Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-16 / 158. szám
A feketepiac Totális harcot hirdet az irányított gazdálkodás a rendkívüli viszonyok vámszedői ellen GAZDAG ■CIRKUSZ Pénteken esle fél 8-kor nagy díszelőadás. Szóm haton két előadás : délu'án 5 órakor és este fél 8-kor. I Vasá rnap három előadás: d. u- 3-kor, 5-kor és fél 8 órakor. Délutáni előadások teljes esti műsorral. — Világvárosi műsor ! sgaBftMiWirimMmmkmmgmernsm KOLOZSVÁR, július 16. (Az Ellenzék munkatársától.) Mindenki tudja, a felelős kormánytényező éppen úgy, mint a kültelkek legutolsó sikátorában lakó háziasszony, aki reggel vékonyka szatyrával nekiindul a piacnak vásárolni valamit ebédre, vagy vacsorára: feketepiac, igenis, van, igenis, létezik, minden ellenőrzés, minden üldözés és minden hatósági eljárás ellenére. A közellátási kérdések egyik legalaposabb ismerője és szakembere, sőt felelősvezetője mondotta nekem, amikor a feketepiac letörésére hozott intézkedések felől érdeklődtem: Totális szervezéssel kell letörni a feketepiacot — A feketepiac az a maffia, amely ellen szinte hiába emeljük fel tiltakozó szavunkat, szinte hiába védekezünk, amellyel szinte hiába vesszük fel a küzdelmet. Legyőzhetetlen, mert mindenki részese, mindenki haszonélvezője, vagy kizsákmányolt ja. A nehézségen csak a totális szervezés és annak drákói szigorú végrehajtása segithet. Keserű szavak, de igazságukat senki kétségbe nem vonhatja. Az is igaz viszont. hogy Magyarország nem áll az első helyen a feketepiac tekintetében. Göbbels dr., német birodalmi pröpa- gandaügyi miniszter egy nemrég mondott beszédében szólott a feketepiacról és már ezzel elismerte, hogy a feketepiac Németországban is szedi a maga vámját. Talán ne is beszéljünk a többi háborús országról, főleg Franciaországról, ahol a feketepiac garázdálkodásai elképzelhetetlen méreteket öltöttek. De nemcsak a háborús országok szenvednek a feketepiac özeiméitől, nem kiméli az meg a semlegeseket sem. Svájcban éppen ugv dühöng a feketepiac, mint a lapokból olvassuk, . mint Spanvolországban, vasv akár Portugáliában. Egyedül talán Törökország az egyedüli és egy kicsit Portugália, amelv még ,.szárazon megúszta“. .. Nemzetgazdasági, közgazdaságpolitikai szakértőnek kell lenni ahhoz, hogy valaki megmondhassa, mi a helyes ut a feketepiac letörésére. Két ut lehetséges általában: a szabadgazdálkodás és az irányított gazdálkodás útja. Az irányított gazdálkodás felveszi a harcot a zug- piaeeal Szabadgazdálkodás esetén az árakat a kereset és kínálat törvénye szabályozza. Minthogy pedig háború van, a közszükségleti cikkek kereslete a kinálattal szemben erősen megnövekedik, természetes tehát, hogy az árak ennek megfelelően ugrásszeroen emelkednek. ' ' i- ' v r i ţ? • I '. F t v * > £ * 'i a a í 4 * 4 / _ . 1 > i Á il v i’ífc j 4 i\ ka/) tr tiY j j Éppen ennek megakadályozására vezették be a hadviselő államok, de a semlegesek is az irányított gazdálkodást, amelyben az árakat nem a kereslet és kínálat, hanem a munka szabályozza, mint értékmérő. Ezekután nyilvánvaló, hogy vagy számolunk a csillagászati magasságokba ugró árakkal és ez esetben eltűnik a feketepiac, vagy továbbra is megmaradunk az irányított gazdálkodás elvei mellett, ez esetben pedig számolnunk keii továbbra is a feketepiaccal. Természetes, hogy mindez csak elméleti fejtegetés, mert közellátásunk tényezői a múltban, akárcsak a tengelyállamok mindegyike, az irányított gazdálkodás mellett döntött. Az irányított gazdálkodás előnyei fél- reismerhetetlenek. Első és legfontosabb, figyelmen kívül nem hagyható előnye az irányított gazdálkodásnak, hogy a rendelkezésre álló készleteket a fogyasztók között arányosan és igazságosan osztja szét. Igaz, hogy a feketepiac révén a gazdagok, vagyis azok, akik a feketepiac túlzott árait meg tudják fizetni, előnyben vannak, de az is kétségtelen, hogy a boldog békeévekben sem főtt tvuk és nem sercegett liba a szegény munkáscsaládok asztalán. Az irányított gazdálkodás ezzel szemben elérte azt, hogy a legszükösebb viszonyok között, a leg- kisebbre csökkent élelmiszerkészletek ellenére is biztosítani tudja a legsze- aénvebb és sokgyermekes családok élel-rmszerszükségletét, a legminimálisabb á^on. Nyilvánvaló volt, hogy valamit tenni kell, mert a feketepiac . lt „ malomköve között felőrlődött volna a polgárság. Ezért valósítják meg az úgynevezett Jurcsek-féle tervet, amely a szükségleteket és termelvényeket pontszám alapján rendezi. Ha a falusi gazda, mondjuk, két tojást ad el, bizonyos számú pontot kap. Ugyancsak bizonyos számú pont jár csirkéért, búzáért, árpáért, mindenért, amit falusi gazdaságában termel. Minden gazdaságnak mérete szerint bizonyos pontszámmal kell résztvennie az országos termelésben. Ha a pontszámol beszolgáltatta a köznek, ezzel eleget tett állampolgári kötelezettségének és az állam, hogy divatos szóval éljünk: »nyugton hagyja“. Az esetleg ezen felül termelt fölösleget szabadkézből adhatja el. Német gazdasági szakértők véleménye szerint a gazdasági renditek ez az uj rendszere zseniális és feltétlenül megoldj3 a feketepiac nagy problémáját. Fő kérdés: hogyan sikerül a kivitelezése?. .. Az előjelek igen biztatóak. Minduntalan azt tapasztaljuk, hogy amióta a Jurcsek-féle terv a megvalósítás állapotába lépett. a falusiak szívesen hozzák be fölös BUDAPEST, július 16. (MTI.) Bensőséges, szép, a vállalatalapító éisi vezető iránti kegyelettől áthatott ünnepség keretében csütörtökön délben leplezék le a Magyar Távirati Iroda és testvérvállalatai néhai nagynevű elnökük, vitéz leveldi Kozma Miklós mellszobrát Az ünnepség a Hiszekegy hangjai val kezdődot<t, majd vitéz nárai Náray Antal nyugalmazott vezérőrnagy, a Magyar Távirati Iroda és a Rádió elnöke mondotta el szobor avat ó, ü nnep i beszéd ét. Vitéz Náray Antal éj jen zéssel és tapssal fogadott ünnepi beszéde után Leliotay Árpád, a Nemzeti Színház művésze elszavalta vitéz Somogvvá- ri Gyula „Szoboravatás41 című ez al-J iMAiROSVÁ'SÄBTTELY, julius 16. A Csíkszeredái törvényszék a múlt év júliusában lopásért egyévi börtönre ítélte Borbély Vince 35 éves rovott- műi tu gyér gv ő t öl gyesi napszámost. Borbély e hó 5én szabadult a s.zia- raosiujvári börtönből, ahol büntetését töltötte. Első útja Dédára vezetett, ahol 7-ién éjszaka 11 és 12 óra. tájban be zörgetett B^koleán Józsefivé dédai asszony lakásába. Az asz- «zony megkérdezte, kit keres. Azt Jelelte, hogy egy zsidó fiúval szerelne beszélni, aki — tudomása, szerint — az azelőtt való napon itt szállott meg. Az öregasszony kijelentette, hogy valóban megszállt nála egy zsidó fiatalember, de egv nappali előbb már elutazott. Ezután Borbély Vince bebocsátást kért azzal, hogy két napja nemi evett egy falatot sem. Az öregasszony megsajnálta., beeresztette, asztalához ültette és enni adott neki. A szobában még egy dédai asz- szonv és két kisgyermek tartózkodott. Borbély Vince evés közben gyorsan terepszemlét tartott a lakásban, majd elhatározta, hogy innen pénzt szerez, hogy tovább utazhasson. Vacsora után egv kést kért azzal az ürüggyel, hogy takancsszijóból le akar vágni egv darabkát. A késsel a. kezében az ablakhoz ment, lezárta, majd támadólag Bukoleáné elé lépett és rá mordult, hogy a föld fenekéből is kerítsen elő neki 30 pengőt. Az öregasszony megtagadta a kérést, mire Borbély rá támadt a késsel. Közben a másik dédai asszony a Két gyermekkel az udvarra szaladt, hogy sesít.séaéft kiáltozzák. Ez alatt az idő alatt Borbély kétszer az öregasszony felé sújtott vajukat, tojásukat, baromfiukat, sőt nagy állataikat is szívesen adják oda a vágóhídnak, bár addig huzószkodták az igénybevétel elől, mert tudják, hogy megkapják érte az igazoló írást a pont- számról és ha a pontszámúk megvan, az állam, illetve a közösség a továbbiakban nem szól bele magángazdaságaik intézésébe. Ezeket az elméletinek látszó, de a gyakorlati életben nélkülözhetetlen elgondolásokat feltétlenül el kellett mondani, hogy megértsük az Ellenzék cikksorozatának további fejtegetéseit. Cikksorozatunk további részében a tej, a vaj a tojás, a zöldség és a hús közforgalmának titkait tárgyaljuk a sajátságos és különleges kolozsvári lehetőségek és viszonyok alapján. kalomra irt versét, majd Tomesányi Kálmán belügyi államtitkár a kormány nevében hatalmas nemze^iszi- nü szalaggal átkötött koszorút helye- j zett a szobor talapzatára, utána vitéz leveldi Kozma Miklós özvegye, . leánya, fia, majd gróf Markovits Kálmán, a volt bajtárjait nevében, vitéz Náray Antal a Magyar Távirati Iroda és a téstvérvállailatai nevében helyezett koszorút a talapzatra. Köszörűiét éhé!lel adóztak az eifiunyt emlékének az Országos Magyar Sajtók amara és a különböző- újságíró jóléti intézmények is. A lélekemelő ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. a késsel és a karján súlyosan megsebesítette. Ezután kirohant az udvarra, a véres kést eldobta és a vasút mentén l'évő nádasba vetette magát. Megvárta a Marosvásárhely felől érkező személyvonatot, bemászott az egyik kocsiba és M'aroshévizig utazott, itt bekopogott légi kenyéradó gazdája, egv földműves lakásába. Ott a gazdálkodó anyósa nyitott ajtót, aki közölte, hogy a gazda egy évvel ezelőtt meghalt. Borbély Vince itt is enni kért. majd befeküdt az istállóba és másnap délig aludt. A csendőrség közben Gyergyótölgyesig vezette a nyomozást. Közben a rovott-múltú szolgalegénynek a megelőző éjszaka sikerült behatolnia szállásadója lakásába. Egy vasdoronggal szétfeszítette az ablak vasrácsát, bement a .szobába, egy zsákba begyömöszölte a lopott holmit, posztóvéget és más ruhaneműt, majd Gyergyóditróba utazott. Itt az egyik szabómesterhez ment, hogy a lopott posztóból ruhát csináltasson. A szabónak feltűnt, hogy a különféle holmit rendelője zsákban cipeli s értesítette a csend- őrséget, amely letartóztatta a szolga- legényt. Borbély Vincét bekísérték a manosvá sárhelyi ügyészségre, aliol kihallgatták, majd különzárkába helyezték el. Tekintettel arra, hogy a gyilkossági kísérletet és a betörést az elsötétítés ideje alatt követte el, hétfőn rögtönit élő bíróság Ítélkezik bűn perében. PAPÍRBAN, Írószerben, irodai fel* szerelési tárgyakban teljes raktárt talál az „Ellenzék“ könyvesboltban, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Tel«** ion 11—99. Megállapították a szállói}«« és panzióárakai A Magyar Távirati Iroda jelenti: A hivatalos lap közli a közellátásiig)''! miniszter rendeletét a szállodák és fogadók árainak szabá- 1)ozásáról. A szállodák és fogadók a 17.602 —1943- K. M. számú rendelet első paragrafusában megállapított szobaáraikat, amennyi ben azok a ro pengőt meg nem haladják, legfeljebb te szazaiékkal. a 10 pengőt meghalad S összegű szobaárakat legfeljebb 15 százalékkal, a pótagy diját legfeljebb 10 százalékkal emelhetik. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny pénteki száma közli a közéllá- .tásügyi miniszter rendeltét a vidéki panziók és a fizető vendéglátóházak árainak ujabh szabályozásáról. A vidéki panziók a 106.391 —1941. A. K. számú rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1941. évi május hó í8-i 113. számában) alapján megállapított ic pengőt meg nem haladó összegű napi teljes panziók áraikat legfeljebb 3 pengővel, a 10 pengőt meghaladó összegű napi teljes panziók áraikat pedig legfeljebb 30 százalékkal emelhetik fel. Örsköscdési bonved ilom ulájstéka az Ítélőtábla előtt KOLOZSVÁR, július 16. Érdekes hátterű végrendeleti pereskedés ügyében hozott döntést a kolozsvári ítélőtábla. A végrendelkező Szőcs András KoIIát magvarvistai gazdálkodó volt, aki annakidején, a régi világháború alatt együtt teljesített szolgálatot katonasorba került fiával, Szőcs Istvánnal. Egy alkalommal, még 1916 karácsonyakor mindketten szabadságot kaptak és hazajöttek. Családja körében Szőcs András, a háborús veszedelmekre való tekintettel végrendeletet készített, mely szerint egész vagyonát fiára, Szőcs Istvánra hagyományozta. leányát pedig, Szőcs Katalint az irásbafoglalt „egyezségi végrendeletben“ aképpen kárpótolták, hogy édesanyja vagyonát örököli. Szőcs András és felesége ugyanis igy egyeztek meg. Az egyezségi végrendelet végrehajtására azonban csak 1940-ben kerüli sor, mert ekkor halt meg a régi világháborúból annakidején hazatért Szőcs András. A megegyezés értelmében a gazdálkodó vagyona a fiát illette volna. De ekkor a leány, Szőcs Kata, aki édesanyja vagyonát örökölte, anyja birtokán már évtizede gazdálkodott, igényt emelt az apai részre is és igy polgári perre került a sor. A törvényszék elsőfokon határozatában kimondta, hogv az 1916-ban kötött egyezségi végrendelet nem felel meg a végrendeletekre vonatkozólag előirt törvényes alakiságoknak és igy ennek alapján végrendeleti öröklésnek nincs helye. Mint megegyezés érvényes volna ugyan, de ilyen értelemben nem kérték annak érvényesítését. Fellebbezés folytán került az ügy az ítélőtábla elé. amely megállapította, hogy Szőcs István a törvényszéken elsősorban az, egyezségi végrendelet érvénvessegének kimondását kérte és csak azután annak megállapítását, hogy végrendelet; örökségnek van-e helye az okirat alapján. Éppen ezért helyt adott Szőcs István keresetének, akit ennek alapján a teljes apar örökseg megillet. Lcánytestvére. Szőcs Katalin azonban nem nyugodott bele a táblai döntésbe és a legfelsőbb bírósághoz fordult, amely hivatva lesz véglegesen dönteni a bonyolult örökösödési ügyben A szik víz uj ára A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Hivatalos Lap közli a közellátásiig)') miniszter rendeletét a vidéken előállított szikviz gyári és fogyasztói árának megállapításáról. Eszerint Budapest székesfőváros területének kivételével az ország területén bárhol előállított szikviz gyári legalacsonyabb eladási ára a viszonteladók részére, községben 24. városban 26, legmagasabb ár községben 26, városban 28, félliteres palackokban legalacsonyabb ár községben 12. városán 13, lemgasabb ár községben 13, városban 14 fillér. A füszerkereskedők es egyéb viszonteladó kereskedők által felszámít ható legmagasabb fogyasztói árak ecvlireres palacknál községben 36 fillér, városban 38 filléi Félliteres palacknál községben 18, városban 19 fillér ÖVÁRI-ÓSS JÓZSEF. Leleplezték vitéz leveldi Kozma Miklós mellszobrát Kiszabadult a {egyházból — rabolni és gyilkolni akart Rögtönitélő bíróság elé kerül a rovottmultu szolgalegény
