Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-29 / 169. szám

___2 ellenzék Külpolitikai figyelő Az újságolvasók igen széles tömege, igen vál­tozatosan, mondhatni paradoxai isan reagál a külpolitikai eseményekre. Háborúban ez a re­akció még inkább ellentétes irányzatokat mu­tat, s ha a mcglelelő színvonalú sajtó nem já­rulna hozza a hó/.ónség meggyőződésének helyes irányításához, a vélemények közötti kü­lönbségek még nagyobbak lennének. Az újság­olvasó lélektana különösen a háborús és poli­tikai lt'jleményck kritikus pen eiben nem ne­vezhetők józannak. Ez •az emberi természet­től eredő gyarlóság. Minden hirt $6várán vár, bármulym forrásból származó közleményt meghallgat, azt rendesen nem hiszi el, majd az el nem hitt hírek alapján találgatásokba bocsátkozik, következtet es ugyanazokból a hírekből meggyőződésre jut, melynek az­tán mint megdönthetetlen igazságot fen­nen hirdet. Ezért nem irányíthatja egv ország külpoli­tikáját a közvélemény. A közvélemény soha­sem egységes, hajlékonyabb a hivatásos kiil- polatikusoknál, sokszor idegei érzékenyebben fnegrezdülnek a talán nem is túlságosan jelen­tős eseményekre, kevésbé céltudatos, lelkesülő és kevés ok miatt sötéten látó, ami pedig a legjellegzetesebb, szinte kizárólag a napi ese­mények hatása alapján gondolkozik. Ezzíl szembeni azok, akik az ország külpo­litikájának hivatásos képviselői, távlatokban merik fel a lehetőségeket, a józan számítás alapján szövik egybe az ezer 1 elől összefutó szalukat, többé-kevesbé hclvesen kiértékelik a fejlemények súlyát, külpolitikai haditervet állítanak tel, amelyet rendkívül nyomatékos okok miatt módosítanak s céltudatos tevékenv- segük nem hat vissza a pillanatnyi kedvezőt­len körülményekre. tizen az alapon kell megítélni a magyar külpolitikát is. Egv neves idegen történész sze­rint Magyarország külpolitikai viszonyait a világháború óta teljesen a békekötések által teremtett helyzet szabta meg. A magyar kül­politika végső célja: Magyarország megvál­tása és történelmi szerepének betöltése; az a közös magyar meggyőződés, hogy trianoni te­rülete elégtelen ennek a célnak az eléréséhez és hogy a mag) ar nemzet eleteben olvan törté­nelmi erők érvényesülnek, melyek erősebbek az emberi akaratnál. Magyarországot a lenyes Trianonban szürnyü gúzsba kötötték. A megkötöttségnél is kiábrán­dítóbb helyzet következett be akkor, amikor egyrészt a kisantant állította fel a szinte át- natoIhatatJan kordont, másrészt a győztes nagyhatalmak dugták be a fülüket a jogos magyar kívánságok elől. A sivár magáraha- giottságban elő magyar nemzet számára egyetlen ut maradt; sorsának jobbrafordulá- sat vesztes társaival együtt munkálja. Ezt a külpolitikát helyeselte a megcáfolhatatlan geo­politikai helyzet is, valamint a magyar nép­nek az a tulajdonsága, amely minőig rokon szenvezett a szenvedőkkel. Az izoláltságban az első fénysugár az a ba­raţi biztatás volt, amelyet Olaszország felől tanúsítottak a huszas évek közepe táján. Ter­mészetes, hogy a magyar külpolitika felelős vezetői örömmel ragadták meg az alkalmat vezetői örömmel ragadták meg az alkalmat, rnciy egyúttal az elszigeteltség megtörését is jelentette A magyar-olasz barátság tehát eiyan .dobén következett be, amelv kilátásra- lausagaban vetekedett a magvar történelem KVOtetebb korszakaival is. Senki sem csodá 1- ’ "a a két nemzet közötti együtt­működés az érdekeken túl, az érzelmekbe is annyira belelurta magát, hogy időtállónak bi­zonyult es bizonyul a magyar és az olasz nemzet legnagyobb megpróbáltatásaiban is. Ismét meg kell mondanunk, amit már egyébként szamtalanszor kijelentettek az ille- Íck,CS Politikusok, hogy Magyarország külpolitikáját kizáróan a Trianon által terem- tett heiyzet az ország földrajzi fekvése és az az- erdekiodes szabta meg, amely először ke­reste lel jóakarattal Szent István megcsonki tort birodalmát. Éppen ezért a magyar külpolitika nem vá­dolható azzal, hogy a két világháború közti időben nem reális utakon járt volna. A kül­politika realitásának tudata mélyen gyökere­ik a magyar közvéleményben. Évezredes ha- p'omanyok szabják meg útját és irányát, me- Jyek szemben a pillanat konjunktúrájával, a jovtiben is minden körülmények között mér­te kacioak lesznek szamára. ' OLASZORSZÁG Az olasz eseményekkel a világpolitika, vala- mint a nemzetközi sajtó alig észrevehetően fokozódó határozottsággal foglalkozik Az első hivatalosnak tekinthető megnyilatkozások, mint az varhato volt, szövetséges részről bang- zmtak el. Az angol alsóház keddi ülésén Chur- cmlí brit miniszterelnök beszédében foglal­kozott a Mussolini lemondásával előállott Tv!metre!’ es K1Jelentette, hogy az Egyesült 1 emzetek vezetői meg-nem kaptak semmiféle megkeresést az uj olasz kormánytól. Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyenek lesznek , gybritanma fS az ES>resült Államok felté­telei Olaszországgal szemben, hivatkozott a casab.arcai értekezlet eredményére. Mint is_ meietes, a nyugatafrika-' városban Churchill é. Roosevelt abban állapodtak meg, hogy a háborút a tengely ellen annak feltétel nélküli kapitulációjáig folytatják. A Neue Züricher Zeitung londoni tudósítója szerint Churchill igen elővigyázatosan fogal­mazta meg szavait. Olyanok a feltételek hangoztatta a brit miniszterelnök —- , amelyek függetlenek a Rómában hatalmat gyakorló személyektől. Mit követelnek az. angolszász, hatalmak? — veti lel a kérdést a zürichi lap tudósítója. Követelik a harcnak olasz, részről történő azonnali beszüntetését és mindazok­nak a területeknek az átengedését, amelyek a Németország elleni háború hatásos folytain á- hoz hozzájárulhatnak. Olaszország adottságai London szerint alkalmasak arra, hogy a Har­madik Birodalom elleni totális háború folyta­tásához ugródeszkául felhasználhassanak. Szük­sége van a szövetséges haderőnek az észak olaszországi repülőterekre, az. olasz vasúinkra, kikötőkre. Az a brit feltétel, hogy az olaszok a harcot azonnal szüntessék lie, nemcsak a félszigeten levő csapatokra vonatkozik, hanem a Dodekarez.osz szigetén,. Görögországban, Ju- gc'z.láviában, Korzikában és Délfranciaország- ban állomásozó csapatokra is. Angol képvi­selőházi körökben megállapítják, hogy Chur­chill kijelentését London és Washington közti tel:es megegyezés alapján tette. Roosevelt hasonló hangnemben foglalkozott az olaszországi eseményekkel Az U. S. A. elnöke is hangoztatta a feltétig nélküli meg­adás érvényben maradt elvét. Svéd kormánylap feltűnő rlkke a német transit forgalomról Stockholmból jelenti a Buti. Tud.: A Socialuemokraten című kormány­lap fetii:no helyen azt Írja. hogy te­kintettel a Norvégia elleni amerikai légitámadásra, fel kell vetni o kér­dést, nem kellene e felmondani azo­kat az egyezményeket, amelyek lehe­tővé teszik idegen csapatoknak Változások a német légierő vezérkarában Berlinbe; jelenti a DNB: A Führer Goring biroda'mi tábornagy e'őterjesztésíre Keller vezérezredest, aki legutóbb egv lígifk’ta főnöke volt, katonai beosztásának mégha- gyára me'lett az NS repülőhadtest hadtest ve­zetőjévé nevezte ki. Ezzé! egyidejűleg a Fah­Eerlinfcöl jelenti az MTI.: A MŐlders vadászezred juius ?7-én aratta hatezredik vadászgyőzelmét, mint arról a Német Távirati Iroda értesül. Amerika mér csak korlátol? időre engedi be az angolokat GENF, julíus 29. A Daily News londoni je­lentése szerint Angliából az utóbbi időben sok­millió font értékű régiséget, festményt, ékszert, prímet és egyéb tárgyat küldtek ki Ameriká­ba, hogy azt ott eladják. Sok -angol kapitalista megkapta az engedelsn: a hatóságoktól, hogy az Egyesült Államokba utazzon és értékeit is magaval vigye, hogy azokat odakint értéke­sítse. mert az angol hatóságok úgy gondolkod­tak, hogy ezek az gngol áruk végeredmény­ben dollárt -hoznak és igy ez az egész akció a háború erőfeszítés támogatását jelenti. Amint az Evening News a továbibakban jelenti, a Szont-Iványl Gábor dr. Háromszékvérmegy® uj főispán ja SEPSISZENTGYÖRGY, julius 29. A Kormányzó Ur a belügyminiszter előter­jesztésére Polniczky Lipót Győr-Mosony- Pozsony közigazgatásilag egyelőre egye­sitett vármegyék és Győr sz. kir. város főispánját ettől az állásától saját kérel­mére felmentette és helyére Kászonyi Richárdot, Háromszék vármegye főispán­ját nevezte ki. Háromszék vármegye fő­ispánjává dr. Szent-Iványi Gábor felső­házi tagot, nevezte ki. Szent-Iványi Gábor dr. főispáni kiner vezése a Székelyföldön osztatlan örömét és megelégedést keltett. Személyében olyan ember került Háromszék vármegye élére, aki a székely nép minden gondját, baját ismeri és megérti. Az uj főispán ősi székely családból származik. Tevé­keny részt vett a magyar közélet minden megnyilvánulásában. A kisebbségi idők­ben főleg a gazdatársadalom ügyeivel foglalkozott, de vezetőségi tagja volt a magyarság politikai szervezeteinek is. Az unitárius egyház életében mindig tekin­télyes vezetőszerepet játszott Szent-Ivá- nyi Gábor dr. Családi hagyományaihoz híven, kora fiatalságától kezdve résztvett az egyházi életben. Munkásságának elis­meréséül a háromszéki unitárius egy­házkor felügyelőgondnokká választotta. A román uralom idején a felekezeti isko­lák egyik legfőbb támogatója volt. Az unitárius egyház parlamentjében, az egyházi főtanácsban tartott felszólalásai alkalmával bátran síkra szállott a fele­kezeti iskolák mellett és többször rámu­tatott annak fontosságára, hogy a székely nép művelődése érdekében minden áldo­zatot meg kell hozni. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület keretei között is ér­tékes és rendkívül hasznos munkát fej­tett ki. Tevékenysége nagyban elősegítet­te az EMGE kitünően kiépített székely- földi gazdaszervezeteinek életrehivását. A felszabadulás után az Erdélyrészi Gaz­dasági Tanácsnak is tagja lett. A leg­utóbbi felsőházi választások alkalmával Eláromszék vármegye törvényhatósága, mint az Erdélyi Párt jelöltjét, felsőházi taggá választotta, Szent-Iványi Gábor dr. egyik legfőbb szószólója volt a három­széki jégkárosult gazdák felsegélyezésé­re indított mozgalomnak és maga is a legnagyobb áldozatkészséggel igyekezett segíteni károsult gazdatársain. Áz uj fő­ispánt a közeli napokban ünnepélyes ke­retek között fogják beiktatni hivatalába. Az amerikai President erélyesen megrótta az Egyesült Államok tájékoztatási hivatalának vezetőit, mert gyalázkodó hangnemben beszél­tek az olasz uralkodóról és az uj miniszterel­nökről. Roosevelt nyomatékosan hangsúlyoz­ta, hogy az információs hivatal vezetőinek be­szédmódja távol áll az. amerikai hivatalos véleménytől. A nemet fővárosban a tartózkodás még n.inéiig riem engedett tel. Ebből arra követ­keztetnek, hogy Németország most is tettek­kel felel a politikai fejleményekre. SVÉDORSZÁG A stockholmi Sozialdemokraten cimü kor- mánvlap feltűnő formában foglalkozik, a Nor­végia ellen egyre fokozódó szövetséges légi­támadások Svédországra gyakorolt hatására. Azt irja, hogy tekintettel a Norvégia elleni angolszász, légi offenzivára, svéd szempontból tel keli vetni a kérdést, nem ktllenc-e felmon­dani azokat az. egyezményeket, amelyek lehe­tővé teszik idegen csapatoknak Svédországon át való szállítását. At Magyar Távirati Iroda ezzel kapcsolatban közvetíti a Budapesti Tü­dőméi stockholmi táviratát. Innen idézzük a következő mondatot: Lehetséges — mondja a svéd lap —. hovy Norvégia hamarosan had­színtérré változik és ebben az esetben köte- hssésiink volna megakadályozni idegen csa­patoknak Svédországon át való szállítását. NAGY JÓZSI I . Svédországon ái való szállítását. Le­hetséges, mondja lap, hogy Nor­végia hamarosan hadszíntérré válto­zik és ebben az esetben kíteUssé- günk volna megakadályozni idegen csapatoknak Svédországon át való szállítását. rer Chrißtiansen repülőtábornokot, a hollan­diai véedrő főparancsnokát az NS légihadteet vezetése aló1, felmentette, hogy ezáltal kizá­rólag katonai feladatainak szentelhesse ma­gát. A Mold er s vadászezred 6000-ik légigyőzelme vámhatóságok nemrégiben megejtett ellenőrzé­se azzal az eredménnyel járt, hogy ezeknek az áruknak nagyrészét valamilyen ürügy alatt még mindig nem adták el és hogy azok tulaj­donosai továbbra is nyugodtan élnek az USA- ban. Ilyen módon az angol kereskedők ko­ptul számosán tiintek el az USA-ban, nyilván­valóan azzal a szándékkal, hogy nem térnek vissza Angliába Ennek következtében az an­gol kiyándoriási hatóságok elrendelték, hogy a kiutazási engedélyt ezentúl nem meghatározat­lan időre, hanem legfeljebb 6—9 hónapra ad­ják. (B. É.) T 19 4 3 julius 29 Ml AZ KI-IAhAS AZ. MRKÜM Sl hízónyiívAnyok kiadásAnAi A belügyminiszternek tudomn ira j uo hogy az erkölcsi bi/onyitvínyok -'.állít' -r jogosult egyes hatóságok az; követelik, -.»g .1 kérelmező mutassa be .1/ "lobbi lakóid) szerint illetékes ható.ág által kiállított, rkti­csi bi/onyit ványt, ottani clőéh. tine* rga/ol ‘ára. I'.zt olyan esetekben kívánták az . '.ól ci bizonyítványt kérő féltől, na az rm elő zőleg más hatóság területén lakott A bii így miniszter most kiadott rnidelete szerint ez az1 eljárás ellenkezik az érvénvocn levő rendel-! kezesekkel, mert \» a fel előzőleg más helve ken lakott, az. erkoL.i b’/onyitvány kiáT- tá&ához szükséges adatokat meeker és otjái hivatalból kell bi.Z“-"'i- Az ilyen megkere­sésekre a felhivort hatáságul* soronkivül kell közölnie az adatokat Arról .. értesült a bel- Ugynujii zur, hogy egyes hatóságon az erköl esi bizonyítvány kiállítísánai aíapo, lőzcc- vizsgálódás nélkül igazolják a folyam >Jú ma­gatartását és nemzethüségét. Amennyiben cg vés jogszabályok másként nem rendelkeznek, az erkölcsi bizonyítványokat mindig ■./ egész életre kiterjedő és gondos vizsgálódó’ után szabad csak kiállítani és főleg a visszacsatolt, illetve visszafoglalt területeken kell ">agy gon­dot fordítani a nemzethüség igazolásinak kér­désére. 1/ Ind I* MinisKtertanács Gitf Bethlen Gyotgyné Kitüiiieiése olasz- feltámadás három tényezője RÓMA, julius 29. (MTI.) 1922 óta nem volt ilyen fordulat az olasz történelem­ben. Egy csapásra megváltozott minden. Mértékadó olasz politikai körökben rá­mutatnak arra, hogy sem forradalom, sem államcsíny nem történt. A Tribune keddi száma megállapítja, hogy a feltá­madás három tényezője egyre nagyobb fontosságot nyer. Ez a három tényező a következő; 1. Az erős és határozott emberek cse­lekedete, akiknek ellent kell állniok a háború nyomásának. 2. Az egyház, amely visszanyeri a lelkeken való uralmat. 3. Olaszország lobogója, amelyen a szabad­ság neve áll. A lakosság lelkes tapssal fogadta a rá­dió hirét a kormányváltozásról, majd a kvirinál elé vonult és lelkes tüntetése­ket rendezett az uralkodó, Badoglio és a hadsereg mellett és Itáliát éltette. Elte­kintik elszórt esetektől, amikor az utcák­ra hordozták néhány fasiszta székház bú­torait, semmiféle rendzavarás nem tör­tént. A katonaság, vagy rendőrség és a lakosság között sehol sem volt összetű­zés. Egyedül a belügyminisztériumnál volt kisebb incidens, de ez is hamar vé­get ért. Ami a kormányváltozás hatását illeti, arról azt lehet mondani, hogy a la­kosság lelkesedése közben és megértő támogatásával ment végbe. Ti s 2 t i t s 0 meg olykor szervezetét a bélben felhalmozódott sok káros salaktól akkor is, ha nincs székrekedése. Jó tisztitó teshsjtóa BUDAPEST, julius 29. (MTI.) A kor­mány tagjai kedden délután 6 órakor Kállay Miklós miniszterelnök elnöklésé­vel minisztertanácsra ültek össze. Ká}- ■. Icr'i Miklós miniszterelnök meleg szaval:- I kai üdvözölve a minisztertanácson kül­ügyminiszteri minőségében először megje- lent Ghyczy Jeviöt, aki az üdvözlésért ( őszinte köszönetét mondott. A továbbiakban folyó kormányzati ügyeket tárgyaltak a késő esti órákig. XII. Pius pápa Mártin Aton püspök előterjesztést*e gróf Bethón Gycrgyné- nek, az Erdélyi Katíiik is Nőszövefség el­nöknőjének a ..Pro Eclesia et Pontifice“ érdemkeresztet adomán •/őzt a. A kitünte­tést csütörtökön délelőtt adja át Maros­főn Sándor Imre apóst >’.r főjegyző, álta­lános püspöki helytartó, ak. ez alkalom­ból ünnepi misét celebrál. Mise után a Szociális Testvérek Otthonában ünne pélyt rendeznek, amelyen László Ignác gvergyói föesperes, felsőházi taggal az élen résztvesz a gyergyói katolikus lelkész- társadalom küldöttsége. Az ünnepségen a püspöki helytartó méltatja gróf Bethlen Györgvné immár három évtizedre nyú­ló közéleti ténykedését, mely által nem­csak Erdély katolikus köreiben, hanem országszerte nagyrabecsülést és közszere­tetét érdemelt ki. Gróf Bethlen György- né magas pápai kitüntetései Erdély tár­sadalma meleg örömmel iidvözb. 0 r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom