Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-17 / 159. szám

— 2 E i. T. r. V 7 (: K 1 9 l 3 j «I 1 I u ■» 17. I'ojíanisi István Kátéja Az Erdélyi rudom.vi.yos Intézet uj kiadvá- rváról kívánunk iv.ilk.ilomni.il beszámolni. 1 amás Lajos, .1 Ludományos Intézet igazgató­ja. ,i nug\ .írországi tudományos világban es ,i küllőid flott is mint a román nyelvészet cv művelődéstörténet egyik leghivatottabb mii' velője ismeretes. Nagy munkáját „Rómaiak, románok és oláhok Dácia-Trajánban*' a Ma­gsam Tudományos Akadémia adta ki francia é-- magyar nyelven. I hatalmas anvagot lel őlelő kritikai munka a román nép és nyelv kialakulásával foglalkozik s a mai románság dáctai kontinuitásáról felállított teóriákat cá fólia meg. Az új könyv Tamás Lajos másik kutatás­iét iiletének; a magyar- román művelődési kapcsolatok tanulmányoz isának uj eredménye. Tamás Lajosnak e körbe vágó munkái közül a legismertebbek azok az alapos összefoglaló id­le gü írások, amelyek az Asztalos Miklóstól szerkesztett „Történeti Erdélv^-beo és az 1040-ben, a Magyar Történeti Társulat kiadá­siban megjelentetett ..Erdély" c. gyűjteményes műben jelentek meg. Eogarasi István Kátéja, melynek most Tamás Lajos hasonmásu es at- i r r szövegét tette közzé s történeti és r. vei vé­si éri feldolgozását készítette el, a magyar - román művelődési kapcsolatoknak eg'in. leg­érdekesebb fejezete. Ismeretes, hogy a reformáció erdélyi egy­házai, a szász evangélikus és a magyar refor­mátus egyházak a XVI. század közepe óta milyen céltudatos munkát végeztek nyísfél- századon át az érd elvi románság egyházának megreformálásáért. Az első román nyomtatott könyvek és az első román iskolák ennek a missziói törekvésnek az eredményei. Tamás I aios munkája annak az erdélvi területnek XVII. századi román művelődési visz.onvai közé vezet be. ahol e nvugati reformáló tö­rekvések a leginkább átalakították a keleti románságot s a legmaradandóbb hatást érték el. E terület Lugos és Karánsebes vidéke és Hunyad déli része. Ennek a vidéknek a ro­mánsága kőiében volt a legerősebb a közép­kori katolikus nnsszió hatása is s annak nyo­mai még a XVI. század végén, is felismer­hetők. Nem valószínűtlen, hogy a nvugati egyház és művelődés c terület románjai közt való meggyökeresedését elősegitette az, hogv e vidéken: Hátszeg környékén és a 8 román szörénvségi kerületben a t lnemes román ke- nézi társadalomból tekintélyes számú, külön társadalmi réteget alkotó román nemiség emelkedett ki. Gusti professzor falukutató csoportja az elmúlt években végzett megfi­gyelései alapján irta le a hunyadmegvei Klpotiva községről, hogy ott a románul be­szélő, román fajú „nemesi'1 osztály ma is elkülönül a románul beszélő „rumanok*- cso­portjától. E társadalomtörténeti és középkori előzmények után jelenik meg a reformáció a Bánságban és Hunyadmegyében s olvan erős szervezetet épít ki. mely, elszakadva az erdélyi román egyháztól, külön önálló esperességeket hoz létre a magyar református püspök főható- aiatt. .A romár reformáció irodalmi emlékeinek egy tekintélyes részé a Bánság és Hunyad- megye városaihoz kapcsolódik s lehetővé" teszi, hogy képet alkothassunk arról a hatásról, ami­vel ez a nyugati szellemi áramlat átalakította e vidék románságának nemcsak egyházi, ha­nem kulturális életét is. Az i;8i-ben kiadott Szászvárosi Ószövetség, mely Geszthv Ferenc dévai várkapitány költségén jelent meg, fel­sorolja a könyv munkatársait, azokat a pa­pokat és tanítókat, akik a reformáció szelle­mében munkálkodva e vidék román népét megajándékozták a Szentirás első könyveinek román fordításával. Neveikből megállapít­ható, hogy c fordítás nem valamilyen udvari prédikátor müve volt, hanem olyan egyházi fél fiáké, akik benne éltek a román egyház közöségi é'etében s igy valószínűen komolyabb és állandóbb hatást tudtak kifejteni. A kö­vetkező század folyamán e vidékről maradtak fenn a zsoltárok és református dicséretek kéz­iratos román fordításai s a forditó és másoló papok nevéből, a másolatok dátumaiból sejt­hető, hogy e magyar lelkészek életük teljes odaáldozásával szolgálták a román református gyülekezetekben a nyugati misszió és a ro- mánnyelvü művelődés ügyét. Ezeknek a lelkészeknek a sorába tartozott Fogaras-; István is „a lugosi már az igazságot rész szerint megismert oláh—magyar Ecclé- siának lelkipásztora“. Ö is foglalkozott a Dávid zsoltárainak románra fordításával, de zsoltárfordítása befejezetlenül maradt. Elkészí­tette azonban a Heidelberg! Káté román for ditását s e munkája Barqsay Ákos, lugosi és karánsebesi bán, későbbi erdélyi fejedelem kétségén 1648-ban Gyulafehérvárt meg is je­lent. E latinbetüs, két példányban fennmaradt Ma és a követ­kező napokon az A ltl*ÁI> film szí n h á zban tíz óvad legsike­rültebb magyar művész filmje: Haláltánc Filmre irt'i : BA­. JÓZSEF. klöadáüok kéz* dr!<• hotköznapo kon: A, fi ós 8 1 or, vasárnap és n- nepnapokon: du*, ll. d. u. ne^yr-d 3, A, fi és 5 órakor. Főszerepekben : l.á/Ar Mária, Goll ff»*«, Uriiy, Somlit y, »'erén yi, Hak látry és Ki I lesi VASÁRNAP D. E. ll ÓRAKOR MATINÉ OLCSÓ IIELYÁR4KKAL kutató, állandósulást kereső korban a Bánság és a Hunyad vidék román reformációs irodai ma egységes és folytatólagos kísérletként je­lenik meg. lög.u.isi nyelve épít a Szászvárosi ószövetség nyelvi hagyományaira s tovább él a XVI l. század kéziratos z.soltárforditásaiban. A »Ugy.ils.ig álltai kö/ vetített nyugati szel­lemi áramlat kívánalmai szerint tehát rom.m irodalmi ni elv kialakulása indul meg * ez hunyadmegvei és bánsági népnyelv mellett e' sorban a magvar irodalmi nyelv hatásait tű* rözj vissza Értékes és jelentős hatás ez, a magyar kulrura román hatásának fontos feje­zete, aminek érdeméből semmit vem von ie az. hogy a román művelődés későbbi korsza­kai nem ezt a hagyományt építették tovább. T I. Közlemény! Cserkészrepülok kolozsvári alaku­lata í, ho 18-an, vasárnap déli 12 óra­kor a városháza k&zyyüiéstermében alakuló és alapszabályt hozó köz­gyűlését tartja. Tárgysorozat: Alap­szabályok ismertetése és elfogadása Tisztikar megválasztása. Német anyayszállitások Románia számára UI ronüínn^elpü HíidsI&ergi&títé jelent meg Ertíéís&en Az erdélyi református egyházkerület kiadásában uj románnyelvü Heidelbergi káté jelent meg. Ennek a kiadásnak az a célja, hogv azok a szétczórlságban élő reformátusok, akik elfelejtették anya­nyelvűket, minél hamarább elsajátíthas­sák hitvallásunk tételeit. A kátéban pár­huzamosan román szöveggel magyar rész is olvasható, hogy igy egyúttal magyarul megtanulhassák a kátét. A kitűnő fordí­tás Tatár Ferenc ref. kollégiumi tanár munkája. Az első románnyelvü kátét 1642-ben I. Rákóczi György, a másikat ] 648-ban Barcsov Ákos, a harmadikat 1656-ban II. Rákóczi György adatta ki. 9 társadalmi rangkórság ellen hirdetett harcsí Székelvudva hely lakossága Ipari pályákra kell irányítani a székely ifjúságot SZÉKELYUDVARHELY, julius . 17. Az Erdélyi Párt székelyudvarhelyi tago­zatának választmánya ülést tartott, ame­lyen megjelentek a városi iparosok, ke­reskedők, kisgazdák és az értelmiségi osztály képviselői. A pártiroda^ helyisé­gében lefolyt értekezleten az egyes fel­szólalások során megrázó erővel jelent­keztek a különböző társadalmi rétegek, illetve foglalkozási ágak panaszai, kívá­nalmai és a magyarság sorskérdéscivel szemben tanúsított egységes álláspontja. A megbeszéléseket Biró Lajos elnök, vitézi széktartó megnyitója vezette oe, •melynek keretében megemlékezett a me­gyei tagozat vezetőségében történt vál­tozásról és üdvözölte az uj elnököt, Sza- káts Zoltán felsőházi tagot, úgyszintén dr. Sebesi János nyug. alispánt abból az j alkalomból, hogy a vármegyei törvény­hatóság legutóbbi ülésén érdemeinek el­ismeréseképpen elhatározta arcképének megfestését. Ezután Nagy Ferenc vár­megyei titkár tette meg jelentését a vá­rosi tagozat kétévi működéséről, maid javasolta a kulturális szakosztály meg­alakítását, amelynek hivatása volna a közönség széles rétegeiben ébren tartani a magyar öntudatot és testvéries érzést. Váró György dr. országgyűlési képvi­selő tartotta meg ezután érdekes beszá­molóját a marosvásárhelyi pártértekez­letek keretében történt eseményekről és határozatokról. Megemlékezett a Kisebb­ségi kérdés tárgyalásainak anyagáról, ismertette a Hangya és a kiskereskedők viszonyának, a földgáz vezetésének s a szórványokban élő magyarság helyzeté­nek kérdéseit, majd bejelentette az érte­kezlet egyik legfontosabb eredményei, a székely kongresszus megtartásának elha­tározását. Bíró Lajos elnök ezután közölte, hogy a városi tagozat önálló titkárságot léte­sített és annak vezetésével Farczádi Sán­dor Áron, Brassóból honositott volt vár­megyei tisztviselőt bízta meg, majd fog­lalkozva a javaslatokkal, a választmánv elhatározta, hogy Székelvudvarhely terü­letén beszervezi a szomszédsági rend­szert és megalakítja a kulturális szak­osztályt. A felszólalások során Papp Dezső ke­rekedő. Sigmond József unit lelkész, Nagy Dénes és Kovács István cioészina- rosok. Esztegár Gerő kereskedő és Or­bán Balázs szücsmester foglalkoztak a társadalom különböző kérdéseivel. A fel­szólalók rámutattak arra. hogy a múlt­ban egységes erdélyi magyarság leom­lott társadalmi válaszfalai az utóbbi idő­ben ismét jelentkeznek és a mai időknek meg nem felelő módon — egyes esetek­ben — érthetetlem magatartás igyek­szik elválasztani egymástól különböző társadalmi rétegeket. A választmány el­határozta. hogy a jövőben fokozott mértékben fog küz­deni ez ellen a beteges tünet ellen és nem tűri, hogy a székely anyaváros testvéries egységét megbontva, egye­sek magatartása elválasszon magyart a magyartól. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban az egyik kereskedő fájdalmasan emlitette me^. hogv rossz irányban fejlődik, a mai ta­nuló ifjúság felfogása is az ipari és ke­reskedelmi pályákkal szemben. Akkor, amikor a zsidókérdés megoldásával egy­idejűleg az ipari és kereskedői utánpót­lás megvalósítása elsőrendű fontosságú­vá vált, a tanuló ifjúság nem az anyagi előnyökkel járó szabad foglalkozást vá­lasztja életpályájának, hanem elözönli a hivatalokat s 'még a négy középiskolai végzettségű ifjú is segédjegyző kíván lenni, mig végülis annak az osztálynak a proletárjává válik, amelyben — kellő ké­pesítés hiányában — képtelen megállni a helyét. Erre a téves felfogásra jellem­ző, hogy sok esetben/ a taníttatott ^ if jú szégyelli és lenézi apja foglalkozását és nem kívánja azt örökségképpen folytatni, holott a szülő személy szerint megbecsült tagja a város társadalmának. Ez a hely­zet azt eredményezi, hogy az iparos és kereskedő a legnagyobb utánjárással sem tud üzletébe tanoncot találni, ami ezen az utón haladva, az ipari és kereskedel­mi pályák elnéptelenedéséhez fog vezet­ni. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozva, az Erdélyi Párt városi választmánya elha­tározta, hogy a megalakítandó kulturális szakosztálynak elsőrendű feladata lesz ezek eilen a visszásságok ellen küzdeni és a legkülönbözőbb előadások megren­dezésével igyekszik majd a társadalom nevelését abban az irányban állítani, ami a követelményeknek megfelel a magyar­ság jövőjének érdekében. A választmány ülése mindvégig a leg- testvériesebb hangulatban folyt le. BUKAREST, julius 17. Németország a Bukarestbe vezető földgázvezeték építé­séhez, amely jelentős mennyiségű kcol* megtakarítását és eddig ki nem aknázott talajkincsek értékesítését fogja lehetőié tenni. 5500 tonna súlyú szegecselésrnen- tes acélcsövet es mintegy 100Ü tonna sú­lyú különböző tartozékot szállított. At említett csőmennyiség 65 km. hosszú ve­zeték létesítéséhez elegendő. Bukates'- ben jelenleg építik azt a csőhálózatot, amely a földgáz szétosztásáról fog gon­doskodni. Ehhez 7800 tonna acélcsőre van szükség, amit ugyancsak Németország száj!it. A bukaresti távgázvezeték építé­sén lcivül a háborít kitörése óta 21.400 tonna sulvu acélcsövet fektettek le olaj­vezetékképpen, amit szintén Németor­szág szállított. Ezenkívül tárgyalások folynak további acélcsövek szállítására vonatkozólag amelyek az erdélyi föld­gázt vezetnék Bukarestbe. A tárgyalások már annyira előrehaladott állapotban vannak, hogy az ideiglenes megrendelést már meg is tették. Ezeknek a berendezé­seknek a szállítása lehetővé tenné, hogy Románia energiagazdálkodását egészen uj alapokra helyezze, ami által a román ipar kiépítése lényegesen könnyebbé válnék. (B. É.) Mennyit jótékonykodik a főváros A főváros a nyári hónapok alatt csök­kenti szociális tevékenységét és az ínség- akciók a rendesnél kisebb keretekben folytatódnak. Most tették közzé a junius havi társadalompolitikai nép- és család- védelmi akciók számadatait. Eszerint az elmúlt hónapban 78 főzőhelyen szolgál­tak ki ingyenebédet a rászorulóknak és az ebédsegélyben részesülők átlagos szá­ma naponta 18.433 volt. Ezek közül 13.000 gyermek, a többi felnőtt. A terhes és szoptatós anyák, valamint a csecsemők számára átlag napi 2000 liter tejet osz­tottak ki. tejet kaptak a tüdőbetegek is. Az ínségesek számára kiosztásra került még 260.000 darab jótékonysági élelmi­szerutalvány éspedig 109.000 darab hen­tesáru, 65 ezer darab lóhus és 86.000 da­rab reggeli levesutalvány. Az ingyenke­nyér akció szerint 160.000 darab kenye­ret osztottak ki, egv-egy adag 16 deka volt. Folytatták a íelruházási akciót is, melvnek keretében az iskolásgyermekek 230, a felnőttek 340 darab különböző ru­haneműt ingyen. Megjavították 290 gyer­mek rongyos cipőjét. A gyermeknyaral­tatási akcióban most 1254 gyermek vesz részt. A fővárosi alkalmazottak bajtársi szolgálata keretében 547 családot részesí­tettek segélyben és 152 hadbavonult csa­ládtagját juttatták munkához és kereset­hez. (Magy. Tud.) TÖLTŐTOLLAKAT, tintakulikat az „Ellenzék“ könyvesboltban vásá* roljon, Kolozsvár, Mátyás király-tér Romániában jelentkezni kötelesek a kézművesek és azok a szellemi munkások, akiknek ezidőszerint nincs állandó elfoglaltságuk. Buka­rest bői j©len t ik: Az uj mun kak öny v kiboosátá*sáró 1 szóló törvénnyel kap­csolatban a román munkaügyi mi- nisztériium elren;d!elte, hogy az összes kézművesek és mindazok a szellemi munkások, akiknek ez id ősz éri ni nincs állandó el fogda,! f ságok, jelent­kezni tallóznak a főváros és a vidék munkaügyi hivatalainál. (B. É.) UJ BÉLYEGSOROZATOT BOCSÁT KI A SZLOVÁK POS1 A. Pozsonyból jelentik: A szlovák posta e hó végén három értékből álló bélyegsorozatot bocsát ki jótékony célra, felárral. r 11»-iit 091 qf LJ kátét .ulj.i most ki Tamás 1 .tjos hasonmásban és átiratban s teszi igy a jövő kutatók »zá­rnám is hozzáférhetővé. A káté lorr.isaiv.il foglalkozva megállapítja, hogy .1 korabeli gazdag magyar kátéirodalomból az 163^, évi és 1643. évi latin—magyar kétnyelvű gyula­fehérvári kiadás, a 1 leiilclbcrgi Káténak egy 66 kérdésre cg> s/crűsiietr formája szolgán .1 fordítás alapjául. bogarast kátéjának a jelentőségét az. adja meg, hogy ez a lugosi és karánsebesi román református .iskola növendékei számára tan­könyvül s/olgált s nem lehetetlen, hogy s, c- lcsebb körökben is elterjedt, hiszen ebben a korszakban számtalan fejedelmi rendelkezés irta elő, hogy a román papok tanúsík a kátét gyülekezeteikben s az esperesek és 1 püspö kök pedig ellenőrizzek a mintást. A káté szövegének nselvészeti feldolgozásában Tamás Lajos részletesen foglalkozik a Fogarasi n\el­vében megjelenő provincialism ivókkal, vala­mim a szintaxisban, a szokepzesnen, „öl. Go. szavak használatúban megnyilvánuló erős ma­gyar hatással s uj oldalról világítja meg a káté művelődéstörténeti jelentőseget. Rámutat arra, hogy a XVI.—XVII. század­ban milyen nehézségekkel kellett megküzde­nie. milyen erőfeszítéseket kellett tennie a kialakulatlan, irodalmi hagyománynélküli ro­mán nyelvnek, hogy a vallási irodalom meg teremtésének, a reformáció korában rázúdul1) feladatoknak megfelelhessen. Ebben a lázasan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom