Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-03 / 147. szám
X 18 43 jttltnt 3. ELLENZÉK Kalandosás Erdély 'malijában ERDÉLYI RITKASÁGOK*. RÓL BESZÉL JANCSII ELEMÉR DB. AZ frdély nagymultu mágnás- vagy nemesi családjainak, vagy sok viszontagságon átment egyesületek könyvtáraiban és irattáraiban számtalan értékes és érdekes iratcsomó őrzi elmúlt idők történéseit. Ezek az iratkötegek köz- és szellemi életünk sok kiválóságának emlékeit mentik át a mai és az eljövendő nemzedékek számára. Mindeddig elfelejtett iktatószámok vagy elporosodott akták voltak -— elszürkült valóságai a múltnak —, nehezen, legtöbbször megközelithetetlenek a szélesebb tömegek részére. Ma már egyrésze könyvalakban, kritikai szempontok figyelembevételével feldolgozva, pontos jegyzetekkel és bevezetéssel ellátva áll az érdeklődők rendelkezésére. Az indulás — még a román megszállás alatt — méltán keltett feltűnést. Amikor Jancsó Elemér dr. intézeti tanár Erdélyi ritkaságok'“ cimü sorozatának első kötete megjelent, a sajtó egyhangúan az ötlet szükségszerűségéről emlékezett meg. Azóta számos kötet igazolja az előlegezett dicséretet. A közelmúltban hagyta el a sajtót a sorozat II. körete. Felkerestük Jancsó Elemér dr. intézeti tanár* a bátor vállalkozót, hogy —- mint a legilletékesebb — ismertesse az. „Erdélyi Ritkaságok" sorozat célkitűzéseit és jelentőségét. — Az „Erdélyi Ritkaságok‘‘ cimü sorozatom 1939-ben azzal a céllal indult meg, hogy az Erdély múltjára vonatkozó kiadatlan és ismeretlen értékes kéziratokat megjelentesse és ezzel a régi Erdély valódi arcának megismerését lehetővé tegye. Eidélv tele van teljesen ismeretlen, alig ismert és számtalan feldolgozatlan kézirattal, amiknek kiadásáról a megszállás két évtizede alatt megfeledkeztek. Kezdeményezésem volt az első. mely a kériratok rendszeres megjelentetését tűzte ki célul. A sorozat megjelentetésének azonban volt egy másik igen lényeges célkitűzése is; a román uralom alatt elhalványodó történeti tudat felébresztése. A kialakuló uj erdélyi tudós-nemzedék és a sorozat szerkesztője is úgy vélték, hogy a történeti regényeken át közönségünk komo- Ivahb és műveltebb része megérett a történeti források élvezésére is. Az „Erdélyi Ritkaságok“ tehát forráskiadványok is egyúttal, melyek a tudomány sajátos célkitűzésein kivül a legmagasab’bfoku népszerűsítés nemzetmentő feladatát is óhajtja a maga szerény eszközeivel szolgálni. — Az egyes kötetek és az azokat bevezető jegyzetek Íróinak kiválasztását csak egy szempont irányit ja: Erdély múltjának szeretete és a kitűzött kettős nemzeti cél öntudatos megvalósítása. Az ,.Erdélyi Ritkaságok** sorozatban a román megszállás alatt az alábbi négy kötet jelent meg: Káli Nagy Lázár: Az Erdélyi színészet hős. kera. Káli Nagy Láöár kéziratban maradt müve a legelső magyar színháztörténet. Mint a Farkas-utcai színház építője és első igazgatója, színes visszaérni éhezéseiben (1821) " megörökítette az erdélyi magyar színészet hőskorának küzdelmeit,, a vidéki vándorlásokat, aíz építés 17 küzdelmes évét és végül az eleő magyar színház ünnepélyes megnyitását. (Bevezetéssel ellátta Janc6Ó Elemérj. Péterfj Károly esztétikája. Péterfi Káro’y ismeretlen kézirata a legelső magyar nyelvű esztétika. A tudós maros-vásárhelyi professzor korát megelőzve mâr a mult század e:so . évtizedében magyar, nyelven tartott esztétikai előad ásókat. Müve nemcsak tudománytörténeti jelentőséggel bír, de egyúttal világos és élvezetes olvasmány, is. (Bevezetést irt: Kristóf György). Ruzitska György visszaemlékezései. Ruzitska György töredékes visszaemlékezései a kolozsvári magyar zeneélet kialakulásának legelső küzdelmes éveit tárják elénk színes és megragadó stílusban. (Bevezetőt irt: dr Lakatos István). Bőd Péter önéletírása. A nagy erdélyi tudós életének megkapó rajza Bőd Péter eddig kiadatlan önéletírása. Mikó szerint Bed Péter egymaga egész tudós-nemzedék munkáját végezte el. A nemzeti hanyatlás szomorú korszakának talán egyetlen és erdélyi vigasztalása a magános és egyedül élő. de a jövőbe fáklyát mutató Bőd Péter hősi munkássága. (Bevezetéssel ellátta: Janc-só Elemér dr.). Az utóbbi két év — a felszabadulás szabad munkalehetősége — 7 kötet megjelenését tette lehetővé. Oroszhegyi Jozsa: Román élet. Oroszhegyi Jó7sa a régi Romániában eltöltött évei él. roényanyagát dolgozta fel 1860-ban. Célja a magyar közönség érdeklődésének felkeltése volt a román kérdésre. Jellemző erővel mutatja be a regát ébredő nacionalizmusát romlott társadalmi és erkölcsi éledét. Színes stílusa megeleveníti a regáli magyarok és nemetek e'eté.t is. Minden sora a kialakuló Románia veszélyeire figyelmeztet. Elkallódott müve, mely most kerii't először kiadásra nemcsak történeti értékű dokumen'um. batem figyelmeztetés is az elmulasztott feladatokra. (Bevezetés: Bíró Sándor dr.). Lakat)» István: Székelyudvarhely legrégibb eirása. Lakatos István munkája a nagymuL tu székely város első leljes leírása. A katolikusok és protestánsok harcaiba nyújt értékes betekintést és a harcon át a kialakuló, fejlődő székely város eleven életébe is bepillantást enged. (Fordította: Jablovszki Dénes). Sándor István: Székelyhont utazás I _II. A mult század negyvenes éveiben íródott kitűnő útleírás egyúttal egyik legrégibb székely társadaéomrajz is. Sándor István két évtizeddel megelőzve Orbán Balázst* Udvarhelymegye községeiről, főként a két' Homoiód- mente székelységének életéről ad hü és meleg «veretette! megirt képet. Minden falu történetét, népi és egyházi életet ismerteti jelenén és múltján át (Bevezeté-s: Benczédi Pái II. k.) Hermánvi Dienes József: Nagyenvedi De_ mokritus. Hermányi Dienes József Nagyenye- di Demokritusa a legrégibb magyar anekdota-gyűjtemény. A XVIII, század elején élt tudós enyedi pap ebben a hatalmas gyűjteményében foglalta össze azokat a vidám történeteket, amik, e század erdélyi papi, ne- mési ési főúri életébe nyújtanak mély bete- Jcintést. A régi Erdé’yf emlékiratain és naplóin át tragikus küzdelmek és ösrvzeütközéeek színhelyének ismerjük. Hermányi Dienes József az eddig alig ismert vidám Erdély lelkét tárja elénk élvezetes és hangulatos anektotáiban. Szórakoztat és megnevettet, de ugyanakkor tanít is a letűnt Erdély ismeretlen vi’ágánaik bemutatásával. (Bevezetés: György Lajos dr. II. kötet). Belőni Farkas Sándor: Nyugateurópaí utazás. Bölöni Faikas Sándor ismeretlen nyu- gateürópai útleírása a mull. század harmincas éveinek Németországán át visz Parisba, Belgiumba és Hollandiába. Miivé egyike a legszebben megirt magyar útikönyveknek, Nyu- gat-Európát, de különösen Parist ál.'iíija példaként elmaradt nemzete elé. Könyve lesuiló élmény, de egyben felemel is, mert a 48 előtti reformnemzedék hősi lelkűtekbe, sokszor reménytelennek látszó, de végül mégis diadalmas küzdelmeibe világit be. (Bevezetés. Jancsié Elemér dr. II. k.). — Mik a további tervek? —- Az 1943—44. év kötetei közt szerepelnek a következők: Kővári László: Jellemképek. Bevezetéssel ellátja Kelemen Lajos. Wesselényi Miklós: Szózat. Bevezetéssel el'átja Gál István dr. Döbrentei Gáfor naplója. Bevezetéssel ellátja Jancsó Eleméi dr. Biszlray Károly visz szaemlékczései 1-11. k Apáczai Cseri János összes müvei. I_IIi. Bevezetéssel ellátja Jan csó Elemér dr. és Makkai Ernő dr. Bolyai János: Appendix. Bevezetéssel és magyaiázó jegyzetekkel ellátja Dávid Lajos dr. Böloni Farkas Sándor naplója. Bevezetéssel ellátja Jancsó L emér dr Holtai Otechizinusa. Bevezetéssel ellátja Járosi Andor. Később kiadásra kerülnek, még Kemény Zsigmond, Jósika Miklós., Wesselényi Mik lós, gr. Gyulai Lajos, Benkő József, Bőd Péter, stb. — Úgy tervezem a kolozsvári Minerva könyvkiadóval egyetemben, hogy évente 8 — ic kötetet jelentetek meg. A kiadványok áttekintésekor látszik, hogv az összeváloeatásnál egyedül az. a szempont volt irányadó, hogy a kiadandó kéziratok egyrészt irodalom é. művelődéstörténeti szempontból jelentő ■ ek legyenek, másrészt irodalmi stílusukkal é.s mondanivalóik belső értékével az Érdél y- ismeret népszerűsítését szolgálják. Hisszük, hogy e sorozat hézagpótló a magyat- szellemi életben és azok a kötetek, amelyek Erdély ismeretlen történeti, társadalmi, irodalmi. egyháza és művészi életébe világítanak be, nemcsak a régi Erdély igazi arcának megismeréséhez fognak hozzájárulni, hanem egy úttal a magyarabb és szociálisabb öntudat kialakulásához is. (sze.) A sportegyesületi vezetők hivatása A napokban fejeződött be Kolozsváron az erdélyi sportegyesületek vezetői ré- . szére rendezett tanfolyam, amelyen Szűcs Elemér, az MLSz erdélyi kerületének elnöke' mondott, magas színvonalú, átfogó jelentőségű megnyitóbeszédet. A kiváló felkészültségű fiatal sportvezető leiőadásából 1 alább részleteket köziünk azzal a meggyőződéssel, hogy értékes Útmutatásai és megállapításai nagymértékben elősegítik az erdélyi sportegyesületek vezetőinek munkáját és Erdély sporttársadalmának számára világosságot teremtenek eddig többé-kevésbé helytelenül értelmezett sportkérdésekben. — Sportegyesületeink — mondotta többek között Szűcs Elemér — kivétel nélkül társadalmi munkát is végeznek. Életükben gyakran merülnek fel olyan kérdések, amelyek a tulajdonképpeni sporttevékenységet messze meghaladják. Ha egyesületeink munkájából a társadalmi részt lefaragnánk, megfosztanánk őket erkölcsi erejüktől is. Ezután rámutatott arra, hogy a sportrész és a társadalmi rész között egészséges, belső egyensúlyt kell teremteni. Hangoztatta, még a legsportellenesebb irányzat képviselői sem állíthatják ma azt. hogy jövőnk szempontjából teljesen közömbös, hogy ifjúságunk mit tanul és mit végez sportegyesületeinkben. Ezzel összefüggésben idézte Széchenyi mondását: „A nemzet lelki magassága sohasem fog kifejlődni, ha mindig csak a hatalom gondoskodik róla“. Tehát helytelen az a felfogás is, hoev az iskola és egyéb államilag fenntartott, szervezeteink bőségesen elláthatják az ifjúságot a nevelés összes kellékeivel. A sportnevelés kérdései ■A sportnevelés kérdéseire áttérve hangsúlyozta, a vezető hivatása nemcsak any- nyi, hogy megteremtse és biztositsa egyesületi tagjai részére az egészséges keretek közötti sportolás lehetőségét, hanem a magyarság életerejének fokozását tartva szem előtt, erősítenie kell az ifjúság katonás ütőképességét, a baitársias szellemet, a munkabírást, a találékonyságot, a jellemszilárdságot és a hazaszeretetet. Következésképpen a mai nevelés egyik legfőbb célja az, hogy minél jobban kifejlessze az egyéni képességeket, tehát az ifjú testét, szellemét, kézügyességét, önismeretét, stb. egyaránt, hogy ezáltal minél értékesebb olyan egyedekből tevődjön össze a nemzet-társadalom, amely végső fokon egységes világképet mutatva, megfelel a magyar érdekek valóságának. A továbbiakban az itt-ott jelentkező romboló felelőtlenségről beszélt: Milyen mérhetetlen kárt tehet az ifjú lelkében a tévesen és rosszul vezetett egyesületben beszivott hitvány, felelőtlenséggel átitatott szellem. Ez azt bizonyítja, hogy ma már keveset ér, sőt egyenesen káros az olyan egyesületi ténykedés, mely bár ügyviteli szempontból kifogástalan, sőt tagjainak sportteljesítménye is átlagon felüli, ha. hiányzik munkájából a tiszta magyar erkölcs és a nemzeti felelőségérzetre való nevelés tudata. Az ilyen egyesületben a sport elveszíti nevelő erejének nemesebb részét, öncéllá válik, gazdasági jövedelmi forrássá és igy tagjai közül ferde lelkű, jellemgyenge i sportprimadonnák kerülnek ki többnyire, akik megfertőzik a magyar sport egészséges légkörét. Nemzetünknek nem bolhacirkusziszerü együttesekben elnevelt sztárokra, nem szövetségi, és versenyszabályok között hallatlan ügyességgel kígyózó álszent bűvészekre. nem furó-faragó, ravaszul hiú „driblerekre“ van szüksége. Ezekkel nem lehet fajtánk ügyét a sporton keresztül előbbre vinni. „A sport mind g honvédelem“ Az egyes sportágak közül tehát ma — tekintet nélkül azok eredetére — elsősorban azok üzésére kell rászoktatni fiainkat. amelyek honvédelmi szempontból a legtöbb gyakorlati hasznot jelentik. Ne felejtsük el tehát soha. hogy tulajdonképpen honvédelmi munkát végzünk, amikor sportolunk. Ez a mai idők sürgető, parancsoló törvénye, csak igy segíthetjük elő az annyira óhajtott magvar megújhodást, a magyar katonaeszmény feltámadását. Ez természetesen nem zárja ki azt a mindnyájunk által hőn óhajtott célt. és törekvést, hogv régi magyar múltúnkból igyekezzünk felszínre hozni minden elfeledett néni sportjátékot és azokat — ha alkalmasak a mai nevelésre — adjuk vissza sürgősen népünknek. Ez nagyonis Most jelent msg az egész viliig ISfdrafzg Prinz Cigala a kolo7sv^ri tudományegyetem ny . r . tanárának nagy müve Hat világrész földrajza 570 oída\ 40 szSvegközöííi tiruppil Háború ran or -zégokról világrészekről hallunk As nap nap után taoaszjuk, milyen fontosak minden kérdésben a földrajzi ismeretek E: 0 fcSnsr minden fő draizl keidéire kimeri ö feleletei ed* Brj fcöíffS 24 pgilgct. Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. kívánatos feladat, amely munkából részt kell vállalnunk, hogy. megteremthessük, ha lehetséges azt a különleges, sajátos magyar nemzeti sportjátékot, amit eddig még nem sikerült megtlaálni, de amely a világ szinte minden nagy sportnépénél fellelhető. A szerves munka felhasználja a külföldi példákból levonható tanulságokat. A cél érdekében nem árt, ha mi is körülnézünk a világban. Vájjon a finnek, németek, japánok, stb. minek köszönhetik azt a hallatlan erőt, amit ebben, a minden idők legnagyobb élet-halál harcában fel tudnak vonultatni? Azt hiszem, nem tévedek, ha a titok nyitját ezeknél a népeknél elsősorban azon alapvető politikai igazság felismerésében látom, hogy a nép egészséges ereje az .egyének egészségén és életerején alapszik, tehát, a nép minden fiát erőssé és egészségessé kell tenni, hogy a testi erővel egyidejűleg az erkölcsi erő és a jellemszilárdság is megnövekedőén. Vonjuk le ma magyarok is ennek a tanulságait, ami nem lehet más, mint az, hogy mi is a népi tömegsport megvalósításán kell munkálkodjunk, ami a háború nehézségei ellenére sem szünetelhet. A ,,csucsteljesitmény“-ről szólva megállapította, hogy az nem cél. hanem csak eszköz, amit vezetőnek és sportolónak egyaránt tudnia kell. A minőségi sportra való törekvést amugysem lehet kiküszöbölni, mert ezt az emberi lélek rejtett rugói hajtják. A „különb lenni a másiknál“ jelszót azonban tágabb értelemben kell alkalmazni, nemzeti szempont szerint. A vezető példaadásáról szólva hangoztatta, hogy a vezető van az egyesületért és nem megfordítva. Az egyesület életében a vezető kell hogy legyen az élő példaadás. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: Politikai útmutatásként csak egyet mondhatok, azt, hogy az egyesületi vezető ne felejtse el soha, hogy a magyar sportegyesületek csakis egységes magyar, hazafias irányban haladhatnak. Nem lehet a magyar sport egyes osztályok, fe lekezetek. csoportok, politikai irányzatok függvénye, mert az nem tűr iiven szétdarabolást. Nagyon szellemesen fejtegette ezt a nemrégen elhunyt német sportvezér, von Tscb.ammer und Osten, a magyar—német társaság 1941 március 20- iki ülésén, világosan rámutatva, hogy ..nem lehet különbséget tenni egv katolikus és egy evangélikus óriásforgás között és nem lehet a testnevelésben az egyik oldalon szabadelvű száltól, a másik oldalon nemzeti szabót csinálni“. Az egyesületi vezető részére tehát a különböző világnézetű vélemények egyeztetésénél sokkal fontosabb kell legven az. hogy a sport óriási előnyeit az uj honfoglalásra hivatott magyar nép minden tagja minél hamarabb valóban élvezhesse is az egyetemes magyar jövő érdekében. PAPÍRBAN. írószerben, irodai felszerelési tárgyakban teljes raktárt talál az „Ellenzék“ könyvesboltban, Kolozsvár, Mátyás király*tér 9. Tataion 11-99.
