tesszük. Különös gondom van arra. hogy a sok kárt szenvedett , erdélyi lótenyészt és
