Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-19 / 160. szám
«nr 1943 JttHu» 19« —-1 ti-------—‘-—irr ELLENZÉK 3 _ s§l Igazságosan és arányosan osztják el a húst a városi husárugyárban °dA Ahol még vannak hushegyek,.. — A városi husárugyár telepén ölik le és dolgozzák fel a polgárság fogyasztására szánt sertéseket ÁJOyf Bí£^n;jrn incur r v I«í>jrf •sAbiad 1 Jßifasojf Aj ,Í£S2|Jr{ 3nÍOV3V ! iynira k .női 1A i3 A I .CjKí s 23fU2 »V13S2 3 .lají 'A & ti* 23 JJT A Jt32 a ni i A 320J£Í ygu’ib sertare Í£3S20 Dá §‘§'jv 4_ jA § 3CÍ innirf ZÎ.6V italßj .dbrf IoIeí nsiîo t^r níorl :«Í2S 2 xozl iEUI °u iSÄ ovi nőj liiA nil >Y§ ißn. lej rüí öd 23 îâf s A »cf Ih m m  d. ö fT e KOLOZSVÁR, julius 19. (Az Ellenzék munkatársától.) A feketepiacról szóló cikkünk utáni kanyarodjunk vissza a húshoz, mert a hússal való ellátás még mindig a kolozsvári közellátás egyik legfontosabb és legégetőbb kérdése. Két nappal ezelőtt felhívásban közölte a közellátási hivatal, hogy nagymennyiségű sertés érkezett a városba, a vágást azonnal megkezdték és a mészárszékeket ellátták annyi hússal, hogy minden mészáros Kiszolgáltathatta vevőinek az előirt husmennyiséget. Valóban, ennyi sertéshúst már régen láttak Kolozsváron. Nem is volt pangsz sehol. Minden háztartás megkapta a maga husfejadagját. Ahol a város húsellátásáról gondoskodnak A közönség csak azt látja, csak azt tapasztalja, hogy' van-e hús vagy nincs, de sejtelme sincs arról, milyen hatalmas munka és óriási szervezet birkózik a háttérben a nehézségekkel. Kevesen tudják például azt is, hogy a Kolozsvárra érkező sertéseket csak egészen kis mennyiségben vágják le a vágóhídon. Ttt csak a hadsereg élelmezésére szánt sertések kerülnek levágásra. A polgári lakosság fogyasztására szánt disznókat a Kolozsvári Husárugyár Kft. Kriza-utcai telepén ölik le, itt is dolgozzák fel és innen osztják szét. A közellátás kérdéseit tanulmányozva, meglátogattam a husárugyár telepét. Maga a husárugyár magántársaság kezében van, de a aiehéz időkre való tekintettel és a szociális elosztás érdekében a város bérli az üzemet. Pethő Károly, az üzem vezetője kalauzok végig a gyártelepen. Amint beléptünk egyik munkaterembe, földbe gyökerezett a lábunk. Az ember nem is hinné, hogy a mai husszükében ennyi hús is van a világon. Valóságos hushegyek az asztalokon, féldisznók a szegeken, óriási félmarhák. rettentő bordacsontok, combok, az asztalok körül meg sereg ember, nyakig véresen, csizmásán, kezükben borotvaéles kés, vagdalják, nyúzzák, csontolják, metszik, boncolják a holnapi levesbevalót, rostra való bélszint, rózsaszínű karajokat, tarját, édespecsenyét. Hogyan történik a hús feldolgozása? Szédületes még nézni is. Az ember csodálkozni kezd, hogy' nem kaszabolják össze egymást: hatalmas késeikkel ebben a hitetetUnül gyors munkában, — Ez itt a csontoló — magvarázza Pethó Károly üzemvezető. — Nagyjából írr osztályozzuk a különböző húsokat.. Ide egészben jön be az állat és innen kerül szét aztán a különböző termekbe, ahol a hús féleségei szerint feldolgozásra kerül. A velős- és a nagyabb csontokat is ítc fejtik ki a húsból és nagy ládákban gyűjtik össze. Ezekből a csontokból úgynevezett csontzsirt olvasztunk. Kitűnő ipari nyersanyag. Átmegyünk egy másik terembe. Itt is óriási asztalok: mindegyik tele májjal. Ebből a májból készül a husárugyár kitűnő kenőmájasa. Egy másik asztalon szinhus: ebből szalámi lesz. Fel kell tűrnünk a nadrág hajtókáját, mert a kőjáadlón ujjnyi magasságban folyik a viz. A falakon két méter magasságú csempe, körben pedig vizvezetékcső fut, amely' sugárban állandóan ontja a vizet. így akadályozzák meg, hogy férgek, bogarak bejuthassanak a munkatermekbe. Egy másik asztalon fejhus és megszámlálhatatlan mennyiségű szív. Ebből lesz a nyári - kolbász. Egy másik teremben végtelen sorokban egymásra rakva, lesózott szalonnák. Odébb óriási sonkák, az embernek igazán összefut a nyál a szájában. Hat amikor ráadásul elérünk a füstölőhöz és ott megcsap a füstölt sonka, füstölt hús Is füstölt szalonna régen nem érzett illata . . Egy teremmel odébb már megcsap az olvasztott zsír jellegezetes szaga. Ha ezt látnák a háziasszonyok. Négy-ötszáz literes kazánokban forr. kavarog, füstölög, perceg az olvasztott zsír és a kazánok mellett kétméteres mészáros legény hosszú lapáttal éppen most sz edi ki a friss tepertőt. A kazánok mellett nagy tároló. Ebbe szivattyúzzák a már kiolvasztott zsírt. A tárolóban körbefutó csőszerkezet, amelyben szüntelenül jéghideg víz cirkulál. Ez hűti le a zsírt. Nincs szükség a hús megfagyasztására Ismét egy másik terem: a hűtőgépek. In- pep. szabályozzák az alagsorban levő luispi- WíetoÁkamrák hőfokát. Szalmiákszesszel működik a hiitőszerkezet és két, három fokot is el leheţ vele érni. — Elég, ha ennyire hátik csak le a pihentető kamrákat? — kérdezem. — Tökéjetesen — feleli vezetőm. — Többre nincs szükség. Ha ugyanis a húst megfa- gyţisztjâk, vagy igen lehűtik, elveszíti az izét. Soha nem szabad fagypont alá hűteni, plus két-három fok a legideálisabb hőmérséklet, így a hús nem romolhatik meg, mert a pe nészgombák ebben a hőmérsékletben már nem szaporodnak, sőt el is pusztulnak és a hús eredeti ize is megmarad. Lemegyünk az alagsorba. Itt már egészen hűvös a levegő, bár kint rekkenő a júliusi meleg. Rengeteg cső fut mindenfelé a hűtőkamrákban. bent pedig hatalmas tömegekben fekszik a mai vágás eredménye. — Pihenni kell a húsnak legalább huszonnégy órát hogy élvezhető legyen — magva* rázza tovább Pethő Károly. A kőpadló itt ragyogó tisztára sikálva. A folyosón kampókon végig hosszú sorban fél. disznók függnek egymásután. Kettő-három a földön fekszik: leszakadt a kampóról. Ennek az az oka, hogy bizonyos súlyon felül meg kell nyúzni az állatokat és a bőrt be kell szolgáltatni a borközpontnak. Bőr nélkül pedig, különösen a kövérebbje, könnyen szakad. Két teremben egymás mellett sózott sza- lonnaoldalok, aztán egy homályos helyiség, ahol tekenőben egymással szemben két mészáros gyúr valami foszlós, fehéres mu'szát. Zsilt dagasztanak. Az olasztott zsir csővezetéken kerül le ide a pincébe, még meleg állapotban. Legkönnyebb ládában tárolni, de d'Ugasztás nélkül könnyen olvadna. Így a félig kihűlt zsírt meggyurják. mint a tésztát, így olyan lesz éppen, mint a foszlós kalács. Szálakra szakad és ha egyszer kihűlt, nem olvad meg olyan könnyen. A borsókás húst is felhasználják Egy nagy teremben megint hús. —- Ez itt borsókás hús — fejtegeti veze- j tőm. — A vágóhídon és nálunk is külön osztályozzák a beteg adatokat. Ezt a húst nem dobják cl: mert, ha jól átsütik, vagy megfőzik, a borsóka elpusztul benne. Pesten azt , csiákák, hogy félig megsütötték vagy megfőzték a húst és ugv árulták. Mi is kísérleteztünk ezzel, dehát sziikek rá a lehetőségeink Valamivel olcsóbban áruljuk, mint az egészséges állatok húsát, de mondom, egyszeri átsütéssel teljesen élvezhető és ártalmatlan. Mégis, érthető, vagy érthetetlen, már nem is tudom, a közönség idegenkedik tőle, amikor figyelmeztetjük, rá, hogy jól át kell sütni, vagy megfőzni mert az állat beteg Volt. így hat a fegyintézeteket és különböző intézményeket lát. juk el belőle. Vendéglőknek nem alkalmas, mert könnyen előfordulhat, hogy összekeverik más húsokkal, a vendég mondjuk, hirtelen szeletet kér, természetszerűleg a húst nem sütik át kellőképpen és már kész is a baj. Megnézzük még az olvasztó kazánokat, az elosztókat és az erőmütelepet, a darálógépeket és a műhelyt, aztán betérünk egy ajtón, amelyen ínycsiklandozó illatok áradnak. Száznegyven munkás kap ebédet a husárugyárban Ä konyha. Itt főznek a husárugyár 140 munkása számára ebédet. Bent termetes asszonyság óriási fakanállal kavargat egy rettentő üstben párolgó valamit, — Mi lesz ebédre? — kérdezi az üzemvezető. — Lucskoskáposzta. — Aztán dagadó van-e benne — kérdem. Az asszonyság komótosan megkavarja a párolgó ételt és önérzetesen, büszkén* felel: — Persze, hogy van, Anélkül nem is lehet íucskoskáposztát csinálni. Ez bizony igaz, de kérdezzék csak meg a mai háziasszonyokat, hogy hány lucskoskáposztát csinálnak: már dagadó nélkül. Néhány felvilágosítást kapunk még, aztán indulunk. A kapunál megállítanak. Szigorú ■ellenőrzés, nem viszünk-e magunkkal valamit. így is van rendjén. A város polgársága nyugodt lehet; ami húskészlet rendelkezésre áll. azt igazságosan, arányosan osztják szét. A husárugyárban egyetlen gramm, egyetlen darabka hús, vagy csont kárba nem megy. innen nem kapnak protekciósok, itt az állatnak minden porcikája a maga helyére kerül. ÓVÁRI-ÓSS JÓZSEF. Nines ok nyugtalanságra az ui árrendszer miatt! BUDAPEST, julius 79. Mértkadó politikai és gazdasági körökben sokat foglalkoznak «’/ utóbbi időben azzal a nyugtalansággal, amely egyes társadalmi rétegekben lábra kapott az uj árrendszer életbeléptetése óta. Valóságos hisztériahullámmá növekedett a nyugtalanság. Mértékadó körökben azonban megállapítják, hogy teljesen alaptalan ez az idegesség. A nyugtalanság legfőbb oka az, hogy egyes eseményekből olyan következményeket vonnak le, amelyek nemghogy nem felelnek meg, hanem éppen ellenkeznek a valósággal. Az a tény. hogy a bankjegyforgalom sehol a világon nem növekedik olyan kismértékben mini nálunk. Egyesek nyugtalanságukban szabadulni igyekeznek pénzüktől, amellyel pedig teret adnak a feketepiacnak és kereskedelemnek. Az uj termésbeszolgáltatás rendszere cs a jó termés lehetővé teszi, hogy mindenkinek biztosítsák az élelmiszer jegy hiánytalan beváltását, ezentúl pedig igényelni senkinek sem lehet. Nagyionlossógu rendieteket közölt a Budapesti Közlöny BUDAPEST, julius 19. (MTI.) A Budapesti Közlöny juiius 18-i száma a következő rendeletét közli: A minisztérium rendeletét a hadi műszaki tanács összetétele, működése és ügyvitele tárgyában, a közellátási m-mszíer rendjelt él az il lat szerek, kozmetikai készítmények és drogéria-cikkek legmagasabb viszonteladói, fogyasztói árának megálliapita sa tárgyában; a -földművelésügyi miniszter rendeletét a vadászati tilalmi idők megállapítása tárgyában; a pénzügyminiszter rendeletét az 1913. évi külön földadóról, az 1943. évtől a földadó kulcsának az erdőművelési ágban használt földek kataszteri tiszta jövedelmének felemeléséről, a. vizi társulatokat megillető adóvissza- férit'ésekröl és a földadó után kivetett. állami pótadó leszállításáról szólótendelet végreh-ajtasa tá 1 gyában t«i Mavet iparotok lelkiismeretlenUI mailétik a közellátási rendeleteket** A közellátási miniszter rendeleta ez ipartestületi elnökökhöz BUDAPEST. julius 19. (MTI.) A közeliá- tasügyi miniszter a közellátásira vonatkozó szabályok megtartása végett leiratot intézett az ipartestületek elnökeihez. Megállapítja, hogy egyes iparosok lelkiismeretlenül mellőzik eddigi rendeletéit, hemc'dk meg nem engedett előnyöket szcrţznek hanem káros tevékenységükkel súlyosan veszélyeztetik az ország közellátását. Éppen emiatt felhívja az ipartestületek elnökeinek figyelmét azokra a jogokra és kötelességekre, amelyek a jogszabályok, alapján megilletik az ipartestületet. Amennyiben az ipartestület figyelmeztetése nem lenne elegen dő, akkor az ipartestükt jelentése alapján a rendeletét meg nem tartó iparost megfelelő megtorlásban részesítik. Egyetem-Mozgóban ma utolsó nap: Családunk F szegyene HolnapiM az olasz fiim- gyá tásgrandiózus remekműve, a legbriliiánsabb vilógsz nzáció. Csak 16 éven ielülieknek engedélyezve : ff «9 80 ff Bűnös no Főszereplők: Vittorio de S.ea, Fosco Giachelti es Gino CervL A külpolitika hiral MACKENZIE King kanadai miniszterelnök az ottawai képviselőházban vázolta a kanadai kormány állásfoglalását a háború után létesítendő nemzetközi szervezetre vonatkozóan. A miniszterelnök kijelentette, hogy lehetetlenség minden egyes államnak ugyanolyan és egyenlő szerzett jogot adni a nemzetközi döntésekben. Noha nemcsak a hatalmas nemzeteket fogják feljogosítani a nemzetközi ügyek lebonyolítására, mégis lehetetlen egy olyan nemzetközi szerv, amelyben az .egyesült nemzetekhez tartozó mintegy 30 önjogu állam egyenlő mértékben vehetne részt. BOHÄBAYBEN rendezett nyilvános ülésen a britindiai kormánytól a politikai foglyok botoztatásának megszüntetését követelték, mert számos esetben asszonyokat is megfenyítettek ilyen módon. SUEYRO ellentengernagy, Argentina alelnöke, 54 éves korában elhunyt. AZ OLASZ testületügyi minisztérium a kerületek prefektusai számára irányelveket adott azoknak a munkaerőknek azonnali összefogására, amelyek ezekben a napokban felhívásra a fasiszta párt illetékes szervezeteinél munkára jelentkeznek. A háború, illetve élelmezési szempontból nem feltétlenül szükséges üzemeket egészen, vagy részben bezárják. A márványbányákban folyó és a városok és utcák karbantartására szolgáló munkálatokat azonnal be kell szüntetni. A !8 —40 éves, a fenti módon felszabadítóit, munkásokat nőkkel, vagy idősebb férfiakkal kell helvettesiteni. A NEWYORK TIMES Moszkvából visszatért kiadója kijelentette, hogy a Szovjet-Unióban komoly élelmiszervalság van. Az összes kisegítő eszközöket a vörös hadsereg szolgálatába kellett állRani. Szamosmenti napló DEÉSI HUBER ISTVÁN, a Désről elszármazott ismert budapesti festőművész. akinek, tavaszi tárlatán a mult évben Désről feste t képéivé1 volt jelentős sikere, nvári szabadságát Désen tölti, ahol a ref. vártemplomot és a Nagyszamos vidékét rajzolja. A most készülő munkáit téli tárlatán állítja ki a Székesfővárosban. A TÖREKVÉS KÖZMÜVELÉSI EGYESÜLET műkedvelői közelebbről az Elnémult harangokat fogjak betanulni, az időkhöz mér* átdolgozásban. A rendezés munkájára az egyesület elnöksége Bányai Ferenc vallás- tanárt, az ismert kulturmunkást kéri lel. V Törekvés elnöksége ku'turmunkája folytatásához újabban Í00 darab könyvet kapott a kultuszminisztériumtól. A SZAMOSUJVÁRI lövészünnepségben Anta’ Dániel, a vármegye főlövésze tartott szárnyaló ünnepi beszédet, melyben' a magyar csa. Iád harcos kitárté* szellemére utalt. Ol.AHSZENTGYÖRGY Északerdély, illetve a Szamosmedeuce legszebb fekvésű fürdőhelye — miniatűr Svájc. Fellendítése, kiépítése az erdélyi feladatok közé tartozik, Újabban magántőke is érdeklődik a fürdő iránt, aminek kellő kiépítése üzletnek sem rossz és ezenkívül Északerdély forgalmát is egyszerre kedvezően megváltoztatná. ORVOSKINEY EZ ÉS. Budapestről jelentik: A belügyminiszter az Országos Társadalombiztosító Intézet kórházi orvosainak, létszámában dr. Kisfalud1' Bertalan nagybányai intézet: alo; \ őst kórházi adjunktussá kinevezte. á
